Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-05 / 54. szám

1994. március 5., szombat Hazai tükör 3 Nincs falu gazdász nélkül A termelést tudják, tanulják a jogot Az elmúlt napokban 46 falu­gazdászt iktattak hivatalába, és ezzel valamennyi településen számíthatnak segítségre az új­donsült földtulajdonosok. A megyei FM-hivatal, amely munkáltatója a falugazdászok­nak, így segíti majd az informá­cióáramlást, a támogatások ügy­intézésének koordinálását, hogy a gazdáknak ne egyenként kell­jen a megyeszékhelyre utazniuk ügyes-bajos dolgaik intézésére, valamint a vetésterv elkészíté­sében is számíthatnak a szak­emberek segítségére a gazdál­kodók. Segítik a gazdákat, hogy eligazodjanak a jogszabályok útvesztőiben, de a támogatási, illetve a hitellehetőségek ismer­tetése is a falugazdászok fel­adata lesz, együttműködve az önkormányzatokkal, a gazdakö­rökkel. A falugazdászok beiktatása egyébként egyhetes tanfo­lyammal kezdődött, ahol a szakemberek tájékoztatást kap­nak a mezőgazdaság jelenleg hatályban lévő jogszabályairól, de a jövő héten is folytatódik a tájékoztatássorozat, amikor majd a földkijelölésekről hall­hatnak előadásokat a szakembe­rek. A falugazdászok kinevezése nem zárja ki, hogy az önkor­mányzatok agrármérnököt al­kalmazzanak a munkaügyi köz­pont anyagi támogatásával. A két „szervezet” tevékenysége támogathatja, kiegészítheti egymást. Az igények szerint a gazdakörökkel, illetve a regio­nális terméktanácsokkal is jó kapcsolatokat kell kiépíteniük a falugazdászoknak, akárcsak a nagyüzemekkel. A túlélés érdekében ■tili A kultúrában is vállalkozni kell A Ságvári Endre Művelő­dési Ház igazgatóját, Pálinkás Györgynét arról kérdeztem, hogyan tud talpon maradni a változó világban egy olyan művelődési intézmény, ame­lyet más viszonyok között, a jelenlegiektől eltérő követel­mények teljesítésére létesítet­tek.- Amikor az intézmény veze­tését átvettem, tisztán munkahe­lyi művelődési módszertani központ volt, tehát megyei szin­ten vállalatokkal, üzemekkel tartottuk a kapcsolatot. 1990-ben megszűntek a műve­lődési bizottságok, innentől kezdve gyakorlatilag megszűnt az intézmény módszertani sze­repe is. A területi nyitás és tisz­tán a városi művelődési profil 1987-88-ban már kezdeti for­mában létezett, de csak mos­tanra erősödött meg.- Milyen régi és új progra­mokkal várja az intézmény a kultúra iránt érdeklődőket?- Megmaradt néhány megyei programunk, például a Kölyök Színpad vándoroltatása és a Nó­taklub kiközvetítése. Négy év­vel ezelőtt vállaltuk a tehetség- kutatást, 61 jelentkező próbálta ki önmagát a pódiumon, nóta, népdal és operett kategóriában. Akik tehetségesnek bizonyul­tak, azok képzését az OSZK-val közösen vállaltuk. Ennek ered­ményeként 16-an minősítő vizsgát tettek, működési enge­délyt kaptak, s immár hivatásos előadóként létrehozták a Nóta­klubot. Elsősorban pódiumren­dezvényeket közvetítenek a megye művelődési intézménye­ibe. A zenés pódiumrendezvé­nyek elsősorban a közép- és nyugdíjas korosztály igényeit elégítik ki. Az intézmény munkájának másik fő területe a Kölyök Színpad, amely irodalmi szín­játszó csoport, elsősorban a me­sedarabok színre vitelében je­leskedik. Rendszeressé vált évenként három alkalommal a társastánc­tanfolyam. Ezeken 11.000 kö­zépiskolás tanulta meg a hét év folyamán a tánc fortélyait és az alapvető társasági viselkedési formákat. Az óvodás és kisiskolás kor­osztály számára rendszeresen megszervezzük a Mesezsák so­rozatot. Az intézmény másik sajátos­sága a kismesterségek jegyében lezajló szakköri tevékenység, mint például a kerámia-, szövő- és tűzzománcszakkör. Minden évben megrendezzük a vőfély­találkozót és tervezzük a vő­félyversek kiadását. Rendszere­sen megrendezzük a nyugdíja­sok farsangját és előszilveszte- rét, illetve a társastánchoz kö­tődő záró bálokat.- Milyen formában befolyá­solta a szakszervezeti vagyon - vita a ház működését?- Gyakorlatilag megkérdője­lezte működésünket. Mi 1993. március 31-éig a szakszerveze­tek művelődési házaként mű­ködtünk, annak ellenére, hogy egyetlen szakszervezethez sem tartoztunk, kizárólag szakma­közi jelleggel dolgoztunk. Ál­lami támogatásból gazdálkod­tunk. Ez az összeg gyakorlatilag a béreket sem fedezte. Ezért vál­lalkozni kellett,Vés a vállalko­zási bevételből fenntartani és működtetni az épületet. A bevé­tel egy részét kiscsoportok fenn­tartására és a bérekre fordítjuk. Ez a kényszerhelyzet végül is megmaradt. A szervezeti mű­ködés változott annyiban, hogy az MSZOSZ lemondott a ház­ról, tehát nem tart igényt egyet­len művelődési intézményre sem. Ezért létrejött egy szakmai egyesület, amely a gazdátlanul maradt intézmények működte­tését vállalta. Tehát az egyesület elnöksége a munkáltatónk. Az állami tá­mogatás csökkent. A pénzösz- szeget a szabadművelődési ala­pítvány kapja meg, melynek szakértői bizottsága elbírálja a beérkezett pályázatokat, a kura­tórium pedig a pénzösszeg elhe­lyezéséről dönt.- Mit jelent ez konkrétan a Ságvári Művelődési Ház eseté­ben?- Eves szinten a költségveté­sünk 14 millió forint, ebből 4.7 milliót kapunk állami támoga­tásként, az összes többi saját bevétel. Ahhoz, hogy fennma­radjunk, nagyon keményen kell dolgozni és vállalkozni. Mű­ködtetjük a büfét, termeket adunk bérbe. Ezt az összeget forgatjuk vissza az üzemelte­tésre és a bérekre. Amire büsz­kék vagyunk, hogy ilyen kö­rülmények között is sikerült megőrizni az intézmény alapte­vékenységét, művelődési jelle­gét. Ez év január elsejétől meg­kaptuk üzemeltetésre az épüle­tet, de sem tulajdonosi jogról, sem privatizációról a mende­mondák ellenére szó sincs. A mi vállunkat terheli viszont a felújítás költsége, ami többmil­liós nagyságrendű. Gyakorlati­lag sehonnan nem kapunk tá­mogatást, mást nem tehetünk , jótékonysági bált szervezünk az intézmény javára. Minden lehe­tőséget meg kell ragadni a túl­élés érdekében.-tbg­Egy pályázat elé Munkahelyteremtés, segítséggel Minden, meghatározott el­vek, meghatározott követelmé­nyek szerinti elosztásnak leg­alább két korlátja van: az el­osztható javak véges volta, és az elosztásnál megkövetelt fel­tételek teljesítése. Bármennyire is egyszerű és átlátható axióma ez, mégis mi­óta világ a világ, mindig voltak (s talán nem véletlenül, épp a javakból nem részesülők kö­zött), akiknek nehéz volt átlátni ezt az egyszerű igazságot. A munkaügyi központ rövi­desen közzéteszi munkahelyte­remtő beruházásokra kiírt pá­lyázatát. Talán nem érdektelen ennek okán betekinteni döntési mechanizmusába. Az aktív foglalkoztatáspoli­tikai eszközök működtetése a munkaügyi központok fel­adata. E feladatukat széles körű társadalmi kontroll mellett végzik, az eszközök finanszí­rozására rendelt decentralizált Foglalkoztatási Alap terhére. Felhasználásának elveiről és arányairól az önkormányzatok, a munkavállalók és a munkaa­dók képviselőiből álló megyei munkaügyi tanácsok döntenek. Az egyes eszközökre ily módon meghatározott éves keretösszeg a konkrét támoga­tások pénzügyi forrása. Az utóbbi években a munkaadók részéről megnövekedett az ér­deklődés a munkahelyteremtő beruházások támogatása iránt. 1993-ban a benyújtott 85 pá­lyázatból a megyei munkaügyi tanács szakértői teamjének ja­vaslatára 37 pályázat nyert tá­mogatást. A beruházók 373 munkahely létrehozásához 92 millió forint támogatást kaptak. A munkahelyteremtő támo­gatás nyílt pályázat útján nyer­hető el. A pályázati feltételek meghatározásánál a munkaü­gyi szakembereknek nemcsak arra kell tekintettel lenni, hogy megvalósuljon a támogatás célja (a foglalkoztatási lehető­ségek bővítése a munkaerőpi­acról tartósan kiszoruló rétegek érdekében), hanem arra is, hogy mindez olyan garanciák beépítésével történjen, melyek a finanszírozásra rendelt pénz­ügyi alapok védelmét szolgál­ják. Ezek hiányában ugyanis közpénzeket felelősségteljesen kihelyezni nem lehetséges. Ezért szerepel a pályázati felté­telek között például, hogy a pá­lyázónak legalább a támogatás másfélszeresének megfelelő, szabadon forgalmazható ingat­lanfedezettel kell rendelkezni, melyre a munkaügyi központ, a támogatás mértékéig jelzálog­jogot jegyeztet be. A támoga­tást igénylők közül tehát csak a pályázati kiírásnak maradékta­lanul megfelelők számíthatnak sikerre. Ezeket a pályázókat a munkaügyi tanács három olda­lát, valamint a munkaügyi köz­pontot képviselő szakértői team személyesen keresi fel, a helyszínen tájékozódva a pá­lyázatban leírtakról. Ezt követi annak mérlegelése, hogy a munkahelyet a megye, munka­erő-piaci szempontból meny­nyire kedvezőtlen térségében, milyen arányú saját erővel, az ágazati átlagbérekhez képest milyen bérekkel kívánják lét­rehozni. A döntésnek ugyanis mind munkaadói, mind munkaválla­lói érdekeket tükröznie kell. A munkaerőpiac térbeli egyensú­lyának javításához pedig a pénzeszközöket lehetőleg a munkanélküliséggel legjobban sújtott területekre kell koncent­rálni. Valóban összetett szempont­sor, s talán nehezen lesz elfo­gadható annak, kinek szeme előtt csak saját vállalkozásának támogatása lebeg. De hát a dolgok ilyenek: egyszerűek is meg nem is. Attól függ, honnan nézzük őket. Kálmán MOSTANSÁG Címek, rangok bűvöletében A feudalizmus szigorúan hierarchizált világában nagy jelentősége volt a címeknek, rangoknak. A címek birtokosainak folytonosan reprezentálniuk kellett saját pozíciójukat. Rangjelző elem volt a ruházat, a címerpajzs, az övveret, és a színeknek is szigorúan meghatározott jelentősége volt. A polgár világában mindez sokat veszített fon­tosságából. A ruházat egyszerűbbé, praktikusabbá vált. Az anyagiak mellett a patinás családi címer presztízse továbbra is fennmaradt. Az arisztokrá­cia tisztelete hazánkban történelmi szerepéből adódóan élte túl a felemás polgári átalakulást. A főnemesi címek öröklése szigorúan szabályozott volt. Kizárólag az erre jogosultak élhettek ezen címek viselésével. Időnként előfordult az is, hogy lemondtak vagy lemondatták őket címükről. A fő­rendi házi tagság is kötődött a születési arisztok­ráciához. Főnemesi címeket egészen az első vi­lágháború végéig adományoztak királyaink. Tipi­kus I. világháborús bárói előnév a doberdói. A köznemességhez tartozók is nagyon büszkén vi­selték előnevüket (predikátum) és címerüket. Az európai viszonylatban nagy létszámú ma­gyarhoni köznemesség hosszú időn keresztül volt a nemzet meghatározó társadalmi rétege. A nemesi vármegyék is adományozhattak cí­meket, például táblabíróit. Táblabírói címet kapott a polgári származású Petőfi Sándor Gömör me­gyében, mint olyan férfiú, aki sokat tett a honi közműveltség ápolásáért. A tizenkilencedik század második felében ki­épülő polgári államigazgatás is kreált különféle címeket és titulusokat. Hemzsegtek a tanácsosok, címzetes és titkos jelzővel vagy anélkül, míg má­sok beérték a tiszteletbeli címmel. A polgári világ címei már általában nem öröklődtek apáról fiúra. A címek lassan kitüntető jelleget kezdtek ölteni. Kialakult az érdemrendek, kitüntetések hierarchi­ája. Természetesen a születési arisztokrácia to­vább viselhette címeit, és élte rangjának, vagyo­nának megfelelő életformáját. A két világháború közötti időszakban igyekez­tek a nemzet gerincét képező középosztályt meg­teremteni. Új típusú földbirtoklási formával, a vi­tézi telek kialakításával is bővíteni akarták a kö­zéposztályt. Voltak, akik csak vitézi címmel ren­delkeztek, ami legénységi vagy tiszti lehetett. A vitézi telkek a birtokosról az elsőszülött fiúra szálltak. A vitézi cím adományozásnál figyelembe vették a háborús frontszolgálatot, jutalmazták a kimagasló művészeket, tudósokat is a rendbe tör­ténő felvétellel. Sajnos az 1929-ben kezdődött vi­lágválság sok telektulajdonost tönkrejuttatott. A rend egésze 1944-ig Horthy kormányzóhoz kötő­dött. 1945-ben az ideiglenes kormány beszüntette a vitézi rend működését. 1947-ben törvény szün­tette meg a feudális eredetű címek használatát. A kisgazda többségű parlament határozott így. Az 1948 utáni szovjet mintájú berendezkedés nem tisztelte a nemzeti tradíciókat. Az MDP-, majd MSZMP-szervek az államigazgatással párhuza­mosan, mintegy azt folyton ellenőrizve működtek. Az 1989-90-ben kezdődött rendszerváltozás négy éve alatt törvényi szinten még nem szabályozták a címek, rangok világát. Nem módosítottak az 1945-48 közötti koalíciós időszak törvényein. Újra feltűntek a névjegkártyákon a címek és az előnevek. Előkerült sokféle cím és rang, némelyik egészen furcsa. Nehezen lehet eligazodni közöt­tük. Nem tudom, hogy viselőiket milyen előjog és megszólítás illeti. Lassan hajlamos vagyok elhinni, hogy a piac- gazdaság helyett nálunk a feudalizmus feltámasz­tása kezdődött el. Azt is jó lenne megtudni, hogy törvényhozási szabályozás híján milyen rendtartás vonatkozik az említett címek viselőire. Lehetsé­ges, hogy jó előre privatizálták már a különféle ki­sebb jelentőségű címek odaítélését. A magamfajta közepes tudású történettudor számára így is biztos kenyeret jelentene a jövőben, ha az avatási szertar­tások korhűségén és eszmei tisztaságán őrködhet­nek, természetesen tisztes szakértői díjért. Gambrinus Főrészvényes a Béghin-Say Jut pénz a termelőknek is Az Eridania Béghin-Say 1991-ben vásárolt részesedést három magyarországi cukor­gyárban, a Mátra Cukor, a Sze­rencsi és a Szolnoki Cukorgyár Részvénytársaságban. Akkor a részvények kisebbségi tulajdo­nosává vált a francia multi, de a napokban megtartott rendkívüli közgyűlésen a Béghin-Say tő­keemeléssel, illetve részvény- vásárlással többségi tulajdont szerzett a három cukorgyárban. A sorozatos veszteségek után így lehetséges a vállalatok pénzügyi helyzetét stabilizálni, elősegíteni további fejlesztésü­ket, de a tőkeemelésből jut pénz a termelőknek is, hiszen a ter­melés előfinanszírozását is se­gíti a tőkeemelés. EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! v Ezzel a játékkal mától még 7 hétig találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel. a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt és felragasztv a 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZT0T0,1537 Budapest. 114. Pf.. 453/408.), sorsoláson vesz részt Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! A NŐK HELYZETE 1. A lakosság hány százaléka nő hazánkban az 1993. januári adatok szerint? 1.52,1% 2.50,8% X. 48,6% □ 1 Az 1992-es barcelonai olimpián szerzett 11 aranyéremből hányat köszönhetünk női versenyzőinknek? 1. hetet 2. ötöt X. hármat I—I 3. Hány éve nős Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök jelöltje? 1. nőtlen 2. még csak vőlegény X. 15 éve I—I 4. Lehet-e Magyarországnak női miniszterelnöke az érvényes törv ények szerint? 1. lehet 2. csak tízéves közalkalmazotti gyakorlattal X. csá tizenöt éves közalkalmazotti gyakorlattal I—I 5. Hogyan valósulna meg az SZDSZ nőprogramja? 1. külön törvénnyel 2. központi szervezet felállításával X. minden egyät törvény beépített részeként 6. Miben kíván több jogot a nőknek az SZDSZ? 1. hivatali előmenetelben 2. gyermeknevelésben X. nem külön jogot, hanem valódi egyenlőséget a gyakorlatban 7. Hogyan segítené - programja szerint - az SZDSZ az otthonmaradó nők munkavállalását? 1. támogatná a részmunkaidős és bedolgozói foglalkoztatást 2. kötelezővé tenné a foglalkoztatásukat X. a munkavállalás propagandájának fokozásával □ □ □ □ □ □ 8. A női munkavállalók hány százaléka dolgozik jelenleg részmunkaidőben? 1.50% 2.25% X. kevesebb, mint 5% 9. Miért lenne jogos az állampolgári alapon járó - tehát munkav állalástól független - GYED? 1. mert ettől várható a népesség növekedése 1 mert az így otthonmaradó nők nem foglalják el a munkahelyeket X. mert az eleimi biztonság a munkanélküliként terhes nőket is megilleti 10. Melyik pártnak vant több egyéni női képviselőjelöltje? l.MDF 2. MSZP X.SZDSZ 11. Van-e érvényes büntető jogszabály hazánkban a nők „munkahelyi szexuális zaklatása" esetére? 1. nincs, mert az ilyesmi nálunk nem fordul gló 1 van, büntetési tétele: három év kurtavason X. nincs, mert hazánkban a jog nemektől független ' _I I I Mit tenne az SZDSZ kormányra kerülése esetén az abortuszok számának csökkentéséért? 1. megszigorítaná az abortusztön'ényt 1 meghosszabbítaná a Tv esti programját X. támogatná a szexuális felvilágosítás hatékonyabb módszereit □ FORDÍTS!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom