Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-23 / 69. szám

t Tallózó Minilapszemle a magánosításról Vezetői javadalmazási rendszer: egy hónap múlva megszülethet a többségi állami tulajdonban lévő szervezetek ve­zetőinek javadalmazási rend­szere, amelyet várhatóan a minő­sített hitelek és az állami tartozá­sok nagyságától is függővé kí­vánnak tenni. Rendezésre szorul­nak a végkielégítések is. Szabó Tamás véleménye szerint ezeket a jövőben - a jelenlegi gyakorlat­tal ellentétben - oly módon kell meghatározni, nagyságuk ne a törvényi lehetőség maximumá­hoz, hanem sokkal inkább a mi­nimumához közelítsen. (Népszava, III. 05.) Reorganizációs tervek: 60 százalékos siker. A gyorsított adóskonszolidációba bevont 31 iparvállalat reorganizációs prog­ramjából 17 volt problémamen­tes. A többinél a tipikus hiba a piac hiánya volt - nyilatkozta Szalai Györgyné, az Ipari- és Ke­reskedelmi Minisztérium főosz­tályvezetője. (Világgazdaság III. 09.) Az első patikát március má­sodik felében hirdetik meg nyilvánosan - közölték az AVÜ-ben. Amennyiben minden terv szerint halad, úgy a Vagyon­ügynökség teljesíteni tudja ere­deti elképzelését, azaz idén az összes patika privatizációja lezá­rul. (Magyar Hírlap) MOL-cserearány: március 21 -tői 2 darab kárpótlási jegyért 3 MÓL Rt.-részvényt lehet majd jegyezni - döntött az ÁV Rt. (Ál­lami Vagyonekezlő Rt.). Mint ismeretes, a vállalat rész­vényeiből az első lépcsőben név­értéken 967 millió forintnyit ajánlanak fel kárpótlási jegyért cserében. A megszerezhető papí­rok elsőbbségi részvények, 12 százalékos fix osztalékot érnek. (Világgazdaság III. 09.) Márciustól 150,1 százalék kamattal növelt címletérték: a kárpótlási jegyek értéke március 1 -tői meghaladta címletértékű 1,5-szeresét. Március 1-től az első kárpótlási törvény alapján kibocstott kárpótlási jegyek ka­mattal növelt névértéke, címletér­tékük 150,1 százaléka - tájékoz­tatta az MTI-t tegnap az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hiva­tal megbízásából a Budapest Ér­tékpapír és Befektetési Rt. Az ezer forintos címlet tehát ettől a dátumtól, 1501 foritot, az ötezres 7505, a tízezres pedig 15.010 fo­rintot ér. (Magyar Nemzet III. 02.) , : 60 50 i 40 ; 4rs WiMm 0 íííííiííílííiSSsí® litlll ......... Á VÜ bevételek alakulása Hazai 67.27% Hazai 45.04% Külföldi 32.73% Külföldi 54.96% Hazai 20.90% Külföldi 79.10% 1990 1991 1992 1993 1994,1. ■ Deviza (készpénz) O Vagyonhozadék El Hitel H Kárpótlási jegy Forint (készpénz) Reorganizációs program a vállalatért v A Mezőgép privatizációja még előkészítés alatt áll A korábbi 14 nagyobb mezőgépgyártó vállalat közül mára csak a szolnoki Mezőgép maradt talpon, bár jelenleg 141(!) cé­get jegyeznek a piacon. Ebből 140-nél 500 főnél kevesebbet fog­lalkoztatnak, míg Szolnokon 2000-ret. A privatizáció még csak előkészítés alatt áll, jelenleg az részvénytársaság karcsúsítása és reorganizációja folyik a majdani jobb piaci ár eléréséért. A szolnoki Mezőgép privati­zációja még csak előkészítés alatt áll. Eddig a decentralizáció keretében egy egységüket érté­kesítették. Lényegében mindez annak a programnak a kereté­ben történt, mely alapján a cég monumentális méretének csök­kentése a cél. így a termelési körön kívül eső tevékenységeket végző gyáregységeit értékesítik rövid időn belül. Ebbe benne foglalta­tik az összes szolgálati és bérla­kás, a hétvégi pihenők és üdü­lők egy darab kivételével ugyancsak eladásra kerülnek. Továbbá minden olyan tárgyi eszközt, mely a termelés köré­hez közvetlenül nem szükséges el- vagy bérbe adnak. Mint ahogy dr. Sziráki And­rás vezérigazgató fogalmazott, indokolatlanul magas a lekötött vagyon a produktumhoz ké­pest, s ezt tovább nem lehet tar­tani. így jelenleg folyik a tőke- szerkezet átstrukturálása, mely alkalmazkodik a termelés vo­lumenéhez, ugyanis ellenkező esetben képtelenség finanszí­rozni a céget. A belső egyen­súly megteremtésében történ­tek már lépések, a közelmúlt­ban egy nagy csarnokot bérbe adtak egyik olasz partnerük ré­szére. A termelőerők koncentrálása változatlanul napirenden szere­pel, de ezt alaposan és megfon­toltan kívánják végrehajtani. Az első fontos lépcső minden­képpen a teljesítmény növelése, mivel az elmúlt három évben jelentősen csökkent a termelés volumenéhez viszonyítva. A cég feljavítására elkészí­tettek egy hároméves reorgani­zációs programot, melynek az a lényege, hogy a múlt évi 2,7 milliárd foritról 4 milliárdra növekszik a termelés a program végére. Közben a létszámot csökkentették 1993-ban 550 fővel, illetve a jelenlegiből ter­vezik még további mintegy két­száz alkalmazottuk elbocsátá­sát. A reorganizációs program alatt ez összesen mintegy egy­harmados létszámcsökkenést jelent, ugyanakkor a termelés egyharmaddal növekszik. „Ha ezt nem képes a részvénytársa­ság megoldani, akkor ez a szó szoros értelmében a létét veszé­lyezteti” - mondotta a vezér- igazgató. A cég eladásáról még nincs szó, először a feljavításának kell befejeződnie, melyhez még - optimálisan - egy-két évre lehet szükség. Ezt követően bármilyen befekető is jelentke­zik majd a Mezőgép megvásár­lásra, mindenképpen egy talpon lévő, stabil bel- és külpiacokkal rendelkező céget lehet számára kínálni. ÁLLAMI VAGTOMTGTKÖfiSÉG / A munkavállalói tulajdonlás az AV Rt.-hez tartozó cégeknél Elsődleges a tőkebevonás, a vállalatok piaci értékének növelése A dolgozói tulajdonlás az ÁV Rt.-hez tartozó 163 vállalat dol­gozóit is élénken foglalkoztatja. Éppen ezért a közelmúltban a vagyonkezelő kidolgozta a munkavállalók tulajdonszerzé­sének irányelveit. Az ÁV Rt.-nek több szem­pontot is szem előtt kell tartania munkavállalói tulajdonlással kapcsolatos politikájának kiala­kításakor: javítania kell a hozzá tartozó vállalatok hatékonysá­gát, teljesíteni kell az állammal szemben fennálló pénzügyi kö­telezettségeit, és a kárpótlási je­gyekkel szemben is meghatáro­zott kínálatot kell teremtenie. E szempontok alapján az ÁV Rt. vállalatainál a legfontosabb cél a pótlólagos tőkebevonás biztosítása. A dolgozók szá­mára ez azt jelenti, hogy csak azután válhatnak cégük tulajdo­nosaivá, ha tőkeerős intézményi vagy pénzügyi befektető már megvásárolta a vállalat egy meghatározott részét vagy alap­tőkét emelt. Ez a megszorítás azzal az előnnyel jár, hogy ily módon a vállalat üzleti értékét, és ezzel eladási árát is, a piac határozza meg. Az ÁV Rt. pe­dig a piac ítéletére alapozva ha­tározhatja meg a munkavállalók által megvásárolható részvé­nyek árfolyamát, a lehetséges kedvezmények körét és mértékét. Az ÁV Rt. a dolgozói rész­vényeket részesíti előnyben. Ezt a részvényfajtát kizárólag a társaság fő foglalkozású alkal­mazottai szerezhetik meg (a vállalat nyugdíjasai is). A dol­gozói részvények tulajdonosai ugyanolyan jogokat élveznek, mint a többi részvényes, az egyetlen megszorítás az, hogy ez a részvényfajta csak a mun­kavállalók körén belül forga­lomképes, kívülálló harmadik személy nem vásárolhatja meg. Az ÁV Rt.-hez tartozó válla­latok egy tekintélyes részénél stratégiai, nemzetbiztonsági vagy egyéb megfontolásokból az állami tulajdon aránya nem csökkenhet 50 százalék plusz 1 szavazat alá. Az ilyen nagyará­nyú tartós állami tulajdon egy­ben azt is jelenti, hogy csökken az értékesíthető vagyonrész aránya: ezeknél a vállalatoknál a dolgozói tulajdonlás általában nem érheti el a társaság jegyzett tőkéjének 10 százalékát - mint az egyébként gyakorlat -, ha­nem maximum 5 százalék le­het. E szabály alól, az MRP kere­tében történő kivásárlás esetén kivételt képeznek azok az álta­lában jól jövedelmező és kis­méretű, tehát jól átlátható cé­gek, amelyeknek igazi üzleti ér­tékét dolgozóinak szaktudása adja. Tehát az olyan társaságok, ilyen például a K+F ( kuta­tás+fejlesztés ) kutatóintézeti hálózatok, ahol speciális sza­kértelem áll rendelkezésre. Az ÁV Rt. szeretné elérni, hogy társaságainak igazgató­sága, ügyvezetése és a dolgo­zók érdek-képviseleti szervei működjenek együtt a munka- vállalói tulajdonszerzéssel kap­csolatos elképzelések kidolgo­zásában, a javaslatokat tehát el­sősorban vállalataitól várja. A döntés joga és kötelezettsége a jelenleg hatályos jogi szabályo­zás szerint kizárólag az értéke­sítendő részvények feletti tulaj­dont gyakorló szervezetet, tehát az Állami Vagyonkezelő Rész­vénytársaságot illeti. Tehát a tu­lajdonlási időpontjáról, az e célra felajánlható részvények mennyiségéről, a nyújtható kedvezményekről, ezek mérté­kéről, a fizetési és jegyzési fel­tételekről kizárólag az ÁV Rt. igazgatósága jogosult dönteni. Kisbefektetők nagy lehetősége Áprilisban kísérleti jelleggel indul a Kisbefektetői Rész­vényvásárlási Program (KRP). A tapasztalatok összegzése után ősszel teljesedhet ki a program, amelyet nem tekintenek akció­nak, annál is inkább, mert mint­egy öt esztendő alatt hetven társaság majd százhúszmilliárd forint értékű részvénye kerül forgalomba. A KRP részleteiről az ÁVÜ Kisbefektetői Privati­zációs Igazgatóság vezetőjét, Vályi Györgyöt kérdeztük.- Mi a program jelentősége?- Széles körben teremti meg a lehetőséget a vállalkozni kí­vánó magyar állampolgárok­nak, hogy részletfizetéssel, kár­pótlási jegyek felhasználásával részvényekbe fektessenek be.- A most induló programban olyan cégek részvényei kerülnek a piacra, ahol már többségi ré­szesedéssel rendelkező befekte­tők vannak.- A kisbefektetőknek az je­lenti a biztonságot, ha a vállalat felett egy szakmailag jól felké­szült és tőkeerős befektető gya­korolja az ellenőrzést. A kisbe­fektetőknek egyenként, de ösz- szességükben sem lenne lehető­ségük arra, hogy irányítsanak egy céget. Nem arról van szó tehát, hogy ami nem kellett a nagyoknak, azt most odaadjuk a kicsiknek.- Miért pont ez a négy cég - a Pannónia Hotels Rt., a Global TH Rt., a Pannónia Műanyag- ipari Rt. és a Soproni Sörgyár Rt. - került be az áprilisi kísér­leti programba?- Ezek elég jó cégek, más­részt elég jól elő volt készítve a privatizációjuk ahhoz, hogy az ÁVÜ igazgatótanácsa ezek mel­lett döntsön.- A kiírt pályázatot az OTP Bank Rt. nyerte el.- Mintegy harminc város több mint hatvan OTP fiókjában lehet majd jegyeztetni a részvé­nyeket. Ezeken a helyeken mindenkit el tudnak látni a szükséges információkkal.- Ebben a programban kész­pénzzel, kárpótlási jeggyel, il­letve részletfizetéssel lehet részt venni. Hogyan?- A részeltfizetésnél kamat­mentes kölcsönt lehet igénybe venni, összesen százezer forint értékhatárig. Ezt minden ma­gyar állampolgár kérheti, sem­miféle vagyoni biztosítékkal nem kell rendeznie. A jelentke­zőknek kétezer forint egyszeri regisztrációs díjat kell fizetni. Akik ily módon kapcsolódnak a programba, 1994 őszétől névre szóló tájékoztatást kapnak min­den újabb részvényvásárlási le­hetőségről, és az így felkínált részvényekből igényelhetnek a részvénykeretük terhére. Amennyiben egy-egy jegy­zésnél a jelentkezők több rész­vényt igényelnek, mint amennyi rendelkezésre áll, akkor alloká­cióra kerül sor, vagyis a rendel­kezésükre álló részvényeket el­osztják a jelentkezők között. ÁVÜ és ÁVRT. együttes bevételei (kummulált adatok) 150 h 1990 1991 1992 1993 I ÁVÜ Deviza CH ÁVÜ Forint I ÁVRT. Deviza □ ÁVRT. Forint , A privatizációhoz további információbeszerezhető: ÁVÜ Iroda - Szolnok, Kossuth tér 2. - Technika Háza Telefon: 56/425-524- Vannak-e korlátok a rész­letre történő vásárlás esetén?- Igen. A részvényeket addig nem lehet eladni, amíg teljes egészében nem fizették ki őket, az osztalék értéke az utolsó részletet csökkenti. Egyébként a részvényekhez kapcsolódó minden jogot kezdettől fogva annak tulajdonosa gyakorolja.- Kárpótlási jeggyel hogyan lehet részt venni a program­ban?- Az alanyi jogon kárpótol­taknak nem kell jelentkezési dí­jat fizetniük, és a cserével a részvény azonnal a tulajdo­nukba kerül. A programban a kárpótlási jegyet kamattal nö­velt címletértékben cserélik részvényre. Aki kárpótlási je­gyért cserél részvényt, arra nem vonatkozik a részletfizetési le­hetőségnél érvényes százezer forintos határ. A kárpótlási je­gyek tulajdonosai pedig jelent­kezhetnek a részletfizetési lehe­tőségre is, tehát ők a KRP mindkét „ágában” részt vehet­nek. Természetesen a kibocsá­tás azonnali készpénzes fize­tésre is módot ad.- Ősszel mely cégek részvé­nyei kerülhetnek még be a KRP-be?- Várhatóan a Matáv, a Vil­lamosipari Tröszt, a Pick Rt. és néhány gyószeripari cég vár­ható, megfelelő előkészítés után. Privatizációs ABC Vagyonjegy, vagyonkezelés Vagyonjegy: korábban az állami gazdálkodószervezetek is, ma már csak a mai gazdálkodószervezetek - így a gazdasági társaságok is - vagyonjegyet bocsáthatnak ki. A törvény rendezi, hogy átalakulás esetén mi lesz az ingyenesen vagy kedvezményesen adott, illetve a kedvezmény nélkül eladott vagyonjegyek sorsa. A vagyonjegy tulajdonosa az átalakulási terv­nek az ÁVÜ-höz történő benyújtása előtt kérheti a vállalattól, hogy a vásárolt vagyonjegye helyett törzs (normál) részvényt adjon neki. Az ingyenesen, kedvezményesen kapott vagyonjegy és az olyan vá­sárolt vagyonjegy helyett, amely nem ruházható át korlátozás nél­kül, csak azt kérheti a tulajdonos, hogy dolgozói részvényt kapjon. Az ingyenes és a kedvezményes vagyonjegyre az átalakuló válla­latot az ÁVÜ döntésétől számított 30 napig vételi jog illeti meg. A vételi joggal nem élhet az átalakuló vállalat, ha az ÁVÜ dolgozói részvény kibocsátásról határozott. Vagyonkezelés: ha az állami vagyon pillanatnyilag nem értéke­síthető kedvező feltételek mellett, akkor az ÁVÜ-nek gondoskodnia kell a vagyon kezeléséről, azért, hogy a vagyon állaga ne romolják, sőt, lehetőleg gyarapodjék és megfelelő osztalékot is hozzon. A va­gyonkezelés háromféle útja lehetséges:- kivételesen és átmenetileg - amíg más megoldást nem talál - az ÁVÜ kezeli a vagyont,- korlátolt felelősségű társaságot vagy részvénytársaságot alapít az ÁVÜ a szóban forgó vagyonrész vagy vagyonrészek együttes ke­zelésére (a vagyont apportálja),- vagyonkezelési szerződést köt erre vállalkozó külföldi szemé­lyekkel, belföldi jogi személyekkel, jogi személyiség nélküli gazda­sági társasággal és egyéni vállalkozókkal. A felek megállapodásuk során a gazdasági törvényszerűségek, a jogszabályok, a pályázati kiírás és a benyújtott pályázat keretei kö­zött maguk döntik el a részleteket. Azt viszont a törvény előírja, hogy a vagyonkezelő által vállalt kötelezettségek teljesítését zálog­joggal, óvadékkal, kezességgel, bankgaranciával vagy más módon biztosítani kell. Az is kötelező rendelkezés, hogy a vagyonkezelő kiválasztása minden esetben versenyeztetéssel történik. A vállalkozó és az AVÜ feladatainak könnyítése érdekében a tör­vény három vagyonkezelési szerződéstípust vázol, de úgy, hogy szé­les teret enged az eltérésekre:- bérleti szerződés,- vállalkozási típusú szerződés,- az úgynevezett portfolió vagyonkezelési szerződés. Valamennyi szerződéstípusnál közös szabály, hogy a szakértőtől kimagasló szakszerűség és gondosság várható el, és ha ennek nem tesz tökéletesen eleget, akkor kártérítéssel tartozik. Az ÁVÜ a va­gyonkezelők tevékenységét folyamatosan figyelemmel kíséri, jelen­tést, beszámolót és elszámolást kér minden meghatározott értéket meghaladó szerződésről. Ha vagyonkezelő szerződésszegését észleli az ÁVÜ, akkor azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést. Ha vi­szont jól mennek a dolgok, a vagyonkezelő valamennyi szerződés­fajtánál kezdeményezheti az általa kezelt vagyon megvásárlását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom