Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-24 / 70. szám

6 Szolnoki Extra 1994. március 24., csütörtök Prohászka Antal szolnoki festőművész kiállítása elé Szenvedéstöredékek a húsvét fényében Azt kérded, hogyan születtek ezek a képek? Ez a téma engem kezdettől fogva izgatott. Áttéte­lesen a művészsors szenvedései is ezek a képek. Az egyház be­leépül az ember mindennapjai­ba. Bármit csinálok, bármihez fogok, ez vezet automatikusan. Ez egy vég nélküli folyamat. Elkezdődik a gyerekkorban, és végigviszi az embert. Amikor sikerül konkretizálnom a gon­dolatiságot, könnyebbé válik minden. A gondolatiság sokszor előbb van, mint az ember felkészült­sége. Amíg az embernek nincs meg a kifejezéshez közléshű technikai megoldás, csak keres­gél. Most érzem leginkább, hogy a gondolatiságom és a technika találkozott... Azt kérded, kiknek ajánlom a képeimet? Nem csak a hívők­nek. Az Úr Jézus mondása jut eszembe: én nem az igazak mi­att jöttem, hanem a bűnösökért, mindnyájunkért. Akik őt várják, olyan érzés birtokába jutnak, amiért érde­mes az életet végigharcolni. A nehézségeket is könnyebb meg­élni. Önálló, élő alkotások, szenvedéstöredékek ezek a ké­pek. Szokatlan lehet nekünk, azoknak, akik a szenvedésen belül csak egy bizonyos szen­vedést tudunk elképzelni. Az ő szenvedésének sok-sok lelki ve- tülete, árnyalata létezik. Lakástámogatások tulajdonosoknak Hitel - rezsi A lakások fenntartásának támogatásáról, a lakbérekről és az önkormányzati bérlemé­nyek eladhatóságáról szóló korábbi rendeletét módosította Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata. A lakókat leginkább a tá­mogatás mértékének válto­zása; növekedése érinti. Eddig 250 család részesült a kedvezményekben. Kilenc ­száz beadvány érkezett a laká­sügyi irodához, most lehető­ség nyílt arra is, hogy felül­vizsgálják a már támogatottak és az elutasítottak kérelmét. Az adótörvény módosítását követően ezek a támogatások nem adókötelesek. Ez jelentős könnyítés a korábbiakhoz ké­pest. Az eljárás hivatalból indul, nem kell felkeresni a Kossuth téri irodaházban lévő lakásü­gyi irodát. A változásokról - január 1 -jétől visszamenőleg - értesítik az ügyfeleket. Mint eddig, ezután is két­fajta kedvezményt kaphatnak az arra jogosultak. Lakásre­zsi-támogatást; lakásvásár­lási-építési törlesztőrészlete­ket csökkentő támogatást. Tulajdonosi lakásfenntar­tási és kölcsöntörlesztési tá­mogatás együttes folyósítá­sára az a lakástulajdonos jogo­sult, akinél a lakásrezsi-nor- matíva meghaladja a család havi jövedelmének 25 száza­lékát, továbbá a lakásvásár­lási-építési normatív hiteltar­tozás összege meghaladja a család havi jövedelmének 20 százalékát. A szocialista párt által be­nyújtott és a képviselők döntő többsége által támogatott ja­vaslat jelentős kedvezmény a rászorulók számára. Korábban a lakásrezsi-támogatásnál 35 százalék volt a határ, a köl­csönnél huszonöt. Ezek a szá­zalékok több ezer forintot je­lenthetnek egy-egy családnál. Csak lakásrezsi-támogatás esetén a család jövedelmének 35 százalékát, csak kölcsön­törlesztési támogatás esetén a kereset 25 százalékát veszik továbbra is alapul. Az össze­get közvetlenül az OTP-hez utalják át. A bérlői támogatásoknál nem változtak a szabályok. Az oldalt összeállította: Szurmay Zoltán Prohászka Antal festőművész „Az első koncepciós per” című olajképét is láthatjuk a HEMO-ban hétfőn megnyíló kiállításon Azt kérded: mekkora ez a festmény és ez a lakótelepi pa­nelszoba? 100-szor 140-es a kép, és ötször hármas lehet a szoba. Nekem a bezártság és a szűk tér önmagában egy nagy szenvedés. Egy téma után, ha belekezdek egy másikba, hete­kig szinte csak pakolok. Festé­kek, anyagok... annyi hely ma­rad éppen csak, hogy rálátok a képre. Nagyon szűk ez a rak­tár-műterem. Azt kérded, most már így marad-e ez a bezártság? Nem tőlem függ a bezártság. Ami tő­lem függ, azzal meg vagyok elégedve. Óriási mennyiségű témám van, ötven év távlatába előretekintve elegendő. Üres tér kellene. A sarokba állítanám a festőállványt és... * * * Prohászka Antal szolnoki festőmű­vész „Szenvedéstöredékek a húsvét fényében” című kiállítását március 28-án, hétfőn délután 17 órakor nyitja meg a Helyőrségi Művelő­dési Otthonban Kárpáti Sándor, a szolnoki Szentlélek (temetői) -temp­lom római katolikus lelkésze. A megnyitón közreműködik a Jézus Szíve-templom keresztény fiataljai­nak ének együttese. Lejegyezte: Simon Cs. József (Fotó: Imre Lajos) Együtt az Még mindig megosztott az orvosok és a betegek tábora a tekintetben, hogy mi a termé­szetgyógyászat szerepe. így az­tán akadnak az előbbiek között olyanok, akik a rossz példákat, műhibákat emlegetik, vannak, akik közömbösek. És vannak persze lelkes támogatók is. A természetgyógyászhoz forduló betegek pedig - már akik levelet írnak - hálával emlegetik keze­lőjük áldásos tevékenységét. Mi a helyzet akkor, ha valaki orvos is, és természetgyógyá­szattal is foglalkozik? Valerij Cseglakov e kettős szerepben él, gyógyít. Láttam már, pontosabban mutattak már sok köszönőlevelet, ahol a páci­ensek a „referenciamunkát” ve­tik papírra, miként gyógyultak meg. Cseglakov doktor egyet sem hozott, sőt, igen szűkszavú, amikor beszélgetünk. Azt mindenesetre megtudom, hogy egyrészt gyermekorvos, ideggyógyász, pszichoterape- uta; másrészt természetgyó­gyász, speciális csontkovács. Tizennégy éve doktorált. A tá­voli és zavaros politikai hely­zetű Kazahsztánból jött. Jó­maga orosz nemzetiségű. Ott igazgatóhelyetes volt - ismertet meg múltjának egy szakaszával - egy rehabilitációs sportinté­zetben, ahol természetgyógyá­szattal is foglalkozott. Tolmácsnője közreműködé­sével elmondja, hogy egy éve dolgozik Szolnokon, egy ma­gyar orvosi csoporttal működik együtt.- Csak közös munkával lehet eredményeket elérni - vallja Va­lerij Cseglakov orvos-termé­szetgyógyász. - Párhuzamosan Előkészületek a A pályaválasztásban nagy segítséget jelentett a múlt év ok­tóberében, hogy az általános is­kola nyolcadikosai, a tanárok és a szülők a Tanexpo ’93 kiállí­tást megtekinthették. A többna­pos rendezvénysorozaton sze­mélyesen találkozhattak az ok­tatókkal, megismerkedhettek a képzés gyakorlati oldalával is. A napokban küldték meg a felhívásokat az intézményveze­tőknek a Tanexpo ’94 előkészü­leteiről. Az ország több városá­ból, Budapestről, Kecskemét­ről, Salgótarjánból már jelent­keztek cégek - mondota Berta Ferenc, a fél évvel ezelőtti ren­dezvény szervezője. Építenek az előzőre, ám tartalmi bővítést terveznek. Lehetőség nyílik arra, hogy ;z Kazahsztánból orvosokkal Valerij Cseglakov kell együtt dolgozni az orvo­sokkal. Az is lényeges, hogy ők maguk is higgyenek e gyógy­módban. Elmondja, még nem volt konfliktusa a hivatásos orvo­sokkal. Érdeklődnek munkája után. Szinte mindig sikeresek voltak az akupunktúrás, fitote- rápiás kezelések, jó eredmé­nyeket ért el a légzésszabályo­zásban. Mi késztette arra, hogy el­hagyja Kazahsztánt? Elsősor­ban a politikai helyzet. A gyó­gyításhoz ott is megvannak a feltételek - jegyzi meg -, ko­rábbi munkakörülményeit nem ítéli rosszabbnak. Azt tapasz­talta, a természetgyógyászatban - ha években lehet mérni ezt - legalább három évvel előttünk tartanak. Kinn is, mint itt, min­dig párhuzamosan dolgozott a természetgyógyászattal és az orvoslással.-sz­Tanexpo ’94-re minden jelentkező intézmény egy tanára és egy diákja tudo­mányos előadással mutatkoz­zon be. A második kiállításhoz kapcsolódóan, a közeljövőben küldik ki Az oktatási intézmé­nyek arculatkialakítása című előadásra a meghívókat. A má­jusi eseményen olyan tájékoz­tató is elhangzik, amely az úgy­nevezett kiállítási installációk­ról ad tájékoztatást. A rendezvényt továbbra is „A fotográfiáért, fotográfia a gyermekek vizuális nevelése érdekében alapítvány” szervezi. Tavaly a megyei önkormányzat és a szolnoki polgármesteri hi­vatal is támogatta a kiállítást . Az idén október 20-21-22-én rendezikk meg a tanexpót.-SZ­Tabáni disputa a polgárosodásról Ma még csak a veszteseket látjuk Lassan a végéhez közeledik a „Tabáni disputa” előadás- és vita­sorozata. A legutóbbi vendégek Losonczi Ágnes szociológus és Csatári Bálint geográfus voltak. Az előadásokat - akárcsak ed­dig minden alkalommal - azúttal is igen jó hangulatú vélemény- csere követte. Losonczi Agnes főleg azokról a tapasztalatairól beszélt, ame­lyeket a budapesti Terézváros­ban jelenleg is folyó - és a pol­gárosodási folyamat több vo­natkozását is érintő - empirikus vizsgálatai során szerzett. Ez a kerület építészetileg alig válto­zott, szinte a múlt századi Bu­dapest képét mutatja ma is. Ugyanakkor - történelmi okok miatt - hallatlanul sokszínű és sokeredetű a lakossága. Itt a fej­lődés korábban sem volt „szer­ves”, most pedig szinte „rátör­tek” a korábban innen is kizárt nyugati határok és a rendszer- váltás okozta átalakulás, amely - az említettek miatt - „kénysze­resen” zajlik. Ma Terézvárosra egy „deviáns funkcionális mor­fológia” jellemző városképileg és szociológiailag egyaránt. Mi az, ami itt zajlik? Ez lenne a modem magyarországi polgá­rosodás? Függetlenedés, vagyonosodás Losonczi Ágnes úgy vélte, hogy e fogalmat ma sokan pon­tatlanul használjuk. Ami Ma­gyarországon zajlik, az a polgá­rosodásnál sokrétűbb, bonyolul­tabb folyamat. E szót a szocio­lógus mégsem kerülheti meg, fontos tehát, hogy jól értsük, „fejtsük meg” sajátos, a mai magyar valóságot „kódoló” tar­talmát, jelentését. Ilyen érte­lemben ez a fogalom egyrészt a bármely centralizált hatalomtól való függetlenedést jelenti. Másrészt a vagyonosodást: egy teljesen új. viszonyt a magántu­lajdonhoz. Ez utóbbihoz való hozzájutás módja, főleg pedig ennek társadalmi értékelése „borzasztóan ambivalens” eb­ben a napról napra átalakuló or­szágban. Gazdagodni lehet „ér­demmel és anélkül, a társada­lom többségének javára és szé­les tömegek leszakításával”. A magyar polgárosodás még ke­vésbé zajlik a Max Weber által jellemzett protestáns etika szel­lemében: nem mindig épít s használja a szakértelmet és a műveltséget. Másrészt erősen magán viseli a Kádár-korszak „felemás polgárosodásának” jegyeit és következményeit. Ékkor vált ugyanis sajátos „polgári szférává” a magánélet, hiányzott ugyanakkor a magán- tulajdon, a szabad piac és az in­formáció szabad áramlása. Szó szoros értelmében vett magán- tulajdont még a „második gaz­daság” sem tudott létrehozni. Ennek piaca csak keleten volt, jogbiztonság, „társadalmi szer­ződés” nem garantálta, állandó függőség jellemezte. Határán volt a megengedettnek és a til­tottnak. Védelem fentről Némileg korrigálta ugyan a gazdaság hibáit, de az állam­polgár számára tervezést alig tett lehetővé, egyéni perspektí­vát lényegében nem jelentett. Terhes volt számára a „felső pártfüggés”, gazdaságilag ugyanakkor biztonságot is je­lentett (a szocilizmusban nem volt csőd). Ez polgárosodás volt „fogyasztási” értelemben, de nem volt az a gazdasági racio­nalitás és az egyéni kockázat- vállalás szempontjából nézve. Mindez a hierarchiafüggés, a „rendi viszonyokba” való be- épültség miatt alakult így, eredménye viszont egy „a klasszikus polgári magatartás­sal” éppen ellentétes mentalitás megszületése lett. A kialakuló versenyben ezért várják el a „védelmet” ma is a legtöbben „fentről”. Ezekből nagy bizo­nyossággal az átalakulások vesztesei lesznek. E csoportok már ma is jól láthatóak Ma­gyarországon. Aránytalanul so­kan vannak. A kisszámú „nyer­tes” most még jórészt ismeret­len (nem feltétlenül azok, akik ma annak látszanak). Azok kö­zül fognak kikerülni, akik képe­sek lesznek a szó valódi értel­mében polgárként létezni. Amíg ők többen lesznek, az még igen sok időt vesz igénybe. Ennek fő oka, hogy a jelen­legi - részben a múltból „örö­költ” - centralizált struktúrák nagyon szívósak, és erőteljesen tovább élnek. A polgárság mint politikai osztály, megszünteti a rendi jelleget. A központosított hatalom viszont szükségszerűen ilyen, igazán tehát nem is érde­kelt a polgárosodás végbemene­telében (még ha az ellenkezőjét állítja is). így a struktúrák és a szándékok „egybecsúsznak”. Ezért is megy rendkívül nehe­zen a civil önszerveződés, ezért nehéz megmondani, kik is való­jában a „nyertesek” (miközben már világosan láthatók a roha­mosan marginalizálódó „vesz­tesek”), ezért mutat aránytalan­ságot a két csoport alakulása (és egy jó ideig még várhatóan fog is mutatni). Csatári Bálint az Alföld pol­gárosodásának néhány vonását elemezte. Mint elmondta, a tör­ténelem során az alföldi mező­városokban egy sajátos pa­raszt-polgárosodás ment végbe, ami a fejlődés motorját jelen­tette. Ennek során a földtulaj­don alakulása és hatása, a társa­dalmi változások - sokban ha­sonlított a „szerves polgároso­dás” folyamatára. A századfor­duló tájékára valamiféle egysé­gesnek nevezhető paraszt-pol­gári mentalitás jött létre az Al­földön, amelyet a Rákosi-rend- szer jelentősen szétroncsolt, s később a Kádár-rendszer is csak részlegesen és torzult formában élesztett újjá. Kérdés, hogy most folytatódik-e a folyamat? Gazdaságélénkítés Hogy így legyen, ahhoz min­denekelőtt jelentős gazdaság- élénkítés szükséges, egészsé­ges lokálpatriotizmus (ez most sok helyen éledezik) és a koráb­ban félbemaradt alföldi környe­zetrendezés befejezése (a jövő­ben pedig modem ökológiai szemlélet). Ezeket fogalmazták meg a közelmúltban elkészített Alföld-programban, amelyet részleteiben is kidolgozva, ha­táridőre tettek le a készítők a Magyar Tudományos Akadémia asztalára.' Azonban úgy tűnik, jelenleg nincs olyan kormány­zati erő, amely felelősen dönteni tudna a megvalósításról, s nincs elég szakember sem a kivitele­zéshez. A polgári önszervező­dés, az újjáéledő parasztpolgári öntudat azonban sokat lendít­hetne - lendíthet - az ügyön. Az egyéb feltételek hiánya miatt azonban ez is inkább remény, semmint közeli realitás. Sz. P. Hollandiában vizsgálták a sört a szolnoki diáklányok Jutalomúton a vegyészszakma legjobb tanulói Az eindhoveni technikai líceum látta vendégül a közelmúlt­ban azt a negyvenfős csoportot, amely a világbanki támogatást élvező magyarországi négy vegyipari és három környezetgaz­dálkodási szakközépiskola diákjaiból és egy-egy kísérő tanárból szerveződött szakmai ismereteik bővítése és tapasztalatszerzés céljából. Városunkat a tanulmányúton a környezetgazdálkodási SZKI mellett a Pálfy János Műszeripari és Vegyipari SZKI hat­tagú csoportja képviselte. Az ifjú vegyészjelöltekkel hazaérke­zésüket követően beszélgettünk. Pálinkás Margit tanárnő (a kép bal szélén) és a vegyészjelöltek. Az ötödéves Kiss Gizella betegség miatt hiányzik a képről. A diákokat Pálinkás Margit tanárnő kísérte el a tíznapos útra, aki vegyipari technológiát, műveleti labort és kémiát tanít a Pálfyban. Az út szakmai részé­ről szólva elmondta, hogy két tanfolyamon vehettek részt a tanulók. Az egyik a spektrofo­tometriás, a másik a számítógé­pes, amelyek közül a diákok vá­laszthattak. Az eindhoveni kö­zépiskola műszerezettsége a ta­nárnő tapasztalata szerint jobb a szolnokinál. Példaként említette meg, hogy a műszerek össze vannak kapcsolva számítógépes kiértékeléssel. Tolmács nélkül kellett ta­nulni, dolgozni a tanulóknak, ezért a jó angolnyelv-tudás is alapja volt a szakmai útra tör­ténő kiválasztásnak. A holland diákok a tanárok által készített jegyzetekből tanulnak, igen nagy önállósággal. Zsíros Andrea harmadéves tanuló az interface-számítógé- pes programon vett részt. Ennek lényegét így összegezte: — Számítógépes méréseket végeztünk, feszültség-, hőmér­séklet- és egyéb fizikai rendsze­rek jellemzőinél, amelyekhez a programokat mi állítottuk ösz- sze. Számunkra ezek teljesen új- szerűek voltak, amivel sikeresen megbirkóztunk. Hogyan lehet lefordítani a spektrofotometriát magyarra? - kérdeztem az ötödéves Lázi Gabriellától, aki ismereteit e témakörben bővítette a holland iskolában.- Ez az eljárás az anyagok fény hatására való viselkedését vizsgálja. Elméleti kurzus után laborgyakorlaton vettünk részt, ahol a kiértékelés számítógép­pel történt. A műszerek nagy ré­sze ismert volt előttünk, de kor­szerűbbek voltak, mint ame­lyekkel eddig találkoztunk. Új­szerű volt számunkra, hogy a kóla és a sör alkoholtartalmát is vizsgálhattuk. A lányoknak természetesen szabadidejük is volt, amikor ju­tott idő az észak-európai nép szokásaival való ismerkedésre, hiszen a vendéglátó iskoÉítíiák- jainak, tanárainak csalijainál voltak elszállásolva. Bemutat­ták nekik Eindhoven és környé­kének látnivalóit. A negyedéves Csömör ( Anita megfigyelte, hogy később kezdik a napot, mint nálunk szokás. Az iskolai első órára is csak fél kilenckor csengetnek be, délben pedig egyórás tanítási szünet, ebédidő van. Az órák emiatt délután négy, öt óráig is eltartanak. A Philips cég szponzorálta eindhoveni iskolában a tanulók szakmai gyakorlatát az utolsó tanév keretében szervezik meg, ekkor töltenek el hónapokat üzemekben, specializálódva arra a szakterületre, ahol dol­goznak majd. A megszólaltatott pálfys di­áklányok mellett iskolájukat képviselték még Hollandiában az ötödéves Kiss Gizella és a harmadéves Véninger Orsolya. Kép-szöveg: S. Cs. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom