Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-15 / 62. szám
6 Jászsági körkép 1994. március 15., kedd Szuper Trabant A tulajdonosi szemlélet még szokatlan A Szász Akku térhódítása nyugattól keletig Jászalsószentgyörgyön. a főút mentén szembetűnik egy különleges szerkezet, amelyen TRAB1 felirat hirdeti, a járgánynak minden valószínűséggel köze van a Trabanthoz. A Trabi gazdája, Dömők István 28 éves fiatalember egy éve állította össze testvére segítségével a piros színű csodabogarat. Bátyja ugyanis karosszérialakatos. A jármű lelke a Tra- bant-motor, a többi alkatrész hol ilyen, hol olyan autóból való, a hátsó híd például egy Moszkvicsé. A szobafestő-má- zoló végzettségű István munkagépnek használja a kistraktort. Szállításra nagyon alkalmas, a rákötött pótkocsira 1500 kilogramm teher pakolható. Hidraulikája révén akár ekét is lehet rátenni, vagyis szántani is lehet vele. Ne tévesszen meg senkit István szakmája, mert gyerekkora óta inkább vonzódik a vasas szakmához, mint a festéshez. Testvérével már korábban is készítettek egy hasonló kisgépet, amit Pannónia-motor hajtott. Azt eladták, kísérletnek viszont nagyon alkalmas volt az összerakósdi. Bátyjának egyébként hasonló szerkezete van, de az már erősebb, merthogy erősebb autók alkatrészeit építették bele. Persze, azt is Trabant-mo- tor hajtja. Látástól vakulásig dolgozik Éppen jókor érkezünk Jásztelken Szűcs Antalék házához, mert a gazda pont menne el. Antal lapunk kihordója a faluban, egyedül őrá hárul a lapok házhoz szállítása. És hogy hova megy éppen ilyen délutáni órában? Hát földet művelni a barátokkal. Kiderül, a 39 éves fiatalember hajnaltól késő estig dolgozik, mert korán kel, hogy vigye a lapot, azután megy főmunkahelyére, a polgármesteri hivatalba, ahol karbantartó, majd délután a földön gazdálkodik. Négyhektámyi terület birtokosa, amit rokoni jogon kárpótláson vett. A földön egy-egy hektáron búza és árpa van, a többin erdő. Az erdő még egyben van, szerencsére nemigen lopják. Fáit egyszer talán majd kivágja, és eladja a papírgyárnak, mert jó papíralapanyagnak. A földön termesztett terményt eladja, bár ez most már nem is olyan biztos. Korábban ugyanis nagy ma- lacneveldéje volt, amit időközben leépített. Tizenöt anyakocától 100-150 malacot is nevelt és adott le. Ma csak két anyadisznója van, az utolsó fialást most adta el. Drága a takarmány, nincs már „fantázia” a malactartásban. A két anyadisznót is levágja majd. Hacsak megint nem kezd újra bele. merthogy most már maga termeli meg a takarmányt. Úgyhogy lehet, megint beszáll a „ringbe”, mert dolgozni kell, látástól vakulásig. „Muszáj ennyit vállalni, ha meg akar az ember élni” Szászberken olyan gyár működik, amelyet szinte országszerte ismernek, sőt, más országokban is kezdik megismerni termékei nevét. Energiát zárnak itt dobozokba, hogy aztán autók motorjai dübörögjenek fel hatásukra. A gyárat Szász Akkunak nevezik. Gyáfrás István A cég igazgatója, Gyáfrás Ish’án nem kevés büszkeséggel mondja, hogy tavaly sikeres évet zártak. Bár még nincs pontos kimutatásuk, az előzetes számítások szerint körülbelül 32 millió forint bruttó eredménnyel zártak. Árbevételük 420 millió forint, ami 200-220 ezer, különböző típusú akkumulátor eladásából származik. A siker továbbviteléhez folytatni kívánják azt az üzletpolitikát, amelyet múlt évben elkezdtek, vagyis tovább bővítik márkaboltjaik hálózatát. Az elmúlt hetekben a Dunántúl egy részét járták a cég vezetői és munkatársai. Tolna, Somogy és Vas megyében összesen nyolcvan kereskedővel tárgyaltak, akik jelezték szándékukat, hogy belépnének a hálózatba. Természetesen ezek közül jó, ha negyede, harmada felel meg a szigorú márkabolti feltételeknek, viszont mégis sikeresnek mondható a dunántúli piackutatás. A terjeszkedés szempontjából szerencsés pillanatban rendezték meg a napokban Zalaegerszegen a Mobil ’94 elnevezésű kiállítást, amelyen részt vesz a gyár is. A cégvezetés ugyanis azt tapasztalta, hogy az ország azon részén nagyon ismeretlen márka a Szász Akku, ami a konkrét üzletkötéseket nagyban akadályozta, minthogy ismeretlen volt eddig a gyártmányuk. Jelenleg márkaboltjaik száma 44, amelyek többnyire az Alföldön találhatók. Ha az újonnan „feltárt” részek is csatlakoznak, akkor már 60-70 helyen árusíthatják márkaboltban a Szász akkukat. Sikeres üzletpolitikát hajt végre a gyár a keleti piacokon is. Romániával, Ukrajnával és Belorussziával van jelentős kapcsolatuk a szászberekiek- nek. Legfrissebb szerződésüket a napokban írták alá a román Aro gyárral. Az egymillió dolláros szerződés értelmében havi 2 ezer, 66 amperórás speciális dízel-, valamint 500, kisebb teljesítményű akkut szállítanak a román félnek. Ez a munka a gyár köti le, ami ugyan nem sok, de legalább a téli, nagyobb akkumulátorfogyasztású idény végeztével is ad munkát a 159 alkalmazottnak, akiket így nem kell kényszerszabadságra küldeni. Az ukrajnai akkumulátorüzem építése is jól halad, a gyár április elsejétől már termelni fog. A Szász Akku jelzésű energiaforrásból egyelőre havonta kétezer 153 amperórás akkumulátort szerelnek össze. A 4000 darab kapacitású gyárba teljes egészében a szászbere- kiek szállítanak minden alkatrészt. A 22 millió forint értékű beruházás napi 6 ezer dolláros árbevételt jelent a cégnek. A jövőben nemcsak tehergépjárművekbe, traktorokba és elektromos targoncákba, hanem személygépkocsikba is gyártanának akkumulátorokat, amihez új gyártósort kell beállítani. A gyárban nem a mennyiség továbblendítésén, hanem a minőség fejlesztésén munkálkodnak. Ennek érdekében vették meg azt az amerikai gépet, amely külön fóliába csomagolja a lemezeket, amitől az akkumulátor soha nem lesz zárlatos. A minőséget garantálja az is, hogy az országban egyedül ők vállalnak 18 hónapos garanciát 100 amperóra alatti termékeikre. Újdonság az is, hogy a gyár március elsejétől már végrehajthatott egy 20 százalékos bérfejlesztést. Ezt tavaly azért nem tudták megtenni, mert a gyárat a munkavállalói részvényprogram keretében a dolgozók megvették. Az ezzel járó és egyéb hitelek pedig nem tették lehetővé a béremelést. A gyár dolgozóiból álló kft. a napokban meg is tartotta első közgyűlését.- Ilyen formában még nem találkoztak a vállalat dolgozói, amikor mint tulajdonosok vehettek részt egy közgyűlésen. Ez egészen új helyzet, amelyet talán nem is éreznek úgy át, hogy mit jelent. Gondolom, a jövő majd kiforrja, hogy tudjunk a tulajdonos szemléletével is gondolkodni, illetve dönteni a felmerült kérdésekben - mondta Gyáfrás István. A csodaszerkezet neve: Trabi Megvannak a betörők! Jó hírrel fogad minket Szentesi István, a jászárokszállási rendőrőrs parancsnoka. Megtalálták az elmúlt időszak betöréseinek tetteseit - legalábbis egy eset kivételével. Januárban és februárban Árokszálláson több betörés történt. Ismeretlenek behatoltak a művelődési házba, a Zöld patikába és egy butikba. Az ismeretlen jelzővel ellátott tettesek azonban mára ismertté váltak. Mivel fiatalkorúakról van szó, a parancsnok teljes neveket nem mondhatott. A tippadó: L. K. helyi lakos. Két társa Örkényből jött el rokonlátogatásra és persze „egy kis” betörésre. Február 28-a éjszakája mozgalmas volt a településen. Ismeretlenek a Kossuth Szövetkezet juhtelepéről elloptak két sodrott lovat és egy lovas kocsit, szerszámostól, szőröstől, bőröstől. A kárérték több mint 180 ezer forint volt. No. nem sokáig élvezhették a furikázást a tolvajok, mert két nap múlva őket is elfogták. B. B., M. J. és R. J. mindhárman helyi lakosok. A lovak, a kocsi és a szerszámok már Tápiószeléről kerültek vissza a tulajdonoshoz. Jelenleg is nyomozás folyik ismeretlen tettes ellen, aki a háziipari szövetkezetbe tört be a már említett éjjel. Egy szakértői vélemény alapján hamarosan ismertté válik a tettes, aki ösz- szesen 60 ezer forint készpénzt vitt el. Annyi hiányosság van még az eredménnyességi mutatóban, hogy a február 1-jére történt áruházi betöréses lopás tettese - aki 300 ezer forint értékű árut vitt el - még nincs meg. Azonban bíznak benne, hogy ő is hamarosan kézre kerül, bár ez már nehezebb feladat lesz. Készülnek az akkumulátorok kapacitásának 10-15 százalékát Az idősek már nem álmodoznak, a fiatalok még igen Az idősek: balra Polónyi Éva, jobbra Mihályi Ferencné Nyugodt, csendes falu Jász- ivány, közeleg az ebédidő. Az egyik utcában e késő délelőtti órában két asszony, Mihályi Ferencné és Polónyi Éva beszélget. Majdnem szomszédok. Nem mindig érnek ám rá trécselni, pláne most, amikor már a vete- ményezés ideje van a nyakunkon. Mihályi néni, aki lánykori nevét nem akarja elárulni (- Hiszen már nem vagyok járfy - kacag fel), nem főzött, a tegnapi maradékot melegítik fel. Nem is lett volna ideje főzni, mert bent volt Apátin a piacon. Azért is találkoztak most, mert szomszéd- asszonya megkérte, hozzon neki vetőmagot. Mihályi néni 74 éves - igaz, ebből előbb tízet véletlenül letagad, csak később jön rá, hogy hát ő már rég elmúlt 64 -, férje pedig 78 (bezzeg ezt rögtön eltalálta). 1962-ben költöztek be a faluba a tanyáról, részben mert felépült a házuk, másrészt megszűnt a tanyasi iskola, és a három gyereknek messze lett volna bejárni. Mindig állattenyésztéssel foglalkoztak. Ő maga egész életében háztartásbeli volt (- Mert azt mondta az uram, hogy amíg egy asszonyt el tud tartani, nem kell elmenni dolgozni. De többet dolgoztam így, mint aki most megkapja a nyugdíjat - nevet össze beszélgetőpartnerével). Földjük bent van a szövetkezetben, de hogy mekkora, nem is érdekli, a férje tudja azt. Búzát, árpát, kukoricát kapnak, csakhogy már fizetni kell érte. Volt állatuk is (tehén, disznó), de hol van már az az idő, amikor megérte az ezzel járó bíbe- lődés?! így most nincsenek jószágok.- Bizony, régen annyi előnyünk volt, hogy a háztáji kukoricát megkaptuk. Most meg szabályszerűen meg kell venni - kapcsolódik be a beszélgetésbe a szomszédasszony. - Régen tudtunk hízót nevelni, ma meg arra nem vagyunk képesek, hogy kettőt-hármat le tudjunk adni, olyan drága a takarmány - teszi hozzá. A 62 éves Éva néni elvált, most élettársával él. 1950 óta lakik itt. Dolgozott a téeszben, majd háziipari szövetkezeteknél. Társának 6 hold földje van, de nem sokat kapnak utána. Öt gyereke született Éva néninek, közülük egy fia meghalt. Egy pedig egy bécsi vásárlás után családjával együtt hat éve kint maradt Nyugaton.- Egy Trabanttal kihúzták a szennyest - mondja tömören. - Ma Amerikában élnek. Sok a gyerek, de mit érek vele, egy sincs velem - neveti keserűen. Tizenkét unokája van. Élettársának nincs gyereke. * Két pöttöm lány ballag hazafelé az iskolából Jászszentand- ráson. Meg-megállnak, olyan komolyan beszélgetnek, mint két felnőtt. Mindössze négy órájuk volt - mondják, és most várja őket odahaza a finom ebéd. Kezükben kis papírzacskókban katicabogarak. Mindig fog- dosnak pöttyöshátúakat hazafelé menet, de otthon elengedik őket. Czakó Enikő és Tóth Erika elsősek. Hogy melyik iskolába járnak, azt úgy tudják elmondani, hogy ami a csendőrlaktanya helyén van. Nem messze laknak egymástól, de nemigen szoktak összejámi szabad idejükben, a dolgokat hazafelé megbeszélik. Arra a kérdésre, hogy jó-e iskolába járni, egyszerre vágják rá, hogy igen. Mindketten tanítók szeretnének lenni, ezt már most elhatározták. Csak ne csalatkozzanak! A fiatalok: balra Czakó Enikő, jobbra Tóth Erika Fából, nem vaskarika Sok ezer hírlapládát tudnak gyártani Jászapátin hosszú évek óta működik a Fémipari Szövetkezet, amelynek elődje a Béke Vegyesipari Ktsz volt. Anno faipari szövetkezetként indult, de ez a terület fokozatosan leépült. Ma már csak fém alapanyaggal dolgoznak - mondja Faragó Ferenc főmérnök. Az egy éve Fémisszé alakult szövetkezetben jelenleg fém csomagolóeszközöket gyártanak: elektromos kézi szerszámgépek dobozait készítik többek között a Black and Dekker és a Metabo cégeknek. Felvevőpiacuk Anglia, Spanyolország, Portugália, Olaszország. A külföjdi vevők 1985-től érdeklődnek termékeik iránt. Azelőtt szinte kizárólag szovjet cégek voltak kooperációban készített cikkeik vásárlói. A hazai ipar részére szerszámdobozaikon kívül pénzkazettákat, élelmiszer-ipari kimérőkanalakat, sütőformákat, pogácsaszaggatókat, kapcsoló- szekrényeket, bútorvasalatokat szállítanak. Jelentős munkájuk a bérfestés. 1989-ben egy 20 millió forint értékű beruházást hajtottak végre, korszerű porszóró berendezést állítottak üzembe. Évente 300 ezer négyzetméter felületet tudnak lefesteni. Nyolcvan munkást foglalkoztatnak. Ma már nincs nagy létszámmozgás, igaz, feleannyian dolgoznak most az üzemcsarnokokban, mint korábban. Új termékük a hírlapláda, amelynek gyártását tavaly kezdték felfuttani. A praktikus és olcsó ládákat ma már többezres nagyságrendben készítik, jelenleg a békéscsabai és a kecskeméti körzetben terítik az Axel Springer cég helyi kiadói. Az oldalt készítette Tóth András és Mészáros János
