Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-30 / 75. szám

Világgazdaság - sorokban Fényforrásgyártó költözik hazánkba Csodálatos hír: Nagy- Britannia vesztesége a mi nyereségünk - így kom­mentálta a The Independent című brit lapnak adott nyi­latkozatában Szabó Tamás privatizációs miniszter azt, hogy az amerikai General Electric (GE) az idén be­zárja két angliai üzemét Prestonban és Wimbledon­ban, és a fényforrásgyártó berendezéseket, majdnem 300 munkahellyel együtt, átköltözteti Magyaror­szágra. A GE-nél azonban figyelmeztetnek, hogy ez nem „Isten adománya”. Magyarország a GE európai tevékenységének idegköz­pontjává válik, és a költöz­tetés része a vállálat törek­vésének, hogy ésszerűsítse európai tevékenységét és javítsa versenyképességét az európai piacvezetőkkel, a Philipsszel és az Osrammal szemben - írta a brit lap hét­fői számában Adrian Bridge tudósító Budapestről. A köl­tözés azt is jelzi, hogy a GE mindinkább elkötelezett a budapesti Tungsram iránt, amelyet 1989-ben vásárolt meg - tette hozzá. Az EU a leggyengébb szervezet Margaret Thatcher, Nagy-Britannia volt minisz­terelnöke szerint az Euró­pai Unió a leggyengébb szervezet, melyet valaha is látott, s előbb-utóbb össze­omlik majd saját súlya alatt. A mexikóvárosi Excelsior című hetilapjában megje­lent interjújában a vaslédi azzal indokolta véleményét, hogy a közösség tagállamait kizárólag anyagi megfonto­lások vezérlik és szerződé­seket is csak akkor kötnek, ha gazdasági hasznot húz­nak belőle. Thatcher asz- szony kétségbe vonta, hogy szabadna bürokratikus nemzetek feletti vezetésnek átengedni a demokratikus hatalmat. Olajárcsökkenés Csaknem egy dollárral csökkentek az olajárak hét­főn a nemzetközi tőzsdé­ken, miután a Kőolaj-expor­táló Országok Szervezeté­nek (OPEC) szakminiszte­rei a hét végén úgy döntöt­tek, hogy nem változtatnak a szervezet kitermelési pla­fonján. A londoni tőzsdén az irányadónak számító, északi-tengeri Brent nyers­olajféleség árfolyama hét­főn nyitáskor jelentősnek mondható mértékben, 81 centet zuhant hordónként, és 13,30 dolláron állapodott meg. A tőzsde szakavatott­jai azt várják, hogy tavasz- szal és nyáron tovább süly- lyed majd az olaj ára, mert ezekben az évszakokban hagyományszerűen alacso­nyabb e nyersanyag világ- kereslete. Kutyaeledel-gyártók az utcák tisztán tartásáért? A nagy kutyaeledel- gyártó cégeket szólította fel a hét végén a brit környe­zetvédelmi miniszter arra, hogy biztosítsanak pénzfor­rásokat az utcák ebek utáni tisztán tartására. Thomas Arran egyúttal elégedetlen­ségét fejezte ki, amiért a ku­tyatulajdonosok egyre ke­vésbé érzik felelősnek ma­gukat, ha kedvenceik nyil­vános területeket piszkíta- nak be. Arran javasolja, hogy az évi 600 millió fon­tos forgalmat lebonyolító eleséggyártók finanszíroz­zák az ürülék összegyűjté­sére alkalmas zsákok gyár­tását. A legtisztább energiaforrás Masped - irány Kelet Nem szabad lemondani a vízienergiáról Gyűjtőraktárat létesített a szolnoki kirendeltség Hónapok óta borzolja a kedé­lyeket a bősi vízlépcső zsilip­kamrájában „felakadt” uszály ügye, meg a napokban bekövet­kezett újabb baleset híre. Az erőmű veszélyes üzemnek tű­nik. Bős-Nagymaros ügyében - számos környezetvédővel és po­litikussal szemben - az eredeti tervek megvalósítását támo­gatja Mosonyi Emil professzor, a világ egyik legelismertebb ví- zierőmű-szakértője. A tudóstól arra kértünk választ: érdemes-e szorgalmazni a vízierőművek építését akkor, amikor Magyar- ország energiaszükségletének csupán töredékét képesek meg­termelni a folyók?- A vízerőkészleteket csak annyira szabad kihasználni, ameddig az nem rombolja a környezetet. Vizsgálataim sze­rint, ha a Nagymaros fölötti Duna-szakasz szennyvizét meg­felelően tisztítanák, gondos­kodnának a járulékos létesítmé­nyek megépítéséről, akkor a vízműnek semmiféle káros ha­tása nem lenne a környezetre. Más a helyzet Bős esetében, bár a környezetet károsító hatásokat bizonyos járulékos létesítmé­nyek megépítésével és megfe­lelő üzemeltetési móddal ott is egyensúlyban lehetne tartani.- Sokan úgy vélekednek, az energiahordozókban szegény or­szágoknak az atomerőművek épí­tése jelenthet tartós megoldást.- Nem vagyok atomerőmű­ellenes, ha egy országnak más energiaforrása nincs, akkor kénytelen atomerőművet épí­teni. De a vízenergiáról nem szabad lemondani! Németor­szág évi villamosenergia-terme- lésének csupán 5 százalékát fe­dezik vízienergiából, ennek el­lenére minden hasznosítható vízcseppet kihasználnak. Az Amerikai Egyesült Államok­ban. Franciaországban, Svájc­ban és több más országban ma már államilag támogatják a tör­pevízművek építését. Meggyőződésem, hogy Ma­gyarországon is szükség van vízművekre. Egyrészt, mert nem szennyezik a környezetet, csökkentik az atmoszféra és a környezet káros kémiai és bio­lógiai megterhelését, másrészt biztonságot nyújtanak. Ugyanis bármilyen kis hányadát képvise­lik is egy ország energiaellátá­sában, a kritikus helyzetekben rendkívüli jelentőségük lehet. Nem kell ehhez háborúnak ki­törnie, elég csupán ha megsza­kad az energiahordozók im­portja - mint történt az nemré­giben, amikor az ukránok le­kapcsolták a magyar hálózatról a villamosenergia-szolgáltatást -, és máris hiány keletkezhet. Az ilyen és hasonló, rövi- debb-hosszabb átmeneti zava­rokban is ki kell elégíteni a mi­nimális igényeket, a kórházakat, az iskolákat nem lehet áram nélkül hagyni. Nem győzőm elégszer hang­súlyozni: minden államnak tö­rekednie kell arra, hogy - ha kismértékben is - legyen olyan energiatermelése, amely függet­leníti az importtól és nem fo­gyasztja a véges, fosszilis ener­giakészleteket. (FEB) Gyerekcipőben az energia-előállítás Napkollektor és szélerőmű Nálunk még több évet kell várni az elterjedéséhez Míg világméretekben egyre terjed a különböző, alternatív­nak nevezhető energiaforrás - a napelem és a szélerőmű -, ad­dig hazánkban igencsak gye­rekcipőben jár mindez. Ehhez hozzájárul a megfelelő propa­ganda hiánya, valamint eddig az energiaárak sem ösztönöztek bennünket egyéb - nem ha­gyományos - energiaforrások alkalmazására. Nem sokat kell vámunk azonban arra, hogy legalább az egyik ösztönző fel­tétel teljesüljön: mind a gáz, mind a villamos energia ára rö­videsen emelkedni fog. Ezek után felvetődhet a kér­dés: vajon érdemes-e az előb­biekben említett - környezet- védelmi szempontból is kiváló­nak minősíthető - „alternatív” energiforrás alkalmazása a ma­gánházaknál? Természetesen igen, hiszen részben a környe­zetvédelem, részben az árak is erre kényszeríthetnének benőn­ket. Ám ez utóbbi még - sze­rencsére - korántsem akkora erő, hogy holnaptól minden tel­ken forogjon a propeller, vagy a tetőn sütkérezzen a napelem. Nézzük először az Egyesült Ál­lamok egyes részein oly nép­szerű szélerőművet. Alapvetően nem kell hozzá más, mint jó szél - s természe­tesen megfelelő tőke a beruhá­záshoz. Hazánkban eddig még nemigen terjedt el, legfeljebb kuriózumként látható egy-két helyen, mint ahogy forgalmazá­sával, gyártásával sem sokan foglalkoznak (ha egyáltalán van olyan vállalkozás, amelyik ilyet gyárt vagy árul). Az általunk „felfedezett” szélerőművek közös tulaj­donsága, hogy nem a nálunk szokványos 220 volt feszült­ségű, hanem 12 vagy 24 volt egyenáramot állít elő. Teljesít­ményben széles a skála: a 600 Wattostól a 10 kW-osig válo­gathat az érdeklődő, melyek maximális teljesítményüket ál­talában 12-18 méter/secundum szélsebességnél biztosítják, ami már közelít a viharos erejű mér­tékhez. Ráadásul nem is ál­landó a szél sebessége nálunk, így ez még hazánkban - a hát­téripar hiánya miatt is - sokáig nem lesz „tömegenergia-for- rás”. A gondolattal azonban el lehet játszani. Más a helyzet viszont a nap­erőművel! Nem panaszkod­hatunk a napsütéses órák szá­mára, mely éves szinten mint­egy 2200 óra. A valaha még az űrkutatásban kifejlesztett ener­giaforrás az utóbbi években rendkívüli fejlődésen ment ke­resztül, így ma már nem feltétle­nül szükséges hétágra sütő nap Hogyan lábaljunk ki a válságból? Az üzleti stratégia A vállalkozások körében a vezetői munka alapvető köve­ahhoz, hogy ezek a berendezé­sek hasznosíthassák a világossá­got adó égitestünk energiáját, ugyanis az ultraviola sugárzást alakítja át számunkra használ­ható energiává. Ezzel a megol­dással - függetlenül a külső hő­mérséklettől - felmelegedik a cellákban a folyadék, még télen is, sőt akkor is, ha az égen gyenge felhőzet van. Ha télen huzamosabb ideig sűrű felhőzet takarja el napot, akkor is képes mintegy 15-20 százalék energiát biztosítani. Hazánkban ezzel már foglal­koznak forgalmazók, melyek el­sősorban nyugatról importált be­rendezéseket kínálnak. (Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy április 8-án, Ópuszteszeren a Községi Könyvtárban 15 órá­tól termékbemutatót és ismerte­tőt tartanak az érdeklődőknek.) Akik ilyen energiaforrást kí­vánnak alkalmazni, azoknak ér­demes komolyabb számítást vé­gezniük, ugyanis a napcellák árai még hazánkban továbbra sem az átlagjövedelemhez iga­zodnak. Állami szubvencióról pedig nem tudunk, úgy ahogy az Japánban már működik. Nyugat-Európában egyébként komplexen kínálják az érdek­lődő felhasználónak, integrálva a nap és a szél energiáját hasz­nosító rendszert. Az oldalt szerkesztette: Vági E. Zoltán Az elmúlt években sikeresen privatizált Masped Rt. életében az új tulajdonosi struktúra jelen­tős változásokat hozott. Az át­alakulás évében - a cég 1992. óta ismét részvénytársaság - a MASPED a nemzetközi mellett megkezdte a belföldi szállítmá­nyozást is. Ez a lépés döntő je­lentőségű volt a társaság életé­ben, hiszen a korábban hatósági áras belföldi fuvarozás meg­szervezése új piacot jelentett. Emellett a cég tovább fejlesz­tette vámügynökségi tevékeny­ségét, sőt új szolgáltatásként raktározást is vállal. Szépen fej­lődik a Masped vidéki hálózata is, mára már 10 hazai városban - köztük Szolnokon is - műkö­dik kirendeltség. A cég alaptőkéjéből MRP ke­retében 51 százalékban része­sednek a munkavállalók, a me­nedzsment részaránya 28,9 szá­zalék lett. Ez utóbbira 10 millió forintos alaptőkével alapították a Masped Holding Rt.-t. A ki­vásárlást E-hitelből finanszíroz­ták. Hogy a dolgozók jól dön­töttek, amikor megpályázták a tulajdonosi pozíciót, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az első évi 8 milliárd forintos forgalom és 300 milliós nyereség. A tava­lyi mérleg ugyan még nem ké­szült el, az azonban már bizo­nyos, hogy teljesíteni tudták az előzetes tervet. Ritka eset, hogy egy privati­záción átesett cég ne csökkentse létszámát. A Masped ennek pont az ellenkezőjét hajtotta végre, amikor mintegy 15 szá­zalékkal emelte a dolgozóinak számát. A bővülés már az új üz­letfilozófia jegyében zajlott. A cég ugyanis komoly lehetősé­geket lát a keleti piacokra tör­ténő szállítmányozás erősítésé­ben. Ezért alapított vegyesválla­latot Moszkvában, és hasonló lépéseket készít elő Kazahsz­tánban, Litvániában, Ukrajná­ban és Beloruszban. A vidéki egységek között a Masped Rt. Szolnoki Kirendelt­sége is jó évet zárt. A Szolnoki Papírgyári megbízások meg­szűnése ellenére jelentős forga­lomfelfutása volt a kirendelt­ségnek 1993-ban. Mivel a ki- rendeltségnek nagyon jó a kap­csolata a MÁV illetékeseivel, remélhetőleg a későbbiek során a vasúti fuvarozás tovább erő­södhet ebből a térségből. Maczkó György a kirendelt­ség vezetője elmondta, hogy a földrajzi elhelyezkedés folytán, illetve a megbízói körre jel­lemző az egyre erősödő FÁK-forgalom, a nemzetközi fuvarok jelentős része továbbá Olaszországba és Németor­szágba irányul, és az utóbbi időben ismét kezd élénkülni a szlovén és horvát forgalom. A szolnoki kirendeltség is megnyitotta a gyűjtőraktárát, ami a belföldi forgalom kiszol­gálására hivatott, továbbá ke­reskedelmi terítésre is lehetősé­get biztosít. Kínai szolgáltatók és kereskedők Magyarországon Jelenleg közel negyven kínai vendéglő működik Budapesten, de számuk két éven belül min­den bizonnyal meghaladja majd a százat is. A főként ruházati termékek kiskereskedelmével foglalkozó kínai alapítású cégek száma 500-ra tehető - mondta Ying Wang-Hui, a Taiwan étte­rem tulajdonosa. A Magyarországon tartóz­kodó kínaiak száma 1990. és 1991. vége közt volt a legna­gyobb, becslések szerint 40-50 ezer. Ennél azonban sokszoro­san több kínai használta hazán­kat átutazóállomásként. Néhány éve a beutazás és az itt-tartózko- dás feltételei jelentősen szigo­rodtak, így ma már csak 5-10 ezer kínai él az országban. Többségük a vendéglátóiparban és a ruha-kiskereskedelemben talált munkát. A kínai éttermek - melyek közül a legnagyobb for­galmú a Taiwan - évente több százmillió forintos forgalmat bonyolítanak és alapanyagaik mintegy felét hazánkban szerzik be. A ruhakereskedő cégek kö­zött nem ritka, amely évi 3-500 konténer árut értékesít. A hazánkban megtelepedett kínaiak egy része olyan mérték­ben halmoz fel tőkét, hogy né­hány éven belül a vállalko­zásalapítás újabb hullámát lesznek képesek elindítani. A kí­naiak nem alkotnak kolóniát, kö­rükben a bűnözés nem gyako­ribb az átlagosnál. Ennek elle­nére a hatóságok a stabil egzisz­tenciával rendelkezők helyzetét a tartózkodási engedély havi hosszabbításával nehezítik meg. Budapesten és az országban egyre több kínai étterem nyílik, a nyugati országokat e tekintetben azonban még meg sem közelít­jük. Brüsszelben 500, Párizsban 4000 kínai vendéglő működik - közölte Ying Wang- Hűi, aki Belgiumban is működtet étter­meket. Elmondta azt is: honfitársai készülnek az 1996-os expóra. A 160 férőhe­lyes Taiwant például a világkiál­lítás kezdetéig úgy alakítják át, hogy egy időben 600 vendéget tudnak majd kiszolgálni. (MTI) Microsoft Windows - hálózati kiegészítéssel egyre többször merül fel a cím­ben szereplő kérdés. Persze mindez akkor jó, ha még az ele­jén tartunk, s nem tűzoltó mun­kát kell végeznünk. Ugyanis ekkor már igen komoly gon­dokkal kell szembenéznie a vál­lalkozónak, s az eredmény is labilis lehet. A Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány és a Vállalkozó Társada­lom Kultúrájáért Alapítvány en­nek érdekében, azaz a megfelelő üzleti stratégia elkészítéséhez oktatást szervezett, melyre New York állam egyeteméről érkez­nek az előadók. Mielőtt bárki megjegyezné, hogy „elméletben, Amerikában könnyű”, le kell szögezni: sokan közülük gya­korló vállalkozásokban is dol­goznak, közreműködnek vagy közreműködtek. Az oktatás felöleli a vállal­kozások teljes működését. Az első részben - mely március 24., 25-én zajlott - a piackö­vető változások menedzselését sajátíthatták el a hallgatók. Ezen belül megismerkedhettek telményeivel, melyek a haté­konyságra kihatással vannak. A stratégia kialakításában fontos szempotok a költségcentrikus- ság, a differenciálás és az össz­pontosítás. Természetesen egy terv csak akkor válik megvaló­síthatóvá, ha az a realitásokkal számol. így például lehet ter­vezni világpiaci megjelenést, ahol több tényező is befolyá­solhatja az eredményt, ami az elégtelen ambícióval, a fel nem ismert lehetőséggekkel. az in­dokolatlan félelmekkel és a ve­zetői tehetetlenséggel magya­rázható. Mindehhez a piac is­meretének, változásai felisme­résének hiánya is hozzájárulhat. Bár a hallgatókból azonnal nem lesz nagyvállalkozó, azon­ban mindenképpen megismer­hetik a mai világ követelmé­nyeit a piacra kilépővel szem­ben. Az oktatásból még három téma van hátra, melyek között már erőforrás-gazdálkodás és minőségbiztosítás, minőségirá­nyítás is szerepel. A Microsoft fejlesztőműhelyei­ben elkészült a Windows for Workgroups 3.11-es tökéletesített változata. A Windows for Work­groups nem más, mint a jól ismert Windows 3.1 operációs rendszer kibővítése egyszerű és kényelmes hálózati szolgáltatásokkal. A ter­méknek elsősorban a közös épület­ben dolgozó nyolc-tíz fős munka- csoportok veszik hasznát. A Win­dows for Workgroups minimális befektetéssel is lehetővé teszi, hogy a munkacsoportok gépeiből egy­szerű lokális hálózatot hozzunk létre. A Windows for Workgroups ké­pes a nyomtató megosztására. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy háló­zaton keresztül bármelyik munka­társunk használhatja a rendszerhez csatlakoztatott nyomtatót. Ugyan­csak megoszthatók a file-ok és a könyvtárak: minden gépen kijelöl­hetjük azokat a file-okat és könyv­tárakat, amelyeket munkatársaink­nak is „meg akarunk mutatni”. A kijelölt file-okat a többiek is „lát­ják”, azaz el tudják olvasni és le tudják másolni. A hálózat másik hasznos szolgáltatása az elekroni- kus levelezés: munkatársainknak a számítógépen keresztül is küldhe­tünk szöveges üzeneteket. A leve­lekhez függelékként bármilyen tí­pusú file-t is hozzá lehet csatolni Kiegészítésként különféle „gate­way” programok is beszerezhetők, amelyek lehetővé teszik, hogy elektronikus leveleink az irodai lo­kális hálózat határain túlra is kijus­sanak, illetve kívülről is lehessen nekünk levelet küldeni. A szoftver fax modemmel együtt tud működni, telefaxainkat közvetlenül a PC-ről küldhetjük vagy fogadhatjuk. A Windows for Workgroups te­lepítéséhez nincs szükség drága központi (server) gépre, karbantar­tásához sem kell hivatásos rend­szergazdát alkalmaznunk. A 3.11-es verzió már kihasználja a 32 bites mikroprocesszorok ké­pességeit. így a rendszer számotte­vően gyorsult. Az előző verzióhoz képest 100 százalékkal növekszik a hálózat sebessége, merevle­mez-igényes feladatok esetén 50 százalékos sebességnövekedést ér­hetünk el. A rendszer hatékonysága akkor is javul, ha a hálózati szolgál­tatásokat nem is használjuk. Szükség esetén a Windows for Workgroups összeköthető (ODI és IPX protokoll szerint) Novell és Windows NT alapú rendszerekkel, így akkor sem kell lecserélnünk a programot, ha megnövekedett igé­nyeik miatt a hálózat bővítésére szánjuk el magunkat. A Windows for Workgroups 3.11 két változatban kerül forga­lomba. A teljes változat magában foglalja a Microsoft Windows 3.1 operációs rendszert, így a telepítés­hez csak egy MS-DOS 3.3, vagy annál újabb operációs rendszerre van szükségünk. A Windows for Workgroups 3.11 kiegészítés válto­zat nem tartalmazza a Windows 3.1 operációs rendszert, így azt külön kell beszereznünk. Beszerezhető továbbá MS-DOS kiegészítés is, ez az MS-DOS alapú PC-k számára teszi lehetővé a hálózathoz való csatlakozást, így a DOS operációs rendszerből is elérhetővé válik a Windows for Workgroups nyom­tató- és filemegosztás szolgálta­tása. Sz.Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom