Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-18 / 90. szám

1994. április 18., hétfő Hazai tükör 3 Elismerés Fekete Lászlónak Az árokszállási színjátszás emlékei / 1, l»‘ -dfv 1 r fc. / 2 k / 7f] Fekete László rendhagyó énekórát tartott A Jászárokszállási Népfőis­kolái Társaság 1991-es megala­kulása óta kovásza a város szel­lemi életének. Ebben követi azokat a legjobb hagyományo­kat, mely Árokszállásra egy év­századon át jellemzőek voltak. Április 16-án este a város egy­kor mozgalmas színházi életé­nek felidézésével adtak emléke­zetes pillanatokat a művelődési ház 200 főnyi közönségének. Dr. Wirth Ish’án köszöntötte a vendégeket, s az est főszereplő­jét, Fekete Lászlót, akit néptaní­tóként, ének-zene tanárként, római katolikus főkántorként és karnagyként egyaránt tisztel­nek. A Jászberényi Tanítóképző Főiskolán végzett. A mai kor el­ismerését és köszönetét tolmá­csolva munkásságát példaként említve adta át a főiskola em­lékplakettjét dr. Notheisz János főigazgató-helyettes. Fekete László 17 éven át, 1939-től ’55-ig működött Árok­szálláson. Az akkori falu társa­dalma műkedvelő egyesületek egész sorát hozta létre. Minden valamirevaló szakmai egyesü­letnek volt színjátszó köre. így nem véletlen, hogy Pethes Imre, Görbe János, Kaszab Anna (Szolnokon hunyt el) innen in­dult. Szombaton azok töltötték meg a termet, akik az egykor pezsgő színházi élet résztvevői voltak. Fekete László korát meghazudtoló (78 éves) frisses­séggel egy rendhagyó énekórát tartott, de jelenetet, zongora­számot, fiatalok által bemutatott énekes produkciót is láthattuk. Szántó László saját költemé­nyeit szavalta, Major József bonvivánként (Kaszab Anna felfedezettje) lépett ismét a kö­zönség elé. Derült a közönség, felidézték a régi előadásokat. Több száz előadást látott Árokszállás népe az 1960-as évek elejéig, amikor „meghalt” e mozgalom. A Csárdáskirálynőtől a Szép ju- hásznéig, a Marica grófnőtől a Légy jó mindhalálig-ig, sok mindent színre vittek. Sok eset­ben Fekete László rendezésében került színpadra a produkció. Ebbe a világba segít bepillan­tani egy most megjelentetett ki­advány, Méri Géza és Fekete László munkája, mely az árok- szállási színjátszás történetét dokumentálja.-kE­7> " m v Gépkocsik, fénymásolók Ukrajnába Megkezdődött Ukrajnában a Magyarországon gyártott Su­zuki személygépkocsik értéke­sítése. Az eladásokat az East Consult Trading Ukraine Ltd. szervezi, amelyet ukrán partne­rével, az East Consult Trading, ausztriai székhelyű, magyar magánszemély által alapított cég hozott létre. A vállalat az Esztergomban készült Suzuki Swiftek mellett más Suzuki-gyártmányokat, va­lamint a Magyarországon most bevezetés alatt álló Develop fénymásolókat és faxokat is ér­tékesít. Ukrajnában öt helyi dealerrel írtak alá szerződést a Suzuki személygépkocsik értékesíté­sére. Megkezdődött a szervizháló­zat kiépítése is. Azzal számol­nak, hogy két év alatt az eladá­sok jelentősen felfutnak, és a Magyarországon gyártott Su­zuki jelentős piaci részesedést szerez meg. A karcagiak jutottak tovább A Kossuth-vetélkedő középdöntője Április 16-án rendezték meg a szolnoki Eötvös József Álta­lános Iskolában a Kossuth-ve­télkedő megyei döntőjét, me­lyen 19 iskola 20 - háromfős - csapata versenyzett. A versenyt a Kossuth Szövetség és az is­kola történelem-munkaközös­sége rendezte; lebonyolításában sokat segített a szolnoki pol­gármesteri hivatal, az iskola szülői munkaközössége és Karmazin György vállalkozó.- Nagy öröm számomra - mondta Várhegyi Attila polgár- mester megnyitóbeszédében -, hogy a vetélkedőn Kossuth La­josra emlékeznek; az ő szemé­lye olyan történelmi, emberi példa, amelyre minden magyar büszke lehet. A vetélkedő írásbeli kérdései között szerepelt például Kos­suth személyi adatlapja, ame­lyet a gyerekeknek kellett kitöl­teniük; egy vaktérkép, amelyen be kellett jelölni Kossuth to- borzó kőrútjának állomásait, de volt „énekes” feladat is: a gye­rekeknek egy Kossuth-nóta kot­tája alapján kellett felismerni a dalt, leírni négy versszakát, s megmondani, hogy mely vers­szak hol született. A verseny szóbeli részében a csapatoknak öt témakör (me­lyek Kossuth életének egy-egy szakaszára vonatkoztak) közül kellett választani, s két percen keresztül beszélni róla. A háromtagú zsűri - amely két történelemtanárból és egy történészből állt - a karcagi Zá- dor Úti Általános Iskola csapa­tát tartotta a legjobbnak, így ők képviselik majd megyénket az országos döntőn.-csr­Presbiteri konferencia (Folytatás az 1. oldalról) korhoz, alkalomhoz kötve, ér­vényessége örök. Ennek alapján keresheti meg az ember a maga helyét, ítélheti meg önmagát, s keresheti meg azt a módot, aho­gyan hozzájárulhat a dolgok alakulásához. Dr. Tóth Albert országgyűlési képviselő szerint a mai világ szűkölködik az egyenességben, a becsületben, a tisztességben. Ezért is van nagy szerepe a pro­testantizmusnak. Eredendően bennünk munkál az elesettek, a gyámoltalanok megsegítése, ez továbbra is szigorú erkölcsi kö­telezettségünk marad. Az elmúlt négy év nagy ér­demének tartotta, hogy rendez­ték az egyház tulajdonviszo­nyait. Felhívta a figyelmet a hamis prófétákra, akik most akarnak tőkét kovácsolni az el­múlt évek döntéseiből. Ebéd után dr. Szabó Lajos or­szággyűlési képviselő, presbi­ter, szólt arról, hogy presbiter- sége örök adósság városával. Kunhegyessel szemben. Fon­tosnak tartja, hogy a lelkeket új­jáépítsük. Alulról kell építkezni a vallásszabadság keretei kö­zött, a törvény lehetőségei sze­rint. Fontos feladat, hogy a jö­vőben gyarapodjon az egyház- község, közeledjenek hozzá az emberek. Nagy Ferenc József, a Ma­gyarországi Református Presbi­térium Szövetségének elnöke arról szólt, hogy mennyiben tudja segíteni a presbitérium a lelkipásztorok, az egyházveze­tők munkáját. Ez az 1617-ben alakult szervezet mind a mai napig alulról szerveződő ön- kormányzata a gyülekezetnek, s fontos szerepet tölt be a lelki gondozásban is. Ezt a munkát azonban csak áldozattal lehet végezni, önmagunk lelki tük­rébe kell nézni, így kaphatunk bűnbocsánatot - mondta az elő­adó. A konferencia végén, a záró istentiszteleten dr. Kocsis Ele­mér püspök hirdetett igét. Daróczi Koós-show Kenderesen „Jó, hogy törődnek velünk” - mondják a tiszaburai öregek A nyugalom szigetén Gál Zsigmondné, a tiszaburai idősek otthonának vezetője 1985-ben vette át az intézmény irányítását. Korábban a bölcső­dében dolgozott. „A munkám alaposan meg­változott, amikor a nullától há­roméves korosztály után az idős emberek gondozása lett a fel­adatom. Áz eltelt időszakban azonban nagyon megszerettem az időseket. Jelenleg 20 sze­mély elhelyezésére nyílik lehe­tőség ebben az épületben, amely korábban orvosi rendelő volt. Házi gondozottjaink száma meghaladja a harmincat. Burán nagyon elöregedett a lakosság, amit itt az otthonban is láthat. Sok a nyolcvan év körüli gon­dozottunk. Éppen ezért mondom, hogy ez az intézmény akkor tudná op­timális módon teljesíteni a fel­adatát, ha bentlakásos formában működhetne. Persze ez mind anyagi lehetőségektől függ. Egyelőre csak a legszűkebben vett karbantartásra, bútorok be­szerzésére telik, de szerencsére érre határozott ígéretünk van az önkormányzattól. Gondot okoz, hogy itt is 13 ezer csirke égett el 13 ezer csirke lett a lángok martaléka tegnapra virradóra a Szentgotthárd-jakabházi Állami Gazdaság csirkenevelő telepén. Az eddig még ismeretlen okok­ból keletkezett tűz egy 90 méter hosszú, 15 méter széles tégla­épületben pusztított, ahol 27 ezer csirkét tartottak. Az épület hajnali háromnegyed kettőkor gyulladt ki, leégett az első eme­lete és tetőtere, valamint mű­szaki berendezései. Személyi sérülés nem történt. Az első becslések szerint az anyagi kár meghaladja az ötmillió forintot. A tűz okát vizsgálják. (MTI) A múzeumon landolt Nem mindennapi látványban volt részük szombaton délután a debreceni Cívis Mobil autókiál­lítás látogatóinak: a szervezők ejtőemyősshow-val lepték meg a közönséget. A nézelődők mel­lett az egyik ejtőernyős is meg­lepődhetett, amikor társaitól el­térően nem a Kölcsey parkba érkezett, hanem ejtőernyőjével a mintegy 50 méterre lévő Déri Múzeum tetetjén landolt. Az ugró mindemellett nem veszí­tette el lélekjelenlétét, s egy kémény mögé bújva kezdte fel­tekerni ernyőjét. Mire az idő­közben értesített tűzoltók meg­érkeztek. véezett is a munkával. Nyugalomban, de nem unalmasan telnek a napok az otthonban emelkedtek a térítési díjak. Ám, ismétlem, az lenne az igazi megoldás - erre az épület al­kalmas is -, ha 10-15 személy éjjel-nappali gondozása tör­ténne itt, a többi idős ember pe- ! híg1' 'ű|jh mihf rrid’sf, bej’árrtá’' £f . klubba-’’^ G4É U, Zsigmondné ezekkel a szavakkal mutatta be az otthont, melynek munkáját két hivatásos gondozónő, egy takarító és hat tiszteletdíjas ebédkihordó segíti. Mindezek után természetesen kíváncsi voltam az idős embe­rekre is. A klubszobában csend és nyugalom volt. A kedvemért kikapcsolták a televíziót, hogy beszélgetni tudjunk. A nyolc­vanéves Végh Istvánná vállalta a szóvivő szerepét. Elmondta, hogy nagyon jó dolog, hogy lé­tezik ez az otthon, mert: „Tö­rődnek velünk, kapunk naponta meleg ételt, ha kell, segítenek otthon begyújtani. Idebent pe­dig elbeszéletünk, megtárgyal­juk, mi is történt velünk a hét­végeken. Nagyon nehéz egye­dül - könny jelenik meg a szeme sarkában, amikor a családjáról beszél -, néha már nyitás előtt itt vagyunk. Hát ezért jó, hogy van ez az épület nekünk”. A többi idős embertől meg­tudtam, hogy az öregség ko­rántsem jár együtt törvénysze­rűen a szomorúsággal. Nevetni is szoktak, arra is van alkalom. Korábban kézimunkáztak, tész­tát készítettek, és gyakran jártak kirándulni, ám az idő múlásával már ez is fáradságos: marad a kártya, a sakk és a televízió. No meg a nyugalom, amit a hosszú, munkával eltöltött évek során nagyon is megszolgáltak.-P­Szombaton a kenderesi mű­velődési házban koncertet adott Koós János és Dékány Sarolta. A Kislány a zongoránál, a Má­ria, a Sír a telefon mellett a most megjelent második magyar- nóta-kazettájáról is hangzottak el dalok, így a címadó, a Nótás kedvű volt az apám is. A mű­vész, mint mondta: „nem tudok én megjavulni, józan ember lenni”, így sok vidámsággal fű­szerezte a műsort feleségével, Dékány Saroltával, aki táncda­lokkal lépett a közönség elé. Albert Dezső zongorán. Kertész Gyula dobon és szintetizátoron kísérte őket. A kenderesiek egy örökifjú, elégedett művészt láthattak a vi­lágot jelentő deszkákon, akinek a régi és új dalait is szeretettel fogadták. Barátság tulipánkert Barátság tulipánkertet avatott tegnap délelőtt Újpest önkor­mányzata Káposztásmegyeren. Az avatáson jelen volt az ame­rikai Paula Konon, a tulipánlánc kezdeményezője. 1990-ben, az amerikai Paula Konon tulipánlánc kialakítást kezdeményezte. Javaslatára minden évben más-más város­ban telepítenek tulipánkertet. Az ősszel elültett tulipánhagy­mákból virágzó Barátság tuli­pánkertet tavasszal avatják, és az avató város adja tovább a sta­fétabotot és választja ki a kö­vetkező évben tulipánkertet avató várost. 1990-ben Ottawá­ban telepítették az első kertet, azt követően Washingtonban, majd Berlinben és idén Buda­pesten, Újpesten, a berlini Har- zahn kerület testvérvárosában avatták fel a tulipánkertet. Ki törődik a nyugdíjasokkal? Tardos Márton válaszol Az SZDSZ magasabb nyugdíjemelésre szavazott, mint amit a kormány javasolt. Szerintünk a nyugdíj nem könyöradomány, hanem egy élet munkájával megszolgált járandóság. Ezért a Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetsége hivatalosan támogatja programunkat, mivel programunk támogatja a nyugdíjasokat. Szabad Demokraták Szövetsége (Politikai hirdetés) Ilyen még nem volt! Kuncze Gábort, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltjét láthatják Nézze meg, öt egész percig, csúcsidőben a Magyar Televízióban! vegye fel. Ma, április 18-án 19 óra 19 perctől - 19 óra 24 percig a TVl-en. adja tovább! SZDSZ (Politikai hirdetés)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom