Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-02 / 78. szám

1994. április 2., szombat Hazai tükör 3 PARLANDO Lovak húsvétja Nemrégiben ismét megrendült Los Angeles­ben a föld. Japánban is, ott mint mondják, a föl­dmozgás szinte mindennapos. Az emberek életmódja már hozzá is idomult a mélyben lap­pangó, kiszámíthatatlan fenyegetéshez. Bizony, vannak városok, vidékek, sőt, országok, melyek a földkéreg avatatlan szemnek rejtett törésvona­lai fölött élik hétköznapjaikat és ünnepeiket; ők sohasem tudhatják, hogy az emberi érzékkel fel­foghatatlan, mélybeli, gigászi mozgás mikor halmoz fel alattuk akkora feszültséget, hogy az otthont adó, tápláló anyaföld gyilkos indulattal megrázza magát, s életük forrásából a pokol bosszújának eszköze legyen. Istenem - töpren­gem el ismét a minap az Óperencián túli hír hal­latán -, milyen lehet így élni, ilyen kiszolgálta­tottan az értelmünket meghaladó, rejtett folya­matoknak? S már-már hálásan gondoltam a sorsra, mely engem a roppant geológiai törésvo­nalaktól biztonságos távolságra menekített. Amíg eszembe nem jutott, hogy eddigi élete­met magam is tulajdonképpen egy hatalmas tö­résvonal mentén éltem, s hogy ez a nem geoló­giai, hanem emberi tektonikus szakadék semmi­vel sem rejtély- és veszélytelenebb, mint a kali­forniai. Ez is titokban, követhetetlenül és kiszá­míthatatlanul halmozza lappangó feszültségeit a mélyen, és emberi ésszel előre nem jelezhető, hogy mikor változtatja pokollá a békésnek tűnő szülőföldet. Két hitvilág, két kultúra, talán két lelki alkat bizonytalanul elmosódó határvonala ez: a lelkekben húzódik szinte láthatatlanul, s csak akkor válik véres és lobos valósággá, ami­kor bekövetkezik a gyanútlan ártatlanokra is rá­törő kataklizma. Bosnyákok, horvátok, szerbek, románok, magyarok vére, elüszkösödött ott­hona, romokban heverő reménye rajzolja ki idő­ről időre ezt a rettentő törésvonalat, amelynek fenyegető jelenvalóságához - úgy látszik - gyarló emberi bölcsességünk nem elég, hogy életmódunkban, otthonépítő szokásainkban al­kalmazkodni tudjunk. O, mennyi jó szándékú emberi elme gyötrődött itten a miérteken. Hi­szen az idegen nyelvet meg lehet tanulni, s köz­hely az, hogy a tanuló gazdagodik általa. A szomszéd kultúrája befogadható, s aki elfogad, köztudottan nem szegényedik. A feszültség for­rása talán mélyebben lappang, ennél is mélyeb­ben, olyannyira, hogy csak dadogó, homályos szavakkal tudjuk körülírni: abban a történelem előtti időkből zsigereinkben magunkkal hurcolt rögeszmében, hogy a másság veszélyes és tűrhe­tetlen. Hogy a másság semmi jónak forrása nem lehet. Keserves, ősi tapasztalatokat ápolgatunk, mint régi, üszkös sebeket, ezek mérge gyilkolja a reményt. Pedig a feltámadás reményteli, cso­dás szimbólumokkal ékes évadja tud melengető jelet is küldeni. Igaz, a reménység jelei több­nyire szerények, nélkülözik a hősi pátoszt. S ki választana címerállatának egy szürke verebet? Pedig e póri madár élete épp annyi tanulságot hordoz, mint az agyontisztelt nagy ragadozóké, netán a keselyűé. Már gyerekkoromban találkoztam egy román szólásmondásai: „la Pastele cailor”, ami szó- rul-szóra lefordítva azt jelenti: a lovak húsvét- ján. Eleinte azt hittem, ez valami sohanapjánt je­lent, hiszen nincsen a lovaknak húsvétjuk. Aztán a kifejezés forrásvidékén járva - Erdély vegyes lakosságú falvaiban - rájöttem, hogy e kiszólás jelentése más: azt jelenti, hogy nagyon ritkán, igazán kivételes alkalommal. Sokáig nem értet­tem ezt, és a szólás mondást elkönyveltem az el­homályosult értelmű, rejtélyesek közé. Mígnem egyszer egy öregember - azóta már halott - föl nem fedte előttem e szójárás titkát. Ez pedig egyszerű, mint egy patak görgette kavics. A fentebb említett lelki törésvonal két oldalán ugyanis a Krisztusban hívők többnyire nem egy időben ünnepük a Megváltó föltámadását. A ka­tolikus és a protestáns Rómától tudja meg, hogy a soron lévő esztendőben melyik lesz a jeles nap, a bizánci hitű - a görögkeleti ortodox vagy a pravoszláv - saját egyházának főpapjaira fi­gyel. S mert a kétféle keresztény egyházak dokt­rínái eltérnek, a kétféle tudós számítás csak rit­kán jelöl meg azonos napot húsvétként. Ami bi­zony térségünk nagy dagasztóteknőjében azt je­lenti, hogy - például sok-sok erdélyi kis faluban- szinte portánként változik, hogy bizonyos ta­vaszi hétfői napon ünnep van-e vagy szorgos do­logidői Márpedig ha ez a hétfő ünnep, akkor ér­zelmes, a fiatalok szívéhez közelálló ünnep a maga csodálatos és többnyire látványos, szépen szóló szimbólumos népszokásaival. Ha pedig ez a hétfő munkanap, akkor bizony kemény dolog­idő, mert tavasz van, és a föld nem várhat. így lesz ez az idén is: a keleti húsvét májusra esik. No, azt hinné az ember, hogy a másságnak eme látványos megnyilvánulása sok bajt hozhatott az idők során a szóban forgó kishegyi falvakra. Le­het, hogy hozott azt is, ám erre példát én nem­igen tudok. Mégpedig azért, mert e szegény vi­dékek legnagyobb történelmi tanítómestere a szükség, ez pedig nem tanít mást nekik, mint amit Jézus tanított volt. Példának okáért: nincs ám arrafelé minden portán munkára fogható igásló. Úgy kérik kölcsön a szegényebb gazdák a szorongató dologidőben a fogatot - jó tett he­lyébe jót várj alapon. Pedig ilyentájt a hasznos jószág kölcsönadása nem eshet könnyen a gaz­dájának, akit szintén sürget a természet ébre­dése. Kivéve egyetlen, megszentelt hétfői napot. Magyar húsvétkor ugyanis viheti a román szom­széd a szívesen kölcsönadott segítőtársat a me­zőre, akárcsak a lovatlan magyar román húsvét­kor az ortodox szomszédét. Úgyhogy szegény lovak többnyire mindkét húsvét hétfőt végig­dolgozzák. Az esztendők többségében mindenki ünnepel, csak ők nem. De vannak - ritkán - jeles esztendők, amikor a két nagy egyház tudósai a jeles napban egyetértenek, s a két húsvét egybe­esik. Nos, a kenyérért nehezen küszködő, ve­gyes lakosságú, keresztény hegyi falvakban ez a lovak húsvétja, a Pastele cailor. Ennyi a szófej­tés. S eme régi szólás magyarázta nékem még annyit mond, hogy emberi dolgokban hallgas­sunk a szükség csiszolta bölcsességre: képes az a dolgok jóra fordítására, ő látja, hogy a másság- Jézus szavára figyelőknél kivált - kölcsönös boldogulásunk forrása lehet, s szorultságban se­gítség. Talán a lelkek törésvonala - reményked­jünk a bajlátott emberek egyszerű bölcsességé­ben - mégsem olyan végzetszerű, mint a földké­reg idegen mélységeié. Jómagam tudtam máshitű, másajkú szomszé­daimmal szépséges tavaszi ünnepükön is együtt örülni, mert mélyen meghatott szép szokásuk, hogy húsvét reggelén elfelejtik a megszokott, miesnapi köszönésformákat, s kivirult arccal így szólítnak meg minden szembejövőt: Krisztus feltámadott! Erre pedig az ujjongó válasz min­denkor: Bizony, feltámadott! Reménykedjünk, feleim. Amiben sokan re­ménykednek, az beteljesül. Éltető József A mesterszakács fölfedi... Hogy lesz ízletes a sonka, finom a báránypecsenye? A húsvéti menü hagyomá­nyos fogása a főtt sonka és a bá­ránypecsenye. Dómján András mesterszakácstól olyan receptet kértünk, amellyel „biztosra me­hetnek” a háziasszonyok. Főtt sonka és a hozzávalók. A húsboltok kínálatából talán a legjobb a kötözött sonka. Ezt a megelőző éjszakára hideg vízbe áztassuk be. A vízből kivett, le- csöpögtetett sonkát kuktában mintegy másfél-két óra alatt puhára főzhetjük. A hálót ez­után fejtsük le a húsról, hagyjuk egy kicsit meghűlni, s élesre fent késsel vékonyan szeleteljük föl. Köret gyanánt nagyon finom a burgonyapüré. Természetesen nem maradhat el a „kísérő” ke­ménytojás és kis tálakban elké­szítve a mustár, továbbá a friss, reszelt torma. Tárkonyos báránypecsenye. Ezt a különlegességet a bá­rány kicsontozott combjából készíthetjük el. A tepsibe rakott húst zöldségdarabokkal - sárga­répával, fehérrépával, zellerrel, karalábéval, vörös- és fok­hagymával - rakjuk körül, és néhány szelet paradicsommal, zöldpaprikával „koronázzuk” a tetejét. A tepsi tartalmát ízlés szerint sózzuk. Kevés zsiradé­kot és vizet öntünk rá, majd fó­liával fedve körülbelül másfél órára a sütőbe tesszük. Ha a hús már majdnem puha, vegyük le a fóliát, s ekkor süssük tovább, pirosra a pecsenyét. Ferenczy Tojás Peti, kismalac és társai Ili: I Ötletek húsvéti ajándékok készítésére Régi tapasztalat, hogy a leg­szebb emlék, a legkedvesebb ajándék mindig az, amit az ajándékozó saját kezűleg készít el. Vonatkozik ez természetesen a húsvéti meglepetésekre is - ezért olyan ajándékötleteket mutatunk be, amelyeket ki- csik-nagyok egyaránt kivitelez­hetnek. 7. Nyuszi batyuban. A készen vásárolt kis plüssnyuszit bele­tesszük egy körformára szabott, csipkével szegett piros-kockás vászonanyagba, amit a nyakán megkötünk zsinórral. Ha né­hány csokitojást is teszünk mellé, biztos a siker. 2. Tojás Peti. Üresre fújt to­jásból készítsük, mert rá kell ragasztani egy műanyag talpra. Először tűvel fúrjunk 2-3 mil­liméteres lyukat a tojás mindkét végébe; ezen át hosszú tűvel óvatosan keverjük föl a tojás belsejét, mert így könnyebb ki­fújni. A héjat szivaccsal mossuk le, száradás után filctollal raj­zoljuk rá a szemet és a szájat. Füle papírból, haja fonalból ké­szülhet. 3. Kismalac. Főtt tojás legyen a malacka teste. A tojás gömbö­lyűbb végére vékony spárgából a kunkori farkat, előre kis para- fadugó-darabból az orrot, ol­dalra pedig a papírból kivágott fület ragasszuk föl. 4. FUmestojás-nyuszi. Ha szép nagy füleket ragasztunk és mókás fejet rajzolunk a tojásra, a kicsiknek nagyon fog tetszeni. 5. Csibe. „Alapanyaga” egy­színű vagy pöttyös sárga főtt to­jás. Csőrét piros papírból, szár­nyát toliból, esetleg textildarab­kából alakíthatjuk ki. 6. Húsvéti tojástartó. Mű­anyag tálra vagy papírtányérra ragasszunk 4 hurkapálcát, fölül fogjuk össze piros masnival. 7. Ajándékkosár. A család minden tagjának szóló apró ajándékok együtt tárolhatók benne - díszítsük föl barkával, szalaggal, virággal. 8. Bátyus tojás. A kis pöttyös textildarabkába csomagolt tojá­sokkal a legkisebb locsoló lo­vagokat ajándékozhatjuk meg. Kit, mikor, mivel, hogyan...? A locsolkodás írott és íratlan szabályai Locsolkodás a századelőn - a módszert ma már nem ajánljuk A húsvéti ünnepekhez talán legszorosabban kötődő, legálta­lánosabban elterjedt szokás a locsolkodás. Mint minden ha­gyomány, az idők folyamán ez is változott, de mára nagyjából kialakultak írott és íratlan sza­bályai, amelyeket falun és váro­son egyaránt illő megtartani. A locsolkodásnak nincsenek életkori korlátái: apró fiúcskák és idősebb férfiak egyaránt föl­kereshetik a rokonság, a baráti kör nőtagjait; iskolatársakat, munkatársakat, ismerősöket. Ugyanígy: az apró lánykáktól az idős nagymamákig illendő mindenkit meglocsolni a csa­ládban, méghozzá a legidőseb­bekkel kezdve és a legfiatalab- bakkal zárva. A húsvét egyike a legna­gyobb vallási eredetű ünnepek­nek - feleljen meg ennek a lo- csolkodók és a háziak öltözéke is. Nem illendő gyűrött, elha­nyagolt ruhában bebocsátást kérni, amint az érkezőket pa­pucsban, melegítőben, konyhai ruhában, pongyolában fogadni sem. A locsolkodók reggel 8 előtt ne kezdjék meg húsvét hét­fői kőrútjukat - tapintatlanság ágyból kiugratni a háziakat. A szokásjog lassan úgy alakul, hogy ebédidőig, azaz 12-1/2 1-ig illik a látogatásokat befe­jezni. A „hölgy virágok” öntözé­sére a semleges - lehetőleg vi­rágillatú -, gyorsan elillanó kölnik a legmegfelelőbbek. Markáns parfümöt semmiképp ne használjunk. S mivel a locso­lás jelképes gesztus; az illat­szerből elég egy-két csepp - de csak a hajra, semmiképp sem arcra vagy ruhára. A köszöntőket illendő valami aprósággal megkínálni és meg­ajándékozni. Szerencsére az ita­lozás, a koccintás ma már nem tartozéka a szíves vendéglátás­nak; elegendő a sütemény, a pogácsa, a szendvics, innivaló­nak pedig a kávén kívül az üdítő és legfeljebb egy kevés könnyű likőr. Az ajándék sokféle lehet: hímes vagy csokitojás, valami­lyen állatfigura, saját készítésű emléktárgy; ifjú locsolóknak pedig - pénz. Az ajándékot - akár kedvére való a megajándé­kozottnak, akár nem - el kell fogadni, visszautasítani modor- talanság. A látogatók az esetleges ud­varias marasztalás ellenére se időzzenek 10 percnél tovább. Ismeretlen helyre locsolás ürü­gyén sem illő becsöngetni - ez ugyanis nem hagyományápoló gesztusnak, hanem pénzgyűjtő akciónak minősül. Senki ne csodálkozzék hát, ha ilyen eset­ben zárva marad előtte az ajtó. Ferenczy Europress Tépett vitorlák - könyv az államháztartásról Az államháztartás témakörét dolgozza fel a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Aula Kiadó Kft.-je által megjelentetett új kötet: László Csaba „Tépett vitorlák - az államháztar­tásról közgazdasági és jogi szempontból” című könyve. A fiatal közgazdász munkája hiánypótló a közgazdasági szakirodalomban, hiszen az el­múlt években átfogó igénnyel kevés könyv látott napvilágot e témában. A kötethez előszót író Garamfalvi László, a Nemzetközi Valutaalap munkatársa szerint az ál­lamháztartás az a terület, ahol a közgazdaságban, a politika és a jog egyforma erővel, egyforma ke­gyetlenséggel ütközik. E terület fontosságát jelen­leg - azokon kívül, akik e területtel foglalkoznak - csak kevesen látják át, pedig a közpénzek elosz­tása emberek tömegének életét befolyá­solja. (MTI) m el EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától még 3 hétig találkozhat. A VÁLASZTOK) kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de (SZDSZ-VALASZTOTO, 1537 Budapest, 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! EGÉSZSÉGÜGY, SPORT 1. Mennyibe kerül ma az 1990-ben 7,30,- Ft-ba került 20 db-os C-vitamin? 1.47,-Ft-ba 2.21,80,-Ft-ba X. 16,90,-Ft-ba □ száma 1990 óta? lesükként X. változatlan maradt O Lnőtt 3. Hogyan alakult a mentőautók száma 1990 óta? 1. nőtt lesükként X. változatlan maradt □ 4. Hány aranyérmet gyűjtöttek hazánk versenyzői az újkori nyári olimpiákon összesen? 1.134-et 1118-at X. 97-et □ 5. Hány aranyérmet nyert az 1984-es Los Angelesi olimpián a magyar csapat? 1.6-ot 14-et X. Pártunk és kormányunk döntése értelmien nem vettünk részt □ 6. Mit jelent a „szabad orvosválasztás” az SZDSZ programja szerint? 1. hogy szabad orvost választani 1 hogy az orvos szabadon választhat a betegei között X. hogy a háziorvoson kívül, a szakorvost és a kórházat is szabadon választhatják meg a betegek 7. Visszatérítik-e a v állalkozó orv osnak az AFA-t a jelenlegi törvények szerint? 1. természetesen Inem X. csak receptre 8. Hogyan változnának a gy ógyszerárak az SZDSZ kormányra kerülése esetén? 1. sehogy 1 csökkennének X. tovább emelkednének 9. Hány működő egészségbiztosítási pénztár közül választhat ma Magyarországon az állampolgár? 1.6 13 X.1 □ 10. 1. kibelező 2. csak gyanú esetén X.nemk □ 11. Hány éves a jelenleg érvényes, többször módosított egészségügyi törvény? 1.19 éves 13 éves X. 1,5 éves □ 12. Milyen változtatásokat várhat az orvos az egészségügyben, ha az SZDSZ kormányra kerül? 1. türelmes beteget, derűs asszisztenst, Erőt! Egészséget! 1 nagyobb recept-papírt, kisebb minisztériumot kevesebb járványt X. magasabb béreket, vállalkozási szabadságot korszerűbb műszereket □ FORDÍTS! o N (A < / ' N ’ Á° 'V-i \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom