Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-09 / 83. szám
1994. április 9., szombat Hazai tükör 3 Négy év - négyszáz törvény M ost aztán kapkodhatjuk a fejünket: ejjött a statisztikák és az értékelések ideje. Április nyolcadikén - a szövetkezeti törvény módosításával, sok veszekedés közepette pontosan egy hónappal az új választások előtt befejezte munkáját az első, szabadon választott többpárti Országgyűlés. A statisztikák máris készülnek. Tudjuk, hogy az 1990 tavaszán választott parlament négy év alatt 378 plenáris ülésen, négyszáznál valamivel több törvényt, törvénymódosítást alkotott, szavazott 348 országgyűlési határozati javaslatról, elhangzott 800 interpelláció és 700 képviselői kérdés, többnyire a kormányhoz. A négy év munkájáról, eseményeiről 18 ezer oldalnyi jegyzőkönyv készült. Van szomorú statisztikája is ennek a parlamentnek. 1990-94 között kilenc képviselő hunyt el. Mondhatná az olvasó, persze, hiszen szemmel láthatóan is meglehetősen koros képviselők ültek a frakciókban. A halál azonban nem csak az idősek között járt, hiszen az első veszteség - az SZDSZ frakcióját érte - az alig 42 éves Deák Sándor tragikus autóbalesete volt. Ráadásul a választás évében, alighogy megmelegedett parlamenti székében. A legszebb - ha a halálra lehet ilyen jelzőt aggatni - a 90 éves Demény Pál halála volt, aki ott, az Országházban hunyta le szemét. Persze a színész képviselő, Nagy Attila távozása is megdöbbentő volt, előző nap még ott volt frakciójában, másnap már gyertya világlott helyén - nehéz sorsa még 60 évet sem engedélyezett neki az életből. És el ne felejtsük Csengey Dénes (MDF), a 38 éves képviselő titokzatos halálát, aki 1991-ben távozott örökre. A legnagyobb veszteség az MDF-et érte, hiszen Antall József hosszú betegség utáni halálával nemcsak az első miniszterelnököt, a pártelnököt is gyászolták. Volt persze más távozás is - ha annak ítélhető az a folyamat, amely „átülés” néven rögződött a köztudatban. Nos, tíznél több az átülök, illetve ennél is több az új pártot alapítók s először a függetlenek között üldögélők száma. Tegyük gyorsan hozzá, több mint tízen lemondtak mandátumukról, s húsznál több azok száma, akik vagy megmaradtak a T. Házban is vagy nem, de miniszterek, államtitkárok, bankelnökök, nagykövetek lettek. Igaz, az 1990-es kormányból is hat miniszter maradt végig a helyén. Háromszor történt személycsere a legfontosabb gazdasági tárcák élén - az ipari és kereskedelmi, a pénzügyi, a földművelésügyi miniszter személyében, de váltás volt a művelődésügyben, s az államtitkári személycseréket szinte lehetetlen gyorsan összeszámolni - talán a legkirívóbb Raffay Ernő távozása volt. Nem akartam statisztikával fárasztani az olvasót, annyit mégis hozzáteszek: a húsznál több, mandátumáról lemondott képviselő között egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei honatya sincs. Közülük nem egyen, mint az SZDSZ-es Kis Zoltán, Fodor Tamás, a fideszes Varga Mihály, az MDF-és Petröiiyák László, a kivált Körösi Imre profi politikussá váltak, és voltak olyanok, akik szürke eminenciásként maradtak helyükön. A megye képviselői közül hangját alig hallatta a legtöbb. (Akkor is kár volt, de erről később ...) A 378 plenáris ülésből legalább 300 tanúja, e sorok írója két megyei képviselő megnyilvánulásán derült-mérgelődött leginkább. Az egyik az volt, amikor a parlamentnek tudományos kiselőadást kellett elszenvednie a tehéntartás és tejtermelés rejtelmeiről. A másik képviselői érdeklődésén már a fél ház derült (egész ugyanis csak az eskütételkor volt a T. Ház ...) Fiatal képviselőnk megkérdezte a pénzügyminisztert, ugye megsemmisítik a vámnál elkobzott élvezeti cikkeket, az italokat és a dohányárut? A legtöbbet hiányzó képviselőnk Hámori Csaba volt (MSZP), akiről már tudjuk, búcsút mond az újabb megméretésnek is. Nos, talán önkritika ez, s még frakciója se vitatja, nem küzd megtartásáért. A parlament - s ez már nem statisztika - történelmi jelentőségű munkát végzett, rekordot ért el a törvényalkotásban. Ám, miközben a törvényalkotói munka a rekordok könyvébe illő (bár azt is érdemes lenne kiszámolni, hány új törvényt hányszor kellett négy év alatt módosítani . . .), adós maradt azonban a kormány munkája ellenőrzésével! Hagyta például, hogy az első két év szinte elsuhanjon gazdasági törvénykezés nélkül - kivéve a kárpótlásit, amely azonban inkább nevezhető politikai fogásnak, mint megalapozott gazdasági jogszabálynak ... Az ellenzék hagyta a kormány durva beavatkozását a közszolgálati (rég nem az!) rádió és tévé irányításába. Igaz, az SZDSZ, utóbb az MSZP és a Fidesz is határozottan föllépett emiatt, de szavuk rendre elveszett a koalíció s a koalíciós többségű bizottságok morajában. A legsajnálatosabb, hogy olyan történelmi párt megosztását tűrte a parlament, mint a kisgazdáké, s a végsőkig volt türelmes az MDF-frakció elhajló, jobboldali, sőt a „honanya” esetében szélsőséges szárnyával. Bár ezért elsősorban az MDF, mint párt okolható, az MDF azonban Für Lajos emlékezetes leveléig elnökével együtt birkatürelmet tanúsított. Mi hát most, 1994. április elején a mérleg? Göncz Árpád, a köztársaság elnöke megvonta: „Történelmi jelentőségű, úttörő munkát végzett 1990-94 között az Országgyűlés. Egy azonban szomorú tény: hazánk szívét nem sikerült meghódítania.” Nos, e megállapítással aligha vitatkozhat bárki, aki a nép - a fenséges, a szenvedő, a türelme- sen-türelmetlen nép - véleményét ismeri. Az adófizető polgár rengeteget bosszankodott, hiszen az ország nyilvánossága - jó, hogy ezt nem sikerült megtorpedózni - láthatta, hallhatta a 378 plenáris ülés eseményeit. A polgárok többsége - különösen az időseké - elégedetlen a parlament munkájával. Lehet, ki is fejezi ezt május 8-án? A kár ezért, akár másért, el kell menni szavazni . május 8-án. 1990-ben a szavazók valami ellen adták le voksaikat. Félő, a második szabad választáson is sokak elhatározásában ez játszik majd döntően. Egyben e sorok írója is egyetért a változást áhítókkal1 (pedig rrtaga rég nem fiatal már), fiatalítani kell, akinek ott a helye, vonuljon nyugalomba'- á parlamentből is .. . Az újításra pedig azért van szükség, hogy ne csak a törvények mennyiségében, minőségében, a kormányzati munka kritikus támogatásával javuljon a nép életkedve, s életminősége is. A lényeg majd kiderül május 8-án. Ezért is el kell menni, szavazni kell! (SJ) Országos tanácskozás a nemzetközi németnyelv-vizsgáról Jól alkalmazható és megszerezhető Eddig csak a fővárosban és két vidéki egyetemen szerveztek úgynevezett Deutsch Certifikat vizsgát. Nyíregyháza mellett Szolnok az a tiszántúli város, ahol le lehet ezt tenni. Tegnap és ma készítik fel az ország minden részéből összegyűlt oktatókat a vizsgáztatás módszerére. A rendezvény házigazdája a TIT megyei szervezete volt, melyen részt vett Jakob Horn, a német népfőiskolái szövetség budapesti irodájának vezetője. Reutlingenből érkezett nyelvtanárok adtak tanácsokat Az állami nyelvvizsgáztatás mellett a TIT Szövetség szeretné kiterjeszti a nyelvvizsgáztatási lehetőségeket a régióban, az országban az egynyelvű nemzetközi vizsgákra is. Már korábban megszervezték az ICC nemzetközi angol- nyelv-vizsgát. Az a több mint százötven éves múlttal rendelkező szervezet szándéka, hogy ugyanezt a német nyelvet tanuló számára is megteremtik. Ezt nevezik német certifikát vizsgának. Német nyelvterületen - és Európa-szerte is - ezt a vizsgát ismerik el a nyelvtudás bizonyítékaként. Különböző fokozatai vannak. Annyiban tér el a magyar nyelvvizsgától, hogy ezek mind egynyelvű vizsgák. Minden nemzetközi vizsga ilyen. Ez azt jelenti, hogy nincs fordítási feladat. A szövegértést, a beszédkészséget és bizonyos írásbeli készséget mérnek. Európában egyébként talán a magyar az egyetlen olyan állami nyelvvizsga, amelyik kétnyelvű, megköveteli a fordításszintű ismeretet. Ez nyelvünk sajátosságaiból is adódik. Az egynyelvű vizsgák mindenképpen könnyebbek, mint a kétnyelvűek. Nem elsősorban IQ-t mér, hanem arra kíváncsi a vizsgáztató, hogy miként reagálnak szóban, írásban az idegen nyelvű szövegre. Nagy igény van arra, hogy ilyen és ehhez hasonló nemzetközi vizsgákat rendezzenek. Az egyetlent, a németet a Goethe Intézet szervezte. De kis táboruk volt, csak az általuk felkészített embereket engedték vizsgázni. Ez néhány tíz-húsz-száz embert érintett évente. Magyarán, csak keveseknek sikerült a német nemzetközi vizsgát, a certifikatot letenni - tájékoztatott Andrási Lászlóné, a TIT munkatársa. A TIT tagja az ICC nemzetközi vizsgáztatóközpontnak, melynek a Majna-parti Frankfurt a központja. Ezért nyílt meg a lehetőség angol nemzetközi vizsgát letenni Szolnokon. Hamarosan ugyanígy német- nyelv-vizsgát is tehetnek a tanulók Szolnokon. Ehhez felkészült emberek kellenek, akik ismerik a vizsga menetét, minősítési rendszerét. Pénteken és szombaton magyarországi szaktanárokat készítenek fel a TIT-nél arra, hogy miként vizsgáztassanak. E vizsgát a Rigó utcai Állami Nyelvvizsgabizottság honosítja. Ha ezen a vizsgán nyolcvan százalékot ér el valaki, az magyar szóbeli középfoknak felel meg. A reutlingeni testvérintézményből érkezett két szaktanár, akik szintén vizsgáztatnak. A Szolnok megyeiek és más érdeklődők ősszel mehetnek a TIT nemzetközi vizsgájára. Rövid felkészítőket tartanak. Feltételezik, hogy a hallgatók középfokú nyelvismerettel rendelkeznek. Szurmay MOSTANSÁG Táblák állnak szépen, sorban Egy nagyon rövid, ötperces sétán a városka főterén először a nagyszámú hirdetőszekrény tűnik fel. Összesen kilenc középen, s egy távolabb. A hirdetőszekrények változatos külsejűek, barna, festett fa, horganyzott lemez, esetleg fehér, zománcozott hűtőszekrényelem. Méretben, színben elég jelentős eltérések vannak a már nem egészen korszerű információhordozó eszközök között. A hirdetőszekrényeket festett vaslábak tartják szemmagasságban, és mindegyiken megkülönböztető szimbólum található: virágok, madarak, gyümölcs stb. A politikai pártokon kívül az önálló politikai ambíciókat melengető egyesületek is felszereltek a főtéren néhány, tömegkommunikációs csatorna gyanánt funkcionáló üvegszekrényt. A hirdetők nem szépek, de ezzel szemben nem is praktikusak. Időnként betört üveggel árválkodnak, máskor napszítta, esőáztatta információözönük figyelmezteti a járókelőket a hónapok, évszakok váltakozására. A hosszú sor bal és jobb széle, valamint centruma külső megjelenésében nagy változatosságot mutat. A leggyakrabban alkalmazott színek: pi- ros-fehér-zöld. Eltérő mennyiségben található címer és jelmondat. Gyakoribb jelzők: biztos, biztonságos, gazdaság középpontú, türelmes, családcentrikus, tiszta múlt és jövő, egészséges környezet. A sikeres választási szereplést illetően a mi együtt győzünk és velünk nyer, a másképp is lehet, mint eddig volt és a nemzeti célú igazságtétel a privatizációban megfogalmazások a legszembeötlőbbek. Kevésbé markánsan, de jelentkezik a már itt van a tettek ideje, a szociális biztonságot, a közrend, közbiztonság megerősítését óhajtó programrészietek sokasága. Az optimizmusra és szavazási részvételre biztató elemek közül kevés igazán figyelemre méltó van. A hirdetőtáblák tulajdonképpen azonos sémák szerint készültek. Olcsó anyagból, rövid kihordási időre. Az időszerűtlenné vált szocreál stílus néhány momentuma látható a sok tulajdonos kezéről kezére vándorolt hűtőgépgyári lemez alkatrészen, a szocialista nagyipar büszke termékeiből hegesztett információhordozón. Kevesen gondolták volna a pár éve még rozsdásodó hulladéklemezekről, hogy mostanság egy kisvárosi médiaháború nehézütegeiként funkcionálnak. Népies elemeket, igazán szépen faragott szekrénytokokat, rézbevonatú zsanérpántokat, színes üvegezést ugyan nem látni még, de a centrumtájékon itt-ott már szecessziós stílusú feliratok és színes portrék jelzik az óhajtott politikai kulturáltság közeledését. A támogatott jelöltek fényképei centrumtájékon, ajak körüli szelíd, optimista mosollyal néznek a potenciális választópolgárra. A széleken komor ábrázat, gondterheltség, aggodalom, de azért nagy önbizalom sugárzik az arcokon. Alapvető kellék a megjelenés kulturáltságát növelő nyakkendő. Természetesen akad néhány megtévesztő kép is, például a család évét említő, de csupán anyát és gyermeket ábrázoló kép. Az anya mindig biztos, de hát nem igazi nemzeti perspektíva egy helyből apátián csonka család. Különösen nem csonka Magyarországon. A hirdetőszekrények hátlapjain szintén választási plakátok riasztgatják a járókelőket. A más tavaszokon kizöldülő főtér kifehérült és kibar- nult ezektől az otromba szerkezetekről. Még néhány hét, és elmúlik az egész, aki unja a banánt, narancsot meg a kampányt, akár a vilmoskörtét is választhatja. Mi lesz a sok hirdetőszekrénnyel, hiszen nyáron már nem lesz szükség rájuk? Valamilyen módon hasznosítani lehetne őket. Madáretetők, munkásszállók, kollégiumok kulcstárolói készülhetnek némi leleménnyel belőlük. Szabadtéri fotóművészeti kiállítások, helytörténeti gyűjtemények rekvizítu- maiként új felhasználási lehetőségek teremthetők. Addig a főtéren sétálva - különös tekintettel a tavaszra - gyakrabban bámuljuk a sétáló nőket, és időnként elpirulunk az üvegszekrények feliratai közt található durva helyesírási hibák láttán. Mert ugye bármennyire nagy „röhely” valami, csak egyszerű (pontos) jével kacagtató. Gambrinus Nemzetközi katonai kulturális tanácskozás Első alkalommal rendeznek nemzetközi katonai kulturális tanácskozást, amelynek színhelye a balatonkenesi honvédüdülő lesz - jelentették be tegnap Budapesten, a Magyar Honvédség Művelődési Házában. Elmondták, hogy a jövő héten tartandó konferenciára 23 ország jelezte részvételét. A tanácskozás napirendjén négy témakör szerepel: katonai hagyományok; katonazene; csapatkönyvtárak, klubok, kaszinók. Tervezik Nemzetközi Katonai Kulturális Tanács létrehozását is. E szervezet feladata lenne a hadseregek közötti kulturális együttműködés összehangolása, a jelenleginél szorosabb együttműködés kialakítása. Azt szeretnék, ha a tanács mielőbb az ENSZ által elismert szervezetté válna. A tájékoztatón bemutatták a katonai zubbony bal ujján viselhető új csapatkarjelzéseket is. (MTI) EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától még 2 hétig találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is élesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! INFRASTRUKTÚRA, KÓRNYEZETVEDELEM 1. Az 1846-ban átadott első magyar vasútvonalon kb. egy óra alatt jutottak el Pestről Vácra. Hány perccel rövidült az átlagos menetidó az elmúlt 148 év alatt? 1.30-35 perccel 2.20-25 perccel X. 10-15 perccel CH 2. A hazai települések hány százalékában nem volt vezetékes ivóvíz 1992-ben? 1.11,3%-ban 2.8%-ban X. 4,5%-ban 3. 1.235 milliót 2.23.5 milliót X. 1 milliót □ □ 4. Iható-e közv etlenül a Balaton vize? 1. csak nyáron, mivel telente befagy 2. természetesen, hiszen ma még folyékony X. iható, de csá egyszer □ 5. Melyik volt az elmúlt évtizedek legkörnyezetsértóbb nagyberuházása? 1. a Tisza tó 2, a Gagarin-hóerómú X. a bós-nagymarosi vízlépcső LH 6. A vízminőség védelmére 1994-ben a KHVM1160 millió Ft-ot kért Hogyan módosította a kormány ezt az igényt a költségvetés benyújtásakor? 1. növelte 2 elfogadta X. 60%-kal csökkentette 7. A telefonhelyzet ugrásszerű javulása mellett miből van több a lakásokba felszerelt állomások közül: fővonalból vagy ikerállomásból? 1. fővonalból 2. fele-fele X. ikerállomásból EH 8. Hány kmló sebességgel közlekednek átlagosan a magyar személyszállító vonatok napjainkban? 1.70 km/ó fölött 2 60 km/ó fölött X. 50 km/ó alatt 9. Hány km-rel változott a vasútvonalak építési hossza hazánkban 1990 és 1992 között? 1.158 km-rel nőtt 2 42 km-rel csökkent X. 0 km-rel 10. Hogyan alakult az autóbuszok száma 1990 és 1992 között? 1. kb, 1000-rel nőtt 2. kb. 1000-rel csökkent X. szinten maradt 11. Két évvel az Expo előtt hány ötcsillagos szállodánk van Budapesten kívül? 1. megyénként egy 2 régiónként egy X. egy sincs 12. Hol kék a Duna napjainkban? 1. a Fekete-erdőnél 2. Bősnél X. csá a Strauss-keringóben □ □ □ □ □ FORDÍTS! (Politikai hirdetés)