Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-22 / 68. szám

1994. március 22., kedd A víz világnapja 5 Vas- és mangántalanítás, száműzve az arzénprobléma Megyénk szennyvíztisztító művekben szegény Az ENSZ 47. közgyűlése március 22-ét a víz világnap­jává nyilvánította, felkérve a világ országait, hogy irányít­sák e napon a vízre a közfi­gyelmet, ezzel is előmozdítva a vízkészletek védelmét. E gondolatok jegyében a Kö- zép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság és a JNK-Szolnok Megyei Víz- és Csatornamü­vek Rt. a mai napon ünnepsé­get rendez Szolnokon, a III. sz. irodaházban. Ez alkalom­ból beszélgettünk dr. Kapos­vári Kázmérral, a megyei víz- és csatornamüvek rt. el­nök-vezérigazgatójával.- Kérem, beszéljen arról, mi­lyen minőségű ivóvizet kap me­gyénk, egyáltalán honnan nyeri a vízmüvek a vízkészleteit?- Átfogó képet adni, röviden, igen nehéz erről. Szolnok város és környezete közvetlenül a Ti­sza mederből kiszivattyúzott vi­zet kapja, megfelelő tisztítási technológiát követően. A szol­noki víztisztító mű által kibo­csátott víz minősége bizony kü­lönböző kívánnivalókat hagy maga után, ugyanis nem min­den szerves mikroszennyezőt sikerül kivonni a vízből. Igaz ez akkor is, ha a korábbi évtized­hez képest javulás tapasztalható a Tisza vizének minőségében. Ahhoz, hogy a víz abszolút tiszta és mindenki számára el­fogadható legyen, szükséges lenne egy 900 millió-egymilli- árd 300 millió forint közötti be­ruházásra, ami eddig pénzügyi okok miatt nem valósulhatott meg. Sajnos hiányzik jelenleg az ózonkezelés, az aktív szén­szűrés, de hiányzik a klór kivál­tása is klór-dioxidra. Mindezek megvalósulása esetén a fizikai­lag most is tiszta víz íz- és szag­anyagoktól mentes lenne és üdítő ízűvé válna. A beadott céltámogatási pályázat alapján nagyon remélem, hogy megin­! dúlhat hamarosan a;beruházás,1 ? hiszen Szolnokon kívül hat te­lepülésen javulna ezáltal az ivóvíz minősége.- A fúrt kutakat előszeretettel látogatja a lakosság víznyerés céljából.- A sorolt problémák feloldá­sára, az önkormányzattal teljes egyetértésben létesítettük eze­ket a város különböző pontjain. Köztudott, hogy Szolnok alatt nincs olyan vízbázis, mint Sze­geden, amire kutas vízellátást lehetne telepíteni. Csupán mélyfúrású, 30-40 fokos artézi kutakat lehet telepíteni.- Mi a helyzet a megye egyéb településein?- Szinte kivétel nélkül mély­fúrású kutakból nyerjük a vizet. Ezeknél problémát szokott okozni a magas gáztartalom, a vas és a mangán jelenléte, he­lyenként sajnos az arzén is. E gondok azonban napjainkra rendeződtek a vas- és mangán- talanítással. Alig-alig fordul elő vízminőségi probléma. Klór-di- oxiddal csírátlanítunk, vagyis tartósítjuk a vizet, ha úgy tet­szik, egy kicsit elrontjuk. Egészségünk érdekében van erre szükség.- Váltsunk az ivóvízről a szennyvízre. Van ezzel is gond bőven. A közelmúltban elfoga­dott kormányprogram úgy fo­galmaz, hogy haladéktalanul el kell kezdeni Szolnok város és térsége szennyvíztisztító telepé­nek megépítését. Ha bejön a papírforma, ugyancsak kiemelt állami támogatást kap ezen „szennyes" gondok megszünte­tésére a Tisza-tó környéke és a jászsági kistérség. „Tizenhat településen van csak szennyvízmü”- Szolnoknál napi 20-25 ezer köbméter szennyvíz tisztítatla­nul folyik a Tiszába - csupán egy rács van -, ami a szolnoki alsó vízszakaszokat károsan szennyezi. Ivóvíznyerés szem­pontjából ezt a területet, amíg ez az állapot meg nem szűnik, figyelembe venni nem lehet. Nagyon szégyenteljes dolog, hogy nem sikerült még szenny­víztisztítót létrehozni. Két-há- rom megyei jogú város van csak ilyen az országban. ’95-ben ta­lán megindulhat az építkezés, ami, ha nem kapja meg a száz- százalékos támogatást, igen nagy megterhelést jelent majd a város számára. A beruházás nagyságrendje másfél milliárd forint mai árakon számolva, és mintegy három év alatt épülhet meg a lehető legkorszerűbb technológiát alkalmazva. A ke­letkező szennyvíziszapot zsá­kolt formában, kulturált módon tervezzük feldolgozni talaj­erő-utánpótlás céljára.- Eddig többnyire a gondok­ról beszéltünk. Milyen sikereik voltak, miben tudtak előbbre lépni az utóbbi négy-öt évben?- Karcagon megszűnt az ar­zénprobléma, egy kútcso- port-létesítéssel, százmilliós be­ruházással. Ugyanez megtörtént Kisújszálláson is. Új vízbázi­sokat tártunk fel, arzénes mező­ket zártunk ki. Jelentős eredmé­nyek ezek, hiszen a WHO feke­telistáján van az arzén, a rák­keltő anyagok közé sorolják. Több településen sikerült a vas- talanítást megoldani, pályáza­tokat adtunk be, melyekkel pénzt nyertünk fejlesztésekre. A megye 76 településéből 16 he­lyen van csak szennyvízmű. Mintegy 30 település készítte­tett velünk közös céltámoga­tásra pályázati anyagot a kör­nyezetvédelmi és a vízügyi alaphoz. Ha ezek a programok beindulhatnának, már csak 15- 20 település maradna szenny­vízművel ellátatlan, de a későb­biekben ők is csatlakozhatnának a már meglévő rendszerekhez. A rendező elv a Jászságban és Szolnok környékén, hogy 3-4 vagy akár több település létesí­tene közösen egy szennyvíztisz­títót, mivel így lenne gazdasá­gosabb, és a fajlagos önköltség alacsonyabb.- Önök a megye 65 települé­sén szolgáltatják a vizet. Vár­ható-e vízdíjemelés? Felröp­pentek ilyen hírek.- A részvénytársaságunk tett egy ajánlatot. Ez 56 forint vízdíj és 32 forint csatornadíj. Jelen­leg 46,60-at és 26,40-et kell fi­zetni. Az ajánlatunkat a minisz­térium már elfogadta, ez a mi­nimum, amiből ki tudunk jönni. Mivel azonban az ártörvény megjelent, miszerint az önkor­mányzatok dönthetnek helyileg, így több önkormányzat ezzel a díjjal nem értett egyet, mond­ván, hogy sok. Az állami cégek 87, 70, 65 forintos víz- és 48, 70, 130 forintos csatornadíjakat állapítottak meg. A rrti díjaink bőven alattuk vannak, ha még alacsonyabban állapítanánk meg, egyszerűen nem tudnánk működni. Várható tehát a közeljövőben az áremelés, de csak ilyen mér­tékben. Más kérdés, hogy ha ennél jóval olcsóbban akarják adni egyes önkormányzatok a vizet, akkor lehetőség van a tár­saságból való kiválásra, hiszen nem várhatják el, hogy más helységek finanszírozzák az ol­csó vizüket. A kiváláshoz és be- társuláshoz minden esetben a közgyűlés minősített többségű döntése szükséges. Simon Cs. József (Fotó: Imre Lajos) Százhúszezer ember ivóvize felett őrködnek „Tartalék vízbázisra lenne szükség!”- Ki a Tisza vizét issza (márpedig sokan isszuk), lehetőleg ne szenvedjen keringési betegségben, mert kalcium- és magnézium­tartalmát tekintve nem a legideálisabb - mondta dr. Kicsi Jenő, az ÁNTSZ megyei tiszti főorvosa, aki azt is hozzátette: a bakte­riális szennyezettség miatt igen erős klórozással biztosítható az alacsony csírabázis, ami emberi fogyasztásra alkalmassá teszi.- Főorvos úr! Az őszi tiszai vízminták kiértékelése után a fo­lyó vize másodosztályúnak ta­láltatott. Hogyan minősíthető e besorolás?- Elsősorban környe­zet-egészségügyi, -védelmi szempontból lényeges a Tisza vizének minősége. Másrészt a tiszai strandok használata miatt is. Összességében a folyó vize a magyarországi szakaszát te­kintve Szolnok és Kisköre kö­zött a legjobb minőségű, míg Szolnoktól délre, 12 kilométer hosszan a legrosszabb. A szer­vetlen szennyezők csak egy bi­zonyos értéken felül válnak szennyezővé, egyébként termé­szetes jelenlévői a folyónak. Előfordult már sajnos ala­csony vízállással párosuló na­gyobb mennyiségű mangánki­oldódás, ami hasi tünetekkel járó bakteriális megbetegedése­ket okozott.- Rossznak mondható a má­sodosztályú besorolás?- Lehetne jobb, de arra a célra, amire használjuk a Tisza vizét - tisztítva ivóvízként -, alkalmas. A Szolnoktól délre eső folyó vízminőségét kellene legsürgősebben javítani.- A talajvíz, védett rétegvíz vagy a felszíni víz minősége okoz nagyobb gondot Önöknek?- Elég nehéz meghatározni, mert mindegyikkel kell foglal­koznunk. A kemizálás' követ­keztében mind gyakrabban ér­zékelhető a mélyebb vizekben is ma már a nitrogénvegyüle­teknek a megjelenése. A szennyvíz is gyakori problémát okoz, tisztításuk a folyó bioló­giai egyensúlyának megőrzése miatt nagyon fontos. A folyó felszíni vízminőségének javu­lása terén előrelépés volt a Ti­sza-tó megépítése, amely nagy víztisztulási lehetőséget te­remtve, Szolnokig érezteti a ha­tását. A megyeszékhely felszíni vízműjének technológiája oly­annyira elavult, hogy a mintegy 300 szerves mikroszennyezőt tartalmazó víz tökéletes tisztí­tása, a szennyezők teljes kiszű­rése megoldhatatlan. Nagy szükség volna egy tar­talék vízbázis kiépítésére, pél­dául a Tószegen túli térség fú- rott kútjaiból. S. Cs. J. (Fotó: M. J.) A Tisza: ivóvízbázis és szennyvízbefogadó Laboratórium a Tiszáért Víz A végletek eleme. Toronymagas cseppkö­veket épít, de a Grand Ca­nyon kilométernyi szaka­dását is kivágta. Épít és rombol, életet ad és elvesz. A nagy folyamokat is­tenként tisztelték, de min­den vízfolyásnak, tónak megvolt a maga istennője. Megérdemli az ünne­pet. Mindennapi életünkben fel sem tűnik, mennyire 'függünk tőle. Észrevenni csak akkor szoktuk, ha valami baj van vele. Túl sok, túl kevés, szennyezett... És baj mindig van, egyre több. A bajokat le­het orvosolni, de a gyógyí­táshoz több kell. Több ember, több szán­dék. Ha azt akarjuk, hogy az utánunk jövőknek is jusson a vízből, akkor fi­gyelnünk kell rá. Erre kell az ünnep, a fi­gyelemre. Hogy eszünkbe jusson, tehetünk róla, tehetünk azért, hogy a víz pár év múlva is ugyanolyan ter­mészetes legyen mindenki számára, mint most. Lovas A Kötivizig korábban főként a saját területén vizsgálatokat végző laboratóriuma 1988-ban fontos feladatot kapott: a Tisza magyarországi vízgyűjtőjének vizsgálatát. Azóta ezt rendsze­resen végzi, immár Regionális Laboratórium és Koordinációs Iroda néven. A regionális jelző a vizsgált térség méreteire, a koordinációs pedig arra a sze­repre utal, amelyet az eredmé­nyek, értékelések alapján a Ti- sza-völgy tájékoztatásában, vízkormányzásában, adatszol­gáltatásában ellát. A vízgazdálkodási ágazat számára szükséges legfonto­sabb minőségi jellemzőkről ad teljes képet a laboratórium. A vízhozamok mennyiségi isme­retét összevetve a vízminőségi vizsgálatok eredményeivel, megfelelő alapot biztosít az op­timális vízhaszonosítási-víz- kormányzási döntések megho­zatalához. A Tisza vízgyűjtőjén kijelölt 36 mintavételi ponton évente 6-8 alkalommal történik rend­szeres mintavétel, melynek so­rán helyszíni méréseket és labo­ratóriumi vizsgálatokat végez­nek. Többek között vizsgálják az üledéket - a folyók emléke­zetét -, valamint a különféle egysejtűek mennyiségi és minő­ségi változásait. Ezek az apró szervezetek rendkívül érzéke­nyek; eltűnésükkel vagy elsza­porodásukkal azonnal követik környezetük változásait, ezáltal a vizek állapotáról, a bennük le­játszódó folyamatokról pontos képet nyerhetünk. A részletes eredmények rövid ismertetése lehetetlen, hiszen azok évente 100-200 oldalas tá­jékoztatóban jelennek meg. A legfontosabb: a Tisza viszony­lag tisztán, jó paraméterekkel érkezik hazánkba, a mellékfo­lyók - elsősorban a Szamos, Kraszna - hatására azonban a víz minősége Tiszalökig rom­lik. Ettől lefelé, Tiszalök-Szol- nok között a legtöbb jellemző a legkedvezőbb értéket mutatja, ami főleg a Tisza-tó vízminő­ség-javító hatásának köszön­hető. Szolnok alatt - a tisztítat- lan szennyvizek bevezetése mi­att - újra magas szennyezettsé­get mutat a folyó, ami többé-kevésbé jellemző marad az országhatárig. Ezek a megállapítások és a tavalyi év során a vízgyűjtőn előfordult rendkívüli vízszeny- nyezések felhívják a figyelmet közös felelősségünkre. Talán még nem késő csökkenteni, meggátolni az ember által bejut­tatott szennyezések Tiszába ke­rülését, s így kedves, szőke fo- lyónk egészsége hosszú távon is megőrizhető. Kovács Pál Címszavak sokasága, adatok tömege: víz, á-tól z-ig A Tisza szabályozásától az Alföld-programig Az Egyesült Nemzetek Szervezete Dublinban és Rio de Janeiróban rendezett kon­ferenciái javaslatára március 22-ét a víz világnapjává nyil­vánította. Ezzel a határozattal kifejezésre juttatták annak fontosságát, hogy: a vízgazdálkodás a gazda­sági termelés és a szociális jólét alapja, és ezek a rendelkezésre álló víz mennyiségétől és minő­ségétől függenek;- amint a népesség és a gaz­dasági tevékenység növekszik, sok országban vízhiány áll elő, amely a gazdasági fejlődés kor­látja lehet;- a vízkészletek védelme és a fenntartható gazdálkodás igényli a közfigyelmet helyi, országos, regionális és nemzet­közi szinten.” A víz napja alkalmából az élet egymást kizáró, mégis nél­külözhetetlen alapelemei - a le­vegő és a víz - közül fordítsuk a vízre kitüntető figyelmünket. Tekintsünk körül házunk tá­ján, a Közép-Tisza vidékén, ami az Alföld Tiszafüred-Csongrád közötti Tisza-szakaszhoz tar­tozó részét jelenti. Az áldásos víz A történelem előtti idők em­bere a vizek közelében telepe­dett meg legszívesebben, ahol a létfenntartásához szükséges fel­tételeket, az állat- és növényvi­lágban is megtalálta. Tájunkon a víz folytonos kör­forgásában megújulva állt ren­delkezésre. A májusi eső a múltban is aranyat ért. A Tisza vizével tavaszonként megfutta­tott kövér füvű legelőmezőkön címeres szarvú fehér marhák rázhatták a kolompot. Ahol a legelő szárazabb szi­kesbe csapott át, apró tippanos füvét juhnyájak borotválták. Ahol a lábnyom vagy a szekérút beleveszett a haragos zöld rétbe, ott a konda bányászott. A gulyák sorát a szolnoki hí­don vámolhatták a törökök, a pozsonyi vásárra menet. A nagy tömegű árvíz is jól elfért a szé­les lapályokon. Karcagról Püspökladányba, Sarudról Besenyszeg - Szent Ivánba - sokfelé úszva, csúszva jól lehetett közlekedni. A folyó jó ivóvizet adott. Vidáman kelepelő hajómal­mok őrlötték az árvíz ritmusos ölelésétől megmenekült magas­latokon termett életet. A Tisza kedvére hagyogatta el fattyú­ágait és szabadon kereste új medrét újabb kanyarokban. Amikor a Tisza a síkra kiöntött, minden helyet nem csak vízzel töltött meg, hanem halakkal is. Eget elborító felhőnyi madár­csapatok, farkascsordák látszot­tak mindenfelé. jA A .vizek áldásából kikerült „vadatskákbór bőven jutott némely uraságok asztalára, hogy bizalmukat megnyerjék, kötelezettségeiket leróják. Dolgunk: a vízzel gazdálkodni A közállapotok rendeződésé­vel ez a táj zálogba adható volt a német lovagrendnek, adósság törlesztésére. A földnek erejét, értékét bizonyítva négy évtized elmúltával, lakóinak gazdálko­dási eredménye lehetővé tette, hogy megválthassák magukat a jobbágyi állapotból. Deák Fe­renc azt hitte 1839-ben, alig van valaki - tekintve hazánk e ré­szének geografikai helyzetét -, aki álomnak ne tartaná, hogy itt valaha vasút létezhessen. A töredékes idézetek mind­egyike hiteles, bizonyított té­nyeket villant fel. A történeti rá- tekintés akár féligazsága, hoz­zájárul annak a felismeréséhez, hogy nem az a kérdés, hogy sok vagy kevés, fekete vagy fehér, igen-nem, jó-rossz, áldás vagy átok külön-külön egymást kizá­róan - hanem hogy hogyan ma­radjon fenn az élet. Nem tudunk esőt csinálni, nem tudjuk az árvíz, belvíz ke­letkezését megakadályozni. Tu­dunk kutat fúrni. Talajba, táro­zóba, víztoronyba tudunk raktá­rozni, és tudjuk a vizet paza­rolni, szennyezni, károsítani. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy a víz hasznosításáról le­mondjunk. Dolgunk a vízzel gazdálkodni. Ám ez nem olcsó mulatság. Közérdekű szolgálat A vízgazdálkodási beavatko­zások társadalmi szükségletből fakadnak, és a közérdeket szol­gálják. Ébből az is következik, hogy a vízügyi célú beavatkozás nem értelmezhető fogalom. A víz­ügy - vízügyi szakértelmével - szolgálatként működik, má­sokkal, a terület gondjainak megoldásával foglalkozókkal együtt. A természeti jelenségek, tár­sadalmi feltételek, gazdasági tényezők részei a vízgazdálko­dásnak és viszont. Meghatároz­zák feladatait. A témák fontos­sági sorrendjét nem lehet meg­határozni. Az abc segíthet. Témák soka­sága, címszavak százai, adatok tömege kerül. elő1 a mindennapi életben, könyvtárakból, levéltá­rakból, térképek' lapjairól, mert a vízzel való együttélés jelei az élet minden területén kimutat­hatók. Az adatok, kutatási eredmé­nyek, térképi bizonyítékok, le­írások feldolgozásából igen sok minden kiderül. Megtudhat­juk, hogy elődeink a szabályo­zási munkálatok előtt is küsz­ködtek aszályokkal. A növekvő árvizek emberi tevékenységtől független természeti okok hatá­sára is képesek kialakulni. A töltésezés okozta változás lezaj­lott, tendenciózus emelkedés nem mutatható ki, de nagyobb árvíz mégsem kizárt. A terményeket mindig tölté­sekkel védték. A töltések meg­építése után belvíz jelentkezik, amely a befogadó vízállásától függően folyik le. Ha ez az idő hosszú, szivattyúzni kell, a zsi­lip nem elég. És ezer más á-tól z-ig, közöttük hidroglóbusz - ha ma természetes is -, amely nélkül nem folyik az emeleten a csap. Alfától ómegáig minden időben. Törvények napjainkig Jó, ha tudjuk, hogy a szabad­ságharc leverését követően 1850-ben kiadott császári pa­tens az 1846-ban kezdett szabá­lyozási munkák folytatását írta elő. Az 1884. évi tiszai törvény a kiegyezés kormányának ez irányú szándékát is mutatja a Bach-korszak után. Horthyék Békésszentandrással kezdett programjának következő lánc­szemei, Tiszalök és Kisköre, 1945 után valósultak meg. A napjainkig tartó folyamatoságot mutatja az 1991. évi Al­föld-program. A kilométerköveket el kell helyezni. A szürke mindenna­pok taposómalmában őrlődve tudni kell, hogy az út hová ve­zet. A példabeszédeket ki kell egészíteni kátyúk, keresztutak, karambolok emlegetésével. Ezen a kiemelt napon, a víz világnapján megállapíthatjuk, hogy a víz nem ünnepi jelenség, hanem az idő minden pillanatát kitöltő, felüdülést hozó, nélkü­lözhetetlen lételeme valameny- nyiünk életének. Karcagi Gábor Az oldalt szerkesztette: Simon Cs. József A fotókat készítették: Mészáros János és Imre Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom