Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-25 / 71. szám

Mezőgazdasági Fejlesztési Alap Gépvásárlás preferálva, komplexitás háttérben Már most biztos, pedig még csak 1994-nek az elején tartunk, hogy a Mezőgazdasági Fej­lesztési Alapban összegyűjtött 6,4 milliárd forint kevés lesz azon igénynek a kielégíté­sére, amivel a termelők éltek gépvásárlási pá­lyázataikban. Bár maga az MFA az infra­strukturális beruházásokat is támogatná, ám a kérelmek 99 százaléka - mind darab­szám, mind érték szerint - gépvásárlásra ér­kezett. Amikor a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap út­jára indult, még komplexen kívánták támogatni az abban elhelyezett pénzzel a mezőgazdasági termelőket. Magyarul nemcsak az „egyszerű” növénytermesztést és állattenyésztést, hanem a hozzá szorosan csatlakozó feldolgozást, a mi­nőség biztosítását, az infrastrukturális beruhá­zásokat, a fejlesztést, a komplex farmergazda­ság kialakítását. Ez mára múlttá vált, s az MFA támogatásával szinte kizárólag gépeket kíván­nak vásárolni a termelők. Ehhez viszont az is hozzátartozik, hogy maga az alap pályázati sza­bályzata is ezt preferálja. Amikor ez év elején - immár módosított formában - megjelent a pályázati kiírás, szinte azonnal reagált rá a piac. Az a piac, melynek szereplői a vásárlók - a termelők - és a keres­kedők. Ugyanis mindkét fél egy elszalaszthatat- lan lehetőséget kapott. Míg a termelők végre géphez juthattak, addig a kereskedők éppen megszabadulhattak az egyre terebélyesedő áru­készletüktől, s mellette igazi profitra is szert te­hetnek. Ez megmutatkozott abban, hogy a gé­pek ára a legtöbb kereskedőnél azonnal nőtt, nem is akármennyivel. Információink szerint 30-60 százalék között mozgott az áremelkedé­sek mértéke. Hogy a végén ki nyer az állam kedvezményes juttatásán? Egy év múlva kide­rül. Egyenlőre annyi biztos, hogy nagy az érdek­lődés az alap iránt. A „slágerré” válást biztosí­totta az 1994. január 1-jétől élő új forma: a for­ráskiegészítő támogatás. Mindez azt jelenti, hogy a vásárló (termelő) saját forrásának hiánya esetén az alapból igényelt beruházás teljes ösz- szegének 30 százalékát, maximum 500 ezer fo­rintot, vissza nem térítendő támogatásként kap­hat az államtól, fgy lényegében saját tőke, azaz készpénz nélkül juthat géphez. A megyében eddig beadott több mint 500 pá­lyázat java része - az előbbiek miatt - az 1,7 millió forintos értékhatár körül mozog. Ez az a bűvös beruházási összeg, melynél a forráski­egészítési támogatás pont félmillió forint, azaz a 30 százaléka a teljes beruházásnak. Játék a számokkal. Ha mind az 500 pályázat 1,7 mil­liós, az összesen 850 millió, ami az alap 13 szá­zaléka. És még csak márciust írunk. Hogy hon­nan lesz meg a fedezet a pályázati igények ki­elégítésére, ma még nem tudni. Mint ahogy azt sem, vajon mennyire reálisak a pályázatokban szereplő - a felvett hitel visszafizetését garan­táló - „üzleti tervek”. Milyen mértékben kalku­lált a piac vagy az időjárás? Ha bérelt földön gazdálkodik a vásárló, akkor vajon a bérleti díj emelkedik-e év közben? S még sorolhatnánk, azonban csak egyetlenegyet a végére: tőke és hozzáértés - nem feltétlenül termelési! - nélkül hányán indulnak el? Az MFA-nak azonban nem csak a gépvásár­lás támogatása a célja, de mintha ezt mindenki elfelejtette volna. Infrastrukturális beruházások nem szükségések? Nem vagyunk elmaradottak e téren? Vagy ha igen, akkor erre senki sem gondol? Jelenleg csak a géptulajdonosok száma nö­vekszik, az indulást, a tulajdon működtetését erőltetjük. Egy év múlva kiderül, vajon helyes volt-e a kijelölt út. - ez ­Mezőgazdasági nyugdíjasok Létminimum alatt, szociális segély határán Kanadai befektetők ajánlatai Kereskedelem, vegyes vállalat alapítása Nyolc kanadai cég, illetve azok vezető képviselői jártak Szol­nokon a Nikk Kft., a kanadai nagykövetség, valamint a megyei önkormányzat szervezésében. A szakemberek közül néhány konkrét ajánlattal érkezett, legtöbbjük azonban csak cégét mu­tatta be, mintegy felvillantva az együttműködés lehetőségét. A találkozó célja volt, hogy a kaiftdai cégek üzleti kapcsola­tokat alapozzanak meg magyar vállalkozásokkal az élelmi­szer-termelés és -feldolgozás te­rületén. A delegáció reprezen­tálta kanada ezen szektorának összetételét, mivel a multinaci­onális cégektől kezdve a kisvál­lalkozásokig, valamint a szö­vetkezetekig minden szféra képviseltette magát. Összessé­gében a gyártási, illetve li- cenc-együttműködési formák, a termékek és szolgáltatások ex­portja, gyártáskihelyezés, majd a jövőben vegyes vállalat alapí­tása s - nem elhanyagolható té­telként - beszerzések (import) ajánlatai hangzottak el. Az alábbiakban részletesen szólunk a résztvevőkről, illetve ajánlatikról. Az Agrovet az SNC-Lavalin csoport tagjaként (5000 alkal­mazottal) a múlt évben 1 milli­árd dollár hazai és exportfor­galmat könyvelhetett el. A mul­tinacionális céget - mely az egyik legnagyobb mérnöki há­lózat a világon - Jacques Du­ran elnök kélpviselte. Az Agro­vet fő működési területe az élelmiszer-feldolgozás - tej, hús, gabona, gyümölcs, zöldség a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés éppúgy, mint ezen területek kutatása, fejlesztése. Az elnök úr jövetelének cél­ját röviden így fogalmazta meg: „Vegyes vállalat alapítása nem­zetközi banki finanszírozásban, tecnológai transzfer, valamint kulcsfontásságú tervezetek megvalósítása.” Earl Smith, a PEI Produce Co. menedzsere cégének üzleti tevékenységét kívánja erősíteni hazánkban, melynek fő területe a vetőburgonya-forgalmazás. Maga a cég egyébként a világ 15 országába exportál vetőbur­gonyát. A Price Waterhouse Ma­gyarországon már nem ismeret­len, budapesti irodája mintegy 200 alkalmazottal működik. Mint Lindsay W. Barfoot igaz­gató elmondta, a világ 113 or­szágában tevékenykedő pénz­ügyi szaktanácsadó cég hazájá­ban az élelmiszeriparban mű­ködő cégeknek nyújt tanácso­kat. Hazánkban szintén hason­lóval foglalkozik, a mostani lá­togatás célja viszont ezen kicsit túlmutatott: a magyar mezőgaz­daság megismerése mellett kap­csolatfelvételt is kívánt megala­pozni a kanadai ügyfeleik szá­mára. Kanada legnagyobb tejter­mék-előállító cégét, az Avult Foods Ltd.-t Taras P. Soltys gyártási igazgató képviselte. Az 1891-ben alapított, 17 kanadai üzemében 3000 főt foglalkoz­tató cég gyárt, értékesít és el­látja a tejgazdálkodás termékei­vel Kanadát, továbbá egész lán­colata a világot is. Éves hazai értékesítése meghaladja az 1,3 milliárd dollárt. Az Ault International har­mincöt országba exportál tejet, sajtot, csecsemőtápszert, tej­port, valamint tejalapú gyógy­szereket. A termékexport mel­lett tanácsadással is foglalkoz­nak. A magyarországi látogatás további piacbővítés, szállítók és felvevőpiac keresése céljából történt. Emellett szó lehet lin- cencszerződésről, ’ gyártási együttműködésről is. Robottechnika, távmérés, környezetvédelem jellemzi töb­bek között a Loracom Interna­tional Inc.-t, melyet Andre Rancourt elnök képviselt. Az 1980-as évek végén alapított cégnek a 16 irodája működik különböző országokban, ahol mintegy harminckét kanadai mezőgazdasági termelőt képvi­selnek. Egyik legfőbb - a magyar vállalkozások számára is aján­lott - tevékenységi körük a me­zőgazdaságban keletkező hul­ladékok feldolgozása, újrahasz­nosítása, illetve a takarmányo­zási láncba történő visszaveze­tése. Jelenleg csak kapcsolatte­remtés, illetve ismerkedés miatt utazott hazánkba a cég elnöke. Összesen 100 szövetkezetét, 1053 termelőegységet képviselt magyarországi látogatásán Manrice Lapalme, a Québeci Szövetkezetek Szövetségének elnöke, aki elsősorban tájéko­zódni kívánt a magyar mező- gazdasági helyzetről, egyben felmérni a befektetési, beruhá­zási, gyártási és licenclehetősé- geket. Ezen túl találkozott a he­lyi Mezőgazdasági Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetségével is. Az Export Packers Ltd. és az Aloro Foods Inc. főleg ma­gyarországi kereskedelmét kí­vánja növelni, illetve megala­pozni. Míg előbbi több mint négy éve exportál hazánkba gyümölcslevet, addig utóbbi mélyhűtött pizza forgalmazását kívánja elkezdeni. A mostani látogatás mindösz- sze puhatolózás volt, a jövőben kiderül, milyen eredmények szü­letnek. Nem kifizetődő ma nyugdíjas­nak lenni, legalább is azoknak nem, akik a mezőgazdaságban dolgoztak. Ez a következtetés vonható le a Mezőgazdasági Nyugdíjasok Országos Egyesüle­tének abból az elemzéséből, ame­lyet az agrárszektor mintegy 600 ezer nyugdíjasának helyzetéről készítettek. A felsorakoztatott adatok lehangolóak: a saját jogú nyugdíjak átlagösszege a volt al­kalmazottak esetében 10500, a szövetkezeti tagok esetében pe­dig csak 9400 forint. Az újonnan megállapított nyugdíjaknál ez az összeg 8500, illetve 6800 forint. Az egyesület sérelmezi az új öregségi nyugdíj megállapításá­nak módszerét is. Azt, hogy más­ként számítják be a szolgálati időt az alkalmazásban állóknál és másként a szövetkezeti tagoknál. Amíg ugyanis az alkalmazottak­nál a nyugdíjba beszámított átla­gos szolgálati idő több mint 31 év, addig a szövetkezeti tagok esetében kevesebb mint 28 év. A mezőgazdasági nyugellátmány egészében véve viszonylag ala­csonyabb szintjét azonban nem elsősorban a szabályok különbö­zőségére vezetik vissza, sokkal inkább arra, hogy a szövetkezeti tagok kevesebb szolgálati idővel rendelkeznek és az ellátmányuk megállapításához alapul szolgáló munkadíjuk is alacsonyabb az or­szágos átlagnál. A szakemberek szerint ezek a különbségek a jö­vőben is tovább élnek. A nyugdíjasok egyesülete által készített elemzés a feszültségek okát abban látja, hogy a mező- gazdasági szövetkezetek ma már nem rendelkeznek olyan anyagi háttérrel, amelyekből korrigálni tudnák a nyugdíjak kirívó kü­lönbségeit. A nyolcvanas évek közepéig a szövetkezetek széles körű szociális juttatásban részesí­tették a nyugdíjas vagy munka­képtelenné vált dolgozóikat, s ez­zel némiképp pótolták az alacso­nyabb nyugdíjakat. Bár az új szövetkezeti törvény formailag ma is lehetőséget nyújtana a kü­lönféle juttatásokra, ám a gazdál­kodó szervezetek többsége nincs olyan anyagi helyzetben, hogy ezt kihasználhatná. A tanulmány hét pontba sűríti a teendőket. Az agrárszférában mindenképpen indokolt fenntar­tani a jelenlegi gyakorlatot: az alacsonyabb összegű nyugdíjakat az átlagosnál nagyobb mértékben emelik. Külön elbírálást igényel a mintegy 70 ezer mezőgazdasági járadékos helyzete. Azoké, akik önhibájukon kívül nem szerez­hettek szolgálati éveket, ugyan­akkor teljes vagyonuk a szövet­kezetek tulajdonába került. Ezek az emberek közbülső helyet fog­lalnak el a nyugdíjra jogosultak és a szociális segélyezésre szorul­tak között. (FEB) Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.03.25-én Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. márc. 25-ig (%) Eladási árf tartozó ho (%) 1994/A 100,50' 100,00 7,81 _ 1 994/B 94,78 94,17 4,65 24,75 1995/A 88,76 87,70 7,92 24,40 1995/B 88,47 87,35 6,19 24,31 1995/C 94,39 93,71 2,49 24,82 1995/F 92,06 91,13 12,39 24,63 1995/G 94,13 93,11 12,13 24,54 1995/H 93,91 92,84 10,47 24,46 1996/A 87,01 85,32 3,93 23,22 1996/B 90,75 89,50 2,97 24,14 1996/C 90,68 89,40 2,06 24,09 1996/F 89,98 88,56 14,96 23,84 1997/C 86,17 84,43 1,12 23,05 1997/D 100,30 99,50 5,27 — 1998/A 100,10 99,50 0,57­Magyarázat: ség­vétel/eladás - napjáig felhal- közölt évi hozamot bizti Nettó árfolyam: a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfo­lyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfo­lyam alapján határoz meg az állam- kötvények vételére és eladására vo­natkozóan. Az esedékesség napjáig felhal­mozott kamat: az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékes­mozott kamat, százalékban kife­jezve. Bruttó (ügyletkötési) árfo­lyam: nettó (eladási vagy vételi) ár­folyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: amennyiben a befektető az MNB-tői a közölt árfolyamon vásá­rolja meg a kötvényt és azt lejáratig a birtokában tartja, akkor számára a zam: az értékpapír birtoklásból vagy forgalmazásból származó jö­vedelem a névérték százalékában.) Megjegyzés: az 1994/A állam- kötvény esetében maximum egy­millió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfél­nek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta. TÖRÖKSZENTMIKLÓS "KOSSUTH VAGYONKEZELŐ RT. TRUSTEE CO. LTD. BUDAPEST HUNGARY PALYAZAT 1. Az Alföldi Gabonaipari Rt. a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. közreműködésével egyfordulós nyilvános pályázatot hirdet a társaság tulajdonában lévő alábbi üzemek megvásárlására. Megnevezés, cím Épület Irányár alapterület, ill. (áfa nélkül) kapacitás eFt 1. Kunszentmártoni keverőüzem 168 t/24 ó 25.000 Kunszentmárton, Szentesi u. 2. 2. Szolnoki malomüzem 48 t/24 ó 55.000 Szolnok, Mártírok u. 57. és szolnoki tárház 11,7 et Szolnok, Mártírok u. 16. A feltüntetett irányár a tájékoztatást szolgálja, ajánlati kötöttséget nem rögzít. A vételár maximum 20 %-áig a társaság kárpótlási jegyet fizetőeszközül elfogad. 2. A pályázatokat személyesen, vagy meghatalmazott útján 3 példányban, zárt, cégjelzés nélküli borítékban kell benyújtani a pályázatra utaló megjelöléssel. A benyújtott ajánlatok közül egyértelműen meg kell jelölni, hogy melyik az eredeti példány. A pályázatot benyújtani 1994. április 28-án 9.00 és 10.00 óra között lehet. A pályázatokat közjegyző veszi át. A pályázat beadásának helye: Alföldi Gabonaipari Részvénytársaság (titkárság) 5200 Törökszentmiklós, Bethlen út 47-49. 3. Az ajánlattevőnek az irányár 5 %-át a pályázat benyújtásának határidejéig bánatpénzként letétbe kell helyeznie az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank Rt.-nél (Szolnok) vezetett 450-05066-7007 számlaszámon, vagy a vállalati központ pénztárában. 4. A pályázatra való jelentkezés feltétele a tenderfüzet, a titkossági nyilatkozat leadása mellett történő megvásárlása. A tenderfüzet 10.000 Ft + áfa áron megvásárolható munkaidőben a társaság műszaki osztályán. 5. A társaság 1994. május 25-ig elbírálja az ajánlatokat és ezt követően írásban értesíti a pályázókat. 6. A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. 7. A pályázati felhívásban nem szabályozott kérdésekben az ÁVÜ versenyeztetési szabályzatának rendelkezései irányadóak. 8. A pályázónak 90 napos ajánlati kötöttséget kell vállalnia. 9. A telephelyek helyszíni megtekintésére lehetőséget biztosítunk. A helyszíni megtekintés időpontjának egyeztetése a társaság műszaki osztályán, Törökszentmiklós, Bethlen G. u. 47-49., Péter István ügyintézőnél történhet. Telefon/telefax: 56/343-487. 1 Jelen hirdetés az 1994. március 2-án megjelent anyag javított változata, ami a pályázati feltételeket nem befolyásolja. •hsmk V \ 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom