Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-18 / 65. szám

12 Tudomány----technika 19 94. március 18., péntek Kaleidoszkóp Létezik telepátia Szavak nélkül, némán is köteteket beszélnek a szerel­mes szemek, több kilométer távolságból is képesek kom­munikálni az egymáshoz kö­zel állók. Amit több száz köl­tői sor már szavakba foglalt, azt most sokkal prózaiabb módon, tudományosan is be­bizonyította Jacyso Grinberg mexikói orvos. Sorozatban két különböző vizsgálatot végzett el különböző párok­kal, majd egymással szemben leültette őket. Némán, egy­más szemébe nézve kommu­nikálhattak. Ezután elválasz­totta a párokat, s így is ellen­őrizte az egyidejű agytevé­kenységüket. Kiderült, hogy a vizsgált személyek nemcsak ugyanazon dolgokra gondol­tak, hanem „szabályos” be­szélgetést folytattak egymás­sal. Még erős fényhatásokkal zavarva sem tudták elterelni a tesztelt személyek gondola­tait, és még nagy távolság ese­tén is hibátlanul működött ez a kommunikáció. Élettartam­kétszerezés génmutációval? Egyetlen gén mutációja kétszeresére növeli a giliszta életét. Ez a meglepő felisme­rés sokkal hosszabb és egész­ségesebb emberi élethez ve­zethet - vélik a tudósok. „A mutált génnel a giliszták egészségesnek és elevennek látszottak, míg a velük egy­idős, de mutált génnel nem rendelkező giliszták addigra már elpusztultak” - jelentette be Cynthia Kenyon a Califor­nia Egyetem biokémia pro­fesszora. Joggal remélhető, hogy a folyamat az emberben is végbemegy-e? Egy tanulmányban, ame­lyet a „Nature” című folyóirat közölt, beszámoltak a ceanor- habditis elegansszal végzett kísérletekről, amely a földben él, és baktériumokkal táplál­kozik. A kutatók felfedezték, hogy a daf-2 elnevezésű gén mutációja vezetett a hosszú élethez. Viszonyításul: 18 nap helyett csaknem 42 napig él­tek a giliszták. „Ha megértjük, hogyan funkcionál valóban a daf-2 gén, akkor bepillantást nye­rünk az ember öregedési fo­lyamatába, s ez közvetlenül hasznosítható lehet - mondta a kutatónő. Tiszta energia Az amerikai Princeton egyetem tudósai létrehozták a hidrogénatomok ellenőrzött fúzióját, egy olyan eljárást, amely megoldhatja az embe­riség energiaproblémáit. Az évek óta végzett kutatásuk eredményeképpen, sok millió dollár költséggel, most elő­ször tudták a Földön végig vinni azt a folyamatot, amely- lyel a Nap termel energiát. A kísérlet során a négy másod­percig tartó fúziónál 3 millió Watt energia szabadult fel. Az emberiség álma válhat valóra: hatalmas mennyiségű olcsó energia előállítása, amely sem az atmoszférát nem dúsítja fel szén-dioxid- dal, mint az olaj vagy szén el­tüzelésekor, sem pedig emlí­tésre méltó radioaktív marad­ványokat nem hagy hátra. Kísérletükhöz a princetoni fizikusok egy „Toka- mak”-nak nevezett 15 méter magas reaktortartályban deu­térium (nehézvíz) és tritium (nehézhidrogén) keverékét használták. A magfúziónál hidrogén- atommagokat kell egymással egybeolvasztani. Minden hid­rogénatommag protonja egy másik hidrogénatom proton­jával összekapcsolódva egy elemmé, mégpedig héliummá válik, melynek magja két pro­tont tartalmaz. A hidrogénbombákkal végzett kísérletek bizonyítot­ták, hogy a magfúzió meg­oldható. Ez azonban sokkal nehezebben érhető el, ha a fo­lyamatnak ellenőrzötten és nagyon hosszú időn át egy hidrogénatomokat tartalmazó tartályban kell végbemennie. A magokat 100 millió Cel- sius-fokra kell felmelegíteni. A kutatók célja a kísérletek során 10 millió Watt reaktor­teljesítmény elérése. Ez a leg­jobb eredmény, amely jelen­leg elméletileg egyáltalán el­érhető. Mit szerettek őseink? Az első emberek vegetári­ánusok voltak: a kutatók - köztük Friedeman Schrenk német paleontológus - ezt ál­lapította meg egy 2,5 millió éves állkapocscsont alapján. A Kelet-Afrikában a Ma­lawi-tó nyugati partján kiásott csont egy homo rudolfiensis- től származik, akit a tudósok most a homo sapiens közvet­len elődjének tartanak. A darmstadti Hessisches Lan- desmuseumban dolgozó dr. Schrenk szerint a homo rudo- fiensis széles és lapos fogai arra vallanak, hogy az előem­ber gabonaszemekkel, dióval, gyümölccsel és zöldséggel táplálkozott. Az állatkapocscsontot 2400 kilométerre találták a hasonló korból származó előemberi kövületek etiópjai és dél-afri­kai lelőhelyétől. Valószínűleg ez a legré­gebbi emberi fosszília, és át­hidalja a földrajzi szakadékot Afrika északi és déli része kö­zött - közölte dr. Schrenk. Mi az? Testen kívül - a térben „Tizennégy éves koromban a karácsonyi ünnepek alatt rokonoknál voltam látogató­ban. Az ágyban feküdtem, és nem tudtam elaludni. Hirtelen úgy éreztem, mintha az ágy­hoz szögeztek volna, és egy­idejűleg kivetettek volna a térbe, magasra a falak men­tén, egészen a plafonig. On­nan fentről néztem le önma­gámra. A testemre nehezedő rejtélyes nyomás miatt nem tudtam mozdulni. Rettenetes állapot volt” - emlékezik Louise Spicer. Azoknak a beszámolóit, akiknek valamikor az volt az érzésük, hogy egy pillanatra elhagyták a testüket, sokáig azzal intézték el, hogy zava­ros bolondok. Újabban azonban ezeket a tapasztalatokat komolyan ve­szik, és tudományosan vizs­gálják. Az oxfordi egyetemen egy doktori disszertáció pél­dául 406 személy úgynevezett testen kívüli élményeivel („out-of-body experiences”) foglalkozik. Charles McCreery, a Pszi­chofizikai Intézet kutatója közölte: „Ezek az élmények gyakoribbak, mint általában gondolják. Az emberek 20 százalékának van az élete va­lamelyik pillanatában ilyen tapasztalata. A legtöbbjük kora ilyenkor 15-25 év. A fia­talokat gyakrabban ragadják el érzelmi hullámzások és hangulatok.” Az az érzés ugyanis, hogy valaki kikerül a saját testéből, főként olyan helyzetekben lép fel, amikor a test ellazul, de a gondolatok és az érzések összevissza ka­varognak. Melanie Benton például az utcán ment, amikor egy ilyen, úgynevezett testen kívüli élményt élt át. „Hirte­len magasban voltam, a leve­gőben, s lenéztem önma­gámra és más emberekre. Lát­tam, hogy a testem megállt, balra és jobbra tekintett, mert át akart menni az úttesten. A magasból azt is észrevettem, hogy a fejemen nem elég egyenes a választék. Mérges lettem, és ez a kis sokk újra visszahozott a testembe. Még sohasem éltem át ehhez ha­sonlót.” A kutatás egyik legérdeke­sebb eredménye, hogy a vizs­gált személyek kétszer any- nyira hajlamosak a migrénre, mint az ellenőrző csoport tag­jai, akiknek még sohasem volt ilyen testen kívüli élményük. Az évszázad leglátványosabb felfedezése? Az amerikai iskolákban Tágul a világmindenség Az evolúció és a teremtés harca Az űrben végbemenő gam- masugár-robbanások a világ­mindenség tágulását bizonyít­ják: amerikai csillagászok sze­rint ez akár „az évszázad leglát­ványosabb felfedezésének” mi­nősíthető. A Jay Norris (Godard Space Flight Center) vezetése alatt dolgozó kutatócsoport, a NASA (az USA űrkutatási hivatala) kü­lönleges, 17 tonna súlyú — a vi­lágűrben 1991 óta köröző - Compton Gammasugár Ob­szervatóriumának adatait érté­kelte. Eszerint ismeretlen tár­gyak a világűr mélyében külö­nösen nagy energiájú gamma- sugárzást bocsátanak ki, ami a Föld irányába terjed. Kiderült az is, hogy a robbanási sugárzás hullámhossza a Föld felé vezető úton kitágul. Egy ilyen jellegű tágulás lé­tezését Albert Einstein már a re­lativitáselméletében is kifej­tette. A sugárzás megváltozott hullámhosszában a csillagá­szok, Einstein állításának meg­felelően, az egész univerzum tágulásának bizonyítékát látják. A kutatócsoport közölte, hogy a gammasugarakat kibocsátó robbanások csak néhány má­sodpercig tartanak, mégis több energiát szabadítanak fel, mint amennyit a Nap ezer év alatt lead. A kutatók eddig általában úgy gondolták, hogy a „csillag­rengésként” is emlegetett gam­marobbanások eredete a Tejút- ban vagy annak közelében van. Az új komputeradatok viszont azt mutatják, hogy a sugárzás minden oldalról jön, s nincs köze a Tejút geográfiájához. Számos csillagász azonban en­nek ellenére továbbra is a ko­rábbi, tejútbeli keletkezéselmé­let mellett foglal állást. A kutatók emlékeztetnek rá: az elektromágneses sugárzásfaj­ták közül a gamma típusú a leg­gazdagabb energiában, és ezt lehet a legnehezebben leárnyé­kolni. A világűrből jövő láthatatlan gammasugarakat azonban a Föld légköre feltartóztatja. Ismét a támadások kereszttü­zébe kerültek a darwini evolú­ciós elméletet oktató amerikai iskolák, különösen a közép- és északnyugati államokban, va­lamint Kaliforniában, ahol a val­lási jobboldal bástyái találhatók. Egy nemrégiben tartott tudo­mány- és evolúcióellenes fóru­mon a szülők arra próbálták rá­venni az iskolákat, hogy ne ta­nítsák á fejlődéselméletet, amely szerint az emberi faj több millió év alatt alakult ki. Szerin­tük ugyanis az ember Isten te­remtménye. Ez a szemléletmód különösen a külvárosokban és a kis településeken figyelhető meg. A darwini elmélet körüli vita nemcsak Amerikában, hanem Ausztráliában és Oroszország­ban is nagy gondot okoz, ahol reneszánszukat élik az okkult tudományok, egyre többen lel­kesednek a teremtés tanaiért, az ufókért, az asztrológiáért. Nor­man Levitt, a Rutgers egyetem matematikusa szerint a tudósok eddig úgy tartották, hogy a ta­nult emberek hisznek a tudo­mány létjogosultságában. Ez a feltételezés azonban - sajnos - most megdőlni látszik, hiszen egyre több értelmiségi fordul a tudomány ellen. Elsősorban az irodalommal és kultúrával foglalkozók, vala­mint egyes szociológusok és antropológusok támadják a darwini elméletet. Bemard Ortiz de Montellano antropológus szerint a tudomány a Nyugat vi­lági vallásává vált, de sokan egyszerűen csak hisznek benne, és nem értik a mögötte álló tu­dományos magyarázatot. Ez sajnálatos következményeket vont maga után, mivel az ilyen embereket könnyen megtéveszti a tudomány tekintélyét hangsú­lyozó áltudományos nyelvhasz­nálat. (MTI Panoráma) Fogjuk munkára a Napot Ma még drága, de holnap? Másodpercenként 6,4 milliárd számítás Új szuperszámítógépet helyezett működésbe a né­met légi és űrkutatási intézet Göttingenben. A 16 tonna súlyú gép a „leggyorsabb" az egész országban, másod­percenként 6,4 milliárd számítást tud elvégezni, és elsősorban repülések szimu­lációjára használják. A szá­mítógépet japán szakértők három hét alatt szerelték fel, áráról csupán annyit lehet tudni, hogy több mint 10 millió márkába került. Ez a komputer ötezerszer gyor­sabb egy személyi számító- " 'gépnél’. Fő*féladatá a'repülő­gépek okozta légáramlások feldolgozása lesz. Eddig az ilyen munka elég hossza­dalmas volt, de az új gép gyorsan megoldja ezt a bo1 nyolult feladatot. (MTI) Lassan terjed már hazánkban is az olyan újszerű energiaforrá­sok használata, mint a napé, a szélé vagy a biomasszáé. A szakemberek ezt a hagyomá­nyos energia - villany, gáz, olaj, szén - viszonylag alacsony árával magyarázzák. Az emlí­tett modem energiaforrások kö­zül mégis a napenergia a legis­mertebb. Pécsett a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskola kutatói 8 éve építették fel azt a családi házat, amelyben azóta is nap­elemek szolgáltatják a mele­get. Debrecenben a tócoskerti lakótelepnek, Budapesten pedig a kispesti MÁV-állomás szol­gáltatóépületének melegvíz-el­látását biztosítják napkollekto­rok. ' De mi is a feltétele a nap­energia hasznosításának? Mivel a napenergia kis intenzitású, nagy felületen kell összegyűj­teni a szükséges meleget. Ezért az úgynevezett „naptudatosan” tervezett ház déli falát szinte tel­jes egészében üvegből építik. Általában erre az oldalra terve­zik a nappali szobát vagy a ve­randát. Ezekben a helyiségek­ben még a hideg téli hónapok­ban is 20 fok körüli a hőmérsék­let, kizárólag a napenergia fel- használásával! Nyáron viszont - a túlmelegedés miatt - re­dőnnyel, függönnyel árnyékolni kell az üvegfalat. A ház északi oldalára az alacsonyabb hőmér­sékletet igénylő helyiségeket tervezik: a konyhát, a kamrát, az előszobát, a mellékhelyisé­geket. A napkollektorok vízme­legítésre, fűtésre, illetve előme­legítésre is alkalmasak. Ily mó­don egy-egy családi ház, intéz­mény hőszükségletét, ha nem is teljes egészében, de 50-60 szá­zalékban fedezik. Magyaror­szágon több mint tíz magánvál­lalkozó gyárt napenergia-hasz­nosító berendezéseket. Mivel az állam semmiféle támogatással nem járul hozzá az energiataka­rékos megoldások terjesztésé­hez, jelenleg 200 ezer forintjába kerül egy-egy családnak, ha a napkollektorok alkalmazása mellett dönt. A tapasztalatok szerint ez a beruházás - a jelen­legi, államilag támogatott olaj-, gáz-, villanyárak mellett - 5-10 év alatt térül meg. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a pi­aci árak a hagyományos energi­ahordozók esetében is mindin­kább érvényesülnek, ez a meg­térülési idő a közeljövőben je­lentősen csökkenhet. Nyugaton mindenesetre az ál­lamok - felismerve a napener­gia felhasználásának környe­zetkímélő hatását - támogatják az új energiaforrások elterjedé­sét. Egész lakótelepek épülnek, melyek energiaellátását a Nap biztosítja. Ellenérzések az atomerőművel szemben Már Moszkvában is nyugtalanok Nem őrzik az orosz nukleáris rakétákat? A Paksi Atomerőmű létét és működését illetően a magyar la­kosság véleménye erősen meg­oszlik. A Modus Kft. legutóbbi felmérései azonban azt mutatják, hogy mára megállt az a korábbi évekre jellemző tendencia, mi­szerint a lakosságnak ellenérzései vannak az atomenergiával szem­ben. A korábbi egyértelmű eluta­sításhoz képest az új atomerőmű építését ellenzők száma csökkent az előző, 1993. februári kutatás­hoz viszonyítva. Nemcsak az esetleges új atomerőművel, de a működő paksi erőművel szemben is pozitív változások észlelhetők. A lakosság 88%-a megfelelően szigorúnak tartja a biztonsági elő­írásokat, 85%-a pedig úgy véli, hogy be is tartják ezeket az erő­műben. A lakosság 71%-a támo­gatja a Paksi Atomerőmű létét, s elsősorban az ország energiasze­génysége miatt tartja szükséges­nek a működését. Az ellenzők főként az atomenergia kataszt­rófa- és baleset-veszélyességével indokolják álláspontjukat. A kutatás eredményeiből is ki­derült. hogy a lakosság veszély- érzete, félelme kevésbé az atomerőmű működésére, mint inkább a radioaktív hulladék táro­lásának problémájára vezethető vissza: míg a lakosság többsége (65%) szerint az atomerőmű normális üzemi működése „nem számottevő”, illetve „elhanya­golható” veszélyforrás a környe­zetre nézve, addig a radioaktív hulladéktárolás veszélyességét a lakosság mintegy fele (49%) „óriásinak”, illetve „jelentősnek” ítéli. A különbséget érzékelteti az is, hogy az új erőmű igenlői kö­zül csak alig 5 százalék támo­gatná, hogy a lakóhelyéhez közel radioaktív hulladéktemetőt léte­sítsenek, illetve, akik tiltakoznak ez ellen, azoknak is több mint fele helyesli a Paksi Atomerőmű létét. A hulladéktárolóval szem­beni ellenállást tükrözi, hogy a lakosság 44 százaléka tiltakozna, sőt „mindent elkövetne” az ellen, hogy lakóhelye közelében radio­aktív hulladéktároló legyen. Ide kapcsolódva meg kell je­gyezni, hogy az atom objektívebb megítélését a szélesebb körű, sokrétűbb tájékoztatással javítani lehetne. Még mindig nagyon szé­les körben elterjedt az a téves in­formáció, miszerint az atomnak szerepe van a légszennyezési gondok kialakulásában. Másik jellemző példa, hogy a lakosság majdnem fele (46%) jelentősen alábecsüli a Paksi Atomerőmű je­lentőségét: véleményük szerint a hazai villamosenergia-termelés 35 százalékát vagy annál kisebb részét adja. A lakosság 13 száza­léka pedig nem tudott nyilatkozni a kérdéssel kapcsolatban. Ki kell emelni az atomerőmű közvetlen környezetét, Tolna megyét, amelynek lakói az or­szágos átlagnál jelentősen „tole- ránsabbak” az erőművel szem­ben. Az itteni lakosok között a legmagasabb az erőmű létét igen­lők aránya, ők tartják a környe­zetre nézve a legkevésbé veszé­lyesnek a működését. Itt véle­kednek úgy kiugróan magas arányban, hogy a biztonsági elő­írások nagyon szigorúak, s ők vállalnának legnagyobb arányban munkát atomerőműben a magas kereseti lehetőségek miatt. Ez a „paradox” helyzet elsősorban az­zal magyarázható, hogy egyrészt itt koncentrálódnak azok, akik az erőműről, az erőmű működéséről több és pontosabb információval rendelkeznek, másrészt a helybeli lakosok megtanultak együtt élni vele, annál is inkább, mivel az erőmű meghatározó szerepet tölt be a lakosság élet- és munkafelté­teleiben, a munkalehetőségek, az infrastruktúra fejlődésében. Húszezer komoly üzemza­vart jegyeztek fel tavaly azokban az orosz üzemekben, ahol nukleáris anyagokkal dolgoznak. 78 esetben kellett a fenyegető katasztrófa miatt leállítani az ilyen létesítmé­nyeket, s továbbra sem meg­nyugtató az atomenergia fel- használásának oroszországi gyakorlata. A felügyeletet el­látó moszkvai hivatal vezetői arra is felhívják a figyelmet, hogy nem csak a gazdaság polgári ágazatában tartják be hiányosan az óvintézkedése­ket. Nem jobb a helyzet a szovjet utódállamokban lévő nukleáris rakéták esetében sem. Pénz híján Oroszországban hamarosan*kénytelen leállni jó néhány atomerőmű, ám még nem tudni, mi lesz a csernobili­hez hasonló üzemek sorsa. Moszkvában arra figyelmeztet­nek, hogy ezek bezárása körül sok szakszerűtlenség történhet. Ám már „normális” körülmé­nyek között is kiszámíthatatlan veszélyeket rejteget az orosz nukleáris ágazat. A szakembe­rek felkészültsége hiányos, nem tartják be a biztonsági előíráso­kat, ráadásul hónapokon át nem kapnak bért, s így bajosan lehet tőlük többet követelni. A tava­lyi statisztika azt mutatja, hogy az üzemzavarok 38 százaléká­ban emberi mulasztás történt. Mindennapos probléma, hogy lopják a nukleáris anyagokat, az emberek sugárfertőzést kapnak, s gyakoriak a tűzesetek. Külön gond, hogy a védelmi miniszté­rium csak kelletlenül és ritkán engedélyezi katonai objektu­mok Vizsgálatát. Változatlanul érvényben van az a szovjet tör­vény, hogy az üzemvédelmi előírások megsértéséért kiszab­ható maximális büntetés mind­össze 100 rubel. Jurij Visnyevszkij, az állami felügyelő hatóság vezetője sze­rint tavaly egyetlen rubelt sem költöttek a biztonsági berende­zések felújítására: kész csoda, hogy nem történt komolyabb baleset. Kevés a remény arra, hogy az idei évre előirányzott 114 milliárd rubelt megkapja az ágazat. Márpedig, ha nem cse­lekednek sürgősen, a mulasz­tásnak beláthatatlan következ­ményei lehetnek. Jelenleg a ra­dioaktív hulladékot jórészt az atomerőművek területén tárol­ják, vagy egyszerűen a tengerbe öntik. Kazahsztánban lényegé­ben őrizetlenül árválkodik 104 darab SS-18 típusú atomrakéta. Az áramszolgáltatást kikapcsol­ták, mert a hadsereg nem fizette ki a villanyszámlát, az őrség pedig dezertál, mert nem kapja meg a zsoldot. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Oroszország vi­tába keveredett Kazahsztánnal arról: ki az illetékes a nukleáris fegyverzet ügyében? Orosz tisztek már megírták moszkvai parancsnokaiknak: „Bármilyen gyorsan születik is orosz-kazah megállapodás az atomrakétákról, lehet, hogy már késő lesz...” Az oldalt a Ferenczy Europress anyagaiból összeállította: Vági E. Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom