Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-04 / 53. szám
1994. március 4., péntek Hazai tükör 3 Falusi képei ír ■■■■■ A mr iggg3A Hü Vázlat Tiszasasról Dr. Varga Imre- A tiszasasi képviselő-testület gyakorlatilag 1990 októberében kezdte munkáját. Sok feladat megoldása várt rá. így például a belterületi úthálózat csak negyven százalékban volt kiépítve. Most viszont már csak egy olyan utca van, ahol nincs burkolt út. Továbbra is gond a csapadékvíz elvezetése, de talán az idén pályázati pénzből az is megoldódik. Az önkormányzati testület megválasztásakor a tornaterem mindössze tízszázalékos készenléti állapotban volt. Most már az is készen van. Hangsúlyoznom kell: a község idei költségvetésével egyezik gyakorlatilag az az összeg, amit a tornaterem építésére fordítottunk. 1990-ben nyugdíjazások miatt nehéz helyzet alakult ki a pedagógustestületben. Ezért van még most is négy képesítés nélküli nevelőnk, de szakképzettségük megszerzése folyamatban van. Levelező tagozaton tanulnak. 1992 végén fogalmazódott meg az iskolabővítés gondolata, mert a református egyház visszakéri az egyik régi iskolaépületet. A bővítés két új tantermet, egy étkezőt és kétszáz adagos konyhát jelent. Az iskola mellett az idősek klubját is ellátná ez a konyha. Ha az idén sikerül elkezdenünk az iskolabővítést, jövőre befejezhetnénk az építkezést. Ehhez hárommillió forint és az építőanyag egy része rendelkezésünkre áll. Mivel a református egyháznak visszaadandó épület több mint százéves, az iskola- bővítés nemcsak pótlás, hanem egyben korszerűsítés is lesz. A régi iskola a kétszáz éves református templom felújításának idején istentiszteleteknek is helyet adhat. Az idősek klubja és bentlakásos otthona létesítésére ’89-ben már volt egy kevés .pályázati pénzünk, de az érdemi építkezést csak 1990-ben kezdhettük el. Egy régi épület felújításáról és egyben bővítéséről van ez esetben szó. Az intézmény tavaly nyílt meg 16 ágyas bentlakásos és 30 személyes klubrész- szel. Ez annál inkább figyelemre méltó, mert korábban nem volt idősek klubja községünkben. A szociális gondozás is ehhez az intézményhez tartozik. Különböző korszerűsítések is történtek. Az iskolában például elkészült a központi fűtés. Az ilyen tények azért figyelemre méltók, mert tízévi társközségi létünk alatt mindösz- sze a klubkönyvtár tetőzetét újították fel. A többi középületet úgy elhanyagolták, hogy azonnali beavatkozásra volt szükség. Fejlesztésként nem nagy jelentőségű, szubjektív szempontból viszont annál nagyobb horderejű az, hogy 1992. augusztus 25-én felavattuk a II. világháború áldozatainak emléktábláját. Hetvenkét név szerepel rajta. Sajnos, minden tizedik tiszasasi férfi áldozattá vált a negyvenes években. Sokan nem is katonaként pusztultak el - annak ellenére, hogy nagyobb harcok nem voltak a községben. Történt ugyanis egy sajnálatos eset: tizenkilenc, szőlőben dolgozó parasztembert lőttek agyon a szovjet katonák, amikor csoportosan hazafelé indultak. Feltehető, hogy partizánnak nézték őket. Tizenegy embert meg Kecskemétre vittek közmunkára a faluból. Közülük G. Nagy Mihály megszökött. A többiről azóta sincs tudomásunk. Önkormányzatunk legnagyobb gondja a munkanélküliség kezelése. Ezt mindenekelőtt az idézte elő, hogy a Tiszamenti Tsz 1992 októbere óta felszámolás alatt van. Ez a gazdaság Tiszasasról kétszáz embert foglalkoztatott. A munkanélküliség ’93 elején kétszáz fővel tetőzött. Az önkormányzat közmunkák szervezésével, közhasznú foglalkoztatással próbált enyhíteni a helyzeten - de erejéből csak tizenöt-húsz ember foglalkoztatására futotta. Vállalkozó pedig nem nagyon van. Egy ember vállalkozott takarmánykeverő üzem létesítésére. 1993-ban megjelentek községünkben azok, akiknek megszűnt a munkanélküli-járadék folyósítása. Az idén ezek száma tovább nő. Az intézmények működtetése mellett ezek szociális segélyezése jelenti a legnagyobb gondot az önkormányzat számára. Elmondta: dr. Varga Imre jegyző Lejegyezte: Simon Béla (Fotó: Mészáros János) Alkotmánybírósági beadvány Az autósok védelmében A XX/90. sz. BM-rendelet egyes szakaszai véleményem szerint emberi jogot sértőek - mondta dr. Pataky Csaba, Törökszentmiklóson praktizáló ügyvéd ezért ’93 januárjában beadvánnyal fordultam az Alkotmánybírósághoz. Értesítést kaptam, amely szerint a közeljövőben tárgyalni fogja a testület a beadványomat. Az említett rendelet öt paragrafusában foglaltak szerint gépkocsi és kerékpár összeütközéséből származó halálos kimenetelű balesetnél majd’ minden esetben a gépkocsivezetőt vonják felelősségre, visszavonják a jogosítványát. Az ügyben eljáró szervek (elsődlegesen a rendőrségi nem mérlegelnek, hogy a kerékpáros nem közlekedett-e ittasan, kivi- lágítatlanul, a jogosítványt, mely sokaknak munkaeszköz, egyszerűen bevonják. Dr. Pataky Csaba szerint az eset elbírálása elsődlegesen történjék bírói úton, hiszen egyes megyékben egy-két évbe is belekerül, amíg rendeződik az ügy, s addig a rendőrség nem adja vissza a gépkocsivezető jogosítványát. Mindazonáltal a kerékpárosok fegyelme sem kielégítő Magyarországon, és Török- szentmiklós sem kivétel ez alól. A kerékpárosoknak jobban be kellene tartani a közlekedés alapszabályát: látni és látszani. / Államkötvényeket bocsátanak ki Az új tornaterem Az idén a központi költségvetés hiánya az elfogadott törvény szerint várhatóan 329.56 milliárd forintot ér el. A finanszírozásigény ennél kisebb, s a szükséges, pénzt a Pénzügyminisztérium elsősorban állampapírok kibocsátásával kívánja előteremteni. Ez jelentős mennyiségű állampapír piacra kerülését jelenti. Márciustól kezdve havonta 15-25 milliárd forint összegű új államkötvény kerül a piacra. A kibocsátásra általában minden hónap első hetében kerül sor. Mindezek eredményeként az idén 250 milliárd forint értékű nyilvános államkötvénykibocsátás lesz. A törvény 300 milliárd forgalomba hozását teszi lehetővé. Az összegből 69.2 milliárd forint a hiteltörlesztéseket, illetve a lejáró államkötvények megújítását szolgálja. így az ez évi a hiányt finanszírozó közép- és hosszú lejáratú értékpapír-kibocsátás 180 milliárd forint lesz. Újra „kíváncsibbak” az emberek Abonyban Növekedett az érdeklődés a képviselő-testület munkája iránt Törökszentmiklóson is leszavazták Vizes gondok tisztázatlanul A megyei víz- és csatornamű részvénytársasághoz tartozó 65 település önkormányzatai a napokban tárgyaltak, illetve tárgyalnak az ivóvíz- és csatornadíjakról. Az részvénytársaság árajánlata az, hogy az ivóvíz köbméterenkénti árát 56 forintra emeljék 46,30-ról, míg a szenyvízelvezetését 32 forintra, 26,60-ról. Az önkormányzatok mintegy egyharmada eddig nem szavazta meg a vízdíjemelést. Legutóbb például Török- szentmiklós városatyái utasították el az áremelést. A nemmel szavazók azonban figyelmen kívül hagyják, hogy a szolgáltatási szerződésnek kitétele szerint amennyiben az önkormányzat elzárkózik az áremelés elől, akkor a különbözetet a település költségvetéséből kell pótolni, az pedig már nem lesz fogyasztásarányos. Az ellentmondás tisztázására egyébként a részvénytársaság április elsejére közgyűlést is hívott össze, ahol minden önkormányzat képviseletére számítanak, hiszen a víz- és csatornadíjak megállapításához 80 százalékos minősített többség kell. Az abonyi képviselő-testület munkáját néhány évvel ezelőtt nagy érdeklődés kísérte. Az idők folyamán azonban lanyhulás következett, olyan eset is volt, hogy egy-két vendég hallgatta a vitát. Az utóbbi időben újra „kíváncsibbak” lettek Abony lakói a képviselők munkájára, annak ellenére, hogy sokszor éjszakába nyúló üléseken figyelheti a kívülálló a vitatkozó képviselőket. így volt ez a legutóbbi ülésen is, ahol megtelt az önkormányzat díszterme. Megtörtént a szokásos tájékoztató a két ülés között eltelt időszak munkájáról, majd az oktatási és közművelődési intézmények műszaki állagáról szóló napirenden az oktatási bizottság elnöke, Fodor László „ecsetelte” részletesen a siralmas képet, mely szerint az óvodák vizesek, baleset- és életveszélyesek. Az iskolák sem sokkal „egészségesebbek”. Mindezeket tetézte, hogy a könyvtár 100 éves, vizes épülete valóban életveszélyes; de a művelődési ház állaga is hasonló. Árpás János képviselő javaslata szerint a felújításra, az életveszély elkerülésére hitelt kellene felvenni. Az intézményvezetők nehezményezték, hogy ők rendszeresen „gyártják” az újabbnál újabb jelentéseket, de nem változik semmi. Az ülésen a rendőrség munkatársai is jelen voltak: Lakos László, a ceglédi rendőrkapitányság képviseletében, valamint Godó Tibor zászlós, Abony őrsparancsnoka. Szót kért Bene Lajos és Török László, akik 50-50 ezer forintos alapítványi tőkével támogatják a polgárőrséget. Abonyban - főleg éjjel - kevés rendőr dolgozik, a közbiztonság nem megfelelő. A helyzetet tovább rontja, hogy az abonyi rendőröknek további öt környező település több mint 30 ezer lakójára is „vigyázniuk” kell. A képviselő-testület 100 ezer forinttal járult hozzá a Polgárőrség Alapítványhoz. Sportszakemberek és sportbarátok is helyet foglaltak az ülésen. Újra fellendülőben van a város sportélete, s kihasználják a fél éve működő sportcsarnokot. Volt panasz, dicsekvés, szakosztályok vélt vagy valós harca, és méricskélés annak érdekében, hogy mindenki a legtöbbet tudhassa magáénak a sporttámogatásból. Váradi László, a sportakrobatika abonyi megteremtője „Abony sportjáért” címmel alapítvány létrehozását javasolta. Egyébként az ülés napján négy aranyérmet szereztek a Kinizsi Pál Gimnázium tornászai, ami szintén Váradi László érdemeit is növeli; ugyanis ő a felkészítő. A képviselő-testület szavazata alapján 5,2 millió forintból gazdálkodhatnak az idén a város sportszakosztályai. A kedvező döntést vastapssal jutalmazták a sportolók. Ezután döntöttek az iskolaszék képviselőinek megválasztásáról. A Gyulai iskola 3, a Somogyi 5, a Montagh Imre, a gimnázium és a zeneiskola 1-1 képviselőt választott az iskolaszékbe. Szóba került a méntelep ügye is, és olyan döntés született, hogy a vállalkozó 5 évre bérelheti a méntelepet, amennyiben teljesíti a feltételeket. Volt olyan téma is, melyet elutasítottak a képviselők: így a gimnázium beadványát, amely bővítést, építést igényelt volna, megosztva a leendő zeneiskola költségvetését. b. zs. LÁTLELET íw 1111111 WwSÍMÉÍ i.M", ü Hű ÉÜÜÉ - 1 ü Mi készül a felszín alatt? A siker hiányát rövidebb-hosszabb távon is csak azok képesek elviselni, akik nem félnek a vereségtől. A kudarc éppúgy érintetlenül hagyja őket, mint az elért eredmény. Ám ez a törvényszerűség korántsem érvényes a politikai kurzusokra, melyek - így vagy úgy - a siker bűvöletében élnek. Nagyobbrészt önigazoló módon, hiszen az állampolgárok csalódottságát valamiképpen fel kell oldani. Egy csatatér sivársága senki számára nem vonzó, hanem ehelyett virágzó oázisról kell beszélni. Vagy legalábbis azt kell tudatosítani mindenkiben, hogy az erőfeszítések eredménytelensége külső okokra vezethető vissza. Csakhogy a politikai illúziók legfeljebb a banalitás útjelzői, s még inkább a félrevezetésé. Ha túlságosan kevés a kézzelfogható eredmény, azonnal beindul a sikerpropaganda. A hatalom szereplői lankadatlan erővel próbálják elhitetni, hogy náluk senki sem csinált volna jobban semmit. A történelmi terhek alatt roskadozva küldetésüket teljesítik. Más kérdés persze, hogy közben követtek el hibákat, s esetleg az egyéni előnyszerzés kísértése elől nem tudtak kitérni. Vagy ha szándékukban is állt, másként nem tehettek. A kormányzati felelősség miatt sem, melyet a körön kívüliek amúgy sem érzékelnek. Ha valaki túlságosan szentimentális, ebben az érvelési módban meggyőző bizonyítékokat is felfedezhet. Mert négy esztendő valóban kevés az évtizedek alatt kiépülő diktatúra felszámolásához. S ha figyelembe vesszük, hogy kérlelhetetlen kritikusaivá épp azok váltak, akiket az államszocialista rendszerben nem túlságosan sanyargattak, az önátfestés számukra vitathatatlanul nagy terhet jelent. Szociológiailag ugyan nem értelmezhető tényként, de azokra, akik - akár országgyűlési képviselőjelöltként, akár magánemberként - mindig a múltra hivatkoznak, egyszerűen nem érdemes bizalommal tekinteni. A rendszerváltozás mégiscsak megindult, s a politikai visszarendeződés veszélyének felemlegetése legfeljebb puszta riogatásnak tűnik. Még akkor is, ha a'félreértelmezett baloldali „hatalomátvételről” hallunk nap mint nap. Valójában arról van szó, hogy a kurzusváltás elkerülhetetlen. Csak szorongató tiltakozásként fogható fel, ha ennek ellenkezőjéről akarnak bárkit meggyőzni. A függőségek ugyanis - melyek eddig a gazdaságban, a kultúrában és a politikában kiépültek - egy idő után valóságos terhet jelentenek, amitől nem csupán a rendszerváltás kárvallottjai akarnak szabadulni. Az állampolgárok többségét végtére is a siker látszata csak pillanatnyilag kápráztatja el. Mert a felszín alatt sokkal kegyetlenebb erők munkálnak, mint amennyire jelenleg akár sejteni is lehet. Kerékgyártó T. István Leállás az Ikarusban A hónap közepétől várhatóan részlegesen leállnak az Ikarus székesfehérvári gyárának szerelősorai: a termelőmunkát végzők egy részét szabadságra küldik, illetve karbantartással, alkatrészgyártással foglalkoztatják majd. A bizonytalan ideig tartó üzemszünet oka az, hogy a gyár egyes megrendelések esetében nem rendelkezik a szükséges pénzügyi garanciákkal, oroszországi üzleti partnere például jelenleg nem tud fizetni a megrendelt buszokért. A gyárudvar már „dugig van” a legyártott, elszállításra váró autóbuszokkal: 260-270 jármű várja, hogy útjára indítsák. A szállítások elmaradását 2-2 és fél milliárd forintja „bánja” a székesfehérvári üzemnek. • Inflációnál magasabb kamat? • Kormány reklám számbűvészettel? • Kiből lesz öngyilkos? • Meddig bírja Barbie baba?
