Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-23 / 95. szám

1994. április 23., szombat Hazai tükör 3 A Törvény előtti szolnoki döntés, de... íhmmhhnhmhhi i Kezdődik a bérlakások értékesítése MEGJÖTTEK A DINNYÉSEK. Cibakháza és Nagyrév között már megkezdték a dinnyepalánták kiültetesét. A fiatal növényeket síkfóliával borítják be, így védve vannak, és gyorsabban is fejlődnek.-Mészáros­Hétfőn megnyílik Szolnokon az első olyan magán-fogorvosi- rendelő, amely hétfőtől pénte­kig 14-től 22 óráig várja a páci­enseket. Az Ady Endre utca 16. számú tízemeletes ház föld­szintjén kialakított rendelőt a Nagy István fogszakorvos által létrehívott N. Dent Bt. üzemel­teti. Céljuk a hosszított nyitva tartással, hogy a betegnek este ne kelljen kimennie a kórházi ügyeletre, ami esetenként igen körülményes. A városközpont­ban, a Szövetség ABC-vel szemben található rendelő szá­mítógépes nyilvántartással, röntgengéppel, fájdalommentes fogkő-eltávolítóval, világszín­vonalú fotopolimerizációs tö- mésszilárdítóval, vagyis teljes felszereltséggel áll a betegek rendelkezésére, ezenkívül olyan lézerberendezésük van, ami szájüregi elváltozások kezelé­sére is alkalmazható. A beteg- forgalomtól függően később akár szombat-vasárnap is nyitva tarthatnak. Az orvosi rendelő sajátossága az is, hogy a beteg szinte vára­kozás, minden előzetes bejelen­tés nélkül orvos elé kerülhet. Időigényesebb kezelés előtt azért célszerű a 422-737-es tele­fonszámon bejelentkezni rende­lési időben. A bt. különleges szolgáltatása a munkáltatók felé, hogy alkalmazottaikat el­látja - külön szerződéssel. Ezzel a cég dolgozóinak biztosítani tudják a mai színvonalú legmo­dernebb fogászati ellátást. Magánfogászat hétfőtől péntekig Az 1994. évi lakástörvény 51. paragrafusa kimondja: „A tár­sasház alapítóokirat-tervezetének előkészítésébe a leendő tulaj­donostársakat be kell vonni. Az alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonosok többségi akaratának.” Igen ám, de mire ezt a tör­vényt kihirdették, addigra a szolnoki önkormányzat tulaj­donában lévő bérházakat - a le­endő tulajdonosok véleményé­nek meghallgatása nélkül - tár­sasházakká alakították át. Ezért ugyan senki nem kérdőjelezheti meg a szolnoki önkormányzat és a Tisza-Inköz Kft. jó szándé­kát, hiszen teljes erővel arra tö­rekedtek, hogy a lakosság minél előbb megvásárolhassa bérle­ményét, mégis jogos a kérdés: hogyan oldható fel és milyen súlyos ez az ellentmondás? Er­dős Ferencné, a Tisza-Inköz Kft. ügyvezetője a következő­ket válaszolta erre:- Az önkormányzat megbízá­sából novembertől kezdve fel­készültünk arra, hogy amikor a lakástörvény, illetve az idevo­natkozó önkormányzati döntés hatályba lép, akkorra már olyan készültségi fokot érjünk el, hogy a jövendőbeli lakástulaj­donosokkal az adásvételi szer­ződést bármikor megköthessük. Négyezerötszáz társasházi albetétet kellett bejegyeztet­nünk. Ez olyan nagy munka volt, hogy ha most kezdenénk, akkor a lakásukat megvenni szándékozók nagyon hátrányos helyzetbe kerülnének, mert szeptembernél hamarabb nem tudnánk befejezni. A törvény hatálybalépésével egy időben minden önkormány­zati lakásvagyon társasházi be­jegyzése megtörtént. A hely­színi értékbecsléseket a jövő hé­ten - a József Attila-, a Szolnok ispán körúti és a Széchenyi-la- kótelepen egy időben - elkezd­jük. Ismereteim szerint ezzel az országban az elsők között le­szünk. Igaz, hogy a törvény utólag előírta, hogy a társasház alapító okiratának meg kell felelnie a leendő tulajdonosok többségi akaratának. Ezt mi előzőleg az­zal próbáltuk áthidalni, hogy semmiféle olyan szabályt nem vettünk be az alapító okiratba, amit a társasházakra vonatkozó törvény nem ír elő. Minden egyebet nyitott kér­désként kezeltünk, lehetőséget adva arra, hogy a társasházi közgyűlés szavazatával döntse azt el. Például azt, hogy a le­endő tulajdonosok közös képvi­selőt választanak vagy intézőbi­zottságot, milyen közös költsé­get fizetnek, melyik banknál nyitnak számlát, milyen felújí­tási alapot képeznek. Tehát mindazt, ami a társasház közös­ségének döntésétől függ, amit a társasház alapító közgyűlésén kell eldönteni. Azért, hogy az állampolgárok a szerződés megkötése előtt tel­jesen tájékozottak legyenek, a helyi lakásértékbecsléskor min­den vételi szándékozónak a ke­zébe adjuk az épület műszaki le­írását és a társasház-alapító ok­irat jogi részét, azért, hogy fel tudjanak készülni az alakuló közgyűlésre. így birtokában lesznek min­den arra vonatkozó információ­nak, hogy milyen állapotú ház­ban, milyen feltételekkel üze­melő lakást vesznek meg, avagy mindezek ismeretében elállnak vételi szándékuktól. Azt hi­szem, ennél korrektebb tájékoz­tatás nem adható. Az árajánlat kézhezvétele után a lakóknak hatvan nap áll rendelkezésükre a döntéshez. Az alatt megfontoltan dönthet­nek az általunk kiküldött vá­lasznyilatkozat visszaküldésé­ről. Nagyon törekszünk arra, hogy másfél hónapon belül mindenki megkapja a maga ár­ajánlatát. Nem szeretnénk visz- szaélni a lakók türelmével, ezért minden erőnket erre a munkára összpontosítjuk. S. B. Ki legyen Magyarország miniszterelnöke? Pető Iván válaszol: Aki az elmúlt négy évben is járt boltban, ült villamoson, utazott vonaton. Aki tudja mivel jár, • hogy Magyarországon több mint 600 ezer embernek nincs munkája, • hogy egy 1990-es százforintos ma negyven forintot ér, • hogy az ipari termelés négy év alatt 30%-kal csökkent. Aki nem politikai vitákra fordítja az erejét, hanem a gazdasági problémák megoldására. Az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje, Kuncze Gábor ilyen ember. Szabad Demokraták Szövetsége (Politikai hirdetés) Mostanság MHMHI Nyugatról keletre (A nagy húzások) A KGST romjain épülő világunk piacorien­tált gondolkodású, ahogy ezt mondani szokás. Sok száz vállalkozóképes agy tekervényeiben örvénylik a nagy üzlet beindításának a reménye. Az, hogy mi számít nagy üzletnek, hely, idő, üz­letfelek, de főként alaptőke kérdése. Egy nyu­gat-magyarországi, japán tőkével felépült autó­gyár hazai viszonylatban nagy lehetőség mun­kahely és modem infrastruktúra létesítésére. A külföldi működőtőke beáramlása néhány ipar­ágban magasabb színvonalú munkakultúrát és fejlettebb technológiákat honosít meg. A régi szocialista nagyipar büszkeségeiből nem túlsá­gosan sok gyár őrizte meg a versenyképességét. Keleti irányba haladva, egyre kevésbé csil­lognak az üzemcsarnokok. A gépek kopott szürke és zöld festése és ormótlan formája a szovjet ipari formatervezés fénykorát idézi. A szolgáltatószféra vállalkozásai mutatják a leg­tarkább képet. A privatizált luxusszállodák, szo­láriumok árnyékában vidáman megférnek az út menti búfelejtők, csattogó játéktermek és a fa­lusi bögrecsárdák. A honi üzleti szférában al­kalmazott profittermelő „nagy húzások” skálája is egyre szélesebb. A tőkehiány és a csak nyo­mokban fellelhető modem hírközlés következ­tében nagy szerepet kap a találékonyság. A ke­leti határon átkelők a balkanizált világ gazda­sági vérkeringésébe kerülnek. Rajokban követik a régi erdélyi múlt emlékeit kutató látogatókat a kéregető gyermekek. A felnőttek valutát cserél­nek, az utak kátyúsorozatai automatikusan ki­küszöbölik a gyorshajtás lehetőségeit. A szol­gáltatószféra meglepő dolgokat produkál. A vendéglők külleme és árukínálata meglehetősen szegényes. A magyarországi turista forintja ál­talánosan elfogadott fő fizetőeszköz. Itt is van­nak találékonyságon alapuló vállalkozások, néha meglepően alacsony önköltséggel. Tekintettel keleti szomszédunk sajátos er- jesztésű és ízű söreire, vagy dobozos, vagy üve­ges sört visz magával az utazók többsége. A ki­ürült sörösüvegeket honfitársaink a pihenőhe­lyen, az útszélen felejtik. Egy élelmes üzletem­ber az amúgy rendszeresen kéregető gyerme­kekkel összegyűjteti az üvegeket. Majd teherau­tóval Magyarországra szállítja, és jelentős pro­fitra tesz szert a visszaváltásukkal. A magyar sör jobb minőségét ügyesen kihasználva, a Szé­kelyföldön már megjelentek a Dreher sörözők. A települések jelentős részén a gazdasági re­cesszió markáns jeleivel találkozhatunk, vala­hogy minden kopottabb a nálunk megszokott­nál. Néhány ezressel a zsebünkben egészen te­hetős embernek számítunk. A helybeliek szá­mára az árak meglehetősen magasak a kerese­tekhez képest. Ugyanúgy nyugatinak számít itt a magyar látogató, mint nálunk az osztrák. Itt mi is ritkán gondolunk arra a meglepetésre, ami egy Graz belvárosában lévő áruházban érhet bennünket. Ausztriában bizony az átlagos jöve­delmű honfitársunk vásárlóereje nem igazán je­lentős. Keleti szomszédunkban azonban mi va­gyunk a nyugati vendég, keresett a pénzünk, és egy jobb életszínvonalat és magasabb igényeket képviselünk. De ez még nem minden, hiszen nekik is vannak keleti szomszédaik, akik még nehezebb körülmények közt élnek. Különös formát öltött a környezetünk az utóbbi években. Ha nyugat felé megyünk, elju­tunk Európába, ahol elég szegénykének számí­tunk. Ha kelet felé indulunk, akkor tisztelettel fogadják értékállónak tartott forintunkat, de balkáni és ázsiai tapasztalatokat is bőven sze­rezhetünk. A pénztárosok mindenütt alaposan megvizs­gálják a nagy címletű lejt, a bankjegypapírban lévő hitelesítő fémszál meglétét kutatva. Ugyanis a pénzhamisítók márka- és dollárkészí­téshez Romániából szereznek fémszálakat. így demokratikus módon egyszerre kerül a hamis konvertibilis valuta és válik hamissá az ötezer lejes. Panaszkodunk a forint folyamatos leérté­kelése miatt, pedig Magyarországról még nem indult meg a bankjegy-hitelesítő fémszálak ex­portja. Gyakran kérdezik a közgazdaság és pénzügy szakembereit, meddig tart nemzeti valutánk ál­landósult leértékelése, meddig szabad csökken­teni az értékét a nyugati valutákhoz képest. Természetesen csak addig, ameddig élelmes pénzhamisítók nem kezdik el felhasználni ha­mis márkáikhoz ötezreseink fémszálait. Grambinus Tettükért, valószínű, még igazgatói dicséretet is kapnak Mind az öten széles ívben elkerülik az iskolát Ők azok az iskolakerülök - és még lefotózni is hagyták magukat Noha még javában dühöng a tanév, a képen látható négy ifjú hölgy és a középen ülő fiű arról nevezetes, hogy széles ívben kerüli az iskolát. Mit kerüli? Elkerüli! Ez még nem elég, tettükért valószínű osztályfőnöki, sőt igazgatói dicséretet is kapnak. Ha ennyi bevezető után va­laki azt gondolná, hogy a cikk szerzője meghibbant, kérem, olvassa tovább e rövidke hír­adást. Annyit még mindenkép­pen hozzáteszek a bevezetőhöz, hogy mindahányan Szolnokon, a Ruhaipari Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Iskola hallgatói. Voltak. A bal oldalon hosszú, sötét­barna hajú, keresztbe tett lábú hölgy Papp Rózsa bőrdíszmű­ves. Pesten, a „Szakma kiváló tanulója” versenyen országos negyedik helyezett. Kapott egy szép emléktár­gyat, a fiújától három puszit, és már dolgozik is Törökszentmik- lóson egy kft.-ben. Hogy kik egyengették az útját? Pálin- kásné Zareczky Éva és Pozso­nyi Istvánná. Mellette Terék Beáta, aki fodrász. Egyaránt honos a férfi-női frizurák világában, és az országos döntőben tizedik. Szép helyezését Osgyán Lász- lónénak, Zombor Mariannának, Dengi Pálnénak, Hoppál Fe- rencnének is köszönheti. Ter­mészetesen saját szorgalmán, ügyességén kívül. A jutalma neki is puszi volt. Valakitől. Egyébként ősztől to­vább szeretne tanulni. Az egy szem fiú, a tisza- gyendai Balogh Gyuri, aki 186 centijével és a hozzá tartozó szolid 97 kilójával nem éppen balerinaalkat. Hentes-húsfeldolgozó, és ha elkap egy hízót, annak aztán annyi! Mellesleg az országos döntő­ben tizenkettedik, és mi sem természetesebb, hogy otthon ő a késre hízott röfögök legna­gyobb ellensége. Már dolgozik a Solaminál, a szakmai fogáso­kat pedig Vitáris Jánosnak, Papp Györgynek, Sőreg Csabá­nak meg Molnár Gábornak kö­szöni szépen. A fehér garbós hölgy két éve karatézik. Egyébként mezőtúri, Zoltán Mártának hívják, és a sportág jellegéből kifolyólag olykor a keze, lába üde tavaszi színekkel (kék, zöld stb.) deko­rált. Mellesleg férfi- és női fod­rász, országos döntős, mégpe­dig tizenötödik. A karatén kívül bicajozni is nagyon szeret, és sikerének őszintén örültek ott­hon, az oktatója meg a barátja is. Hoppál Ferencné és Mol- námé Nagy Katalin pallérozta ismereteit. A legszélső hölgy Szabó Gabriella, aki szolnoki bőr­díszműves, és az országos ver­senyen második. Már dolgozik a Bőrtex Mabo Kft.-ben, ahol kocsiba készítenek üléshuzato­kat. Barátja egyelőre nincs, éppen ezért azt tervezi, hogy szeptem­bertől gimnáziumba iratkozik. Hogy kiket kell még a sikerében feltétlenül megemlíteni? Pálin- kásné Zareczky Évát és Pozso­nyi Istvánnét mindenképpen. Két dolgot még a leírtakhoz hozzáfűzök. Az egyik az, hogy öten együtt 85 évesek, így egyő- jükre 17 jut. A másik: eredmé­nyeik alapján már felszabadul­tak, így nem kell tovább isko­lába járniuk. Most is csak azért néztek be a suliba, hogy egy sztárfotót meg egy rövid írást készítsünk róluk, íme, kérem, így sikerült... D. Szabó Miklós (Fotó: B. J.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom