Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-04 / 53. szám

1994. március 4., péntek Hazai tükör 3 Falusi képei ír ■■■■■ A mr iggg3A Hü Vázlat Tiszasasról Dr. Varga Imre- A tiszasasi képviselő-testü­let gyakorlatilag 1990 októbe­rében kezdte munkáját. Sok fel­adat megoldása várt rá. így pél­dául a belterületi úthálózat csak negyven százalékban volt kié­pítve. Most viszont már csak egy olyan utca van, ahol nincs burkolt út. Továbbra is gond a csapadékvíz elvezetése, de talán az idén pályázati pénzből az is megoldódik. Az önkormányzati testület megválasztásakor a tornaterem mindössze tízszázalékos ké­szenléti állapotban volt. Most már az is készen van. Hangsú­lyoznom kell: a község idei költségvetésével egyezik gya­korlatilag az az összeg, amit a tornaterem építésére fordítot­tunk. 1990-ben nyugdíjazások mi­att nehéz helyzet alakult ki a pedagógustestületben. Ezért van még most is négy képesítés nélküli nevelőnk, de szakkép­zettségük megszerzése folya­matban van. Levelező tagoza­ton tanulnak. 1992 végén fo­galmazódott meg az iskolabőví­tés gondolata, mert a református egyház visszakéri az egyik régi iskolaépületet. A bővítés két új tantermet, egy étkezőt és két­száz adagos konyhát jelent. Az iskola mellett az idősek klubját is ellátná ez a konyha. Ha az idén sikerül elkezdenünk az is­kolabővítést, jövőre befejezhet­nénk az építkezést. Ehhez há­rommillió forint és az építő­anyag egy része rendelkezé­sünkre áll. Mivel a református egyháznak visszaadandó épület több mint százéves, az iskola- bővítés nemcsak pótlás, hanem egyben korszerűsítés is lesz. A régi iskola a kétszáz éves re­formátus templom felújításának idején istentiszteleteknek is he­lyet adhat. Az idősek klubja és bentlaká­sos otthona létesítésére ’89-ben már volt egy kevés .pályázati pénzünk, de az érdemi építke­zést csak 1990-ben kezdhettük el. Egy régi épület felújításáról és egyben bővítéséről van ez esetben szó. Az intézmény ta­valy nyílt meg 16 ágyas bentla­kásos és 30 személyes klubrész- szel. Ez annál inkább figye­lemre méltó, mert korábban nem volt idősek klubja közsé­günkben. A szociális gondozás is ehhez az intézményhez tarto­zik. Különböző korszerűsítések is történtek. Az iskolában pél­dául elkészült a központi fűtés. Az ilyen tények azért figye­lemre méltók, mert tízévi társ­községi létünk alatt mindösz- sze a klubkönyvtár tetőzetét újí­tották fel. A többi középületet úgy elhanyagolták, hogy azon­nali beavatkozásra volt szükség. Fejlesztésként nem nagy je­lentőségű, szubjektív szem­pontból viszont annál nagyobb horderejű az, hogy 1992. au­gusztus 25-én felavattuk a II. vi­lágháború áldozatainak emlék­tábláját. Hetvenkét név szerepel rajta. Sajnos, minden tizedik ti­szasasi férfi áldozattá vált a negyvenes években. Sokan nem is katonaként pusztultak el - an­nak ellenére, hogy nagyobb harcok nem voltak a községben. Történt ugyanis egy sajnálatos eset: tizenkilenc, szőlőben dol­gozó parasztembert lőttek agyon a szovjet katonák, ami­kor csoportosan hazafelé indul­tak. Feltehető, hogy partizánnak nézték őket. Tizenegy embert meg Kecskemétre vittek köz­munkára a faluból. Közülük G. Nagy Mihály megszökött. A többiről azóta sincs tudomá­sunk. Önkormányzatunk legna­gyobb gondja a munkanélküli­ség kezelése. Ezt mindenekelőtt az idézte elő, hogy a Tiszamenti Tsz 1992 októbere óta felszá­molás alatt van. Ez a gazdaság Tiszasasról kétszáz embert fog­lalkoztatott. A munkanélküliség ’93 elején kétszáz fővel tető­zött. Az önkormányzat köz­munkák szervezésével, köz­hasznú foglalkoztatással próbált enyhíteni a helyzeten - de erejé­ből csak tizenöt-húsz ember foglalkoztatására futotta. Vál­lalkozó pedig nem nagyon van. Egy ember vállalkozott takar­mánykeverő üzem létesítésére. 1993-ban megjelentek közsé­günkben azok, akiknek meg­szűnt a munkanélküli-járadék folyósítása. Az idén ezek száma tovább nő. Az intézmények működtetése mellett ezek szoci­ális segélyezése jelenti a legna­gyobb gondot az önkormányzat számára. Elmondta: dr. Varga Imre jegyző Lejegyezte: Simon Béla (Fotó: Mészáros János) Alkotmánybírósági beadvány Az autósok védelmében A XX/90. sz. BM-rendelet egyes szakaszai véleményem szerint emberi jogot sértőek - mondta dr. Pataky Csaba, Törökszentmiklóson prakti­záló ügyvéd ezért ’93 janu­árjában beadvánnyal fordul­tam az Alkotmánybírósághoz. Értesítést kaptam, amely sze­rint a közeljövőben tárgyalni fogja a testület a beadványo­mat. Az említett rendelet öt parag­rafusában foglaltak szerint gép­kocsi és kerékpár összeütközé­séből származó halálos kimene­telű balesetnél majd’ minden esetben a gépkocsivezetőt von­ják felelősségre, visszavonják a jogosítványát. Az ügyben eljáró szervek (el­sődlegesen a rendőrségi nem mérlegelnek, hogy a kerékpáros nem közlekedett-e ittasan, kivi- lágítatlanul, a jogosítványt, mely sokaknak munkaeszköz, egyszerűen bevonják. Dr. Pa­taky Csaba szerint az eset elbí­rálása elsődlegesen történjék bí­rói úton, hiszen egyes megyék­ben egy-két évbe is belekerül, amíg rendeződik az ügy, s addig a rendőrség nem adja vissza a gépkocsivezető jogosítványát. Mindazonáltal a kerékpáro­sok fegyelme sem kielégítő Magyarországon, és Török- szentmiklós sem kivétel ez alól. A kerékpárosoknak jobban be kellene tartani a közlekedés alapszabályát: látni és látszani. / Államkötvényeket bocsátanak ki Az új tornaterem Az idén a központi költségve­tés hiánya az elfogadott törvény szerint várhatóan 329.56 milli­árd forintot ér el. A finanszíro­zásigény ennél kisebb, s a szük­séges, pénzt a Pénzügyminiszté­rium elsősorban állampapírok kibocsátásával kívánja előte­remteni. Ez jelentős mennyi­ségű állampapír piacra kerülését jelenti. Márciustól kezdve havonta 15-25 milliárd forint összegű új államkötvény kerül a piacra. A kibocsátásra általában minden hónap első hetében kerül sor. Mindezek eredményeként az idén 250 milliárd forint értékű nyilvános államkötvénykibo­csátás lesz. A törvény 300 mil­liárd forgalomba hozását teszi lehetővé. Az összegből 69.2 milliárd forint a hiteltörlesztéseket, il­letve a lejáró államkötvények megújítását szolgálja. így az ez évi a hiányt finanszírozó közép- és hosszú lejáratú értékpa­pír-kibocsátás 180 milliárd fo­rint lesz. Újra „kíváncsibbak” az emberek Abonyban Növekedett az érdeklődés a képviselő-testület munkája iránt Törökszentmiklóson is leszavazták Vizes gondok tisztázatlanul A megyei víz- és csatornamű részvénytársasághoz tartozó 65 település önkormányzatai a na­pokban tárgyaltak, illetve tár­gyalnak az ivóvíz- és csatorna­díjakról. Az részvénytársaság árajánlata az, hogy az ivóvíz köbméterenkénti árát 56 fo­rintra emeljék 46,30-ról, míg a szenyvízelvezetését 32 forintra, 26,60-ról. Az önkormányzatok mintegy egyharmada eddig nem sza­vazta meg a vízdíjemelést. Legutóbb például Török- szentmiklós városatyái utasítot­ták el az áremelést. A nemmel szavazók azonban figyelmen kívül hagyják, hogy a szolgálta­tási szerződésnek kitétele sze­rint amennyiben az önkormány­zat elzárkózik az áremelés elől, akkor a különbözetet a település költségvetéséből kell pótolni, az pedig már nem lesz fogyasztás­arányos. Az ellentmondás tisztázására egyébként a részvénytársaság április elsejére közgyűlést is hí­vott össze, ahol minden önkor­mányzat képviseletére számíta­nak, hiszen a víz- és csatornadí­jak megállapításához 80 száza­lékos minősített többség kell. Az abonyi képviselő-testület munkáját néhány évvel ezelőtt nagy érdeklődés kísérte. Az idők folyamán azonban lanyhu­lás következett, olyan eset is volt, hogy egy-két vendég hall­gatta a vitát. Az utóbbi időben újra „kí­váncsibbak” lettek Abony lakói a képviselők munkájára, annak ellenére, hogy sokszor éjsza­kába nyúló üléseken figyelheti a kívülálló a vitatkozó képviselő­ket. így volt ez a legutóbbi ülésen is, ahol megtelt az önkormány­zat díszterme. Megtörtént a szokásos tájékoztató a két ülés között eltelt időszak munkájá­ról, majd az oktatási és közmű­velődési intézmények műszaki állagáról szóló napirenden az oktatási bizottság elnöke, Fodor László „ecsetelte” részletesen a siralmas képet, mely szerint az óvodák vizesek, baleset- és életveszélyesek. Az iskolák sem sokkal „egészségesebbek”. Mindezeket tetézte, hogy a könyvtár 100 éves, vizes épü­lete valóban életveszélyes; de a művelődési ház állaga is ha­sonló. Árpás János képviselő javaslata szerint a felújításra, az életveszély elkerülésére hitelt kellene felvenni. Az intézményvezetők ne­hezményezték, hogy ők rend­szeresen „gyártják” az újabbnál újabb jelentéseket, de nem vál­tozik semmi. Az ülésen a rendőrség mun­katársai is jelen voltak: Lakos László, a ceglédi rendőrkapi­tányság képviseletében, vala­mint Godó Tibor zászlós, Abony őrsparancsnoka. Szót kért Bene Lajos és Török László, akik 50-50 ezer forintos alapítványi tőkével támogatják a polgárőrséget. Abonyban - fő­leg éjjel - kevés rendőr dolgo­zik, a közbiztonság nem megfe­lelő. A helyzetet tovább rontja, hogy az abonyi rendőröknek to­vábbi öt környező település több mint 30 ezer lakójára is „vigyázniuk” kell. A képvi­selő-testület 100 ezer forinttal járult hozzá a Polgárőrség Ala­pítványhoz. Sportszakemberek és sport­barátok is helyet foglaltak az ülésen. Újra fellendülőben van a város sportélete, s kihasznál­ják a fél éve működő sportcsar­nokot. Volt panasz, dicsekvés, szak­osztályok vélt vagy valós harca, és méricskélés annak érdeké­ben, hogy mindenki a legtöbbet tudhassa magáénak a sporttá­mogatásból. Váradi László, a sportakrobatika abonyi megte­remtője „Abony sportjáért” címmel alapítvány létrehozását javasolta. Egyébként az ülés napján négy aranyérmet szerez­tek a Kinizsi Pál Gimnázium tornászai, ami szintén Váradi László érdemeit is növeli; ugyanis ő a felkészítő. A képvi­selő-testület szavazata alapján 5,2 millió forintból gazdálkod­hatnak az idén a város sport­szakosztályai. A kedvező döntést vastapssal jutalmazták a sportolók. Ezután döntöttek az iskola­szék képviselőinek megválasz­tásáról. A Gyulai iskola 3, a Somogyi 5, a Montagh Imre, a gimnázium és a zeneiskola 1-1 képviselőt választott az iskola­székbe. Szóba került a méntelep ügye is, és olyan döntés született, hogy a vállalkozó 5 évre bérel­heti a méntelepet, amennyiben teljesíti a feltételeket. Volt olyan téma is, melyet elutasítottak a képviselők: így a gimnázium beadványát, amely bővítést, építést igényelt volna, megosztva a leendő zeneiskola költségvetését. b. zs. LÁTLELET íw 1111111 WwSÍMÉÍ i.M", ü Hű ÉÜÜÉ - 1 ü Mi készül a felszín alatt? A siker hiányát rövidebb-hosszabb távon is csak azok képe­sek elviselni, akik nem félnek a vereségtől. A kudarc éppúgy érintetlenül hagyja őket, mint az elért eredmény. Ám ez a tör­vényszerűség korántsem érvényes a politikai kurzusokra, me­lyek - így vagy úgy - a siker bűvöletében élnek. Nagyobbrészt önigazoló módon, hiszen az állampolgárok csalódottságát va­lamiképpen fel kell oldani. Egy csatatér sivársága senki szá­mára nem vonzó, hanem ehelyett virágzó oázisról kell beszélni. Vagy legalábbis azt kell tudatosítani mindenkiben, hogy az erő­feszítések eredménytelensége külső okokra vezethető vissza. Csakhogy a politikai illúziók legfeljebb a banalitás útjelzői, s még inkább a félrevezetésé. Ha túlságosan kevés a kézzelfog­ható eredmény, azonnal beindul a sikerpropaganda. A hatalom szereplői lankadatlan erővel próbálják elhitetni, hogy náluk senki sem csinált volna jobban semmit. A történelmi terhek alatt roskadozva küldetésüket teljesítik. Más kérdés persze, hogy közben követtek el hibákat, s esetleg az egyéni előnyszer­zés kísértése elől nem tudtak kitérni. Vagy ha szándékukban is állt, másként nem tehettek. A kormányzati felelősség miatt sem, melyet a körön kívüliek amúgy sem érzékelnek. Ha valaki túlságosan szentimentális, ebben az érvelési mód­ban meggyőző bizonyítékokat is felfedezhet. Mert négy esz­tendő valóban kevés az évtizedek alatt kiépülő diktatúra fel­számolásához. S ha figyelembe vesszük, hogy kérlelhetetlen kritikusaivá épp azok váltak, akiket az államszocialista rend­szerben nem túlságosan sanyargattak, az önátfestés számukra vitathatatlanul nagy terhet jelent. Szociológiailag ugyan nem ér­telmezhető tényként, de azokra, akik - akár országgyűlési kép­viselőjelöltként, akár magánemberként - mindig a múltra hi­vatkoznak, egyszerűen nem érdemes bizalommal tekinteni. A rendszerváltozás mégiscsak megindult, s a politikai visszaren­deződés veszélyének felemlegetése legfeljebb puszta riogatás­nak tűnik. Még akkor is, ha a'félreértelmezett baloldali „hata­lomátvételről” hallunk nap mint nap. Valójában arról van szó, hogy a kurzusváltás elkerülhetetlen. Csak szorongató tiltako­zásként fogható fel, ha ennek ellenkezőjéről akarnak bárkit meggyőzni. A függőségek ugyanis - melyek eddig a gazdaság­ban, a kultúrában és a politikában kiépültek - egy idő után való­ságos terhet jelentenek, amitől nem csupán a rendszerváltás kárvallottjai akarnak szabadulni. Az állampolgárok többségét végtére is a siker látszata csak pillanatnyilag kápráztatja el. Mert a felszín alatt sokkal kegyetlenebb erők munkálnak, mint amennyire jelenleg akár sejteni is lehet. Kerékgyártó T. István Leállás az Ikarusban A hónap közepétől várhatóan részlegesen leállnak az Ikarus székesfehérvári gyárának szere­lősorai: a termelőmunkát vég­zők egy részét szabadságra kül­dik, illetve karbantartással, al­katrészgyártással foglalkoztat­ják majd. A bizonytalan ideig tartó üzemszünet oka az, hogy a gyár egyes megrendelések ese­tében nem rendelkezik a szük­séges pénzügyi garanciákkal, oroszországi üzleti partnere például jelenleg nem tud fizetni a megrendelt buszokért. A gyárudvar már „dugig van” a legyártott, elszállításra váró au­tóbuszokkal: 260-270 jármű várja, hogy útjára indítsák. A szállítások elmaradását 2-2 és fél milliárd forintja „bánja” a székesfehérvári üzemnek. • Inflációnál magasabb kamat? • Kormány reklám számbűvészettel? • Kiből lesz öngyilkos? • Meddig bírja Barbie baba?

Next

/
Oldalképek
Tartalom