Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-21 / 67. szám
1994. március 21., hétfő 7 Húszon innen----tízen túl K ané Jackson ötéves, imádja a focit. Ebben valószínűleg nem egyedülálló. Abban viszont igen, hogy a lábát biztosították tízezer fontra, ugyanis az Oldham Athletic Club szerint minden idők legnagyobb focistája válhat a fiúból, aki még szinte járni sem tudott, de már fejelte, rúgta a labdát. A biztosítás fejében csak az Oldhamben kezdheti pályafutását a kis Kané, aki ezért egy kicsit szomorú, hiszen az ő kedvenc csapata a Manchester United... FEB-fotó. Weöres Sándor: Birkaiskola Egyszer volt egy nagy csoda. Neve: birkaiskola. Ki nem szólt, csak bége- tett. Az kapott dicséretet. Ki oda se ballagott. Még jutalmat is kapott, így hát egy se ment oda, Meg is szűnt az iskola. KONCZ ZSUZSA Szeretjük, mert tiszta, kiénekelt a hangja, bensőséges, kedves, okos és egyszerű, és apáink életét is végigénekelte már Koncz Zsuzsa. Egy.okkal több, hogy elvigyük drága szüleinket is a koncertre, melyet a Szolnoki VMK-ban rendeznek meg kedden este hét órakor a színházteremben. A zenei est címe: „Ne veszítsd el a fejed!” Az oldalt szerkesztette: Blahó Gabriella Töredék a szerelmemből A vonatablakból kifelé nézve olyan gondolataim is támadnak, mint egyébként soha. Legutóbb... sétáltunk ketten a ligetben, és én elmondtam magának, úgy érzem, ez az ősz elvisz engem, ezért akartam utoljára látni. Kissé lehajtott fejjel jön mellettem, beszélgetünk, a csönd nagyon hangos tud lenni. Én rugdosom a faleveleket, de ez csak a serdülő jelenete. Talán titkolnom kellene. Hogy felveszem az ügyeletes legszebb ruhámat, és sajnálkozom, amiért nem örvendeztethetem meg a szemét. Hogy egyedüllétemben a találkozásunkra, véletlen összefutásunkra gondolok, hogyan köszönnék, mit mondanék magának, amivel megőrjíthetném... Fanny En a te szenvedélyed Csak áztatom a lábam, hogy puhuljon a világra. Előbb-utóbb kihűl a hely. Farkasétvággyal vetem a többi után magam, amit elképzelhetek. Csak földig csattan a pofám, mert elhanyagoltam a dolgok valódi másának felfogasat . i-„,i ,1,1,11. > . Tocsogok a könnyben, mert már nem érhetek meg. Világvégtelenség, Mindenhatás, miért pont én veszem nehezen a lépcsőt? Most is puffanok nehezékként a falon. Jól átnyomtam magam ide valahová, valahonnan. Fogalmam sincs. Zűrzavaros, ilyesmi tákolmány vagyok. Csakhogy én tiszta készültem lenni és maradni. A sebek, hegek bizony csábítanak mindörökre és rosz- szabbul. Miattad szenvedek ma- gámrtial, i te parányi esőcsepp kiszáradt torkomnak. És savas csepped, és bensőmben szétmar. Csak tudnám, mit jelenthetsz nekem? Lehet, csak a furcsát és a ritkát - hű, de kevés! Ismét becsaptál, magamra hagytál. Jégeső Rozika és a mozika WBKtKKMKKKKRKW A legveszélyesebb zsaru és a legkegyetlenebb bűnöző Stallone barátunk nagy filmbe vágta fejszéjét. Ezúttal sci-ft (azaz tudománytalan, de fantasztikus) filmet forgatott. 1966., Los Angeles. John Spartman hadnagy - akit sajátos módszerei miatt a Pusztítóként emlegetnek - éppen leszámolni készül ősi ellenfelével, a kegyetlen, (vérszomjas, brutális, erőszakos, szadista... stb.) sötétbőrű Phoe- nix-szel. Simon Phoenix harminc túszt tart fogva egy irodaházban. Az akció nem sikerül, az épület a túszokkal együtt a levegőbe repül, csak a főhős, és ellensége kerül ki a bajból élve. A bűnöző és a zsaru aztán egy kis átnevelő programban részesülnek. Ez abból áll, hogy 70 évre befagyasztják őket egy baromi nagy jégtömbbe, miközben csúnya felfogásuk a világról megváltozik, és nem lesznek rakoncátlanok. 2032., San Angeles. A 70 év letelte előtt 2032-ben Phoenixet megszöktetik a börtönből. A kor, amibe csöppen, nem valami szívderítő, Los Angeles megváltozott. Tilos a szex, tilos káromkodni, tilos beverni a másik arcképét, ha amerikaiul vizsgáljuk a dolgot, sok jó nem sülhet ki belőle. Am Phoenix nem zavartatja magát, lepuffantja a szembejövőket, neki ugyanis célja van. A jövő rendőrsége tehetetlen, jobb ötlet híján kiolvasztják Spartmant is, legyen, aki szembeszáll a rosszfiúval. Igaz, hogy Spartman az átnevelő program hatására kitűnően tud pulóvert kötni, de azért még nem felejtette el azokat a szaftos kis bunyókat a XX. századból.Ezenkívül létezik még San Angelesben a föld alatt élő, a filmben söpredéknek nevezett embercsoport, amely élelmezési problémáit felszíni terrorakciókkal oldja meg.E rövid ismertető után beláthatjuk, hogy Spartmannek minden oka megvan arra, hogy szétlője e díszletet, autót hajszoljon és betörje, mint egy törékeny tükröt, Phoenix arcképét. Sylvester Rambo Stallone Spartman szerepében megpróbál humoros lenni. Csak az esetek harminc százalékában voltam kész tőle. Spartman barátunk, ne unatkozzon, mesehősnek kijáró szépséget, Bar- bie-babát kap, Lenina Huxley személyében. Sandra Bulloc- kot, Barbiet, valószínűleg látjuk még az elkövetkezendő években a filmvásznon. A Phoenixet játszó Wesley Sripes-szal már találkozhattunk a Gyilkos napban, most is alacsonyra tette a lécet. Színészi játéka karatéjos rúgkapálózásban és egy-két fogvicsorgatásban kimerül. Persze, lehet, hogy az olasz származású Marco Brambilla rendező ezt kérte tőle. A rendező a mozifilmkészítés előtt videó- klipeket és reklámfilmeket forgatott. S ha már a reklámoknál tartunk: A Pusztító vetekszik a TV 1 némely műsoraival. Számtalan rejtett és egyértelmű utalást találhatunk a filmben arra vonatkozóan, hogyan együnk X pizzát, igyunk Y kólát... stb. Zárszóként: látványos és izgalmas akciófilm, egy-két logikai bukfenccel. Meg lehet nézni. -STROKi neked Kossuth Lajos? Szabadságharcos, honvédgyüjtő és - nem tudom A múlt csütörtöki nap délelőtti óráiban, amikor még nem esett az égből a jég, megkérdeztünk néhány emberkét, ki neki Kossuth Lajos, mit gondol róla. Szolnok utcáin kószálva, s meg-megállítva időnként a diákokat, arra gondoltam, lám, holnap a polgármester felavatja a szobrot, s ezentúl a városunk főterén ott fog állni az egykori kormányzó, naponta láthatjuk, együtt fogunk vele élni. Az első két leány, láthatólag barátnők, vihogtak egy kicsit, és semmiképpen nem akartak nyilatkozni. A letéteményes A következő, egy fiatalember:- Nekem Waszlavik jut róla eszembe. Biztos ismered azt a dalt, amit ő írt és Kossuthtal kezdődik... Egyébként, mivel nem vagyok már annyira mai gyerek, emlékszem, ahogy pu- hult a rendszer, egyre inkább változott a róla alkotott hivatalos kép. Most meg mint a magyarság első számú letéteményese jelenik meg, főleg a kormánypártoktól. Az ünnepség A lányok, úgy tűnik, párosával járnak, két helyes vidéki kislány, egymás szavába ugyan nem vágva, de elmondta:- Mit is jelent nekünk? Leginkább iskolai ünnepségeket, március tizenötödikén, amikor kokárdával álltunk a tanuló ifjúság előtt, és Kossuth-nótákat énekeltünk, nagy-nagy összta- nári és összdiáksági készülődés után. Most is megünnepeltük a suliban. Csatt A VMK előtt találkoztam a «•fiúval és a! lánnyal, elmondtam a kérdést, mire nagy csend következett, a fiú átölelte a lányt, és mondta, hogy mondjad. Az ifjú szőke hölgy pedig oktatólag annyit mondott:- Te, erről kérdezz inkább egy értelmiségit. A lúgosok Már benn a VMK-ban, gondoltam, végre embereimre találok, újfent két középiskolás korú lányka nézegette a könyvespulton a könyveket. Semmiféle érdeklődést nem mutattak a téma iránt, s ezt az egyik meg is indokolta:- Figyelj, most baromira nem vagyunk nyilatkozós állapotban, mert kulccsal kizártak bennünket az iskolából, és cirkusz lesz. Ugyanis késtünk. Mi magunk A könyvet áruló fiút is megkérdeztem, a kérdést komolyan vette és azt mondta:- A magyarságot. Kitartóan és híven harcolt egy olyan ügyért Kossuth Lajos, ami ma sem valóságos. Minden okunk megvan arra, hogy időnként, hogy ne felejtsük el magunkat, emlékezzünk rá, felidézzük a gondolatait, az emlékét. A honvédgyűjtő Már lógott a jégeső lába, de még sütött a nap, amikor megint felfedeztem két leánykát, akiket effélékkel ostromolhatnék. Vihogtak és pirultak, az egyik oldalba bökte a másikat:- Te vagy jobb töriből.- A suliban volt egyszer Kos- suth-nóta éneklési verseny.- De azt remélem, tudjátok, ki volt Kossuth Lajos?- Igen.- Na és ki? Vihogás. Utána:- Azt nem gondoltuk, hogy meg is kérdezed. Szóval, szabadságharcos volt. Meg toborzott is. Gyűjtötte a honvédeket a harcra.- Szolnokon is járt?- Igen. Haza és szív A következő szeplős képű fiúcska éppen pattogatott kukoricát eszegetett. Miután lenyelte, válaszolt:- A szabadságharcot indította el Magyarországon. Nagyszerű ember volt. Szívén viselte a haza sorsát. Ilyen ember nincs ma Magyaroszá- gon. A szobor A két diákforma lányka láthatólag a Verseghy Ferenc Gimnázium felé igyekezett, de nagyon, bocsátassék meg, hogy feltartottam őket. Elmondták:- Széchenyivel voltak nagy vitái a magyarság sorsát illetően. Ezek a viták a korabeli sajtóban is megjelentek. Páratlan történelmi személyiség volt, akinek a nevét a kiegyezés után is tisztelettel őrizte a parasztság emlékezete. Ugyanakkor a paraszti szobákban jól megfért egymás mellett a falon Ferenc József és Kossuth képe. És amikor meghalt, ugye, most ünnepeljük, száz évvel ezelőtt, akkor százezrek mentek el a temetésére, a temetés tulajdonképpen egy csendes demonstrációvá emelkedett. Szól a másik lány:- Különben, tudni akarod, mi a véleményem a Kossuth-szo- borról? Kicsi.- Kossuth maga ennél nem volt sokkal nagyobb termetű ember.- De nagy a szelleme! Persze, én tudom, ma már kiment a divatból, hogy a köztéri szobrok olyan monumentálisak legyenek, meg hősöket ábrázoljanak, de engem ez a szobor nem indít meg. Nem tűnik ki belőle, hogy Kossuth kiváló politikus, egy entellektüel volt. BG Poénhegyek, hová legyek? A pasi bemegy a boltba, és mondja, hogy cipőt szeretne vásárolni. Az eladó egy kicsit tanácstalanul néz rá, és megkérdezi:- Mégis, mire gondol?- Momentán a szexre, de hogy jön ez ide? * Az egyetlen baj a semmittevéssel, hogy sohasem tudod, mikor végeztél. * Sokminden szól a kudarc mellett. Például érdekesebb, mint a siker. A serdülő újságíró próbatere A magániskola, az a menő- hallhatjuk mostanában. Persze, akiknek jól megy, és a szüleik is túl vannak már a pénzkeresés nehezén, teszem azt, elég vastagok, kifizetik a számukra korrekt összeget, aztán a legjobb tanárok a legkorszerűbb módszerekkel pumpálják a legfrissebb tudnivalókat (mert haladni kell a korral) a féltve őrzött csemete fejébe. Hiába, a magánsuli ma a menő, ma tekintélyt ad, holnap sikeres pályafutást, biztos megélhetést. A magániskolák iránti igény (mondjuk, ez éppen Szolnok városára nem nagyon jellemző), okai közé sorolnám, hogy az állami oktatás komoly pénzhiánnyal viaskodik. S ugyanakkor a pedagógusok vágya, hogy rendbeszedjék dolgaikat, hagyják őket tanítani. A magániskolák és az állami iskolák között egyetlen alapvető különbség van, és ez a pénz. Mindezen túl gazdag a kínálat, s nem is lenne baj ezzel a kínálattal, csak, én attól félek, hogy aki falusi gyerek, nem kap ugyanolyan képzést (nem biztos, hogy járhat uszodába például), mint egy magániskolás, aztán fokozatosan csak elszakadunk egymástól, s lehet, emiatt, ha valakik egyszer barátok voltak, és kijárták az iskolájukat, már nem is köszönnek egymásnak... Fekete Zsanett Ha én zsiráf lehetnék ... ... és Afrikában szép csöndesen legelnék, nem gondolnék én a természetföldrajzra, meg a természetföldrajz-tanárra, ki előtt holnap százfiksz, hogy produkálnom kell valamit. Annál is inkább, mivel a múltkor némi érdeklődést mutattam a cserepes virágok iránt, mondjuk, úgy, hogy Lackóval rohangáltunk a teremben, és kiborult gyökerestől, tápostul a filo- dendron, a fokföldi ibolya, meg az összes többi fogyaszthatalan gyomnövény, a természetföld- rajz-tanárom kedvenc virágai. Bezzeg Afrikában. A zsiráfoknak egy dolguk van, hogy legeljenek, még csak le sem kell hajolniuk, a fa megnőtt, ők is megnőttek. Mit nem adnék érte, ha zsiráf lehetnék, és Afrikában szép csöndesen legelnék, mondjuk odaadnám a... no nem, azt nem, de talán a baseball sapkámat igen, no de kinek, a termé- szetföldrajz-tanárom kertet hord a fején, úgy tűzi fel a temérdek haját... Na, egy fájdalmas nyögés, és előveszem a könyvet az íróasztalról, ahogy fenenagy lustaságomban nem kelek fel az ágyról, csak arrafelé dőlök, és kinyitom, és rá kell jönnöm, hogy csapdába estem. Afrika állatvilága a téma. Kiss Csaba
