Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-20 / 92. szám
Tallózó Minilapszemle a magánosításról AI J AMI VAGTOMGTSIÖKSEG Föltankolták a Mól Rt. részvényeit! Mire ez a cikk olvasóinkhoz eljut, addigra már talán azt is lehet majd tudni, hogy az allokáció (vagyis a kártyaelven működő elosztás) során kinek mennyi jut a Mól Rt. elsőbbségi részvényeiből. A kárpótlási jegyekért felajánlott részvénycsomagot ugyanis egy hét alatt túljegyezték. A külföldi tőke egyre inkább válogat. Az amerikai üzletemberek az összes külföldi befektetés mintegy negyven százalékát jegyzik hazánkban. Összegszerűen ez durván há- rommilliárd dollár tőke Magyarországra telepítését jelenti. Összehasonlításul: a volt szocialista országokba áramlott amerikai tőkének több mint felét itt fektették be. Relatív előnyük azonban fogyóban van szomszédainkkal, különösen Csehországgal és Lengyelországgal szemben - közölte Fáth Péter. A budapesti székehelyű, öt éve működő Amerikai Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója úgy véli: csak gyorsabb privatizációval s például az energia- és a bankszektor külföldi befektetők előtti megnyitásával lehet fenntartani a milliárdos nagyságrendű tőkebeáramlást. • (Napi Gazdaság, IV. 11.) A GE Magyarországra költözteti az üzemeit. Az amerikai General Electric bezárja két angliai üzemét; s ezzel egyidejűleg, a 300 munkahellyel együtt, áttelepíti Magyarországra. Az európai gyártásban hazánk lesz a fő bázis; a GE fokozottabban kapcsolódik a budapesti Tungsramhoz, amelyet 1989-ben vásárolt meg. A GE 550 millió dolláros befektetést eszközölt, így Tungsram részesedése 95 százalék fölé emelkedett. Csodálatos hír: Nagy-Bri- tannia vesztesége a mi nyereségünk - kommentálta a GE-tranzakciót Szabó Tamás privatizációs miniszter, a The Independent című brit lapban. (Hajdú-Bihari Napló, IV. 8.) Kedvezmény csak készpénzes vásárlásnál. A KRP részlet- fizetési alrendszere keretében részvényvásárlásra befizetett készpénz levonható az adóalapból - válaszolta Vályi György, az ÁVÜ igazgatója. A kísérleti szakasz során összesen 62 fiókban egyszerre lehet bejelentkezni és jegyezni a részvényeket. (Világgazdaság, IV. 9.) Ötszáz privatizációs feljelentés. Pongrácz Tibor államtitkár egy fórumon fejtette ki véleményét a privatizációs büntetőeljárásokról. Eddig mintegy 500 feljelentés nyomán kezdeményezett eljárásból mindössze 14 állta meg a helyét. (Népszabadság, IV. 9.) Erdőkkel bővül a kárpótlási földalap. Tegnap az AV Rt. portfólióigazgatója, Szabados János bejelentette, hogy az AV Rt. májusban nyílt pályázat keretében meghirdeti az Érdért Rt. és a Vadex Rt. részvényeit, és a tulajdonából újabb 40 ezer erdő kerül a kárpótlási földalapba. Az erről szóló rendeletet a föld- művelési, a pénzügyi és a privatizációs minisztereknek még egyeztetni kell. (Magyar Hírlap, IV. 6.) Ötven patikával indul a privatizáció. Az Állami Vagyonügynökség és a megyei önkormányzatok között zajló perlekedés még mindig tart, de egyes helyeken elkezdődhet május elején a patikaprivatizáció - jelentette be Hatvani Szabó János. Az új tulajdonosok gyógyszerészek vagy olyan társaságok lehetnek, amelyekben van gyógyszerész is. (Magyar Nemzet, IV. 6.) Ez semmilyen meglepetést nem okozott. Mondhatni: várható volt. Ez esetben ugyanis - a korábban 30 millió forint értékben felajánlott részvénypakett cserearányához képest - most jóval vonzóbb kondíciókat kínálnak a befektetőknek. Nevezetesen: 2 darab 10 ezer forint címletértékű kárpótlási jegyért 3 darab 10 ezer forint névértékű Mol-részvényt kaphatnak. További csábítást jelenthetett, hogy a cég ez évi osztalékából fix 12 százalékot ígérnek. Igaz ugyan, hogy az új részvénytulajdonosok szavazati jogot nem kaphatnak, de így is több mint 100 százalékos megtérüléssel „vehetik” ki pénzüket a kárpótlási jegyből. Márpedig manapság ez nagyon jó üzletnek számít, hiszen a tőzsdén csak a címletérték 65 százalékát kaphatnák érte. Még ennél is sokkal rosszabb, mindössze 43 százalékos az arány, ha azt vesszük figyelembe, hogy a törvény értelmében ma a kárpótlási jegy kamattal növelt címletértéke 152,1 százalék. Ennyiért számítják be, ha állami vagyon megvásárlására fordítja valaki. De hagyjuk a számokat, ismerkedjünk kicsit a céggel. A mintegy 20 ezer alkalmazottat foglalkoztató mamutvállalat vagyona most kb. 100 milliárd forintot ér. A nyersolaj mellett földgáz beszerzésével is foglalkozik. Az ország földgázszükségletének felét - évi 5,5 milliárd köbmétert - maga termeli ki, másik felét Oroszországból vásárolja. A Mól Rt. forgalma 1993-ban 1000 milliárd forint volt. Az éves hazai olajszükséglet háromnegyedét, 6 millió tonnát, ugyancsak Oroszországból vásárolják, itthon mindössze 2 millió tonnányit tudnak termelni. A bécsi Der Standardnak adott interjúban Gyuris Ernő igazgató reményét fejezte ki, hogy hamarosan ismét megnyithatják a délszláv válság miatt lezárt Adria kőolajvezetéket, s ezáltal egyéb beszerzési forrásokból csökkenthető az egyoldalú függőség. A Mól Rt. tevékenysége azonban a behozatalnál sokkal szélesebb körű. Ide tartozik a szénhidrogének kutatása, kitermelése, szállítása, kereskedelme és feldolgozása is. Finomítókapacitása évente mintegy 11 millió tonna kőolaj feldolgozására nyújt lehetőséget. A cég külföldön is aktív, Tunéziában vegyes vállalata van, Nyu- gat-Szibériában és Kazahsztánban pedig részt vesz a kőolajkutatásban. A gazdálkodási mutatók elég kedvezőek. Rövid és hosszú távú idegen forrásainak, hiteleinek aránya alacsony, a társaság likviditása, fizetőképessége kifejezetten jó. Jövedelmezősége ugyan - az utóbbi időben sorra megjelenő versenytársak miatt - az utóbbi években jelentősen romlott, de a cég állja a sarat. A tervek a piaci részesedés megőrzésére irányulnak. A benzinkúthálózat fejlesztése mellett ki akarják építeni az országhatár és Győr közötti olajvezetéket, hogy ezáltal csökkenthessék az orosz behozataltól való egyoldalú függőséget. S a következő hónapokban esedékes privatizáció sem kérdőzelezi meg: a többségi részesedés ottani tulajdonban marad. A részvények egyelőre bizonyosan nem kerülnek tőzsdére, s ma még a majdani stratégiai befektető kiléte sem ismert. Most 0,99 százalékos tulajdoni hányadot, összesen 969.540 ezer forint értékű részvényt kínáltak fel kárpótlási jegyért. Az eredeti, saját jogon kárpótoltak - Sepsey Tamás államtitkár hathatós közbenjárására - abszolút elsőbbséget élveztek. Szabó Katalin, a forgalmazást vezető Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. munkatársa szerint ezt a lehetőséget igazán érdemes volt megragadniuk a kárpótoltaknak. A szakember nem vitatta, hogy spekulánsokat sem lehetett kizárni. Nagyon sokan jegyeztek ugyanis meghatalmazással, eredeti határozatban kárpótlási jeggyel. Márpedig ezt el kell fogadniuk. Csakhogy - rossz nyelvek szerint — az így szerzett papírokat 20 százalékos jutalékkal azonnal továbbadják egyelőre inkognitóban maradó intézményi befektetőknek. Ha viszont ez tényleg így van, az az igazi kárpótoltak számára még inkább megnyugtató. Biztosak lehetnek benne: ez egy jó befektetés volt. Hosszabb távra is. Hiszen intézményi befektető csak akkor vásárol, ha bizakodó a cég jövőjét és osztalékát illetően. Rövid távon sem megvetendő azonban a Mól Rt.-papír csábereje. Hiszen a már most járó 12 százalékos osztalékkal együtt a befektetés minimálisan az inflációt némileg meghaladó nyereséget hoz. S ha netán mégis meg akarna válni tőle valaki, számíthat rá, hogy a tőzsdén kívüli folyamatosan is biztos lesz igény a részvények. Interjú dr. Szabó Tamás privatizációs miniszterrel Új kárpótlásiföld-kijelölések- Miniszter úr, változatlanul nagy az igény a kárpótlási jegyek földre váltására. Mindenkinek jut föld?- A mostani, pótlólagos föld- kijelölések a jelenlegi ismert igények 82 százalékát elégítik ki, de folynak a tárgyalások a Honvédelmi Minisztériummal és a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettel újabb területek kárpótlásba vonásáról. Meggyőződésem, hogy mindenki földhöz tud jutni. lajdonosok harminc százalékkal több a vetőmagot, négyszer annyi - 2 milliárd forint értékű - mezőgazdasági gépet vásároltak, mint tavaly ilyenkor. A magántulajdonú föld új lendületet visz a mezőgazdaságba - mindannyiunk hasznára.- A pótlólagosan kijelölt állami földekre hogyan lehet majd licitálni?- Szeretném, ha lehetőségekhez képest a helybeliek minél több földhöz juthatnának. Ezért Százmillió hiányzik a „paradicsom” szállásához? A kastélyhoz elképzelések...- Mi történt a kárpótlás folytán már magántulajdonba került földekkel?- A mezőgazdaság új erőre kapott, hiszen a kárpótlás nemcsak a kárpótoltak sérelmeinek vagyoni orvoslását szolgálja, hanem egyben tőkeinjekció is. Ennek is köszönhetően a parlagföldek aránya már évtizedek óta nem volt olyan alacsony, mint ezen a tavaszon. A földtua kijelölt területek 50 százalékából - ha lesz rá igény - csak a helyiek vásárolhatnak. A fennmaradó területekre pedig bárki jelentkezhet az országból.- Mikor kerülnek árverésre a pótlólagosan kijelölt földek?- Ha minden jól megy, júniusban a kárpótlásba részesült állampolgárok már ezekre a jelenleg még állami tulajdonú földekre is licitálhatnak. A Közép-tiszai Mezőgazda- sági Rt. (volt Á. G.) tulajdonában szerepel egy bánhalmai kastély is. A valamikor a múlt század végén felhúzott uradalmi épület nem áll műemlékvédelem alatt, s az elmúlt évek igencsak meglátszanak rajta, valamint a környékén. Mi lesz vele a jövőben? Hiszen az állami tulajdonban lévő részvénytársaság privatizáció előtt áll, az ÁVÜ tarsolyában létezik egy kastélyprogram is, továbbá az ÁVÜ-marke- ting-adatbázisban különállóan is feltüntették a KSH-besorolás szerinti vadászházat, egyébként kastélyt. Vajon értékesítésre kerül a társaságtól függetlenül? Az rt. igazgatója, dr. Deme Pál nem tud arról, hogy az ÁVÜ külön kívánná értékesíteni a 2,7 millióra becsült épületet. Az eladást különben is nehezítené, hogy a kastély körbeépült különböző mezőgazdasági tevékenységet végző egységekkel. Egyébként az rt. részéről van elképzelés a jövőt illetően. Egy olyan társbefektetőt kellene találni, aki segítene megfinanszírozni a rendbehozatalt, ám előtte a környéket meg kellene tisztítani, ezzel növelve a kastélyhoz tartozó területet. A kihasználtságot nyáron a közelben lévő Tisza, míg egyébként a vadászat jelentené, ugyanis a Közép-tiszai Mezőgazdasági Részvény- társaság vadgazdálkodó is. Ezzel adott a lehetőség egy szálló vagy éppen egy vadászkastély működtetésére. Párosul mindehhez az is, hogy az rt. kezelésében áll a hortobágyi szürke gulya - s máris kész az idegenforgalmi paradicsom. Az épületet egyébként nemrégen vízszigetelték vegyi eljárással. A „paradicsom” szállásához mindössze az anyagi erő hiányzik. Az optimális helyzet megvalósításához - dr. Deme Pál szerint - 100 millió forintos nagyságrendű beruházás szükséges. Privatizáció előtt a volt Közép-tiszai Á. G. Az itt élők és dolgozók jussanak tulajdonhoz A volt Közép-tiszai Á. G. valaha öt állami gazdaságból és egy ipari termelőegységből állt. A privatizációs folyamat először a decentralizációval kezdődött, melynek eredményeként különvált az ipari részleg, továbbá négy mező- gazdasági tevékenységet végző kft. vált ki az állami gazdaságból. A még állami kézben lévő - ma már Közép-tiszai Mezőgazdasági Rt. - törzsgazdaság privatizációja napirenden szerepel, s Bánhalmai kastély - forintokra várva Kimutatás Az állami gazdaságoknál, illetve jogutód társaságoknál a kárpótlással és a pótlólagos kárpótlással összefüggő termőterület-változásokról Állami gazdaságok Összes termő terület Kárpótlásra kijelölt alkalm. tanüzemi védett címen elkerülő Pótlólagos kárpót. igény Vagyonkezelők Jogutód Elkerülő végleges tevékenységéhez összes javaslata szükséges terület terület neve ha AK ha AK ha AK ha AK ha AK % Héki 11,233 303,612 4,887 143,467 431 7,891 341 7,891 6,005 152,254 46.54 Jászsági 5,818 135,451 2,798 62,832 563 12,112 563 12,112 2,457 60,507 57.77 Középtiszai 17,378 243,913 6,511 92,053 2,760 31,450 2,760 31,450 8,107 120,410 53.35 Mezőtúri 5,151 76,353 3,710 58,199 432 4,638 432 4,638 1,009 13,516 80,41 Naavkunsági 8,662 121,352 3,398 54,516 1,784 20,782 1,785 20,782 3,479 46,054 59,84 Palotási 11,515 152,889 4,476 60,453 2,235 ■25,811 2,234 25,811 4,805 66,625 58.27 Törökszentmiklósi 7,124 169,120 2,689 60,291 0 0 138 1,711 4,297 107,118 39.68 Összesen: 66,881 1,202,690 28,469 531,811 8,205 102,684 8,253 104,395 30,159 566,484 54.91 várhatóan a pályázat is megjelenik nemsokára. Az igazgatónak, dr. Deme Pálnak eddig nem tapasztalt elképzelései vannak a Kunhegyesen tevékenykedő társaság értékesítésére vonatkozóan. A privatizációs folyamat első lépcsőjeként nem az átalakulás, hanem a decentralizáció jelentkezett az állami gazdaságnál. Erre vonatkozólag mind az FM, mind az ÁVÜ olyan irányelveket adott, melyek alapján a dolgozói kivásárlást előnyben kellett részesíteni. Ennek megfelelően készült el a terv is, majd 1991. január 1-jétől négy kerület egyszemélyest tulajdonú kft.-vé alakult, mely az önállóságra való felkészülést is jelentette. A négy egység dolgozói és vezetői kivásárolni szándékoztak az általuk működtetett vagyont és eszközöket, melyet az ÉM és az ÁVÜ jóváhagyott, majd pályázat útján végül a dolgozók lettek tulajdonosok. E négy különvált egység Tisza- szentimrén, Kunmadarason, Ti- szaigaron, illetve Karcag-Ti- lalmason működik. A decentralizációs értékesítés során szerzett tulajdon után osztalékra - mivel reorganizációs hitelt vettek fel - nem számíthatnak egyhamar a tulajdonosok. Egyébként ezzel az értékesítéssel az á. g. a vagyonának 45 százalékát értékesítette. A tavaly december 31-ével megalakult részvénytársaság privatizációjának kell immár következni. A társaság jegyzett tőkéje 136 millió forint, valamint várhatóan lehetőséget kap majd mintegy 2300 ha mező- gazdasági földterület bérletére, esetleg elővásárlására. „Ez a vagyon kerül privatizációra, amit szeretnénk, ha az itt dolgozók, valamint az itt élők közösen vásárolnának meg” - fejtette ki elképzeléseit dr. Deme Pál igazgató. Ez egyébként konkrétan úgy testesülne meg, hogy a dolgozók kihasználnák mindazt a privatizációs technikát, amikkel tulajdonhoz jutnának korábbi munkahelyükből. így szóba került egy MRP-szervezet megalakítása vagy egyéb kedvezményes lehetőséget magában foglaló megoldás, amivel a dolgozók és a vezetők a részvénytársaság többségi tulajdonát meg tudnák vásárolni. Az érdekesség azonban csak ezután jön! Az igazgató elképzelései szerint bevonnák a privatizációba környék lakosságát is, s így kárpótlási jegy ellenében akár az új földtulajdonosok is szerezhetnének érdekeltséget a cégben. Mindezt pedig kiegészítené még egy önkormányzati tulajdoni részesedés is. így összefogva, a meglévő eszközöket, vagyont és szakmai hozzáértést jól működtetve talán örömet is tudnánk okozni legalább utódainknak - fejette ki dr. Deme Pál.
