Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-17 / 64. szám
1994. március 17., csütörtök Hazai tükör 5 Konferencia a keresztény és zsidó együttélésről Emlékezés Kossuth Lajosra - II. rész iü A lapszerkesztő - a pénzügyminiszter Kossuth a börtönéveit olvasással, állandó tanulással töltötte. Ott tanult meg angolul is. A Deák Ferenc vezette ellenzék követelésére 1840 májusában kiszabadult, s vele a bebörtönzött politikai foglyok, Lovassy László és Wesselényi Miklós is kegyelmet kaptak. Kossuth újra bekapcsolódott a politikai életbe. 1841 januárjában Länderer Lajos pesti nyomdász felajánlotta, hogy indítson egy maga szerkesztette lapot. Kossuth örömmel tett eleget a felszólításnak, hiszen arra kapott ajánlatot, amihez nemcsak kedve volt, de értett is. A lap címe: Pesti Hírlap. Ez az újság bekerült, méghozzá fényes betűkkel, a magyar sajtó történetébe. A Kossuth által szerkesztett, írt lap az ő politikájának radikális szócsöve lett. Közben házasságra lépett Meszlényi Teréziával. Frigyükből két fiú s egy kislány született. Kossuth Lajos a lapjában ösz- szefüggő reformjavaslatok egész sorát kezdte hirdetni, szorgalmazni. Az első és talán legmélyrehatóbb a mezőgazdaságra vonatkozott, ez a jobbágyság felszabadítása volt. Támadta a ma- radiságot, humanitárius reformokat hirdetett. Megbélyegezte az igazságszolgáltatásban a botozást, bírálta a börtönállapotokat, és javasolta árvaházak, gyermekkórházak és vakok intézetének a felállítását. A vezércikkeket mindig ő írta, azzal a határozott céllal, hogy felrázza az olvasóközönséget, és hogy átfogó programot készítsen elő a következő országgyűlésre. Közben heves írói vitába keveredett Széchenyi Istvánnal. Széchenyi Kelet népe című írására, a Feleletben ügyesen vegyítette az államférfi iránt hangoztatott mély hódolatot a politikus Széchenyi taktikájának kíméletlen elítélésével. Kossuth népszerűsége egyre nőtt. Sürgette a magyar nyelv hivatalossá tételét s az uniót Erdéllyel. Nemzetiségi politikája nacionalista volt. Az ő számára csak egyetlen nemzet létezik a szent korona alatt, s ez a magyar. Későn ismerte fel hibás nemzetiségi politikája káros következményeit. Népszerűsítette az ipari forradalom gondolatát Magyarországon. Ez politikai szerepének egyik legmaradandóbb eredménye. Az általa alapított Iparegyesület és más vállalkozások helyi szervezeteiben először működtek egy közös nemzeti cél érdekében nemesek és közemberek, így összekapcsolta az ipari fejlődés előmozdítását az egyenlőség megvalósításával. 1844-ben megvált a Pesti Hírlaptól. Következő vállalkozása az 1844 októberében alapított Védegylet. Ennek lényege az volt, hogy tagjai kötelezték magukat, hat évig nem vesznek olyan külföldi iparcikket, melyet Magyarországon is gyártanak. Szervezte és összefogta az ellenzéki gondolkodású nemeseket, politikusokat. Az 1848-as választásokon Pest megyében Kossuth Lajost országgyűlési követté választották. Népszerűsége napról napra nőtt. Pest megye főispánhelyettese így nyilatkozott róla: „Kossuth oly ember, kivel több baj lesz, mint az egész országgyűléssel.” Az új követ 1847. november 22-én szólalt fel az országgyűlésen. S minthogy az adminisztrátori rendszert ostorozó feliratát, valamint javaslatát a főrendiház ismételten visszautasította, Kossuth egyre harcosabb lett. 1848 elején Európában a forradalom szele söpört végig szinte minden jelentősebb országban, mely márciusban már elérte a birodalmat is. Ez megerősítette Kossuth pozícióját. Ezután már ő vezette az új alkotmányért folytatott küzdelmet. Vezetésével a magyar ellenzék kihasználta a forradalmi események hatását, és a következő hetekben vérontás nélkül elérte azt, amivel előzőleg hiába próbálkozott: V. Ferdinánd király elismerte Magyarország szuverenitását, az Erdéllyel és a Határőr- vidékkel való egyesülés elvét, valamint a forradalmi jellegű társadalmi és gazdasági reformokat. Az uralkodó március 17-én gróf Batthyány Lajost kinevezte az első felelős kormány miniszterelnökévé, aki gyorsan kormányt alakított, melybe Kossuth Lajost pénzügyminiszterré javasolta. A pozsonyi ország- gyűlés ezt követően több történelmi jelentőségű törvényt alkotott: beiktatta a közteherviselést, megszüntette az úrbéri viszonyokat és az egyházi tizedet, kinyilvánította az ország függetlenségét, elfogadta a nemzeti színeket, az ország címerét, a sajtóról és a nemzeti őrség felállításáról szóló határozatokat. Az uralkodó április 11-én elfogadta és szentesítette a törvényeket, a kormány kinevezését megerősítette. Az új pénzügyminiszter teljesen üres államkasszát vett át. Rá várt a feladat, hogy megalakítsa, felépítse az első felelős, független magyar pénzügyminisztériumot. Először kiválogatta a pénzügyi tisztviselőket, kinevezte a szakembergárdát, akikre a munkája során számíthatott. Megkezdte az önálló magyar pénzverés, pénzibocsátás tervezését. Minisztersége alatt új fémpénzeket terveztek és vertek. Majd kinyomtatták s forgalomba hozták ä több címletből álló papírpénzeket (egy-, két-, öt-, tíz-, százforintosokat). Ezeket aláírójukról - Kossuth pénzügyminiszterről - később Kossuth-bankók- nak nevezték el. Az első magyar bankjegyek szép kivitelben készültek. Készítőjük: Tyroler József, ismert művész. A bankjegyek kibocsátása Kossuth pénzügyi politikájának nagyszerű diadala volt. (Következik: A szabadság- harc szervezője, vezetője) Kenyeres Dénes Az ezredforduló etikai és morális kihívásai keresztény és zsidó szemszögből témában rendezett háromnapos nemzetközi konferenciát a Keresztény- Zsidó Társaság. A tanácskozás szerdai nyitónapján Korányi László, a B’nai B’rith nevű nemzetközi zsidó szervezet budapesti irodájának képviselője a résztvevők köszöntésekor kitért rá: a zsidóságnak sok-sok éves negatív tapasztalata van a kisebbségi létről. Benyomásaik szerint - mondta Korányi László - a keresztény és zsidó kapcsolatban a zsidóságtól etikailag többet követelnek, várnak el, mint másoktól. A konferencia következő napjaiban a résztvevők előadásokat hallhatnak a témával kapcsolatban többek között An- dorka Rudolftól, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem rektorától, Szent-Iványi István, Raj Tamás, valamint Tóth Sándor országgyűlési képviselőktől és például Michael Kein-Katztól, a Jeruzsálemi Héber Egyetem tanárától. (MTI) Civil sarok A Jászok Egyesülete Rovatunkban hétről hétre bemutatunk egy-egy megyei egyesületet, alapítványt is. Most a Jászok Egyesületének életébe pillantunk be. Az egyesületet az elszármazott jászságiak összefogásával alakították meg 1991. március 19-én Budapesten, s 4 éves működés után 411 tagja van. Az elszármazottak a Jászság 18 településének mindegyikét képviselik, behálózzák az ország valamennyi megyéjét, sőt külföldre származott tagjuk is van. Hosszú lenne felsorolni a négy év eseményeit, hiszen az egyesület az önálló programok mellett (pl. találkozó szülőföldjük helyi lapjainak szerkesztőivel), több jászsági rendezvény társrendezője is volt (a jászok majálisa, a Gyermekvilág a régi magyar falun, tanácskozás stb.), és számos kiadvány megjelentetéséhez és terjesztéséhez nyújtott anyagi támogatást. Hírlevelüket, melyet dr. Dobos László ügyvivő szerkeszt, havonta eljuttatják a tagokhoz. Legutóbbi összejövetelük március 1 -jén volt Budapesten, ahol a megye múzeumügye volt a téma, erről beszélgettek az egyesület tagjai a megyei múzeumok igazgatójával, Tálas Lászlóval. Legközelebbi találkozójuk áprilisban lesz. * A Magyar Garabonciás Szövetség pályázatot hirdet olvasóés közművelődési táborok szervezésére. Kizárólag a szövetség által kiadott pályázati adatlapon lehet pályázni 1994. április 10-ig. Cím: Magyar Garabonciás Szövetség 2801 Tatabánya, Pf.: 1298. Tel: 34/316-644 vagy 34/330-664. Kővári Edit ügyvezető titkár. A 21. század kihívásai... A ma még csak pályafutásuk elején járó, viszonylag fiatal vezetők tevékenysége mélyen belenyúlik majd a 21. századba. Munkájuk során olyan elméleteket, eszközöket és módszereket fognak alkalmazni, melyek ma még ismeretlenek. Felmerül a kérdés: hogyan oktathatjuk akkor a vezetőknek ezen ismeretek alkalmazását? A kérdést úgy lehet megválaszolni, hogy a vezetők figyelmét azokra az általános gondolatokra és témákra kell összpontosítani, melyek valószínűleg alakítani fogják a jövő vezetési gyakorlatát. Ébresszen gondolatokat és folyamatos tanulásra, tökéletesedésre bátorítson:- hogy minőségi termékeket gyártsanak és minőségi szolgáltatásokat nyújtsanak,- hogy magától értetődően a vásárlói szükségletekre összpontosítsanak,- hogy alkotó módon használják fel az információkat,- hogy alkotó módon használják fel a vezetés funkcionális területeit, és hogy foglalják bele munkájukba az egyes funkcionális területek szakértőinek erőfeszítéseit,- hogy olyan alkalmazkodó jellegű szervezeteket építsenek ki, melyek képesek tanulni és változni a jövőbeni igények kielégítése érdekében. Mindezekről hallhattunk a szolnoki művelődési központban megtartott képzésen. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Vállalkozó Társadalom Kultúrájáért Alapítvány közös támogatásával megszervezett előadást ebben az évben még hét követi, melyeket vállalkozóknak, vezetőknek lehet ajánlani. Adósarok alapítványoknak, egyesületeknek 1994. március 30. az APEH-nek történő adatszolgáltatás határideje. E dátumhoz van kötve a munkaviszonyból származó, illetve az összevonandó jövedelemről szóló adatszolgáltatás. K/29, K/30-as számú formanyomtatványon kell jelenteni az adatkísérő lappal együtt. Figyelem! Nemlegesség esetén is kötelező kitölteni. BRAMAC már egyszer építkezik... BRAMAC tetőfólia 20% kedvezménnyel a korszerű és biztonságos tetőért 1993-ban több mint 10 ezer építkező BRAMAC tetőcseréppel fedte házát. Közülük csak minden harmadik választott korszerű és biztonságos alátéthéjazatot, megfelelő minőségű tetőfóliát. A BRAMAC szálerősítésű, hosszú élettartamú tetőfólia megvédi az Ön otthonát az időjárás szélsőséges hatásaitól' a porhó és nedvesség bejutása ellen is. Most 20%- kai olcsóbban az ország 500 BRAMAC kereskedőjénél. Egy biztosan van az Ön közelében is,
