Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-09 / 83. szám
6 Hirdetés — körkép 1994. április 9., szombat Nem minden stimmel az öngyilkossági statisztikák körül A meghívott halál Egyes kutatók szerint a „hídavatás”, az öngyilkosság nálunk már-már nemzeti hagyománnyá vált. Az utóbbi időben Magyarországon csökkent az öngyilkosságok száma, mégis világelsők vagyunk az évi 3900 esetünkkel. Az Atlantic sajtószolgálat munkatársa szakértőkkel beszélgetve arra a következtetésre jutott, hogy nem minden stimmel a statisztikák körül. Buda Béla, a Sportkórház osztályvezető főorvosa azt állítja, hogy Romániában és a volt Szovjetunió területén sokkal több az öngyilkos, mint Magyarországon. Az említett országokban ugyanis nem készítenek az élet minden területére kiterjedő statisztikai számításokat. „Azt még lehet tudni, hogy Erdélyben, Havasalfölden, aztán a nagy orosz és ukrán városokban, Moszkvában és Kijevben rengeteg a „sikeres” eset, de hogy ez szám szerint mennyi, azt senki meg nem mondja - vélekedik az ismert pszichológus A biztosító? Nemcsak a külföldi, hanem az itthoni statisztikák is szabályozatlanok. Míg régebben a belügyminiszter pontosan tudta, hány magyar állampolgár tartózkodik külföldön, addig most teljesen ellenőrizhetetlen pédául, hogy hány magyar lett öngyilkos - Irkutszk- ban. Statisztikánkat a fenti tényen kívül az is torzítja, hogy ha valakinek nem sikerült a kísérlete, tehát életben maradt, de két hónap múlva meghal a kórházban szívelégtelenség miatt, halálokként az utóbbi szerepel a jegyzőkönyvben. Igaz, ez más országokban is így működik. Végül kifejezetten „rontja” a magyar statisztikát az a tény, hogy az erősen katolikus dél-európai országokban általában letagadják, eltussolják az öngyilkosságokat, hiszen akkor az illető nem részesül egyházi temetésben. Ehhez járul a biztosítási csalások világviszonylatban elterjedt gyakorlata. (Az öngyilkoság után nem fizet a biztosító. Ezért igyekeznek úgy intézni a dolgot, hogy baleset látszatát keltsék, például belehajtanak egy szakadékba.) Hazánkban viszont a legszegényebb rétegekből kerül ki a legtöbb „áldozat”, s nekik nincs pénzük drága életbiztosításra. Összefoglalva: egyáltalán nem biztos, hogy nálunk van a legtöbb öngyilkos. A módszer Nem közömbös a statisztika szempontjából az elkövetés módjának a megválasztása. A legbiztosabb az idehaza „divatos” akasztás és a gyógyszeres megoldás. Más országokban, ahol mások a „divatirányzatok”, úgy lehet, szintén sok a kísérletező, de - mivel módszereik rosszabbak - kevesebb a „befejezett” esetek száma, mint Magyarországon. S ez is a mi statisztikánkat rontja. David Lester, amerikai professzor megfigyelte, hogy minden népnek, minden embernek van egy preferált öngyilkossági módszere, s ha ennek alkalmazásában megakadályozzák, lemond a szuicid szándékáról. Amerikában például azokban az államokban, ahol szigorították a fegyvervásárlás feltételeit, csökkent az öngyilkosok száma. Ugyanígy csökkenést figyeltek meg az elkövetők számában az autók kipufogógázának ellenőrzése óta. (Az USA-ban kedvelt módszer volt a kipufogógázok beszippan- tása.) Angliában a hatvanas években álltak át a rendkívül mérgező városi gázról a szén-monoxidot gyakorlatilag nem tartalmazó földgázra. Az Egyesült Királyságban, ahol az öngyilkosok többsége,/a gázzal történő „önkivégzést” részesítette előnyben, a földgázra való átállás után 30 százalékkal esett vissza a befejezett öngyilkosságok száma. Hazánkban is ez lehet a megelőzés egyik eszköze, vagyis ha nehezítik a népszerű öngyilkossági módok elkövetésének esélyeit. Gyógyszereket lehet például nehezen feltéphető kis műanyag tasakokba rakni, és így zárni ki az első felindulásból „impulzívan” végrehajtott elkövetést. Mi okozza mégis a magyarországi öngyilkosságok magas számát? Ahány szakértő, annyi vélemény. Rihmer Zoltán, az Országos Pszichiátriai Intézet XIII-as osztályának főorvosa például úgy fejezi ki magát, hogy a Himnusz a „hibás”. A meglepő kijelentés hátterében az áll, hogy hasonlóan szomorú himnuszuk rajtunk kívül csak az uruguayiaknak van. A félig komoly, félig tréfás megállapítás természetesen nem elégséges magyarázat a hazai öngyilkosságok magas számára, de azért elgondolkodtató, hogy például a görögök mennyire szeretik az indulókat, az öngyilkossági rátájuk pedig évi 4-5 ön- gyilkosság százezer főre (nálunk ez a szám 39). „Nonszensz és fantasztikus, hogy a költő (aki maga is depressziós) elsősorban jókedvet kér Istentől, és csak azután bőséget!” - mondja Rihmer professzor. Elmebetegek Pontos magyarázatot egyetlen szakember sem tud adni. A „hí- davatások” ily kivételesen rossz magyarországi aránya valamikor talán a török időkben alakulhatott ki - és: így maradt. A szuicidu- mok alacsony vagy magas számát kétségkívül erősen befolyásolja az, hogy mennyire kerül be ez a „megoldás” a köztudatba, menynyire „elfogadott”. Az USA-ban például a köztudat elmebetegeknek tartja az öngyilkosokat. Nálunk szerencsétlen embereknek tekintik őket, akiket sajnálni kell. És, ha tényleg elsősorban pszichikai okokról van szó, ha a sok öngyilkosságnak nincs semmilyen genetikai vagy egyéb „fá- tumszerű” magyarázata, akkor ez a mégsem annyira rossz statisztika tovább javítható. Gáspár Ferenc Már az anyagbeszerzéskor is időt nyer: a 400 YTONG márkakereskedő egyike biztosan ott van a közelben. Ráadásul az YTONG-gal az építkezés gyorsabb, pontosabb és anyagveszteség Az YTONG falazóelemek könnyen a kívánt méretűre és formájúra fűrészelhetók. A kábelek, vízvezetékek helye vésés nélkül, horonykaparóval, az elosztók és kapcsolók helye fészekfúróval alakítható ki. Ha további információra van szüksége, küldje el az alábbi szelvényt címünkre: YTONG Hungary Kft. 1393 Budapest, Pf. 330 ^ 1 Kérem, küldjenek számomra [ díjmentes ismertetőt az i YTONG falazóelemekről. 1 Név: i , 1 Cím: ....................................-1 F oglalkozás: 1 I (Csak ha tervezéssel, építéssel, építőanyagokkal1 hivatásszerűen foglalkozik) i YTONG A bölcsek köve ÉN LEGJOBBAN A LAPOS, A KOCKA, A HOSSZÚKÁS, A KEREK ES A MINDENFELE \ NARANCSOT SZERETEM! M á 0 a Cl Q 2 UJ >• Cl Q. < 1
