Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-02 / 51. szám
Tallózó Minilapszemle a magánosításról A menedzserek is tulajdon- részhez juthatnak Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa napirendjén szerepel a vállalatfeljavítási célú menedzserszerződés koncepciója. Az új elképzelés célja, hogy a rövid távon eladhatatlan, de reorganizációval versenyképessé és így privatizálhatóvá tehető vállalatok irányítását pályázat útján kiválasztott menedzserekre bízza. Az ily módon nyert vezetők pedig sikerük függvényében tulajdonhoz juthatnak az adott vállalatban. (Magyar Hírlap II. 16.) Zömében magánszemélyek megalapították az Első Vidéki Élelmiszeripari Kárpótlási Jegy Befektető Rt.-t. A szegedi székhelyű, de zalaegerszegi kirendeltségről irányított társaság törzstőkéje 50,1 millió forint. A társaság célja ÁVÜ-pályázatokon megjelölt élelmiszeripari cégek privatizációjában részt venni. (Napi Gazdaság IE 15.) Mi lesz a MÁTÁV-részvé- nyekkel? Mind az ÁV Rt. szakértői köreiben, mind a Matáv Rt. vezetésénél óriási meglepetést keltett az Állami Vagyonkezelő Rt. igazgatóságának hétfői döntése, amely szerint javasolják a kormánynak a tartós állami tulajdonban tartandó részvénycsomag hányadát 50 százalék + 1 részvényről 25 százalék + 1-re leszállítani. (A tényleges részesedés jelenleg még mintegy 70 százalék.) A többi részvényt az úgynevezett kisbefektetői részvényvásárlási program keretében értékesítik, illetve mintegy félmilliárd forint értékű részvényt tőzsdére visznek. (Világgazdaság II. 16.) Márciusban tőzsdén a Csopak A Csopak Rt. értékpapírjainak tavaly novemberi nyilvános kibocsátása szinte megbújt az 1993. év végi részvényjegyzési lázban. A papírok tőzsdei bevezetése már akkor is szóba került, s az érdekeltek mindezt februárra ígérték. A jelenlegi időszak - amikor is a piac új papírokra vár - mindenesetre kedvezne a társaság részvényeinek tőzsdei megjelenésénél. (Magyar Hírlap II. 16.) Csúsznak az ÁVÜ társaságai Az előzetesen meghirdetett időpontokhoz képest néhány hetet csúsznak az Állami Vagyonügynökség által meghirdetett kárpótlási jegy-részvény csereakciók. Áz ok: a kárpótlási csomagban szereplő vállalatoknak meg kell várniuk múlt évi mérlegadataik összesítését, amelyre valószínűleg csak márciust követően kerül sor. A csúszás a február második felére, illetve március elejére beharangozott Étek Rt., HÉV Rt. és Hajdútej Rt. állami tulajdonban lévő részvényeinek cseréjét érinti. így a tervezett februári időpontok március közepére tolódnak. Az Állami Vagyonügynökségnél a jövő hónapra tervezik a Masped Rt., a Hajdúgabona Rt., a Hajdúsági Sütödék Rt. és a Baranyatej Rt. kárpótlási jegyrészvény csereakcióit. (Magyar Hírlap II. 16.) Perel az ÁVÜ Az Állami Vagyonügynökség úgy döntött, hogy bírósághoz fordul, miután a német IS cég az utolsó, január végi határidőig sem teljesítette fizetési kötelezettségét. A cég tavaly februárban írta alá a szerződést az ÁVÜ-vel az Autóker megvásárlásáról, a 38 millió márkás vételárból azonban csak az első 6 millió márkát fizette be. (Kurír II. 16.) Erősíteni kell az ellenőrzést Interjú Hatvani Szabó Jánossal (2. rész) Árulja már el Rózsi néni, mit hallott, privatizálják a vállalatot, vagy sem?- Sokan tudják, de van, aki talán nem, hogy mielőtt az AVÜ ügyvezető igazgatói posztjára került, az Ellenőrzési Igazgatóságot vezette. Már új minőségben adott első nyilatkozatában közölte, erősíteni kívánja ezt az ellenőrző tevékenységet. Miért érzi úgy, hogy erre szükség van?- Nagyon sok kritika és vád fogalmazódott már meg a privatizációval kapcsolatban. Rögtön hozzátenném, a kritikák között sok a jogos is, a vádak döntő többsége azonban alaptalan. Kétségtelenül előfordulnak kisebb szabálytalanságok, emberi mulasztások is. Azt kívánjuk elérni a fokozottabb nyilvános ellenőrzési rendszerrel, hogy a mendemondákat eloszlassuk. Azokat az állampolgári bejelentéseket, jelzéseket, amelyek akár pártoktól, szakmai szövetségektől, érdekvédelmi szervezetektől érkeznek, rövid időn belül kivizsgáljuk. S az eredményről a nyilvánosság előtt tájékoztatást adunk.- Eddig ez nem így volt?- Részben így volt, de most az ellenőrzés módozata változik majd. Eddig döntően utólagos, tehát lezárt privatizációs ügyek ellenőrzése volt jellemző. A jövőben folyamatban lévő ügyekre is kiterjesztjük. Egy komplexrendszer lesz, amely a teljes privatizációs folyamatot átfogja. Vagyis már az eljárás menetébe független ellenőrzési láncszemet kapcsolunk be. Egy plusz ember lesz minden ügynél.- Tudhatják az érintettek, hogy ki az ő ellenőrzőjük? Vagy ez egy titkos akció?- Azt tudhatják, hogy az egész folyamat közben ellenőrzés van, de hogy személy szerint kit jelöltünk a feladatra, azt nem. Akár jogszabály-ellenes- séget, akár etikátlanságot észlel az ellenőr, azonnal közbelép.- Ez két különböző dolog. Pontosan mit jelentenek?- A jogszabály-ellenességet nem kell ragozni. A privatizációs folyamat, a pályáztatási és elbírálási rend az ÁVÜ-n belül megnyugtatóan szabályozva van. Előfordulhat azonban olyan magatartás, amely ezen szabályokba nem ütközik ugyan, de mégsem elfogadható. ___________________________ E lőkészületek a tőzsdei bevezetéshez ■liÉlliil A privatizáció eszköz, s nem cél A törökszentmiklósi GMV - ma már Gabonaforgalmi Rt. - 1991-ben tette meg első lépéseit az átalakuláshoz. Az egyéni kezdeményezésük nem érvényesült, mivel egységesen kívánták kezelni a gabonaipart, így részvénytársasággá tavaly félévkor alakultak át. „Az átalakulás, a privatizáció számunkra nem cél, hanem eszköz a valódi tulajdonos megtalálásához” - fogalmazott Fekete László vezérigazgató. Az ÁVÜ döntése szerint a feljavítás után a cég részvényeinek többsége tőzsdére kerül. Még az átalakulás előtt decentralizációs privatizációs tervet készített a vállalat annak érdekében, hogy részben a piaci méretekhez igazodjon a cég, részben pedig megkezdje a feljavítást. „Ezzel gyakorlatilag magunknak teremtettünk konkurenciát” - mondotta Fekete László. Értékesítésre először négy malmot, három takarmánykeverőt és 22 kisebb egységet hirdettek meg. Első fordulóban az utóbbiakból 11 vevőre talált. A malmok közül a szolnoki esetében jogi vita miatt,a vevő visszalépett. Összességében végül három malmot és egy keverőt sikerült a vállalatnak értékesítenie, mely mintegy 160 millió forint bevételként jelentkezett a vállalatnál, s ezen összeg ott is maradt. Ez már részben a cég feljavítását szolgálta, bár igencsak elenyésző az összeg a teljes hitelállományhoz, mely meghaladja az egymil- liárdot. Az említett bevételt terhelte számos költségtényező is. Ebbe tartozik az is, hogy az új tulajdonos kevesebb létszámmal kívánta megoldani a termelést, így az el- bocsájtottak anyagi vonzatát a Gabona Rt. vállalta. Bár a cég készült a privatizációra, a gazdálkodás ésszerűsítésére, s ennek érdekében 1991-92-ben közel egyharmadával csökkentették a decentralizációs tervtől, ugyanis az újszászi takarmánykeverőt meg kívánják tartani, mivel alakult a kömyzet, s ahhoz alakítanák a vállalat politikáját is. Az ÁVÜ döntésének értelmében a Gabonaforgalmi Rt. privatizációja részben tőzsdei A törökszentmiklósi malom - marad foglalkoztatottak számát - az ésszerűség határain belül - azonban az új tulajdonosok más szemlélettel, kevesebb létszámmal kívánták folytatni a tevékenységet. Közben még a Gabona további létszámcsökkentést hajtott végre, „s ez összességében tavaly mintegy 30 millió forint kiadást jelentett”. A 4ecentralizációs értékesítés még nem zajlott le végleg, egyes meghirdetett egységekre nem volt jelentkező. Ezért további pályázati kiírások is történnek majd, ugyanis a februári kiírás sem hozott eredményt. Részben el is szeretnének térni az eredeti értékesítéssel valósul majd meg. így a társaság részvényeinek 51 százaléka kerül tőzsdére, a 25+1 százalékot a termelőknek ajánlják fel, míg a megmaradóból mintegy 10 százalék a dolgozóké lehet. E döntés végrehajtásának lehetőségét az ÁVÜ portfolió igazgatósága vizsgálja. „Én úgy érzékelem, hogy jelenleg a vállalat nem alkalmas még a tőzsdére a nagy hitelállomány miatt. Ezért kértünk egy egyszeri tőkeinjekciót. Egyébként tudomásom szerint a cég értékesítésének ügye újra az IT elé kerül” - mondotta a vezérigazgató. Például, ha az egyik pályázónak lényegesen több információt szivárogtatnak ki, mint a másiknak . .. , - Előfordulhat ilyen eset az AVÜ apparátusán belül?- Ez döntően inkább a tanácsadók esetében fordulhat elő. Bizonyos pályázók téves információt kaptak, amivel már eleve befolyásolható a pályázó ajánlata.- Ez a tanácsadó felelőssége.- Igen, de előfordulhatnak például olyan esetek, amikor a bankra vetül az etikátlanság gyanúja. Amikor a pályázók esetleg azonos banknál kérik a kedvezményes hitelt és furcsa módon igen kis különbséggel érkeznek be az ajánlatok. Olyan is megtörtént, hogy egy társaság MRP-szervezete kívánt a privatizációban részt venni. Minden feltételnek megfeleltek, meg is kapták a banki ígérvényt, amit aztán egy nappal a határidő letelte előtt visszavontak tőlük. Eközben egy másik pályázó megkapta.- Mit tesznek, ha bármilyen gyanú merül fel?- Akár a pályázat megismétlésével, akár a tanácsadó megbízásának visszavonásával, akár a vagyonügynökségi dolgozónak az adott privatizációs ügyből való kizárásával megelőzhetjük azt, hogy később bárki megóvhassa a döntést, amelyet egyébként soha nem egy személy, hanem - kollektív bölcsesség alapján - az igazgatótanács testületé hoz meg.- A privatizációs folyamattal mégis gyakran összefüggésbe hozzák a korrupciót.- Egy biztos, ezen a területen óriási a kísértés.- Kit kísértenek meg?- Akik ezekben a döntésekben részt vesznek. Vagyis a privatizációs folyamat szereplőit - a vállalatok menedzsereitől a tanácsadókon, vagyonértékelőkön, bankokon keresztül az ÁVÜ döntés-előkészítésben részt vevő munkatársait, széles a skála. A bizonyítás nehéz, ezért inkább menet közben az ellenőrzéssel próbáljuk kiszűrni még a lehetőséget is.- Gyakori az „elkótyavetyélés” vádja. Esetenként valóban irreálisan alacsonynak tűnő árakról hallani.- Hatalmas állami vagyon értékesítése zajlik most, példa, tapasztalat erre eddig nem volt. A helyzet az, hogy bizonyos állami vagyonelemeket a társadalom sokkal nagyobb összegűre értékel, mint amennyit az a működtetés, a piac szempontjából ér. Hiába akarunk mi egy volt vállalati üdülőt 100 millió forintért eladni, ha csak 20 milliót hajlandók érte adni. Itt az a kérdés, hogy a pályáztatás, az értékesítés megfelelő nyilvánosság mellett zajlik-e. Ha igen, akkor nem látok gondot e tekintetben.- Végül ejtsünk szót a külföldi tőke szerepéről. Az eddigiekből - és a Vagyonügynökség más vezetőinek nyilatkozataiból is így tűnik - a magyar polgárság tulajdonlását szorgalmazzák. Már 1993-ban is nagyobb arányban vettek részt a privatizációban, mint a külföldiek. Ezek szerint már nem is lenne szükség további működőtökére, vagy csak „kiárusítást" ostorozó kritikák miatt szorul háttérbe a külföldi tulajdonlás?- 1994-ben az ÁVÜ tulajdonában 400 milliárd forint értékű vagyon van még most is. Elképzelésünk szerint azt a részét- amely nem igényel nagy tőkét, gyökeresen új technológiát, és másfajta marketingstratégiát- azt valóban hazai tulajdonosoknak szánjuk. Ott azonban, ahol jelentős tőkebevonásra, technológiai megújulásra van szükség a talponmaradáshoz, új piacok szerzéséhez, ott továbbra is számítunk külföldi szakmai, stratégiai befektetőkre. Ez sem zárja ki azonban, hogy mellettük hazai vállalkozók is tulajdonosok lehessenek. Nincs szó tehát a külföldiek diszpreferálásáról. Indokolt esetben, természetesen az észszerű privatizáció érdekében ennek lehetőséget adunk, sőt szorgalmazzuk is. ABC a privatizációhoz E-hitel, állami tulajdon E-hitel: Az E-hitel állami vagyon megvásárlásához vehető igénybe (termőföld, gazdasági társaság üzletrésze, részvénye, bérleti jog, többségében állami tulajdonú kft., rt. vagyona). Olyan mértékben nyújtható, amilyen mértékben az ellenérték az államadósság törlesztésére szolgál (pl. ha az ellenérték 75 százaléka szolgál az állam- adósság törlesztésére, akkor a vételár 75 százalékáig). Az arányról a vagyonkezelő szervezet nyilatkozik. Az állami vállalat kezelésében lévő vagyontárgy értékesítése úgy lehetséges, hogy a szóban forgó vagyont elvonják a vállalattól és azt az ÁVÜ az AV Rt. értékesíti (az állami vállalatok ugyanis nem jogosultak ilyen kedvezményes eladásra). Ha a befolyt vételár egy része az önkormányzatot illeti meg, akkor ennek erejéig a vevő részletfizetési kedvezményt kap. A meghirdetett privatizációs költségekre nem vehető igénybe sem E-hitel, sem részletfizetés. E-h itelt vehetnek igénybe olyan magyar állampolgárok, akiknek állandó lakhelye Magyarországon van és olyan külföldi állampolgárok, akiknek lakhatási engedélye van. E-hitelt kaphatnak még az ilyen személyekből álló társaságok és szövetkezetek, valamint az MRP-szervezetek. A kamat jelenlegi mértéke: 3 százalék. Az így vásárolt vagyont csak a hitelt folyósító bank hozzájárulásával lehet eladni. Időleges állami tulajdon: Az állam vállalkozói vagyonának túlnyomó többsége - a tartós állami tulajdon kivételével - privatizálható és az a cél, hogy mielőbb privatizálják is. Ez a vagyon ezért csak időlegesen van állami tulajdonban. A tulajdonosi jogokat az Állami Vagyonügynökség gyakorolja. Tartós állami tulajdon: A kormány rendeletben sorolja föl azokat az állami vállalatokat, illetve gazdasági társaságokat, amelyek csak részben privatizálhatok. Azok a szervezetek kerültek erre a listára, amelyeknél- ezt a gazdasági-stratégiai, nemzetgazdasági vagy más fontos érdek indokolja, vagy- a vagyon országos közszolgáltatási célt szolgál- egységes rendszerben működtethető gazdaságosan- koncessziós tevékenységet végeznek- különösen hosszú időt venne igénybe az előkészítés az értékesítésre. A kormány kétévente fölülvizsgálja a besorolást, de hamarabb is lehet változás a listán. Eladó! A Repülőgépes Szolgálat Állami Vállalat a decentralizációs program keretében - többek között - eladásra kínálja: Kenderesi telephely, Kenderes, Vasút út I. Terület: 26 5000 négyzetméter. Beépített terület: (műhelyek, központi iroda, étkezde - szoc. épület) 4360 négyzetméter.; üzemanyag-tároló: 1,1 millió liter; közműves, iparvágány van. Irányár: 55 mFt. Kenderes, Vasút út 405. hrsz. telek; terület: 1195 négyzetméter Irányár: 865 eFt. Kenderes Sporttelep, Névtelen utca 403. hrsz. telek: terület: 5501 négyzetméter Irányár: 3,2 mFt. További információ: ÁVÜ Iroda Szolnok, Kossuth tér 4. Technika Háza Telefon: 56/425-524
