Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-29 / 74. szám

1994. március 29., kedd 5 Hazai körkép Kenyérsütő verseny Árokszálláson Kincses Veronika opera-énekesnőt a bőrész hozta Szolnokra „Gyönyörű dolgok ezek: szerelem első látásra” Elfeledett ízek, illatok, szo­kások elevenedtek meg egyet­len napra szombaton Jászárok- szálláson, a művelődési házban. Ugyanis a helyi kistermelők és állattenyésztők szövetsége meg a kertbarát kör kenyérsütő és sajtkészítő versenyt rendezett. Az egész kitalálója, ha úgy tet­szik, szellemi atyja dr. Farkas Miklós agrármérnök. Dr. Farkas Miklós agrármér­nök, az egész kitalálója- Az ötletet az adta, hogy va­lamikor Árokszálláson jószeré­vel majdnem minden házban sü­tötték a kenyeret, így az én nagymamán is. Ezt később fel­váltotta a bérsütés, majd az asz- szonyok elfelejtették, milyen is a jó házikenyér. Én a nagy­anyámtól tanultak révén meg receptek segítségével Pesten jó tizenöt éve sütök kenyeret. Gá­zon, tepsiben, háromfélét: barna, fehér kenyeret és krump­lisat.- Ezen a versenyen is indul?- Nem, nem. Igaz, sütöttem egyet, de csak kedvtelésből, mert nem akarom elvenni má­sok kenyerét. Azért az első há­romnak felajánlottam három­ezer, kétezer meg ezer forintot. Ez jól is jött, mert végül ke­nyérsütésből három nevezés ér­kezett. Ha csak ide nem számí­tom Kiss Gáborékat Jászszent- andrásról, ámbár ők profik. Családi alapon, házi jellegű ke­nyeret, sokféle ízletes péksüte­ményt készítenek, és ide is el­hozták termékeiket bemutatni, no meg kóstolásra is. Ahogy az idő haladt, az eme­leti kiállítóteremben egyre több volt a kíváncsiskodó. Nemcsak nézni, de kóstolni is lehetett a kenyereket, sőt a Szolnoktej Rt. jászberényi tejüzeme, meg a Mátratej Kft. gyöngyösi rész­Tilos a freon Közeledik a nyár, és egyre többször esik szó a télen kissé elfeledett ózonlyukról. A—ma­gyar kormány nem régen hagyta jóvá az ózonréteget károsító anyagokkal kapcsolatos mont- reáli jegyzőkönyv Koppenhá­gában módosított változatát, s ennek szellemében hazánkban az ózonkárosító anyagok fel- használásának teljes tilalmát korábbi határidőhöz kötik, mint ahogy Montreálban a világ or­szágai ebben megállapodtak. 1987-ben a freontartalmú ve- gyületek előállításának és fel- használásának csökkentését ha­tározták el Kanada fővárosá­ban. Ezek az anyagok a hajtógázai például több, rendkívül elterjedt kozmetikai spray-nek és háztar­tási tisztítószemek. A korábbi egyezmény keretében 1993-ig húszszázalékos, 1998-ig ötven­százalékos „visszalépésről” döntöttek. De az ózonréteg egyre nagyobb mértékű károso­dása, az emberiséget fenyegető fokozódó veszély miatt újabb lépések váltak szükségessé. A koppenhágai egyezmény az ózonkárosító anyagok felhasz­nálásának tiltását 1996-ra, ezen belül a halonokét már 1994. ja­nuár 1-jére hozta előre. Magyarországon ennek be­tartása érdekében sürgős intéz­kedéseket tett a kormány. Az ózonkárosító anyagok kiváltá­sának programja április elejére elkészül, s a végrehajtásához vissza nem térítendő anyagi tá­mogatást nyújtanak majd a fel­használóiparnak, az érintett vál­lalatoknak. N. Zs. Ferenczy Europress lege kóstolóval egybekötött tej­termék-bemutatóval kedveske­dett. Időközben megérkezett egy 71 éves jász, Majzik János bá­csi, akinek a párja meg a lánya is nevezett a verenyre. Hogy Já­nos bácsinak mi köze volt eh­hez? Nagyon sok, ugyanis ő fű­tötte a kemencét.- Valamikor a tanyán este fű­töttünk, és reggelre sült ki a ke­nyér, de most megfordítottuk az egészet. Először reggel nyolc óra körül etettem meg, öt kéve ízikkel. Ez az úgynevezett elő- fűtés. Utána délután fél három­kor újabb kilenc kévét adtam az ártatlannak. A sütés elhúzódott, mert készítettünk tíz lángost is. Háromnegyed négy körül tette be az asszony sütőlapáttal a hat darab kenyeret, amelyből gyor­san öt lett, mert a legkisebbet, miután kivettük őket, megettük. Hogy ne teljen feleslegesen az idő, a Szikra Ferenc polgár- mester vezette zsűri nem tétlen­kedett. Meghozta döntését, amelyet rengeteg érdeklődő je­lenlétében délután három körül hirdettek ki. Kenyérsütésben Jászárokszálláson első lett Fier­ce gh Jánosné Majzik Katalin. Második Baráczki Istvánná, míg a képzeletbeli dobogó har­madik helyére az a névtelen fia­tal került, aki írásos bemutatko­zása alapján életében először gyújtotta be a kemencét. Lát­szott is az alkotáson: feketére égett a kenyér teteje, alja, ol­dala, szóval a külseje, de hát is­tenem: a legelső próbálkozások általában sehol sem remekmű­vek. A forintokon kívül a győz­tesnek az MDF helyi szervezete teáskészlettel kedveskedett, a másodikat pedig a Mátratej Kft. jutalmazta meg. A névtelen, égett cipót hozó fiatal stílsze­rűen kapott az ezer forint mellé egy marék csutkaszárat is, mintegy példázva: ennél sül a kenyér. De csínján kell bánni vele, mert ha sokat fűtenek be­lőle, négerfeketére pirul a vekni. A sajtkészítő versenybe heten neveztek. Itt a győztes Nagy P. Béláné lett, őt követte Major Béláné és Szőlősi Károlyné. A pénzen kívül ők meg a többiek is kaptak különböző egyéb el­ismeréseket, ajándékokat. Hogy kiknek a jóvoltából jöhetett létre ez a régi, kedves szokáso­kat felelevenítő megméretés? Megérdemlik a felsorolást, ha már segítették a versenyt. így a helyi önkormányzat; dr. Farkas Miklós; az MDF helyi szerve­zete; az OTP Rt. helyi fiókja; Szikra Ferenc polgármester; dr. Kovács Pál főállatorvos; Farkas Zoltán, Farkas János vállalko­zók; a Kistermelők és Állatte­nyésztők helyi egyesülete; Molnár Györgyné; a Szolnoktej Rt. herényi üzeme; a Mátratej Kft. gyöngyösi részlege. A hangulatot jótékonyan be­folyásolta az a pár üveg nagyré- dei bor, amelyik igen gyorsan elfogyott, akár a kínált kenyér és sajt. Mit mondhatunk még erről a hagyományőrző rendez­vényről? Érdekes volt, esztendő teltével várjuk az újabb ver­senyt és rá a meghívót. Ha idő­ben megkapjuk, rajtunk nem múlik ... D. Sz. M. Ez, kérem, finom is, hófehér is, omlós is, ráadásul házi kemen­cében sült (Fotó: Nagy Zs.) Háztáji burgonya Jászteleken Jásztelek határában, a nyári járás mentén gyönyörűen meg­művelt táblákból viszi a szél a nedvességet. A tavaszi szél nem zavarja ugyanakkor a gépek munkáját. Nagy területen bur­gonyát vetnek. Fazekas Károly, a jászteleki termelő- és szolgál­tatószövetkezet termelési szer­vezője számol be a krumpliülte­tés történetéről. Mint mondja, a téeszben csupán 6-7 éve kezd­tek el foglalkozni a háztájival. Most ez egyre inkább kedvelt a tagság körében. Idén csak bur­gonyából 80 hektárt fognak ház­táji földként művelni, amit 102 tag kért. Úgy megy a dolog, hogy a szövetkezet megveszi a vető­burgonyát, a talajművelést el­végzi. Ezért a szolgáltatásért fi­zetni kell a tagoknak. Holdan­ként 70 ezerre jön ki a művelési költség. Az öntözés, ősszel a ki­szedés is a szövetkezet szolgál­tatásaként megrendelhető. A zsákolást, értékesítést már ma­guk végzik a tagok, így ki-ki annyi haszonnal zárja az évet, amennyit az eladáskor sikerül elérni. A értékesítésnek is van­nak már bejáratott módszerei. A vetés ideje van most. A burgonyavető gépet öt tag vette, a traktor is az övék. Megfelelő díj ellenében mind a 80 hektá­ron elvetik a burgonyát. A fel­szedés hasonlóan történik majd, olyan gép más tagoknak van a tulajdonában. Háztáji keretei között 16 hektár mák, 7,2 hektár hagyma, 22,5 hektár búza, 15 hektár árpa és 35 hektár cukor­répa kerül majd a földbe hama­rosan. A háztáji rendszer ko­rábban is jól működött, Jászte­leken viszont most éreztek rá igazán az emberek. KE A gépek gyorsan végeznek a burgonya vetésével (Fotó: S. J.) Kincses Veronika, a Magyar Állami Operaház énekese nyi­totta meg az elmúlt héten a szolnoki VMK második emeleti ga­lériáján Bállá István börész különleges kiállítását. Azon túl, hogy méltatta a képzőművész alkotásait, néhány percig - egy Mozart-mű elénekléséig - hangjában is gyönyörködhettek a je­lenlévők. Az opera-énekesnővel- Kedves Művésznő! Az ope­rakedvelők számára szokatlan lehet mai szerepköre. Hogyan került kapcsolatba Bállá István bőrésszel, és mennyire vonzódik a képzőművészetekhez?- Egy barátnőmnél láttam képeket István műveiről, aki az ő biztatására hívott fel telefo­non, és megkért, nyissam meg a kiállítását. Soha életemben nem nyitottam meg kiállítást, nem tudok beszélni, nem is szeretek, amikor azonban megláttam ezeket az alkotásokat, bekövet­kezett a szerelem első látásra, hiszen gyönyörű dolgok ezek. Bállá István második kiállítása ez, amit Szolnokon megnyitot­tam, az előző Budapesten, az Állami Operaház galériáján nyílt meg tavaly decemberben, aminek olyan sikere volt, hogy meghosszabbították egy hónap­pal. Ami szép és jó, azt szeretem, de ez nem csak a képzőművé­szetre érvényes, mert ha látok egy tehetséges zenészt vagy énekest, azt megpróbálom min­den erőmmel segíteni.- Ön éppen húsz éve, 1974-ben debütált az Opera­házban Mozart Don Jüanjában, Zerlinát, a parasztlegény meny­asszonyát alakítva. Másik Mo- zart-műből, a Figaró házassá­gából és természetesen más ze­neszerzők - mint Puccini - mű­veiből is jól ismert. Mennyire választhatja meg Ón, hogy mely zeneművekben, szerepekben ját­szik?- Szoprán énekes vagyok, és szerencsés adottságom, hogy sok stílusban helyet találok ma­gamnak, és otthonosan mozgok Bachtól, sőt még korábbiaktól megnyitó után beszélgettünk. Kincses Veronika: „Mindazt ami, szép és jó, a képzőművé­szeten kívül is szeretem” kezdve olasz barokk és közép­kori zenén át egészen a musica­lig mindenben.- Legkedvesebb szerepe?- Sok volt. Sok Mozart-sze- rep meg Puccini, Pillangókis­asszony, Bohémélet. Ezeket mind szerettem.- Most miben látható-hall­ható?- Most nincsen előadásom éppen, mert hanglemezre készü­lök a Naxos hongkongi céggel, amely a közelmúltban tört be a világpiacra, lepipálva a Philips- től a Dekkáig az összes nagy céget.- Egyenes útnak tűnik a pá­lyája. Elkezdhette húszévesen a képzőművészeti főiskolát, majd Rómában, a Santa Cecilia Aka­démián Gianna Pederzini nö­vendékeként tanulhatott. Liszt Ferenc-díj'78-ban, Kossuth-díj ’80-ban, Érdemes Művész elis­merés ’88-ban. Elégedett-e az­zal, amit elért, s mennyire kel­lett megküzdenie mindezért?- Visszatekintve minden szépnek és simának tűnik, de nem adták ingyen. Mondhatom a közhelyeket: sok lemondás, sok tanulás. Az ember vagy en­nek él és mindent erre a lapra tesz fel, vagy nem is érdemes csinálni. Ha aztán bejön, picit lehet lazítani. Mindennek elle­nére vállaltam, hogy gyereket szülök, aminek borzasztóan örülök, mert úgy érzem, sokkal , teljesebb az életem. Elégedett vagyok, azzal együtt, hogy az embernek vannak beteljesület­len vágyai, álmai, mint minden­kinek.- A gyermeke huszonegy éves felnőtt férfi. . .- Igen, igen - nevet nagyot -, nem szeretem a számokat...- Ő mire készül? Követi-e édesanyját a művészi pályán?- A fiam alapította az Ebony klarinétkvartettet, amelyik a ki­állítás megnyitóján közremű­ködött. A zeneakadémia har­madéves hallgatója és demonst­rátor is, szolfézst tanít a zene- művészeti főiskolán, a karmes­terség felé kacsint. Nagyon jó gyerek - nevet ismét -, boldog vagyok, hogy van egy tehetsé­ges, szép fiam. Ezt úgy is mon­dom, mint anya, elfogultan, de úgy is, hogy figyelem a pályá­ját. Azt hiszem, ha nem énekel­hetnék a jövőben, akkor sem történne tragédia az életemben, mert megvan az életművem a fiam képében.- Köszönöm szépen. Más nincs, amit szívesen elmon­dana?- Más nincs - nevet gurgu- lázva, jóízűen még egy utolsót Kincses Veronika Kossuth-díjas érdemes művész. Simon Cs. József (Fotó: Korányi Éva) Nem lesz luxus a mobil telefon Hívhatja a világ bármely pontját Sokak szerint a huszonegye­dik század telefonja a Westel 900. Sugár András, a Westel 900 Részvénytársaság vezér- igazgatója szerint nem ez a helyzet.- Ez a technika ebben a szá­zadban született, ennek a ter­méke - mondja. - Már ezzel várjuk a jövő századot vagy évezredet, és szeretnénk mi­előbb mindennapivá tenni a mobil, helyhez nem kötött, mozgó telefonok használatát.- Tavaly nyár végén a Matáv és a US West megnyerte az egyik GSM mobiltelefon-kon­cessziót, mi történt azóta?- Október 27-én megalakult a Westel 900 Részvénytársaság. Nagyszabású vállalkozásba kezdtünk: két év alatt orszá­gossá szeretnénk bővíteni a há­lózatot. A beruházás több mint 16 milliárd forintba kerül, a megvalósításban jelentős ré­szük lesz a magyar alvállalko­zóknak és a magyar szaktudás­nak. Ezzel egyben munkaal­kalmat is teremtünk a hazai szakembereknek.- Mennyire számít korszerű­nek a Westel 900-as rendszer?- Olyan hálózatról van szó, ami Európában és négy konti­nensen szinte egy időben épül ki. Nyugodtan állíthatom, hogy egy minden részében világszín­vonalú rendszert készítünk. Németországban már működik az országos hálózat, Ausztriá­ban azonban egyelőre csak Bécs körül készült el.- Külföldiek is használhatják a GSM 900-as rendszerű tele­fonjaikat, ha hazánkban jár­nak? Hazatelefonálhatunk mi is külföldről, ha ilyen készülék van a zsebünkben?- Ezzel már igen. Eu­rópa-szerte, sőt a világ számos országában épülnek már a GSM-hálózatok, és ezáltal bát­ran barangolhatunk mobil tele­fonjainkkal a zsebünkben az or­szághatárokon túlra is. De nem csak ezért előnyös a Westel 900-as. A digitális technológia előnyt jelent mind a hangminő­ség, mind az összeköttetés za­vartalansága szempontjából.- Hány ügyfelet, azaz hány Westel 9Ó0 telefont tudnak majd kiszolgálni?- Ezzel a hálózattal több százezer állomást lehet üze­meltetni. Ha reményeink valóra válnak, s ez a szolgáltatás nem csak az üzletemberek körében terjed el, akkor a Westel 900-as rádiótelefonok ára, a beszélge­tések díja csökkenhet, és a mo­bil telefonok máris egy sokkal szélesebb fogyasztói réteg szá­mára is elérhetővé válnak. FEB A pedagógia hétköznapjai Tanácsok érettségi előtt állóknak Kérlelhetetlenül múlik az idő: néhány hét, és az írásbeli érettségivel megkezdődik a végzős középiskolások nagy megmérettetése. Kettős a tét: eredményesen zárni a négyesz­tendős középfokú tanulmányo­kat s minél jobb starthelyzetet teremteni az egyetemi, főiskolai helyekért folyó versenyben. Nehéz, izgalmaktól sem mentes időszak előtt állnak tehát az érettségizők. Nagy kérdés, hogy hogyan szervezzék meg a felké­szülés hátralevő heteit. Sze­mélyre szóló, testreszabott for­gatókönyvvel persze senki nem szolgálhat, de néhány gyakor­lati tapasztalattal, mérlegelésre érdemes tanáccsal igen. Az egyik az, hogy a minél si­keresebb érettségi a következő pár hétben mindennél fonto­sabb. Ezt egyértelművé kell tenni a családban, a barátok és ismerősök körében, s kedves maturánsok: meg kell értetnetek szívetek választottjával és ­önmagatokkal is. Ez a néhány hét pótolhatatlan többletet adhat felkészülésben, tudásban, az ismeretek felfrissítésében - vé­tek lenne nem kihasználni. Feltétlenül célszerű egy tan­tárgyi és időrendi felkészülési tervet készíteni. Az ötletszerű, összevissza tanulásnak mindig az a hátulütője, hogy rosszul gazdálkodunk az idővel és a szellemi energiával. A felkészü­lési terv segítségével viszont könnyen megoldható az ésszerű időbeosztás, az egyes tárgyak­kal való arányos foglalkozás és a folyamatos önellenőrzés. Az iskola, illetve a szaktaná­rok által biztosított korrepetá­lási, konzultációs lehetőségeket érdemes maximálisan kihasz­nálni! Itt ugyanis viszonylag könnyen, gyorsan meg lehet be­szélni egy-egy tárgy problema­tikusabb, bonyolultabb részeit, a nehezebb tételeket. A felké­szülési idő sok-sok órája meg­takarítható vele! Az érettséginek - és általában a vizsgáknak - soha ne minimá­lis programmal vágjunk neki. A „csak valahogy átcsússzak” vagy az „elég nekem a talpas kettes is” szellemű nekikészülés semmi jóra nem vezet. Enyhít­heti talán a vizsgák előtti napok izgalmát, de egyben alibi, ön­felmentés is a kemény munka alól. Az efféle „kudarcorientá­ció” magában hordja ugyanak­kor a képességek, a tényleges tudás alatti szereplés veszélyét is. Nem sok jót ígér persze a másik véglet sem. Az a felfo­gás, hogy „vagy jeles, vagy semmi”, más szóval a siker túl- hajszolása - rendszerint visz- szaüt. Ha másban nem, abban, hogy a tényleges próbatételen, az érettségi vizsgán esetleg ép­pen a tompult fáradtság, a szel­lemi-idegi kimerültség válik a jó teljesítmény gátjává. Dr. Kecsmár Ilona Ferenczy Europress

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom