Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-09 / 83. szám
// // Boldogságkergetök Út a „hajladozó fenyőtől” Stop Orvosszemmel Jogi jo jó Csemegéző (9. oldal) EU-felvétel Az EU-felvételi kérelem benyújtása után a magyar kormány az elkövetkezendő időszakban következetesen azon fáradozik, hogy Magyarországot alkalmassá tegye a teljes jogú tagságra az Európai Unióban. Ehhez főként a gazdaság s a jogalkotás területén van szükség további lépésekre - hangsúlyozta Bo- ross Péter miniszterelnök az Európai Unió tagországai budapesti misszióinak vezetőivel és Hans Beck nagykövettel, az EU magyarországi missziójának vezetőjével folytatott megbeszélésén. Parlament A kétharmados törvények intézménye nem vált be, indokolt e törvények csökkentése, illetve megszüntetése. Lényeges tartalmi elemeiket egy új alkotmányba kell beépíteni - vélekedett az MDF, az SZDSZ, az MSZP, a KDNP, a Fidesz és a Nemzeti Demokrata Szövetség a szegedi József Attila Tudományegyetemen szakmai napon. Kiállítás Szőke Tibor szolnoki festő kiállítása nyílik ma 16 órakor Budapesten, a Magyar Honvédség Művelődési Ház Sissi kávéháza különtermében. OTP-részvények Az Állami Vagyonkezelő Rt. az OTP Bank Rt. 2,3 milliárd forint névértékű részvénycsomagját kárpótlási jegy ellenében az április 14.- május 6. közötti jegyzési időszak alatt nyilvános forgalomba hozatalra kínálja fel. Az akció során két darab 1000 forint címletértékű kárpótlási jegyért három OTP-részvény jegyezhető az OTP kijelölt fiókjaiban és az OTP Értékpapír Ügynökség Rt. székhelyén. Változékony idő Változóan felhős idő lesz, elszórtan várható kisebb eső, zápor. A legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 12,17 fok között alakul. V. évfolyam, 83. szám 1994. április 9., szombat Ml ÍRJUK, Ml KÉZBESÍTJÜK! Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap Munkahelyteremtésre négyszázmilliót kap a megye Ma már törvény, hogy Jász- Nagykun-Szolnok megye 400 millió forintot kap a területfejlesztési alaptól munkahelyteremtő és infrastrukturális beruházások támogatására, valamint további 2 millió forintot egy olyan szervezet felállítására, illetve működtetésére, amely majd jogosult elbírálni a pénzösszeg szétosztását. Megyénk közgyűlése már elkészítette a Jász-Nagykun-Szolnok Regionális Tanács alapszabály-tervezetét, amely (Folytatás a 2. oldalon) Figyelmeztető lövés után elfogták a betörőt Hosszabb ideje nyomozott a rendőrség egy Monor és Jászberény környékén garázdálkodó betörőbanda után. Tagjai általában butikokat, élelmiszer- és műszaki boltokat rámoltak ki, alkalmanként több százezer forint értékű áruval távozva. Az adatok alapján L. András sülysápi lakosra és társaira terelődött a gyanú, ő azonban eltűnt lakhelyéről. A rendőrségnek tudomására jutott tartózkodási helye és az, hogy állítólag lőfegyver van nála. Tegnap Kovács György monori rendőr százados kollégáival körbefogta Budapesten a Branyiszkó utcai házat, ahol L. András tartózkodott. Amikor barátnőjével kilépett a kapun, észrevette a rendőröket, és futásnak eredt. Az egyik rendőr felszólította, hogy álljon meg, majd figyelmeztető- leg a levegőbe lőtt. Á menekülő megállt, s a rendőrök rövid dulakodás után megbilincselték. KÜLÖNLEGES KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓ. Mezőtúron, a közösségi házban, szépszámú érdeklődő előtt nyitották meg Károly Éva festőművész kiállítását. Erre az alkalomra látogatott haza Kun Zsigmond bácsi, aki a város szülötte, és nemrég ünnepelte 101. születésnapját. A megnyitó végén saját verseiből adott elő néhányat. -MészárosALLASP0NT0K 5. OLDAL A járóbeteg-ellátás jövőjéről tanácskoztak Kunszentmártonban A fenyegetés használt: nem mertek szólni a rendőröknek „Kommandósok vagyunk, senkitől sem félünk” Azt, hogy betörés közben minek képzelte magát a három abádszalóki legény, csak ők tudhatják. Bár amikor az idős ember otthonába álarc mögé bújva berontottak - mint utólag kiderült, többször is -, minden alkalommal bemutatkoztak: „Kommandósok vagyunk, senkitől sem félünk” - állították magukról. Tettük súlyával azonban nem valószínű, hogy tisztában voltak, ugyanis csoportos rablás és erőszakos közösülés kísérletei miatt nyomoznak ellenük. Március vége felé járt már, amikor kétségbeesett bejelentést fogadott az abádszalóki rendőrőrs. „Kirabolták a szomszédomat!” - adta a rendőrök tudtára a lelkiismeretes polgár. Az azonnali intézkedés nyomán alig négy óra alatt mindhárom támadó a rendőrségi fogdában várta a fejleményeket. A nyomozás során megállapították, hogy a három - 15, 16 és 17 éves - fiú már nem először járt a lányával egy házban élő 73 éves férfi lakásán. Szándékuk mindig ugyanaz volt: pénzt szerezni, de mindenáron. Az ajtót egyszerűen beszakították, úgy jutottak be, s valósággal feldúlták a lakást, tör- tek-zúztak, de pénz híján üres kézzel mentek haza. Távozáskor azért nyomatékosan felhívták az otthoniak figyelmét azokra a következményekre, amelyekkel akkor számolhatnak, ha a történtekről tájékoztatni mernék a rendőrséget. A fenyegetés hatására „mukkanni” sem mert a két megfélemlített ember, így maguk is elcsodálkoztak, amikor megjelentek náluk a nyomozók. A kihallgatások során aztán az idős férfi lánya az őt ért bántalmazásokon túl azt is „bevallotta”, hogy az egyik éjjeli „látogatás” alkalmával a fiatal rablók még meg is erőszakolták. A jelek szerint a három fiatalkorú legény ezúttal nem úsz- sza meg szárazon, „kalandos” éjszakáikért felelniük kell. Feltehetőleg a tiszafüredi bíróság is hasonlóan vélekedik, ugyanis a történtek után néhány nappal mindháron fiút letartóztatta. Kisparcellán nem lehet nyereséggel gazdálkodni Nem látják az erdőt, csak a fát Kis területen nem lehet eredményesen az erdővel gazdálkodni - hangzott el többek között tegnap Szolnokon, a Ne- fag Rt. Erdei Művelődési Házában, ahol az Országos Erdészeti Egyesület helyi csoportja szervezésében - a fásítási hónap megyei megnyitójának apropójaként - szakmai tanácskozást tartottak. Az egyik előadó, dr. Balázs István, az FM Erdészeti Hivatalának főtanácsosa elmondta, megszületett az erdőbirtokossági törvény, ami sokaknak jelent végre fogódzót. Végre, mert fennáll a veszélye, hogy erdeinkben a nyereségvágy uralkodik el. Hazánk teljes erdőállományának ugyanis közel negyven százaléka került magánkézbe, ami 700-730 ezer hektár erdőt jelent, állami tulajdonban pedig kilencszázezer-egymillió hektár terület maradt. A magánosítás során óriási bizonytalanság lépett fel. Sok új (régi) tulajdonos semmiféle közös gazdálkodásban nem akar részt venni, végre visszaszerezvén erdejét. Pedig a szakmabeli erdőgazdászok kimutatták, hogy az erdők 5 százalékán folytatott fakitermelés majdnem fele veszteséges. Vagyis kis- parcellákon nem lehet nyereséges a gazdálkodás. Márpedig a számok azt mutatják, felaprózódtak a visszaadott területek. Általában egy tulajdonos - összesen 250-290 ezer a számuk! - 1.7 hektár erdővel rendelkezik, több mint egy helyen. A törvény kimondja, hogy ha nem jön létre közös társulás, legalább közös képviseletről gondoskodni kell. Hogy a szakmai irányvonal továbbra is végrehajtható legyen, üzemtervszerű gazdálkodást kell folytatni. Ha ez nem így történik, akkor hatósági eszközökkel ki lehet kényszeríteni, hogy a tulajdonos költségeire más erdőgazdálkodó szervet jelöljenek ki a szükséges munkák elvégzésére. Mindezt annak érdekében, és nem kalodába szorítva az erdő- tulajdonosokat, hogy erdeink továbbra is megmaradjanak, hisz ez közös társadalmi érdek. Be kell látni, bárhol a világon az erdőgazdálkodási tevékenység kötöttségekkel jár. Erőteljes erdőfelügyeletet kell kialakítani a tennivalók levezénylésére, mert nem lehet felügyelet nélkül hagyni ezt a szektort. Különben kipusztulnak erdeink az esetleges szakszerűtlenség és önös érdek miatt. Jelenleg még elsősorban az orvos konok elhatározásán és kitartásán múlik, hogy a gyógyítótevékenységet vállalkozási formában végezze - hangzott el pénteken Kunszentmártonban a járóbeteg-szakellátás jövőjét elemző-vitató tanácskozás nyitónapján. A szombaton is folytatódó rendezvényt a Népjóléti Minisztérium támogatásával a Medicina 2000 Poliklinikai és Szakorvosi Szövetség, valamint a Német-Magyar Orvosi Együttműködési Társaság szervezte. Mint Doktorits Béla, a Magyar Orvosi Kamara főtitkárának a tanácskozás alaphangját megadó előadásából kiderült: a vállalkozó orvosok 1992. tavaszától vannak jelen - elsőként az alapellátásban - a honi egészségügyben. Számuk 1994-re elérte a kétezret, de ha figyelembe vesszük kétezres létszámukat, még korántsem tekinthető általánosnak az új forma. Az előadó egyébként kvázi vállalkozásnak minősítette az orvosokét, hiszen csak a funkciót lehet privatizálni, az eszközök és a helyiség tulajdonosa változatlanul az ön- kormányzat. Ami a szakellátást illeti; e területen tavaly júliustól van lehetőség a vállalkozási formára. A szakorvosok körében azonban - finoman fogalmazva - kisebb a vállakozói kedv a meglévő jogi és financiális korlátok miatt. Mint ismeretes, a szakrendelők fejlesztése az önkormányzat, működtetése pedig a társadalombiztosítás feladata. Az utóbbi pénz 70-30 százalékos megoszlásban a tavalyi bázisadat, és egy pontrendszer alapján jut el az intézményekbe. Ezt az összeget viszont egyben kapja meg a szakrendelő, s ma még nincs az a megbízható számítási módszer, amely révén lebontható egy-egy vállalkozói alapon működő szakorvosi ellátásra. Ezért az egyik legsürgetőbb tennivaló a vállalkozás leválasztása a háttérfinanszírozásról. A járóbeteg-ellátás jövőjét tekintve az orvosi kamara főtitkára szerint három megoldás jöhet számításba. Az első a mobilizálható rendelések megteremtése, amikor a szemész vagy urológus szakorvos házhoz megy a betegekhez. Ez a szolgáltatási forma ránézésre ugyan drágának látszik, de figyelembe véve a szakrendelőben várakozással eltöltött napokat, azaz a munkaidő-kiesést, máris érzékelhetőbb olcsósága. Második lehetőségként a csoportpraxis kínálkozik, ekkor több orvos összefogásával valósítható meg az egészségügyi szolgáltatás. Végül a harmadik, az álmok „szintje”: az úgynevezett bejáró szakorvos, aki betegét kórháztól bérelt ágyban, a legkorszerűbb műszerek segítségével gyógyítja. Füreden végre megállapodtak a vízdíjban Döntés harmadik nekifutásra **VDS** „EZ EGY NAGY DOBÁS” 100 EZER FORINT A TÉT A 17 órakor kezdődő Szolnoki Olajbányász - Soproni Aszok SE kosárlabda-mérkőzés szünetében, a Körcsarnokban. Végre megállapodás született Tiszafüreden a víz- és csatornadíjakról. Most már csak az a kérdés, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Rt. költségvetése küszködik-e súlyosabb gondokkal vagy a tiszafüredi ön- kormányzat. Ismételten erről vitatkoztak legtöbben Tiszafüred város ön- kormányzatának tegnapi, rendkívüli ülésén. Volt olyan képviselő, aki egyenesen kijelentette, hogy amikor az önkormányzati intézmények egyszámláján filléres és forintos tételek szerepelnek, április l-jei döntésével, amikor is 56 és 32 forintban állapította meg a víz- és csatornadíjakat (plusz 10 százalék áfa), az rt. nyomást gyakorolt a testületre, mely amúgy is súlyos költségvetési gondokkal küszködik. Füred város nem tudott másképpen dönteni ebben a kényszerhelyzetben, mint hogy elfogadja a vízmű rt. által javasolt díjakat, hiszen ha a további álláspontjához tartotta volna magát (kétszer nemmel szavaztak korábban), akkor ez közel 10 millió forintos többletkiadással járt volna. Hiszen az rt. döntése értelmében - volt olyan képviselő is, aki ennek jogszerűségét is vitatta - át kellett volna vállalni a lakossági terheket. Ezen tízmillió forint átvállalása könnyen csődbe sodorhatta volna a füredi önkormányzat gazdálkodását, ami így „csak” borotvaélen táncol.
