Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-04 / 53. szám
Kárpótlási igények még 12 napig adhatók postára Eddig 17 ezer igény a megyében A március 16-a jogvesztő határidő! A kárpótlási igények - mint arról többször is hírt adtunk - újra beadhatók március 16-a éjfélig. Fontos azonban tudni, hogy e határidő jogvesztő, azaz már március 17-én postára feladott vagy személyesen beadott igényeket nem fogadják el a kárpótlási hivatalok. Február 15. óta lehet újra beadni a kárpótlási igényeket mindazoknak, akik eddig ezt nem tették meg, s a három kárpótlási törvény alapján jogosultak a kárpótlásra. Akiknek korábban nem a határidő elmulasztása miatt utasították el a kérelmét, azok számára most sincs lehetőség kárpótlási igény benyújtására. Dr. Horváth Gabriella, a Megyei Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal vezetője felhívja minden, kárpótlási igényt benyújtani szándékozó figyelmét arra, hogy a március 16-ai beadási határidő után már nem fogadhatja el a hivatal az igényeket! Azaz a határidő elmulasztása a kárpótlási- igény-jogosultság elvesztését is jelenti, ugyanis határidő-hosz- szabbítás nem lesz. Ezen időpontig, pontosan március 16-a éjfélig lehet postára adni a kérelmeket. Fontos megjegyezni, hogy nem szükséges személyesen a hivatalhoz bevinni, mivel azonnal nem tudják átvizsgálni az igényeket, hogy az adatlapok jól vannak-e kitöltve. A hivatal nem rendelkezik akkora munkaerő-kapacitással, hogy naponta 300-500 igényt tudjon felülvizsgálni. Már csak azért sem, mivel eddig összesen több mint 1.7 ezer igény érkezett a megyei hivatalhoz február 15-e óta. A kárpótoltaknak fontos tudnivaló az is, hogy egy borítékban ne adjanak fel többen kárpótlási igényt. (Volt olyan boríték, melyben 12 különböző személy igénye érkezett.) A posta tájékoztatása szerint megfelelő mennyiségű kárpótlási igénybejelentővel rendelkeznek, melyekhez minden esetben tartozik boríték is. Némi segítség kormányprogramban már létezik Szennyvíztisztító Szolnokon (is) A kormány megtárgyalta és elfogadta a főváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztítását elősegítő kormányprogramot. Mint ismeretes, Magyarország 10,4 millió lakosából 9,8 millió fő részesül vezetékes vízellátásban, de csak 5,5 millióan élnek csatornázott területen. A közcsatornán összegyűjtött, napi átlagban 2,3 millió köbméter szennyvíz több mint 3/4 része a fővárosban és a megyei jogú városokban keletkezik, és ennek 63 százaléka tisztítatlanul kerül a vízfolyásokba. Á tisztítótelepek hiánya vagy szűk kapacitása a csatornahálózat fejlesztését is akadályozza. A most elfogadott kormány- program az ebbe körbe tartozó 21 nagyváros szennyvíztisztítását segíti elő. A program a 10 év alatt megvalósuló, összesen 1,100 millió köbméter/nap szennyvíztisztító kapacitás és a hozzá tartozó iszapkezelés, -elhelyezés kiépítéséhez címzett támogtás keretében biztosítja a fejlesztések mintegy 280 Mrd Ft költségigényének 25-30 százalékát. Emellett a külföldi segélyforrások és hitellehetőségek e területre irányításával is hozzá kíván járulni ennek - az Európai Unióhoz való csatlakozásunk feltételeként is megvalósítandó - programnak a sikeréhez. A megvalósulással a felszíni vizekbe jutó szennyezés meny- nyisége a jelenlegi 15 százalékára csökken, ami egyben az európai színvonal megközelítését is jelenti. , *** A kormányprogram érinti Szolnok városát is, hiszen megyei joggal rendelkezik a város. Kérdés ebben csak az, hogy a megyeszékhelyünk milyen mértékben részesülhetne majd az előirányzott költségtámogatásból, ugyanis Magyarország nagyobb városai közül Szeged és Szolnok kivételével mindenhol üzemel már valamilyen szennyvíztisztító, melyeket állami pénzből valósítottak meg. A város pályázatot is adott be annak érdekében, hogy a megépítendő szennyvíztisztítóhoz - melynek költségei meghaladják az 1,5 milliárd forintot -, hogy az állami költségvetésből támogatásban részesüljön. Tudomásunk szerint maga a pályázat már átesett a minisztériumok vizsgálatán, s jelenleg parlamenti beterjesztésre vár. Remélhetőleg rövidesen megszületnek a szükséges döntések, az októberi kormánylátogatáskor ígértek is, s még ebben az évben elkezdődhet az építkezés. Keresik az európai pénzt Egyelőre bizonytalan, mikor vezetik be az Európai Unió országaiban a közös valutát, ám máris különböző elképzelések születnek a közösség bankóiról. A párizsi Pompidou Központban 97 féle bankjegytervezetet és 44 érmeváltozatot szemrevételezhettek az érdeklődők, s grafikusokból, tervezőkből alakult zsűri választotta ki a legjobbakat. Elképzelések szerint a végső döntés meghozatala előtt az érdekelt országok polgárai is leadhatják szavazataikat az új pénz tervezett díszítőmotívumairól, s majd az unió brüsszeli központjában kiállítás szemlélteti 1995-ben, milyen is lesz az ezredforduló európai fizetőeszköze. Az egységesülő kontinensen a Maastrichtban meghozott döntés értelmében már 1997. január elsején be kellene vezetni a közös pénzt, az ECU-t, ám erre a jelek szerint valószínűleg csak 1999-ben kerül sor. Lehetséges tehát, hogy a tervezett kiállítás időpontja kissé korai, ám az ECU-hívők fontosnak tartják, hogy az európai polgárok véleményt nyilváníthassanak e fontos kérdésben. A mozgalom irányítója egyébként Sylvia Bourdon egykori francia színésznő, aki nyolc év óta fáradhatatlanul járja a földrész országait. Sikerült elérnie, hogy Hollandiától Portugáliáig, Franciaországtól Angliáig megszervezzék a sajátos népszavazást. Ha az ECU bevezetése elhúzódik, talán érdemes lesz Magyarországon is közvélemény-kutatást folytatni. Persze ehhez először Brüsszelben kedvezően kellene elbírálni belépési szándékunkat az Európai Unióba. (FEB) Munkaadók figyelmébe! Munkavállalók új képesítésekkel Az elmúlt napokban a megyei munkaügyi központ hat átképző tanfolyama bocsátott ki - sikeres vizsga után - összesen 118 munkavállalót az alábbi képesítésekkel: gépíró-szövegszerkesztő (25 fő), virágkötő (36 fő), kontírozó könyvelő (18 fő), CAD/ CAM szoftverüzemeltető (18 fő), szociális gondozó (21 fő). Ezenkívül pálya- orientációs tanfolyamon alapfokú képzést kapott 9 gépíró, 12 szakács-vendég- látó és 14 varró betanított munkás. Alkalmazásukkal kapcsolatban a munkaügyi központ kirendeltségei adnak tájékoztatást. Microsoft Tech-Ed-konferencia az európai számítástechnikai szakemberek számára Nemzetközi konferenciát rendez a Microsoft az európai szoftvermérnökök, informatikai rendszerszervezők és más számítástechnikai szakemberek számára. Á háromnapos rendezvényre az angliai Bournemouth városában kerül sor, április 19. és 21. között, ahová a magyar szakembereket is várják. A Tech-Ed legfontosabb célja, hogy tájékoztassa az európai szoftverfejlesztőket a Microsoft legújabb termékeiről: a Microsoft Windows NT-ről és a Chicagóról, valamint segítséget nyújtson olyan szoftverek fejlesztéséhez, amelyek kihasználják ezeknek az új rendszereknek a szolgáltatásait. A három nap során a résztvevők több mint 200 különféle szeminárium közül választhatnak, amelyeken a Microsoft legképzettebb szakemberei tartanak előadást egy-egy témáról, illetve válaszolnak a feltett kérdésekre. Az előadások és szemináriumok átfogják a Windows operációs rendszer alatt futó Microsoft termékeinek teljes skálját. A hangsúly azon lesz, hogy hogyan lehet ezekhez a termékekhez kiegészítő alkalmazásokat fejleszteni, illetve hogyan lehet őket más rendszerekkel integrálni. Számos számítógép áll a résztvevők ' rendelkezésére, amelyeken kipróbálhatják a konferencián bemutatott termékeket, valamint elektronikus levélben jelezhetik észrevételeiket, ötleteiket és javaslataikat a Microsoft fejlesztői gárdájának. Minden résztvevő több más kiadvány mellett kap egy technikai információkat tartalmazó CD-lemezt is. A konferencia ideje alatt fél áron lehet letenni az egész világon elismert „Microsoft Centrified Professional” vizsgát. A Tech-Ed konferenciára jelentkezni és további kérdésekről érdeklődni a +44 276 679 330 telefonszámon vagy a +44 276 679 311 faxon lehet. Sz. Z. A kárpótlás mögé „állított” vagyon mennyisége Három év alatt 220 milliárd forint Február 15. és március 16. között újra lehetőség nyílt a kárpótlási kérelmek benyújtására. Pongrácz Tibor államtitkár, az AVÜ igazgatótanácsának tagja szerint előzetesen nem lehet felmérni, az elkövetkező egy hónap alatt hányán fogják benyújtani kárpótlási igényüket. Egy biztos: a vagyonügynökség felelős azért, hogy fedezet legyen a kibocsátott értékpapírok mögött. Ez pedig nem kis gondot jelent számukra. Vagyoni kárpótlás keretében eddig 1 millióan kaptak kárpótlási jegyet. A vagyonügynökség az elmúlt három esztendőben 220 milliárd forint értékű vagyont „állított” a kárpótlási jegyek mögé. Csupán tavaly 17 milliárdnyi állami vagyon került a jogosultakhoz^ kárpótlási jegy ellenében. Az AVÜ egyre több akcióban kínál kárpótlási jegyért részvényeket, értékes állami tulajdonrészeket. Az államtitkár a privatizációban egyetlen prioritást ismer el: a kárpótlást. Minden más el- ígérkezés - véleménye szerint - a kárpótlás esélyét rontja. Az AVÜ idei terveiről szólva az államtitkár elmondta, hogy vállalkozók, menedzserek, kutatók részvételével megalakult egy testület, amelynek feladata a privatizáció eddigi eredményeinek értékelése. Terveik között szerepel egy olyan társaság létrehozása is, amely színesítené a kínálatot és stabilizálná az árfolyamot. Ez a szervezet az elgondolások szerint mintegy 2 milliárd forintos hozományt kapna a vagyonügynökségtől, működését tekintve a befektetési alaphoz állna legközelebb. Tervezik továbbá azt is, hogy a végelszámolás alatt álló vállalatok készleteit kárpótlási jegyért értékesítsék, de gondoltak egy úgynevezett erdőbirtokossági befektetési társaság megalakítására. Keresik a megoldást arra is, hogyan lehetne a „rossz” vagyont ügyesen gazdálkodó vállalkozóknak kezelésbe adni. Erre vonatkozóan többféle elképzelés született. Az egyik változatban attól sem zárkózna el az AVÜ, hogy az üzletemberek később jutányosán szerezhessék meg azt a vállalatot, amelynek feljavítására vállalkoznak. Ferenczy Europress Lakossági megtakarítási lehetőségek Egy héttel ezelőtt közöltünk válogatást néhány bank lakosság részére nyújtott megtakarítási lehetőségeiről, melyben a Mezőbank esetében nem a nettó, hanem a bruttó kamatok jelentek meg - tévesen. Ezért most újra közreadjuk - immár a helyes - kamatmértékeket. MEZŐBANK Lekötött betét - felmondható évi nettó kamat 1 hónap 13,50 % 6 hónap 16,65% 12 hónap 18,45% Lekötött betét - felmondhatatlan évi nettó kamat 1 hónap 14,40 % 6 hónap 18,45% 12 hónap 19,80% Remélhetőleg jobb lesz a jelenlegi rendszernél A kárpótlási jegy felhasználásának bővülése Áprilistól, még csak kísérletileg, indul a KRP Mint arról több hírben is beszámoltunk, az AVÜ áprilisban indítja a Kisbefektetői Részvényvásárlási Programot (KRP). E program esélyt kínál az eredeti kárpótoltaknak arra, hogy amennyiben kárpótlási jegyükért nem kívánnak földet vásárolni vagy nem kívánják eladni, akkor hosszú távú befektetésként a KRP megoldásként szolgáljon. A program így a kárpótlási jegy tőzsdei árfolyamára is kihatással lehet, magyarul a jegyek árfolyama rövidesen emelkedhet majd, hiszen lesz alternatíva a „pénzzé tételhez”. A KRP keretében először áprilisban lesz lehetőség részvényeket vásárolni kárpótlási jegyért, valamint ötéves részletfizetési kedvezménnyel. Ez utóbbi esetben a részvényt letétbe kell helyezni, s addig nem adhatja el tulajdonosa, míg az teljes mértékben ki nincs fizetve. A részvényekre eső osztalékot sem a részvénytulajdonos kapja, hanem a letétkezelő, mivel a kifizetett.osztalékot a részvényekért fizetendő törlesztésekre kell fordítani. A részvények részleteinek törlesztésénél lesz lehetőség úgynevezett előtörlesztésre, melyre kárpótlási jegyet is fel lehet használni. Aki nem erde- deti kárpótoltként jegyez majd részvényt, hanem a részletfizetési konstrukcióban, annak a maximális jegyzési határ 100 ezer forint. Az eredeti kárpótoltak esetében ilyen megkötés nincs, ha ennél több kárpótlási jeggyel rendelkeznek, akkor annyi részvényt igényelhetnek, amennyi a kárpótlási jegyük értéke. A kárpótlási jegyet egyébként a kamatokkal növelt értéken fogadják el minden esetben - tehát az előtörlesztésnél is. A program kidolgozói úgy vélik, hogy minderre megfelelő igény mutatkozik. Ráadásul a gazdaságra is jó hatással lehet, s mindamellett nő majd a piac, a tőkepiac, valamint a tőzsde ismertsége is. Egyébként magát a program technikai végrehajtását az OTP „vezényli”. Ehhez megfelelő rendszert állítnak szolgálatba, melyen mindig megtalálható lesz az aktuális kínálat. Remélhetőleg maga a rendszer eredményesebben fog működni, s ténylegesen naprakész információkat fog tartalmazni, mint a jelenlegi AVÜ-marke- ting-adatbázis. Ugyanis aki ma a kárpótlási jegyét részvényre kívánja cserélni, az csak az országos napilapokból tud megfelelő információt meríteni, mivel a helyi ÁVÜ-irodában - a marketing-adatbázisban - ilyen jellegű - pontos - adat nem található. (Ok is a napilapokból értesülnek a változásokról.) Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.03.04-én Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. márc. 04-ig (%) Eladási árf.-hoz tartozó hozam (%) 1994/A 100,50 100,00 6,37 _ 19 94/B 94,56 93,91 3,64 24,82 1995/A 89,22 88,12 6,94 23,78 1995/B 89,12 87,96 5,22 23,58 1995/C 94,17 93,47 1,49 24,95 1995/F 92,05 9Í,08 11,41 24,30 1995/G 94,40 93,34 11,01 24,09 1995/H 94,34 93,22 9,35 23,92 1996/A 88,75 86,98 2,98 22,16 1996/B 91,84 90,53 1,97 23,19 1996/C 91,88 90,55 1,05 23,09 1996/F 91,27 89,79 13,97 22,78 1997/C 88,04 86,22 0,14 21,99 1997/D 100,30 99,50 3,78 — 1998/A 100,10 99,50 17,49Magyarázat: ségvétel/eladás - napjáig felhal- közölt évi hozamot biztosítja. Nettó árfolyam: a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfolyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfolyam alapján határoz meg az állam- kötvények vételére és eladására vonatkozóan. Az esedékesség napjáig felhalmozott kamat: az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékesmozott kamat, százalékban kifejezve. Bruttó (ügyletkötési) árfolyam: nettó (eladási vagy vételi) árfolyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vásárolja meg a kötvényt és azt lejáratig a birtokában tartja, akkor számára a zam: az értékpapír birtoklásból vagy forgalmazásból származó jövedelem a névérték százalékában.) Megjegyzés: az 1994/A állam- kötvény esetében maximum egymillió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfélnek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta.
