Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-25 / 96. szám

1994. április 25., hétfő Sportextra 15 Sportoló családok MIM A família lételeme a víz Pontban hajnali ötkor csörög a vekker. Hiába, a kajakos edzések korán kezdődnek. A családfő fiával már készülődik, és hamarosan felesége is felpattan kerékpárjára, bár ő „csak” hét órakor kezdi nyüstölni nulladik óráján a középiskolás diákokat. Napközben talán ha fél órára hazaté­vednek megebédelni, legközelebb este hat-hét óra tájban verődik ismét össze a család. A követ­kező reggelen pedig ismét ötkor fúj ébresztőt az a fránya óra ... Együtt a család, s persze a kajak sem hiányozhat Ha Coubertin báró élne... A Szolnoki Spartacus női kézilabdacsapata, megnyerve a me­gyei bajnokságot, feljutott a Nemzeti Bajnokság másodosztá­lyába. Mielőbb bárki is egy kézlegyintéssel elintézné, mondván, hogy hol van ez még az FTC, DVSC vagy a Vasas teljesítményé­hez képest, annak nem árt tudnia, ez a siker teljesen amatőr módon jött létre. Nincs fizetés, győzelmi pénz, felkészülési jutta­tás, ezek a lányok, asszonyok csak magáért a kézilabdáért ját­szanak. Napjaink elanyagiasodott világában már csak ezért is figyelemre méltó ez a produkció. A coubertini eszmék egyik szolnoki helytartóját, Nádas Miklóst kérdeztük, milyen elképze­lésekkel vágott neki csapata a ’93/94-es évadnak. Nagy György és családja iga­zán mozgalmas életet él. A Szolnok Városi Sportiskola szakmai igazgatóhelyettese nem csak elméletben ért munká­jához, több sportágban is otthon érzi magát. Középiskolás korá­ban, Székesfehérváron még há- romtusázott és kosárlabdázott, így amikor érettségi után Duna­újvárosba került, azonnal érdek­lődött, merre találja a kosárlab­dapályát. Egyik ismerőse azon­ban felvilágosította, a Duna-parti városban inkább a kajakozásnak ideálisak a feltéte­lei, egyben biztatta, hogy pró­bálkozzon ezzel a sportággal. Nagy Györgynek sem kellett kétszer mondani, és a kísérlet olyan jól sikerült, hogy rövid időn belül bekerült a váloga­tottba. Öt évig versenyzett Ma­gyarország képviseletében, leg­jobb eredménye az 1963-as es­sem EB-n elért harmadik helye­zés. A leghosszabb távon, 10 000 méteren indult, és kajak négyesben sikerült elcsípniük a bronzérmet. Sikeres esztendő volt ez számára, hiszen ugyan­akkor nyert OB-t szintén 10 000 méteren, ám egyedül. Ezután elvégezte a Testneve­lési Főiskola edzői szakát, és trénerként folytatta, nem akár­hogyan. Az Európa-bajnok Pethő edzője volt, majd Deme Józsefet kísérte az 1976-os montreali olimpiára. Szolnokra 1974-ben került az akkor mű­ködő sportiskolához, ám azt 1983 decemberében megszün­tették. Ekkor a kajak szakosz­tály - és természetesen az edző is - átkerült a Vízügyhöz. Köz­ben már évek óta dolgozott a Tiszaparti Gimnáziumban óra­adóként, ahol hamarosan meg­ismerkedett jövendőbeli felesé­gével, aki szintén testnevelést tanított. Ő Kiskunfélgyházáról került a Testnevelési Főiskolára ahol NB I-es kosarasként ját­szott, majd elhívták Szolnokra, hogy a MÁV női együttesét erősítse. Sikerült feljutniuk az NB I-be, ekkor azonban közbe­jött valami, vagy inkább valaki. Megszületett Andris, ezért Kati asszony befejezte aktív pályafu­tását, és a továbbiakban főállású testnevelőként dolgozott. Amíg Andris kicsi volt, ovistornát ve­zetett anyukája, most már in­kább az asszonytomával foglal­kozik, „mellesleg” az utánpót­láskorú kosaras lányoknál edzősködik. Nem véletlen hát, hogy And­ris sportol, hiszen szinte a torna­teremben nőtt fel. Pici korától kezdve együtt végezte a gyakor­latokat édesanyjával és a „nagy” óvodásokkal, később pedig a Belvárosi Általános Is­kola sport tagozatára került. Kosárlabdától röplabdán ke­resztül a triatlonig, sokféle sportágat kipróbált, ám leg­jobban a kajak tetszik neki. Emellett nyelveket tanul, és nem utolsósorban kitűnő tanuló. Mielőtt még bárki sajnálni kez­dené szegény gyereket, aki ennyire leterhelt: Andrisnak azért jut ideje horgászatra, olva­sásra és persze a barátaira is. Nem véletlen talán, hogy a ka­jakozást szereti legjobban, hi­szen édesapja az edzője. Nagy György ugyanis nemcsak az edzések látogatásával, szakmai tanácsok adásával tölti az idejét, hanem a 14-16 éves sportisko­lások edzéseit szintén ő vezeti. Ráadásul nem elégszik meg a feladatok kiosztásával. Gyakran lefutja a kijelölt távot, erősít a konditeremben, és persze vízre száll a gyerekekkel együtt. Elfoglalt tehát az egész csa­lád. Mégis úgy próbálják beosz­tani az idejüket, hogy jusson be­lőle egymásra is. Hetente egy délutánra szabaddá teszik ma­gukat - ez általában a szerda és a vasárnap ugyancsak a csa­ládé. Igazán azonban csak a nyáron vannak együtt. Erről a családfő gondoskodott az el­múlt két évtizedben, amikor a Tiszapartiban elfogadtatta, megszerettette a kajak-kenu sportot. Nyaranta vízi túrákat szerveznek az iskola tanulói­nak, Tokajtól Szolnokig, Szol­noktól Szegedig lapátolnak le a Tiszán. Ezen persze a Nagy csa­lád teljes létszámban részt vesz. A munkán, a sporton kívül ma­rad tehát egymásra idő. Hogyan csinálják?- A többéves vegetálás után feltétlenül előre szerettünk volna lépni. Szponzoraink erre a bajnokságra biztosították a feltételeket egy kikötéssel: jö­vőre magasabb osztályban sze­repeljen az együttes. Még az elején felvázoltam rövid távú elképzeléseimet, amelyben meghatároztam az edzések lá­togatottságát, a munka mennyi­ségét és a hozzáállással kapcso­latos elvárásaimat. Közvetlen célként tűztem ki a feljutást és a tisztes helytállást a másodosz­tályban.- Magasabbra törő tervek nem szerepeltek?- Végállomásként az NB I/B osztálya jöhet szóba, de ebben az amatőr felfogásban, úgy ér­zem, nincs értelme irreális ál­mokat kergetni. Jelenleg az egyik legnagyobb feladat az utánpótlás versenyeztetésének megoldása. Két alternatíva me­rült fel: a Budapest-bajnokság- ban vagy pedig a megyei küz­delmekben veszünk részt. Egye­lőre még nem döntöttük el, hogy melyik szolgálná legin­kább az érdekeinket.- Mi volt a legnagyobb kihí­vás az indulásnál?- Talán az, hogy a teljesen le­eresztett, klikkekhez tartozó já­tékosokból egységes csapatot gyúrjak össze. Nem ment zök­kenők nélkül, de fél éven belül, úgy érzem, sikerült megtalál­nom azt a magot, amelyre meg lehet tervezni a csapat jövőjét. Szükség lesz azonban erősí­tésre, főleg azokon a posztokon, melyeken csupán egyetlen játé­kosom van jelenleg.- Miként várják a nagyobb feladatokat?- Az NB Il-re is heti három edzéssel készülünk, mert töb­bet, ha akarnánk sem tudnánk vállalni, mivel a csapattagok közül sokan tanulók, család­anyák. Nyáron azonban nem lesz hosszú a szünet. Még jú­nius elején részt veszünk egy tornán, majd három hét szünetet követően máris elkezdjük a fel­készülést. Elképzeléseink sze­rint tíznapos bentlakásos edző­táborral fűszerezve.- Milyen játékstílus kialakí­tása a cél?- Alacsony szerkezetű a csa­pat, ezért támadásban csak a gyors játék lehet a törekvésünk. Védekezésben háromféle variá­ciót próbáltunk alkalmazni, de gyakorlatilag csak a sima hatos, valamint az öt plusz egyest tud­tuk megvalósítani a bajnokság során. Időbe tellett, míg a sze­repkörökre megtaláltam a leg­megfelelőbb embereket. Emiatt is volt lassúbb az előrelépésünk, mint azt szerettem volna.- Meghatározó egy csapat életében, hogy az edzőnek sike­rül-e játékosaival megtalálnia az ideális hangsúlyt. Hogy érzi, ön mennyire felelt meg ennek az elvárásnak?- Már szeptember óta próbál­tam kialakítani a megfelelő csa­patszellemet, ami napjainkra megvalósult. Kezdetben volt a széthúzás, de a bajnokság dere­kára megszűnt. Most már tud­nak a társaság tagjai egymásért küzdeni, úgy a pályán, mint a magánéletben. Lehetnek gon­dok mindenki életében, de azt feltétlenül elvárom, hogy ha va­laki edzésre jön, akkor a pályán kívül hagyja azokat. Ezúton szeretném megköszönni a csa­patot támogató Szabó és Keres­kedelmi Kft., a Regulátor Gmk, valamint a Két Szakáll söröző hathatós támogatását, továbbá a lányok nevében is a sajtó meg­tisztelő figyelmét. S. L. Korona Duatlon ——L WM Jó hangulat, népes mezőny A tradicionális karate története (7. rész) A kötött formai küzdelem fontos eleme a szabad felkészítésnek Igazán nem panaszkodhattak a duatlonosok szombaton. Cso­dálatos tavaszi idő fogadta őket Újszászon, a Korona Duatlon nyílt megyei bajnokságon, ahol két futamban mérték össze tu­dásukat. Előbb a fiatalabb kor­osztály minitávjára (2 km futás- 9 km kerékpározás - 2 km fu­tás) került sor, majd a felnőttek teljesítették a sprinttávot (3 km- 16,5 km - 3 km). A kitűnően megrendezett versenyre nem csupán a megyéből (Szolnok, Jászberény, ZagyvarékaS, Ti­szafüred és természetesen a Új­szászról), de Abonyból, Nagy­kátáról, sőt Budapestről is ér­keztek indulók. Győztesek: újonc: Papp Esz­ter (Újszász), Ábel Péter (Szol­nok, Eötvös); gyermek: Baky Réka (Újszász), Nagy Zoltán (Újszász); serdülők: Baky Orso­lya (újszász), Barna József (Szolnok); ifjúsági: Nagy Gab­riella (Szolnok), Tánczos István (Abony); junior: Pusztai Anikó (Abony), Battyányi Attila (Új­szász); felnőtt: Medveczky Edit (Abony), Bugyi János (Szol­nok); senior: Böröcz Mária (Új­szász), Moravcsik Lénárd (Nagykáta). A 30-as évek elején Japán és Kína viszonya elmérgesedik. Mivel a japánok a karatét saját kultúrájukba akarták olvasztani, hatóságok nehezményezik a ka­ratéban lelhető kínai emlékek jelenlétét. 1932-ben Funakoshi, az ősi okinawai harcművészet nevét a kínai (kara) kéz (te) művészeté­ről (jutsu) üres (kara szó más írásjellel írva) kéz (te) útjára (do) változtatta. Az elnevezést támogatták a japán hatóságok, mivel megfelelt a japán ZEN szemléletnek, részévé válhatott kultúrájuknak. Okinawán vi­szont felháborodással fogadták a névcserét. Funakoshi ekkor már saját módszerét JAPÁN KARATE néven oktatja. Még ebben az évben egy elő­kelő szamurájcsalád sarja, NA- KAJAMA MASHATOSHI szegődik Funakoshi tanítvá­nyául. Nakajama véletlenül ta­lálkozott az egyetemi edzőte­remben FUNAKOSHI-val, s a találkozás eredményeként vált a mester későbbi leghíresebb ta­nítványává. 1934-ben Mabuni Kenwa nagymester Osakában megnyitja dojóját. Rendszeré­nek a SHITO-RYU nevet adja. Mabuni így kívánt emléket állí­tani két egykori mesterének, a nahabeli Higa(shi)onnának és a shuribeli I(to)sunak. Az elneve­zés mélyebb értelmezése utal az egyenes vonalú és a köríves technikák harmonikus létére egy irányzaton belül, valamint az irányzat okinawai eredetére. Mabuni Japánban a karate és a kobudo gyakorlása mellett fiai­val, MORIHEI UYESHIBA harcművészetét, az AIKIDÓ-t is elsajátítja. Ugyancsak 1934-ben OTSUKA HIRO- NORI megalapítja saját rend­szerét, a WADO-RYU-t. A Wado jelentése Japánt Út. A régi kínai krónikákban az egyik ókori japán királyság neve volt Wa. Funakoshi módszerétől el­térően a küzdelemre való felké­szítésében fontos szerepet kap­nak a páros gyakorlatok. Stílu­sának jellegzetessége az elhaj­lás, ellépés, kitérés, valamint a földreviteli technikák alkalma­zása. A küzdelemben a felek ál­landó mozgásban vannak. A technikákat folyamatosan hajt­ják végre. A Wado-Ryut, tech­nikái miatt az igazi japán kara­ténak tekintik, hiszen az okina­wai Shuri tartományban gyako­rolt Shorin-Ryu Funakoshi által egyszerűsített elemeit ötvözte a Shinto Yoshin Kempo Ju Jutsu régi japán harcművészeti rend­szer technikáival. A Wado-Ryu és a Shito-Ryu iskola küzdelmi felfogásában a számos elemben eltérő technikák ellenére - a Shito-Ryu kínai-okinawai tech­nikákat alkalmaz - igen sok a hasonló elem. 1935-ben Nakajamát kétsé­gek gyötrik. Funakoshival tör­tént beszélgetése után, hogy lelkét megerősítse, egyedül, gyalogosan átvág a veszélyes mongol pusztán. Négy hónapig kóborol. Fél, éhezik, fázik, de szorgalmasan gyakorolja a karatét. Kínából lelkileg megerősödve tér vissza mesteréhez. A karatéval és ma­gával szemben már nincsenek kétségei. Az egyetem befeje­zése után, 1937-ben 10 évre Kí­nába utazik. A harmincas évek­ben a Goju-Ryu, Shito-Ryu és Wado-Ryu irányzatokhoz tar­tozó karatékák kihívásokat in­téznek egymáshoz. Ezzel meg­teszik az első lépéseket azon az úton, mely a karate verseny- sporttá válásához vezet. Ezek a kezdemények a karate több mint 200 éves történetében me­rész cselekedetnek számítottak, mivel a Kodokán Judoval és a Kendóval ellentétben - melyek már több évtizedes versenyta­pasztalatokkal rendelkeztek - a karatéban még nem választották külön az élethalálharcban bevált technikákat a versenyeken is al­kalmazható ütésektől, rúgások­tól, a kontrollt sem ismerték. Sajátos helyzet állt elő. Amíg a különböző iskolák alapítói nagymértékben tisztelték egy­mást, mi több, nem egy esetben baráti volt viszonyuk, a másik irányzatot is sajátjukkal egyen­rangúnak tekintették, addig fia­tal tanítványaik csak kimondot­tan arra vágytak, hogy saját is­kolájuk hírnevét növeljék. Funakoshi többek közt ezért is helytelenítette a versenyzést. (Folytatjuk) Lévai Zsolt Fent a felnőttek rajtolnak, a bal sarokban a legifjabb résztvevő London. Az 58 éves Billy Knightot nevezték ki a brit te­nisz Davis Kupa-válogatott szövetségi kapitányának, egy­ben a nemzeti teniszprogram vezetőjének. Az egykori játé­kos, aki 11 év alatt 40 DK-talál- kozón képviselte hazája színeit, a Portugália elleni 4:l-es vere­ség után távozott Tony Pickard örökébe lép. (Stefan Edberg edzőjének nemcsak a sorozatos kudarcok, de személyi ellenté­tek miatt is távoznia kellett.) Knight ezzel egyidejűleg há­romévi szünet után ismét átve­szi a férfiválogatott menedzseri posztját is, amit annak idején akkor hagyott ott, amikor Pi­ckard lett a DK-kapitány. Pozsony. Egy pozsonyi napilapnak adott interjúból derült ki, hogy a grúzok leg­jobb teniszezőnője, Leila Meszhi kisebb jubileumhoz érkezett. Az egykoron a Szovjetuniót képviselt sporto­lónő hivatalos pénzdíjainak összege meghaladta az egy­millió dollárt. Meszhi sikereit elsősorban az önállóságból fakadó előnyöknek tudja be, ugyanakkor nem feledkezett meg hangsúlyozni a sportág szovjet úttörőjének, Alek- s/anilr Metre vei ínek a szere­pét a grúz teniszsport megte­remtésében. Budapest. Aligha kétséges, hogy Franciaország a rögbi- nagyhatalmak” közé tartozik. Ezért már az is megtiszteltetés­nek számít, hogy Budapestre lá­togattak a tojáslabda gall művé­szei, hiszen Magyarországon még gyerekcipőben jár ez a sportág. A francia rögbikollégi­umok válogatottja - ahol haté­ves koruktól tanítják ezt a spor­tágat a gyerekeknek -, 50 fiatal rögbis találkozott az Orczy-kertben hazai kortársa­ikkal. Amint az várható volt, az eredmény (kadetteknél 55:7, a junioroknál 100:0) a vendégek egyértelmű fölényét mutatta. A franciáknak megtetszhetett Bu­dapest, merthogy jövőre ismét Magyarországra látogatnak. Port of Spain. Tizenöten visszautaztak hazájukba ab­ból a tizenhat haiti válogatott labdarúgóból, akik a múlt hé­ten politikai menedékjogot kértek az USA trinidadi nagykövetségén, az amerikai hatóságok azonban elutasítot­ták a sportolók kérvényét. Egy labdarúgó, valamint egy újságíró nem tért vissza szü­lőföldjére, hanem Trinidad­ban kért menedéket. A futbal­lista egy helyi csapatban sze­retné folytatni pályafutását, az újságíró terveiről nem ér­kezettjelentés. Párizs. A Nemzetközi Auto­mobil Szövetség (FIA) szabály- ellenesnek minősítette a Forma-l-es Ferrari-csapat - motorhoz kötött - kipörgésgátló készülékét, amelyet a gyorsa­sági autóversenyzés Csen­des-óceáni Nagydíja előtti sza­badedzésen használt. A FIA technikai bizottsága megállapí­totta: „Ez a berendezés nagyban megváltoztatja a motor műkö­dését. A teljesítményt és a for­dulatszámot megnöveli.” Moszkva. Azzal a különös ötlettel állt elő Marat Julanba- jev kazah maratonfutó, hogy egy év alatt szeretné futva megkerülni a földet. - Már sokan megkerülték a földet kerékpáron, autón vagy vitor­láson, de futva még soha, én ezt szeretném megpróbálni - mondta a 30 éves Julanbajev. Sevilla. Polgár Judit elvesz­tette függőben maradt partiját az orosz Jepisin ellen a sevillai nemzetközi sakktomán. A 4. forduló függő játszmái: Jepisin (orosz)-Polgár Judit 1:0, Rivas (spanyol)-Gelfand (fehérorosz) döntetlen. Az 5. forduló ered­ményei: Gelfand-Jepisin 1:0, Morovic (hilei)-Rivas 1:0, II- lescas (spanyol)-Topalov (bol­gár) függő, Lautier (francia)- Karpov (orosz) döntetlen, Pol­gár Judit-Gulko (amerikai) 1:0. Az állás: Gelfand 4 pont, Kar­pov 3.5, Jepisin 3, Topalov 2.5 (1). Polgár, Morovic 2.5-2.5, Gulko 2, Illescas 1.5 (1), Lau- tier 1.5, Rivas 1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom