Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-26 / 72. szám

1994. március 26., szombat Hazai tükör 3 A kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumban A matyó népművészet címmel kiállítás látható. Felvételünk ennek néhány részletét mutatja be. -nzs­Harmincegy résztvevővel Balett­és táncverseny Szolnokon Harmincegy együttes érkezik a hét végén megrendezendő I. szolnoki balett- és táncver­senyre, amelynek házigazdája Mozsonyi Albert balettmester, aki tavaly a Táncművészek Or­szágos Szövetségétől nívódíjat kapott. Az Új Néplap kérdésére, mely szerint milyen színvona­lon művelik a táncot az együtte­sek, amelyek Budapestről, Deb­recenből, Szegedről, Nyíregy­házáról, Vácról és máshonnan érkeznek, a mester úgy vála­szolt, egyik jobb, mint a másik. Az előadások szombaton és va­sárnap délután három órakor kezdődnek. A Szolnoki Balettiskola nö­vendékei mindkét napon, ver­senyen belül és kívül is fellép­nek, összesen öt táncszámot mutatnak be. Nyitókép a Marica grófnő­ből, szombaton a Stefanik és Stefanok című táncprodukció, aznap este övék a finálé, más­nap Csa-csa-csa-mix, este újra a finálé. Kategóriák szerinti zsűrizés nem lesz, a zsűri mindkét napon a legjobb nyolc produkciót jut­tatja tovább a budapesti kulturá­lis fesztiválra, ahonnan külföldi versenyre lehet továbbjutni. Hogy a versenyt Szolnokon lehessen megrendezni, a Mester először el akarta adni az autóját, hiszen, mint mondta, felfogásá­val ellentétes, hogy kolduljon. Ám a városi önkormányzat se­gítséget nyújtott. Valóban, nem könnyű ma a kultúrát olyan becsben részesí­teni, amelyet megérdemel. Sőt, nem okvetlenül szükséges tán­colni például. Viszont szemet, lelket gyönyörködtető. BG „Szeressük egymást, gyerekek!” Mozgáskorlátozottak hangulatos estje Besenyszögön A Jász-Nagykun-Szolnok. megyei mozgáskorlátozottak besenyszögi szervezetéhez tar­tozók, mintegy hatvanan, a he­lyi művelődési házban hangula­tos összejövetelen vettek részt csütörtökön este. A „Szeressük egymást, gye­rekek!” címmel meghirdetett est valóban a szeretet, az együvé tartozás jegyében telt el. Az ízlésesen megterített asz­taloknál helyet foglalókat Jakab Emilné, a polgármesteri hivatal részéről - mint pártoló tag - kö­szöntötte, majd ismertette a kö­vetkező időszakra szóló mun­kaprogramot, amelyet a tagság elfogadott. A jelenlévőn,., többek között tájékoztatást kaptak a mozgás­korlátozottak ••közlekedési tá­mogatásáról, amit jó szívvel fo­gadtak, csakúgy, mint a terve­zett hajdúszoboszlói és egri ki­rándulásról elhangzottakat. Ezután a Mikro színicsoport hét vidám jelenetet adott elő; aminek óriási sikere volt. Nosztalgikus jellege volt a dolognak: az jutott eszébe e so­rok írójának, hogy milyen jó is volt az, amikor a művelődési házakban sok-sok helyen való­ban volt kedvük működni ilyen csoportoknak. Ä helyi Pávakör citerazene- kara adta meg az alaphangot, majd Jakab Emil kisegyüttese lépett a színpadra, magyar nó­tákkal, cigánydalokkal és csár­dásokkal szórakoztatta a; közön­séget az est hátralévő részé­ben. ' A besenyszögi pávakör citerazenekara hangulatos műsorával hozzájárult az est sikeréhez (Kép és szöveg: Sonkoly László) A népszavazás elmarad, de ... Mi lesz a Túri Hűtő Rt. sorsa Mezőtúron? Mégpedig azért nem lesz népszavazás, mert a vállalko­zók, akik a Szolnoki út 81. szám alatti iparterületen kívánták megvalósítani a hulladékégetőt, visszaléptek eredeti szándékuk­tól. A képviselő-testület leg­utóbbi ülésén olvasta fel Ádámné dr. Bagdán Piroska polgármester asszony azt a leve­let, melyben a fenti önkor­mányzati terület bérletének szándékától - tapasztalván a la­kosság részéről jelentkező ellenállást - lemondanak. A hulladékégetőt létre kívánják hozni, de más helyen, valóban külterületi részen. Az ülésen döntöttek, és az előterjesztésben szereplő ösz- szegekkel el is fogadták a víz- és csatornadíjnak az önkor- mányzti lakások bérlőire való áthárításáról szóló rendeletet. Az áthárítással kapcsolatos fel­adatokat a városgondnokság látja el, és 1994. április 1-jétől már az újonnan megállapított összegek kerülnek beszedésre. Az 1992. július 13-án be­jegyzett Túri Hűtő Rt. március 26-án közgyűlést tart, ezért helyzetéről és tevékenységéről - mivel az önkormányzat is rész­vénytulajdonos - beszámoló hangzott el. Az rt. ügyvezető igazgatója, Zuberecz György, illetve Nagypál Ferenc elnök a képvi­selő-testület támogatását kérte - a beruházás megvalósítása ér­dekében - az alábbiakhoz. Az elmúlt évben jelentkező amerikai partner - aki projekt elkészítését is végzi - ötmillió forintos letét elhelyezését kérte egy általa megjelölt bankban. Azzal a feltétellel, hogy részük­ről csak abban az esetben élnek lehívással, ha a közel nyolc- százmilliós nagyságrendet elért beruházás megvalósítása a Túri Hűtő Rt. hibájából fog meghiú­sulni. A testület tagjai közül többen szóvá tették, hogy sem kész terveket, sem pedig biztos pénzügyi hátteret eddig még az amerikai partnertől nem láttak. Mások viszont arra hivatkoz­tak, hogy esélyt kell adni, és to­vábbra is támogatni kell ennek a beruházásnak, feldolgozó­üzemnek a létrehozását. Első­sorban a mezőgazdasági terme­léssel foglalkozók érdekében és azért is, mert közel kétszáz új munkahelyet biztosítana. A döntésnél - ahol a kérelem elfogadásához kilenc igen sza­vazatra lett volna szükség - nyolc igennel, hét nemmel és egy tartózkodással patthelyzet alakult ki. A testület a „se igen, se nem” mellett szavazott. Ezért szünetet tartottak, melyben az ügyrendi bizottság megbeszélte a kialakult helyzetet. Az alábbi javaslatokat tették: a március 26-i rt.-közgyűlésen Fodor Ist­ván legyen az önkormányzat képviselője, de tartózkodjon a szavazástól, mivel a testület is a tartózkodás mellett döntött. A március 29-én sorra kerülő kép­viselő-testületi ülésen napirendi pontként szerepel majd az rt.-közgyűlés eredményéről szóló beszámoló. Ennek ismere­tében kell majd lépniük a Túri Hűtő Rt. sorsával kapcsolato­san. Czikkely Anna Mostanság A névtelen emberbarátok A világ teli van a fény és árnyék ellentéteivel. A nagyvárosi nyomor azonos korú magával a várossal. A múlt század második feléig néhány emberbarát uralkodói gesztust leszámítva csak az egyházak foglalkoztak általánosságban a nyomorúság enyhítésével. A hadsereg az invalidusházak fenntartójaként gondoskodott a háborúkban megrokkant hadfi­akról. Az árvaügyekkel a megyei és városi köz- igazgatás foglalkozott. A lelencházak adtak me­nedéket a valamilyen okból támasz nélkül ma­radt gyermekeknek. Az állami szegényügy fo­gyatékosságait a magánjótékonykodás igyeke­zett pótolni. A vagyonos arisztokrácia, a nagy- polgárság jótékonysági rendezvényeinek, gyűj­téseinek bevételei segítségével finanszíroztak több nyomorenyhítő akciót. A szociális problémák kezelésére önszervező egyesületek is alakultak. Minden fontosabb szakmai szervezet életre hívta segélypénztárait. A szakegyletekből kifejlődő szakszervezetek pénzalapokat képeztek nehéz időkre. A jótékonykodók adományaikat a nagykö­zönség jelenlétében, sőt a tömegkommunikáció asszisztenciájával juttatták el az érintettekhez. Ám létezett, s talán ma is létezik az embertársi segítséget névtelenül művelő közösség. A sza­badkőművesek titkos társaságának eredete a messzi múlt homályába vész. A kőművesmes­terség eszközei és szokásai jelennek meg szim­bolikusan szertartásaikon. Többféle rítus és bea­vatási fokozat ismert A páholyt a mester irá­nyítja. Magyarországon 1770 körül alakultak páholyok. Á főrendek közül gr. Festetich György, gr. Széchényi Ferenc vagy II. Lipót császár és király a legismertebbek. Kazinczy Fe­renc, Pulszky Ferenc a szellemi élet elitjeiként került kapcsolatba a szabadkőművesekkel. A páholyok működését többször betiltották, titok- tartási fogadalmuk felkeltette a rendőrség és a konzervatívok gyanúját. Az 1794-es Martino­vics-per után a hazai* páholyok alig-alig mernek életjelt adni. 1845-ben Thoma Ágoston könyv- és ze­nemű-kereskedő kezdi újra a szervezőmunkát. A dicső fény hajnalához elnevezésű páholy műkö­dése már az 1848-as forradalomba torkollik. 1849 után betiltják működésüket. Kossuth Lajos 1852. II. 20-án Cincinnatiban lesz szabadkőmű- vespáholy-tag az úgynevezett 133. számú lodge-ban. A magyarországi testvérek, Almásy Pál, Komáromy György, tevékenyen részt vet­tek az 1863-as függetlenségi összeesküvések­ben. A kiegyezés után külön páholyokban szer­veződtek a radikálisok és a mérsékeltek. 1896-ban 37 páholy működött, 1918-ig 9000 taggal. Több jótékonysági intézményt alapítot­tak, rabsegélyező egyesületet, hajléktalanok menhelyét, önkéntes mentőegyesületet, gyógy­pedagógiai intézetet, árvaházakat. Tevékenysé­gük mindig névtelen volt. 1889-től 1948-ig meg­jelentették Kelet címmel folyóiratukat. Az első világháború alatt több békeközvetí­tési kísérletet tettek. 1936-ban megrendezett ün­nepségükön már csak 611 „testvér” és „nővér” vett részt. A nyilas kormány betiltotta működé­süket. 1946-ban újra megalakult az ideiglenes vezetőség, a nagymesterek egyike Supka Géza volt. 1948 körül már újra 1000 szabadkőműves vett részt a 16 fővárosi és 3 vidéki páholy mun­kájában. Természetesen Rákosi első dolga volt 1949 után a páholyok betiltása. Mostanság, amikor újra szembesülnünk kell a szegénységgel és az emberi kiszolgáltatottsággal, egyre jobban hiá­nyoznak a névtelen emberbarátok, akik nem önmaguk népszerűsítésére és nem reklámcélból segítenek embertársaikon. Szükség lenne ado­mányozáskultúrájukra, amely nem hozza a meg- segítettet megalázott helyzetbe. Nagyon kelle­nének olyanok, akik képesek úgy adni, hogy az­zal felhőtlen örömet okozzanak. Gambrinus Előkészületek május elseje megünneplésére Az MSZOSZ Jász-Nagy­kun-Szolnok Megyei Képvi­selete és Szakmai Megyei Szövetségei a megyeszékhe­lyen működő szakszerveze­teik azon igénye alapján, hogy száznegyedszer is meg kívánják ünnepelni május el­sejét, megkezdte az idei tis?a- ligeti majális szervezését, és felhívást bocsátott ki: Ebben kijelenti, hogy olyan ünnepre készülnek, amely a kikapcsolódás mel­lett alkalmat teremt a közös gondolkodásra és számve­tésre is. A megyei képviseleti fó­rumot alkotó szerezetek szí­vesen látnak a majálison minden olyan tásadalpii és •politikai szervezetet, amely­nek célja a munkavállalók, a nyugdíjasok, a munkanélkü­liek helyzetének javítása, ér­dekeik képviselete. A majális szervezésével kapcsolatos megbeszélést 1994. április 6-án 9 órai kez­dettel tartják a Szakszerveze­tek Háza (Szolnok, Szapáry u. 23.) I. em. 32-es tanácsko­zótermében. POLITIKAI HIRDETÉS EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától még 4 hétig találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZT0TÓ, 1537 Budapest, 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket lev élben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! NEMZETGAZDASÁG ÉS IPAR 1. Hogyan alakult a külföldi adósságunk 1990 óta? 1. nőtt 2. csökkent X. szinten maradt 7. Mikor kezdődött hazánk súlyos eladósodási folyamata? 1.1984-85-ben ' 2.1986-87-ben X. 1990-91-ben □ 2. Melyik országban magasabb az egy főre jutó adósság-állomány? 1. Oroszország 2. Lengyelország X. Magyarország □ 3. Hány Ft-ot vesztett értékéből 1993-ban az 1990-es 100 Ft-os? 1.51,-Ft-ot 2.38,-Ft-ot X. 19.-Ft-ot □ 4. Mennyi volt a betéti kamatok átlagos reálértéke 1993 végén? 1.4,2% 11,5% X. -3,9% □ 5. Mennyivel csökkent átlagosan az ipari termelésünk 1993-ban 1990 óta? 1.24%-kal 2.18%-kal X. 7.5%-kal □ 6. Melyik korábbi év szintjére esett vissza hazánk nemzeti össztermékének értéke 1993-ra? 1.1977-esre 2.1980-asra X. sosem volt jobb □ □ 8. Melyik évben maradt - a rendszerváltozás óta - a költségvetési hiány az eredetüeg elfogadott kereten belül? 1. tavaly 2. egyikben sem X. mindig belül maradt HH 9. Ki ma a hazai bankok legnagyobb adósa? LaMÁV _________laDIMAGRt._______X. a kormány___________□ 1 0. Mi várható az SZDSZ adócsökkentési politikájától, ha bevezetésre kerül? ^ 1. leépítés az APEH-nél, szociális egyenlőség, minden héten szilveszter 2. csökkenő támogatások, csökkenő állami bevételek, csökkenő kamatlábak X. új munkahelyek teremtése, a beruházások növekedése, nó a vállalkozási kedv O 11. A vegyipar, az élelmiszeripar és a könnyűipar közül melyik ágazat termelt többet 1992-ben, mint 1990-ben? 1. a vegyipar 2. mindegyik X. egyik sem HD 12. A hazai vállalatok hány százaléka ítélte jónak gazdasági helyzetét 1993-ban? 1. kb. a fele 2.65%-a X.0%-a □ FORDÍTS!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom