Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-01 / 50. szám

1994. március í., kedd 1. számú választókerület------Felső-Jászság 9 A parlamenti választáson képviselőjelöltek lesznek Dr. Novotni János - Agrárszövetség 1944. június 20-án született Jászberény legrégebbi kerületé­ben, az I. kerületben. Édes­anyja is jászberényi születésű, nagyszülei halálukig itt éltek. Édesapja Jásztelken lakott az 1940-es évekig, utána ő is vá­roslakó lett. Mint írja: „a forra­dalom leverése után édesapám­ról hónapokig semmit nem tud­tunk, mivel letartóztatták.” Ket­ten vannak testvérek. Általános iskoláit a Fiúiskolában végezte. 1958-ban iratkozott be a Jászbe­rényi Lehel Vezér Gimnázi­umba. Mint bemutatkozójában írja, szívesen emlékszik vissza több tanárára, Nagy Józsefnére, Halász Lászlónéra, Szántai Jó­zsefre, akiktől a tantárgyi isme­reteken túl emberséget, szerete- tet kapott. Tanulmányai ered­ményei alapján csak remélte, hogy egyetemen tanulhat to­vább, ehhez azonban akkor nem volt jó ajánlólevele, ezért jeles érettségi bizonyítvánnyal kő­műves szakmát szerzett. Ezután tudott beiratkozni az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem jogi karára, ahol diplomát szerzett. 1968-ban nősült meg, 1970-ben és ’73-ban született két fiuk, a nagyobbik orvostanhallgató, a kisebbik joghallgató. Tizen­nyolc éves kora óta dolgozik, volt fizikai munkás, majd az építőiparban termelésirányító. 1974-ben került a Jászberényi Tanács műszaki osztályára, in­nen 1981 decemberében a jász­berényi Kossuth Tsz-hez ment jogtanácsosnak, ahol jelenleg is dolgozik. Mint írja: „Egész éle­temben mások gondjának meg­oldását próbáltam elősegíteni, a szakszerűség mellett mindig az emberséges, korrekt megol­dásra törekedve.” Dobák István • Fidesz Kiskunfélegyházán született 1965-ben. A Varga Jenő Köz- gazdasági Szakközépiskolában jeles eredménnyel érettségizett, majd egy év sorkatonai szolgá­lat után a Marx Károly Közgaz­daság-tudományi Egyetemen folytatta tanulmányait iparszer­vező és szociológia szakon. 1988-ban államvizsgázott. Első munkahelye a MICOOP Műszeripari Szövetkezetnél volt Jászberényben, ahol köz­gazdászként dolgozott 1990 nyaráig. Ezt követően a jászdó- zsai Tamamenti Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetbe ke­rült főkönyvelőnek. Munkája közben adótanácsadói, majd adószakértői képesítést szerzett. Három év főkönyvelői gyakor­lat után egyéni vállalkozást in­dított. Most mint adószakértő, illetve mintegy pénzügyi ta­nácsadó cég ügyvezetője dolgo­zik Jászberényben. Nős, felesége közgazdász. Két gyermekük van, a kislá­nyuk 3 éves, a kisfiúk 9 hóna­pos. Munkája során alaposan megismerkedett a gazdasági élet jelenével, különösen a me­zőgazdaság gondjaival. Dr. Fenyvesi Máté - FKGP származik. Az általános iskoláit Jánoshalmán, a középiskolát Kecskeméten s Budapesten, majd az Állatorvosi Egyetemet 1960-ben végezte, akkor dokto­rált. A magyar labdarúgó-váloga­tottnak 76-szor volt a tagja, 1960-tól 1991-ig mint állator­vos dolgozott Balassagyarma­ton, majd Jászberényben mint városi főállatorvos. 1991-ben korkedvezményes nyugdíjas lett, s mellette magánállator­vosként dolgozik jelenleg is. Jánoshalmán 1933-ban szüle- Nős, két felnőttkorú gyer- tett, középparaszti családból meke van. Szádvári Gábor ■ Kereszténydemokrata Néppárt A Kereszténydemokrata Néppárt jelöltje mezőgazdasági gépészmérnök, nős, egyik gyermeke 7, másik 9 éves. Alapító tagja a megye első KDNP helyi szervezetének, a jászberényinek. 1993-ban meg­választották a párt megyei elnö­kévé. Egyéni programjában első helyen szerepel: a személyes kapcsolatok ápolása érdekében legalább negyedévente egy al­kalommal szeretne eljutni a vá­lasztókörzet valamennyi helyi­ségének önkormányzati ülésére. Ugyancsak a személyes kapcso­lattartás érdekében szükséges­nek látná jelenlétét a nagyobb gazdasági - ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági stb. - egységek kiemelt eseményein. Úgy látja, hogy a választó- körzet adottságaiból követke­zően, valamint szakmája alap­ján a mezőgazdasági bizottság munkájában tudná a körzet ér­dekeit hatékonyan képviselni. Kiemelt célja a mezőgazda- sági termékek értékesítésének biztosítása. Elengedhetetlennek tartja a kerület infrastruktúrájá­nak fejlesztését. Támogatni kí­vánja az önszerveződő polgári egyesületeket. Az elmúlt hetekben több párt ismertette a közvélemény előtt azoknak a listáját, akiket az adott párt szándéka sze­rint képviselő-jelöltként kívánnak indítani az 1994-es par­lamenti választáson. Jelölésük a törvényekben előírott feltételek megterem­tése, vagyis kellő számú kopogtatócédula leadása után, a Választási Bizottság bejegyzésével válik hivatalossá. A pártok egy része szerkesztőségünkbe eljuttatta a leendő képviselőjelöltek portréját és rövid életrajzát, amit válasz­tókerületenként - a tájékoztatás szándékával - adunk közre. Természetesen mindezen túl a jelölés hivatalossá vá­lása után bemutatjuk a képviselőjelölteket, szólva elképze­léseikről, programjukról. Dr. Farkas Miklós - MDF Jászárokszálláson született 1937-ben. Szülei a II. világhá­borúban haltak meg. Öccsével együtt nagyanyja nevelte. A kö­zépiskola elvégzése után az isz- kaszentgyörgyi állami gazda­ságban helyezkedett el 1955-ben, 1957-től ’61-ig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanult, képzettsége agrármérnök. Visszamenve régi gazdaságába, több mint 17 évet dolgozott növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A me­zőgazdaságban 37 évet töltött, ebből 22 évet állami gazdaság­ban, majd tervező, rendszer­szervező és szaktanácsadó volt. Német és angol nyelvből nyelv­vizsgát tett. Pártnak sosem volt tagja. Felesége könyvtáros, négy gyermeke van, nagyobbik lánya matematika-testnevelő tanár, két fia egyetemista, ki­sebbik lánya harmadikos gim­nazista. Szülővárosával, Jászárok- szállással mindig tartotta a kap­csolatot, s bekapcsolódott mind jobban a város életébe. Alapító tagja az Árokszállásiak Baráti Körének és az Ágóiak Baráti Egyesületének. Részvételével 1986-ban kezdték el megszer­vezni Árokszálláson a II. világ- háborús emlékmű létesítését, majd Donáth Ferenc szülőházát emléktáblával jelölték meg. A természethű mezőgazdasági ismeretek oktatására 1991-ben megalapították a Jász­árokszállási Népfőiskolát. Az elmúlt évben kezdett el gazdálkodni Jászágón, a régi tanyájuk helyén visszavásárolt öthektáros földterületen. Mint bemutatkozójában írja: „Ez azt is jelenti, hogy a jövőben a föl­dön keresztül is osztozni kény­szerülök gazdatársaim napi gondjaiban, a saját bőrömön ér­zem azokat a problémákat, ame­lyek naponta foglalkoztatják a gazdálkodó embert.” Dr. Stanitz Károly - MSZP Aradon született 1945-ben. Az általános iskolát szülőváro­sában végezte el, majd 1959-ben történt áttelepülésük után középiskolába már Ma­gyarországon járt. Érettségi után a szegedi József Attila Tu­dományegyetemen középisko­lai tanári oklevelet szerzett né­met-orosz szakon. A jászárokszállási gimnázi­umban kezdett el tanítani 1968-ban. Hét év tanítás után a hűtőgépgyár nemzetközi kap­csolatok osztályára került, ahol nyelvtudását hasznosíthatta. 1979-ben a Jászberényi Taní­tóképző Főiskola nyelvi tanszé­kének adjunktusi állására pá­lyázott, amit el is nyert. Időköz­ben egyetemi doktori fokozatot szerzett, előléptették docenssé, és két éve kinevezték a főiskola főigazgató-helyettesévé. A jelenlegi gazdasági, politi­kai helyzetben legjobban a szo­ciális állapotok drasztikus rom­lása foglalkoztatja, ezért évek óta aktívan közreműködik a munkanélküliekkel való foglal­kozás svájci technikájának ha­zai adaptálásában. Nős, két gyermeke van, fe­lesége szintén pedagógus, gyermekei egyetemisták. Mézes Imre - Munkáspárt Jászfelsőszentgyörgyön szü­letett 1942-ben. Sokgyermekes, kisparaszti családból származik. Az általános iskola elvégzése után villanyszerelő szakmát szerzett. Sorkatonai szolgálata után felvételt nyert a BRFK közlekedésrendészetéhez, itt tiszthelyettesképző iskolát vég­zett. Négy év szolgálat után, 1967-ben szerelt le a BM állo­mányából, és újra eredeti szak­májában helyezkedett el. ahol később mesterszakmunkás ké­pesítést is szerzett. 1958-ban lett KISZ-tag, 1978-ban pedig felvették az MSZMP-be. Tagsága azóta is folyamatos. Több közéleti tisztséget is be­töltött lakóhelyén, Jászfelső­szentgyörgyön, volt a HNF el­nöke, községi tanácstag, megyei tanácstag. Jelenleg tagja a helyi önkormányzatnak, ahová füg­getlen jelöltként választották meg. Jászfelsőszentgyörgyön 1993-ban történt kezdeménye­zésére alapítvány jött létre a to­vábbtanuló fiatalok támogatá­sára. Huszonnégy éve dolgozik egy munkahelyen, a budapesti székhelyű Villanyszerelő Ipari Rt. jászberényi kirendeltségén. Ott is többféle közéleti tevé­kenységet folytat. Házasságot 1967-ben kötött, négy gyermeke van és egy uno­kája. Buda Sándorné - MSZDP 1950-ben született Jászbe­rényben. Két gyermeke van, a fiú joghallgató, a kislánya gim­nazista. A jászberényi hűtőgépgyár­ban mint hegesztő dolgozik 20 éve, szakszervezeti titkár, és a családjának él. Rendkívüli módon megtisz­telve érzi magát, hogy ebben a választási kampányban részt vehet, és ennek a pártnak a szí­neiben indulhat. Dr. Kis Zoltán - SZDSZ 1954. szeptember 24-én szü­letett Jászberényben, szülei egyetlen gyermekeként. Édes­apja, Kis Zoltán polgári iparos családból származott. Középis­kolai végzettséggel esztergá­lyosként, majd szerszámgaz­dálkodóként dolgozott. Édes­anyja, Rédey Mária betanított munkás. 1977 óta nős, felesége, Lőrincz Mária kereskedelmi üzemgazdász. Két gyermekük, Zoltán (1978) és Dániel (1980) tanulók. Általános és középiskoláit Jászberényben végezte. 1973-ban érettségizett a Lehel Vezér Gimnáziumban. 1973-74-ben előfelvételisként Kalocsán teljesítette sorkatonai szolgálatát. 1974-től a JATE Állam- és Jogtudományi Kará­nak hallgatója, 1979-ben szer­zett jogi diplomát. 1979-től 1981-ig a Jászberényi Aprító- gépgyárban jogi előadó, majd miután 1981-ben jogtanácsosi szakvizsgát tett, jogtanácsos­ként dolgozott tovább ugyanott. 1981. decemberben igazgatási és jogi főosztályvezetőnek ne­vezték ki. A vállalat vezetésével etikai kérdésekben többször ke­rült ellentétbe, ezért 1983-tól a jásztelki termelőszövetkezetben dolgozott tovább jogtanácsos­ként. 1968 és 1971 között a Jászberényi Lehel SE NB Il-es labdarúgócsapatának tagja. 1971-ben a Jászberényi Sparta- cushoz igazolt, majd 1974-75-ben a SZEÜL labdarú­gója volt. Politikai nézetei miatt 1984-ben bevonták útlevelét. 1988 őszén került személyes kapcsolatba a demokratikus el­lenzékkel. Az SZDSZ-nek 1989. április óta tagja. Lakóhe­lyén 1989. augusztus 29-én megalakította a párt helyi szer­vezetét, azóta az SZDSZ jász­berényi ügyvivője. 1990. április 26. óta az SZDSZ-frakció gaz­dasági bizottságának tagja. 1991. január 29-től 1991. októ­ber 1-jéig a parlament költség- vetési, adó- és pénzügyi állandó bizottságának tagja. 1990. szep­tember 3-tól az IPU ma­gyar-ausztrál, 4-től ma­gyar-osztrák, 17-től ma­gyar-thaiföldi baráti tagozatai tagja, 1991. január 29-től a ma­gyar-iráni baráti tagozat elnöke. 1992. október 13. óta az új agrár állandó bizottság elnöke. Cserháti László - Vállalkozók Pártja Jászfényszarun született 1940-ben. Édesapja középbir­tokos családból származik, akit- mint bemutatkozásában írja - éppen ezért a II. világháború után kulákként üldöztek, majd mindenét tagosították a szövet­kezetbe. Diplomát 1965-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett, 1974-ben a Kertészeti Egyetemen Gyön­gyösön, majd 1992-ben az Ox­ford Politechnic képzésén ta­nult. A jászfényszarui téesz el­nöke volt 1989 és 1992 között. Azóta mezőgazdasági vállalko­zóként, szaktanácsadóként dol­gozik, s tagja a helyi önkor­mányzati testületnek. Képvise­lőként legfontosabbnak a piaci integráció és a vállalkozásbarát pénzpolitika megteremtését tartja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom