Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-14 / 61. szám
1994. március 14., hétfő Kultúra----állásajánlatok 5 T ompított vörös, tompított fekete Illés Endre olyan szakértője Stendhalnak, hogy jól kösse föl a redingote-ját, aki Vörös és fekete-átdolgozásának kákáján csomót akar keresni. Ugyanakkor olyan tapasztalt és precíz, megbízható drámaíró, hogy teljesen nyilvánvaló: ami drámai szubsztancia ebben a regényben található, az ebben a színpadi változatban bizton fellelhető, mégpedig pontosan ott és pontosan olyan súllyal, ahol és amilyennek kell. Elmondhatjuk tehát, hogy ez az adaptáció a lehetetlennek olyan megkísérlése, amely a műfajon belül hibátlan. A feladat ugyanis lényegében megoldhatatlan. Ami a jó epika fő erőssége, az a drámában idegen anyag, ugyanúgy, ahogy a drámai matéria megcsikordul az epikus szerkezetben, mint a fogaskerekek közt a homok. A mesteri átdolgozás mindent megtesz, ami módjában áll. És az áll módjában, hogy mesterien áthárítsa másokra a herku- lesi feladatot: leheljék vissza az új szíves, új vésés, új satöbbis páciensbe a régi tüzet, színt és ifjonti erőt, ami a nagy és élet- veszélyes műtét során elkerülhetetlenül elveszett. A világhírű remekművek e tekintetben a legkockázatosabbak, közismertségük és agyonelemzettsé- gük okán. Stendhal ezen belül külön veszélyeket is rejteget. Romantikus vonásai a felszínhez közelebbi rétegekben - cselekményben, beszéltetésben - szóval a látszólag színpadbarát alkatrészeiben leledzenek. Lényege azonban - s ez egyben hatásának és halhatatlanságának titka -, lelki folyamatok, lelki metamorfózisok, a lelki altalaj tektonikus mozgásainak érzékeny realizmusában rejtezik. A színpad számára ez így könnyen valóságos csapdává válhat. Mert mi is kellene ahhoz, hogy a regénybeli Julien Soréi a színpadon is ugyanaz a Julien Soréi maradjon, hogy partnerül ne más de Renalnét, ne más Mathilde de la Mole-t kapjon? Olyasmi, amit a színpad nem adhat, mert kevés van neki, és ami van, az nagyon drága: idő kellene, rengeteg idő. Juliennek ki kell fúrnia önmagát, ott, a szemünk előtt kell kiforrania (és ugyanígy partnereinek is). Juli- enben ugyanis nem a suhanc vidéki jakobinus érdekes, nem is a párizsi - Tartuffe-öt példaképének tekintő - látszat-janze- nista, ügyeskedő abbé, nem is a szenvedélyében)?), hiúságában)?), sarokba szorítottságá- ban(?) végletes gesztusokra képes, örök lázadó, még csak nem is az a feltörő francia polgár, aki egy lényegében elbukott, elkor- csosult forradalom utóvédharcosa. Julien Söreiben a folyamat érdekes, az emberi átalakulás, egy diadalmas-kudarcosan indult század emblematikus sorsképlete, amely ilyen természete ellenére sem szikárkodik sovány vázlattá, hanem vérbő és színes, bonyolult és élő marad, akiről mindvégig tudjuk, hogy nem történelemfilozófiai illusztráció, hanem ember, akárcsak mi magunk. Szóval idő a színpadon, ennyi idő nincs. Mi van ezzel szemben? Mi az, amit a színpad adhat cserébe? Hát azt, ami lényege: a tömör egyidejűséget, a látványba, gesztusba, hangba, mozgásba, az élő színészegyéniség szinte irracionális kisugárzásába koncentrált sorsot, utat és életet. Hogy hol itt a Stendhal-csapda? A látványos, romantikus, természethű felszín csábításban. Erre már Illés Endre is nagyon figyelmez, átdolgozás közben. Talán túlságosan is. Egy kicsit önhatalmúlag - igaz, Stendhal szellemétől korántsem idegen módon maga is szorít a satun, amely a hősök romantikus mozgásszabadságát korlátozza. így jelenik meg a színen a magasról jövő machia- vellikus jezsuita parancs Julien terveinek keresztezésére, s így jelenik meg a rejtélyes Igrec úr is, mint vérfagyasztó és sorsz- szerű perspektíva. Illés Endre tudja, hogy a néző úgy tudja: ha a színen megjelenik egy tűzfegyver, az a darab végéig el fog sülni. Itt épp az a játék, hogy e fenyegető fegyver nem dörren: csupán jelzi a főhős valós esélyeit. Ezek nem romantikus természetűek, a látszat ellenére sem. Inkább a klasszikus, dráma könyörtelen eszköztárából valók. A rendező Tusnádi Márton is fő veszélynek érezhette a fent jelzett csapdát. Színészvezetésében, a történet látványos elemeinek exponálásában a romantikus felhangokat igyekezett visszafogni. Sok leselkedő veszélyt, sok talmi csillogást elhárított ezzel. Néhol e cél érdekében még saját szereposztási koncepciójával is meg kellett harcolnia. Magyarán, nem azt kérte színészeitől, amit azok - alkatuknál fogva - biztonsággal nyújtani tudtak volna. Ez főképp a két központi nőalak megformálásánál látható. Csar- nóy Zsuzsanna színészi alkata, alaptemperamentuma és - ez esetben talán ez sem mellékes „színésznői priusza”, ha jól belegondolunk, tulajdonképpen ellentétes a de Renalné figurájához szükségessel. A kívül-be- lül törékeny, bizonytalan, túlfokozott érzékenysége és bizonytalansága okán végzetesen befolyásolható, pusztító erejű érzelmi viharba sodródott asszony alakját a művésznő igyekszik a lehető legeszköztelenebbül a színpadra hozni. Egy olyan ösz- szetett jellemképet kell mindössze három, viszonylag rövid jelenetbe tömörítenie, amelynek megalkotására Stendhal a regénylapok százait - belső monológok sokaságát, beszédes történések, gesztusok sokaságát, interperszonális kapcsolatok széles és változatos skáláját szánja. A színészi feladat így szinte teljesíthetetlen: ebben az alakban úgy kell benne lennie a gyerekeiért betegesen-bűntuda- tosan aggódó anyának, a kezdetben tartózkodó, fokozatosan a szerelmi szenvedély hálójába bonyolódó, érzelmileg kiszolgáltatott harmincéves asszonynak, egy gyermekénél alig idősebb kamasz szeretőjének, az elfojtott Bovaryné-komplexus- ban szenvedő, de vallásos kötelességtudat bilincseiben vergődő feleségnek, hogy mindezek ábrázolására alakítójának MMÍmI MMM * ' Hl f 4 semmiféle kézzelfogható játék- lehetősége nincs e színpadi változatban. Ezt valami olyan, az alkatból kisugárzó, körül- és leírhatatlan művészi erővel lehetne ebben a visszafogott koncepcióban megvalósítani, ami - legalábbis e szerepet illetően - elég távol áll Csarnóy lehetőségeitől. (Bár nem nagyon illik ilyesmit emlegetni, de hát mindezek mellett a szolnoki de Renalnénak is vállalnia kell az eredetileg ötrészes tévéjátéknak készült, 1954-es Autant*Lara-film Catherine Deneuve-jével az összemérette- tést. Semmivel sem kellemesebb ez, mint Julien Sorelünk helyzete, akinek Gérard Philippe dermesztő emlékével kell farkasszemet néznie.) És ennek ellenére nem mondhatjuk, hogy Renalné alakja megoldatlan vagy csüggesztő lenne. Csak kissé fénytelen, csak a szenvedély vöröse fakóbb benne, csak azt nem látjuk, hogy hol az a végzetes szakadék ebben a nőben, amelybe egy soreli vitalitásé férfi belezuhanhat. A Mathilde de la Mole alakjával valami kísértetiesen hasonló történik. Stendhal realizmusa nem Balzacé. Külső jellemzései, személyleírásai hallatlanul szófukarok. Három-négy helyre is kell oda-vissza lapoznunk a regényben, amíg egy-egy fontos hősének külleme kielégítően elénk rajzolódik. De amit így láthatunk, az szerves - mondhatni, tipológiai - kapcsolatban áll a jellem lényegével. Épp ezért nagyon oda kell figyelni rá. Mathilde-ról, közvetett úton, azt tudjuk meg, hogy magas és sovány, szinte férfias lány. Ez bizony összefügg jellemének középkorias gótikájával, aszké- zisre, fanatizmusra való hajlamával, lappangó mazochizmu- sával. Az a piknikus alkatú, élettől duzzadó, kedves kis szubrett, akit Balogh Csilla minden ellenállás nélkül tudna színesen a deszkákra hozni, nos, az mindennek az ellenkezője. Döntő jelentősége mégis - nyilvánvalóan - a Julien Soréi alakításnak van. Itt már elkerülhetetlen a rendezői kockázatvállalás. Julien megformálására mindenképpen pályakezdő színészt kell a mély vízbe lökni. Pedig e figura összetettsége nagy színpadi tapasztalaté színészt is próbára tenne. Az állandóan vibráló, újra meg újra elfojtott, örökösen kitörni készülő indulat, a hideg kiszámí- tottság és elementáris ösztönös- ség, a papos simaság és lázadó paraszti szögletesség eme keverését vagy a mérhetetlen szakmai csiszoltság, vagy a magyarázhatatlan színészi zsenialitás viheti megfelelő hőfokon a színpadra. Hajlok arra, hogy úgy véljem: Tasnádi Márton végül is szerencsésen hajózott el Karübdisz és Szkülla közt, amikor ezen enyhén tompított színskálára fogta Várnai Szilárd játékát. Fegyelmezett, átgondolt, következetes alakítás lett belőle - takaréklángon. Csak az a csillogás, csak az a szép fölösleg hiányzik belőle, ami élményszerűvé tenné. Egy kissé fakó a vörös meg a fekete is. Egyetlen színészi alakítás van csak a darabban, amely szuverén erőteljességével, természetes eleganciájával leállítja az irodalomtörténetbe torzult kritikusi agyvelő zörgő fogaskerekeit. Téri Sándor játéka közben egy pillanatig sem jutott eszembe, hogy Stendhalnál de la Mole márki alacsony, kövérkés ember. Pontosabban, eszembe jutott, de valami rögtön ezt mondta: ugyan már, kit érdekel ez? Stendhal valószínűleg tévedett: de la Mole márki, íme, ilyen. Néhány szót csupán Csík György díszleteiről: kissé zavarba ejtettek. Hogy szerepük nem csupán a dekorativitás, hogy tömör, sugallatos üzenetet hordoznak, arra hamar rájöttem. Hogy valami elpusztuló klasz- szicitás romjain zajlik e történet - mondja a díszlet. Milyen klasszicitásén, amikor az összeesküvés színhelyén meg de la Mole márki könyvtárszobájában nyomasztó diadaimassá- gukban, totemszerűen feszítenek a klasszicizáló mellszobrok? És a hatalmas gótikus ro- zetta szemben áll-e valamiképp a jezsuita már-már op-artos rózsaablakával? A börtönjelenet- beli tellurikus rétegek közé szorított rab-titán torzók talán valamely közelgő kataklizma jósai? De hiszen Stendhal ezt az alcímet adta regényének: Krónika 1830-ból. Julien Soréi fogságának színhelye egy torony. Talán nem véletlenül. Éltető József Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ Szolnoki Kirendeltség 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 6-8. sörfőzdéi bet.munkás Kisújszállás 1 10000-12000 két műszak takarítónő Kisújszállás 1 10000 Martfűi Kirendeltség Martfű, Lenin út 1/c. Foglalkozás Munkavégzés helye Létszám Kereset minősített hegesztő Szolnok 2 17000-26000 hir.techn.kábelszerelő Szolnok 6 20000-40000 bútorasztalos Szolnok 10 12000-19000 ép.asztalos Szolnok 3 12000-20000 kőműves Szolnok 7 15000-25000 bolti eladó Szolnok 10 11000-22000 cukrász Szolnok 6 11000-20000 felszolgáló-pultos Szolnok 6 12000-20000 ápoló Szolnok 26 11000-16000 darus gk.vezető Szolnok 3 15000-25000 tűzoltó Szolnok 8 18000-21000 kórházi orvos Szolnok 3 20000-24000 pszichológus Szolnok 1 18000-24000 bér-SZTK csop.vez. Szolnok 1 35000-40000 könyvelő-gyors-gépíró Szolnok 3 12000-20000 Foglalkozás Munkavégzés helye Létszám Kereset tanító középf.német tanító gyógypedag. Tiszaföldvár 1 10000-15000 logopédia tanító magyar nyelv és irodalom+ Tiszaföldvár 1 12000-25000 bármely szak tanító matematika+ Tiszaföldvár 1 12000-25000 számítástech. tanító angol nyelv+ Tiszaföldvár 1 12000-25000 bármely szak Tiszaföldvár 1 12000-25000 cipőfelsőrészkészítő Cibakháza 10 10000-1*000 cipőfelsőrészkészítő Martfű 50 10000-12000 gazd.vez.ig.helyettes Tiszaföldvár 1 18000-30000 nevelő (főisk.) Tiszaföldvár 2 15000-20000 könyvtáros (főisk.) Tiszaföldvár 1 15000-20000 marós Tiszaföldvár 1 10000-20000 5440 Kunszentmárton, Mátyás király u. 5. Telefon: 143 Foglalkozás Munkavégzés helye Létszám bizt.üzletkötő Kunszentmárton és kömy. 5 földmérő térképism.-tel Kunszentmárton 1 ált. isk. tanár (94. aug-tól) Cserkeszőlő 2 (testnev.-rajz v. matematika szak, történelem-német v. angol szak) ált. isk.tanító Cserkeszőlő 1 öntözőgép-kez. Kereset 25000-30000 12000-18000 megegy. szerint megegy. szerint megegy. szerint 5131 Jászapáti, Kossuth L. u. 2. Pf. 9. Telefon: 109 Foglalkozás Munkavégzés # helye Létszám Kereset varrónő Jászapáti 10 8000-18000 betanított varrónő Jászapáti 5 8000-12000 német-angol tanár Jászapáti 1 22000-24000 bizt.ügynök Jászság területe 8 telj.szerint varrodavezető Jászapáti 1 28000-30000 ruhaip.techn. 5400 Mezőtúr, Rákóczi u. 3., I. e. Telefon: 19 Foglalkozás Munkavégzés ____________________helye ______Létszám________Kereset cip őfelsőrészkészítő Mezőtúr 15 10000-14000 varrónő, bet.varrónő Túrke ve 9 12000-16000 gépjárműszerelő Mezőtúr 1 13000-15000 Tartós munkanélkülieket vesznek föl bet.szerelő Mezőtúr 5 9000-11000 terményboltvezető Mezőtúr 1 12000-15000 játékösszeszerelő Túrkeve 10 10000-11000 5340 Kunhegyes, Szabadság tér 9-10. Telefon: ) Foglalkozás 59/326-546 Munkavégzés helye Létszám Kereset pék Abádszalók 3 15000-20000 varrónő Kunhegyes 6 10000-20000 karbantartólakatos* Bánhalma 1 10000-14000 gépjárművez.oktató** Kunhegyes 4 20000-22000 bizt.üzletkötő*** termék üzletkötő*** K unheg^OÖÖOIjütaiék Kunhegyes 1 15000-jutalék eladó**** Abádszalók (pályakezd.) 1 10500 *** személygépkocsi szükséges **** csaj. abádszalóki lakos ** D-D-E kategória és oktatói vizsga * lakatos, hegesztő, gépszerelő szakma Tiszafüred, Kossuth tér 1. Telefon: 59/351-322/211 Foglalkozás Munkavégzés _________helye_______Létszám________Kereset bizt.ké pviselő Tiszafüred térsége 5 6000+jutalék kőműves Tiszafüred 2 13000-20000 gondozónő* Tiszafüred 2 12000 kereskedelmi ügynök Tiszafüred térsége í 10500+jutalék (heti 10 ó.fogl.) Kunszentmárton 1 80-90 Ft/ó 5310 Kisújszállás, Kossuth L. u. 16-20. Telefon: 59/321-357; 322-388 Foglalkozás Munkavégzés • . helye Létszám Kereset gépi varró Kisújszállás 5 9000-12000 telj.bér egy műszak 5100 Jászberény, Jásztelki u. 17. Telefon: 57/12-025; 12-225; 12-822 Foglalkozás Munkavégzés helye Létszám Kereset varrónő Jászfényszaru 5 10500 bizt.ügynök Jászberény 5 15000-15000 pultos s • Jászjákóhalma 1 10500-10500 rakodógép-kezelő Jászberény 3 17000-20000 Karcag, Madarasi út 27. Telefon: 311-622 Foglalkozás Munkavégzés helye Létszám Kereset gépészmérnök Karcag 1 ffi 18000-25000 geodéziai-, földmérő ümk. Karcag 1 ffi 18000-30000 (ff. vagy kf. végzettséggel)
