Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-09 / 57. szám

1994. március 9., szerda Politikai vitafórum 9 %fdt tfa Az SZDSZ megyei képviselői: Hogyan kormányozzunk? - 2. Fordulatot az életkörülményekben, a politikában 11. Meg kell akadályozni a szociális különbségek elviselhe­tetlen növekedését, a társada­lom kettészakadását. A szociá­lis ellátások rendszerét norma­tív szabályokkal kell célzot- tabbá tenni. Meg kell akadá­lyozni a nyugdíjak értékveszté­sét. Fenn kell tartani családi el­látások rendszerét, és annak a családnagysághoz kapcsolódó életszínvonal-különbségek mérséklését kell szolgálnia. A lakásfinanszírozási rendszernek főképpen az első lakáshoz jutást kell megkönnyítenie. 12. Az új kormány megalaku­lását követően kezdeményezze átfogó gazdasági-szociális megállapodás megkötését a munkáltatókkal és a szakszer­vezetekkel, amelyben össz­hangba hozzák az árak, az adók, bérek, a nyugdíjak, a munka- nélküli- és szociális ellátások alakulását egymással, illetve a gazdasági növekedés és egyen­súly várható alakulásával. 13. A közvagyon kezelésé­nek világos szabályaival, szi­gorú összeférhetetlenségi elő­írások bevezetésével, polgári demokráciákban bevált ellenőr­zési rendszerrel, a büntetőjogi és a politikai felelősség követ­kezetes érvényesítésével vissza kell szorítani a korrupciót. 14. Fenn kell tartani az egészségügyben a közfinanszí­rozás meghatározó szerepét, hogy mindenki hozzájuthasson az egészségügyi ellátáshoz. Folytatni kell az egészségügyi szolgálatások privatizációját, ki kell alakítani a kórházak új szervezeti és finanszírozási formáit, szektorsemleges finan­szírozást kell érvényesíteni. A szakellátásra is ki kell terjesz­teni a szabad orvosválasztást. 15. Biztosítani kell az iskola- alapítás és iskolaválasztás sza­badságát, széles körű vita után el kell készíteni a Nemzeti Alaptantervet. Garantálni kell az állami és önkormányzati is­kolákban folyó oktatás világné­zeti semlegességét. Bővíteni kell a közép- és felsőfokú okta­tásban részt vevők körét. Meg kell szüntetni a Tankerületi Ok­tatási Központokat. 16. Az államnak a jövőben is tartózkodnia kell a kultúra és a tudomány tartalmi irányításától, viszont fenn kell tartani az ál­lami mecenatúrát. 17. Az államnak és a közin­tézményeknek tiszteletben kell tartaniuk a társadalom világné­zeti sokszínűségét. Meg kell erősísteni állam és egyház elvá­lasztásának garanciáit, meg kell teremteni az egyházak függet­lenségének anyagi alapjait. 18. Létre kell hozni kisebb­ségi önkormányzatokat. Állami és önkormányzati pénzeszkö­zökkel kell támogatni a hazai kisebbségek anyanyelvi oktatá­sát és művelődését. 19. A magyar külpolitikának elő kell mozdítania Magyaror­szág beilleszkedését az Európai Unióba és az euro-atlanti biz­tonsági rendszerbe. Fordulatot kell elérni a szomszéd orszá­gokhoz fűződő kapcsolatokban, egyértelművé téve, hogy Ma­gyarország nem törekszik sem­miféle határmódosításra. 20. Magyarországnak az ál­lamközi, továbbá a határokon átívelő önkormányzati és válla­lati kapcsolatok révén, valamint a kulturális és oktatási intézmé­nyeknek nyújtott támogatással kell hozzájárulnia a szomszéd országokban élő magyarság ki­sebbségi helyzetének javításá­hoz, építve a szomszéd orszá­gok demokratikus politikai erő­ihez fűződő jó kapcsolatokra. 21. Átfogó haderőreformot kell végrehajtani, amelynek so­rán a magyar fegyveres erők méreteit és jellegét hozzáigazít­juk a megváltozott biztonsági feltételekhez, ugyanakkor biz­tosítjuk, hogy a fegyveres erők képesek legyenek az ország te­rületének és lakosságának meg­védésére. 22. Jogalkotási lépésekkel és pénzügyi támogatással kell javí­tani a bűnmegelőzést és bűnül­dözést, erősíteni a közbiztonsá­got. Politikamentes, határozott, professzionális rendőrséget kell teremteni, hatékonyabb pártfo­gói és utógondozói hálózattal kell fékezni a bűnelkövetők ké­sőbbi visszaesését. Olcsó államot, türelmes hatalmat, tisztességes kormányt Az elmúlt években a gazda­sági válságból, a szociális fe­szültségekből fakadó elkerülhe­tetlen nehézségek . elviselését még nehezebbé tette a kor­mányzó elit arroganciája, a tár­sadalom rendszeres kioktatása, a különböző lakossági csopor­tokkal vívott elhúzódó állóhá­ború. A következő kormánynak, a következő Országgyűlésnek gyökeres változást kell elérnie a politikai atmoszférában. 23. Véget kell vetni a hival­kodó állami költekezésnek, ol­csó és szerény államra van szükség. A központi végrehajtó apparátus karcsúcsításával és széles körű takarékossággal is hozzá kell járulni a költségvetés tehermentesítéséhez. 24. A következő kormánynak új viszonyt kell kialakítania a parlamenti ellenzékkel, a par­lamenten kívüli politikai erők­kel, az érdekképviseletekkel és a civil szervezetekkel. Keresnie kell a politikai véleménycsere és együttműködés lehetőségét, törekednie kell az ellenzéki és más vélemények figyelembevé­telére a törvényhozásban és a kormányzati intézkedések elő­készítésében. 25. A következő parlament­nek keresnie kell a nemzeti megbékélés lehetőségeit, a múlt lezárásának a társadalom nagy többsége számára elfogadható módját. A Szabad Demokraták Szö­vetsége a választásokat köve­tően e kormányzati törekvések megvalósításához keres koalí­ciós partnereket. Szabó Rudolfné s. k„ Kis Zoltán, Szerencsés István, dr. Ambrózy Péter, Fodor Görgy, Czuczi Mihály, Jánosi László, dr. Balogh Sándor Kopogtatás hóvirággal? Megint jönnek, kopogtat­nak, kezdődik a versenyfutás. A versenyt először a mi aj­tónknál kezdik, minket ost­romolnak, felváltva, olykor hóvirágot is hoznak.- Mi a garancia arra, hogy ha a főnökünk más párt jelöltjének adta koppgtatócéduláját, május végén nem gyarapítjuk a mun­kanélküliek amúgy is népes tá­borát?- Mi a garancia arra, hogy egy „koncepciós per” kapcsán nem válunk üldözöttekké? . - Mi a garancia arra, hogy egy nyilvános, közcélú pályázat elnyerésére eséllyel indulunk?- Bár a törvény tiltja, hogy azzal az információval, hogy ki adta adott jelöltnek a kopogta­tócédulát, visszaéljenek, ebben semmilyen törvényes eszköz nem akadályozza meg őket, csak a tisztesség. Még 1990-ben a tisztesség­ben, a becsület ígéretében hihet­tünk, ma garanciákat kérünk. Ezt kérjük, de leginkább sze­retnénk tudni, hogy Önök, vá­lasztópolgárok ezeket a kérdé­seket hogyan látják. És nem utolsósorban kíváncsiak va­gyunk a pártok válaszaira. Veres István Tisza Civitas A Szegény Kis Párt panaszai Mióta beindult a választási kampány, minden párt úgy pró­bál népszerűséget szerezni, ahogy tud, vagy amennyire szellemessége avagy orcájának bőre engedi. Adva van egy település, szép nagy községházával. A szép nagy községházát hajdan úgy építették tanácsházának, hogy a Szegény Kicsi Párt (hívjuk csak röviden SZKP-nak) Gazdag Nagy Elődje az általa összera­bolt pénzből finanszírozta egy részét, hogy ezáltal ő is beleköl­tözzön. Ám nem sokkal később a GNE eltűnt a történelem nagy szemétdombján, s nem maradt más belőle, csak az SZKP, aki az akkori tanácselnökkel meg­egyezett, hogy maradjanak csak nyugiban az épületben, majd vége lesz ennek a fránya rend­szerváltásnak, aztán minden megy megint fajinan. No de mi történt? Jött egy alattomos testület egy kellően el nem ítélhető polgármesterrel, akik nem átallották a választá­sok tisztaságának érdekében olyan határozatot hozni, hogy ugyan menjen már az SZKP (no nem a francba) a községházáról egy másik közintézménybe, mert nem szép dolog pártos- kodni a közigazgatás fellegvá­rában, főleg nem a választási kampány idején, mert kérdéses pártunk kampánykodik ám ren­desen - különös előszeretettel az önkormányzattal szemben. Pártunk kackiás helyett (hi­szen az nagyon népiesch lenne), kókadt bajszú vezére - a nejét képező, tündérien burrogó hangú alvezérével - aképpen re­agálta le a dolgot, hogy gondo­san elhallgatta tagsága előtt az önkormányzat hozzá kiküldött határozatát, és a mit sem sejtő, majdnem tízfős tagság és szim­patizáns „tömeg” előtt, rende­sen lerántotta a leplet a jelen nem lévő polgármesterről, a zárt kapu előtt. Ezzel aztán mindjárt mártírrá is vált a tava­szi, bimbózó ágon tollászkodó gerlicéhez hasonlatosan ártatlan pártocska összes tagjával együtt, s el is kürtölték rögvest a faluban, hogy ők szegény ül­dözöttek, kénytelenek voltak vezérük kacsalábon forgó házi­kójában ülésezni - csupán azért, mert a földalatti mozgalomban (községi metró híján) nem tud­nak egyelőre részt venni. Hja kérem: mindennek meg­van a maga koreográfiája, a buzgón, bólogatva hallgató la­kosságnak pedig a maga esze! Itt a vége, fuccs el véle - leg­alább is május végéig!-doris­Tisztelt Fekete Ferenc Úr! Örömmel nyugtázom, hogy levelezőpartereim tábora egy ígéretesen jó tollú, új résztve­vővel gyarapodott, akitől a ma­gyar irodalom még sokat re­mélhet. Csak a rend kedvéért jegyzem meg, hogy az a mon­dat: „gúnyolódó írásainak cél­pontja a keresztyén értékrendet hirdetik” - nem van írva ma­gyar, de ez ne szegje kedvét. Még a legnagyobb íróknak is vannak zsengéik. Levele jóleső nosztalgiahul­lámot indított el bennem. Iste­nem! A hatvanas években ugyanilyen intelligenciahánya- dossal és ugyanilyen szerény humorérzékkel vontak felelős­ségre írásaimért a megyei párt- bizottságon. Nagy öröm, hogy állandóság is van az ember éle­tében! Ami az írásaim alatt díszlő „kefe” szignót illeti: semmi­képpen se engedje, hogy a gyötrő bizonytalanság esetleg maradandó egészségkárosodást okozzon az Ön szervezetében. A Kossuth tér 1. harmadik eme­letéről, ahol Ön székel, csak le kell mennie az első emeletre - feltételezem, hogy ezt a megol­dást választja hazafelé menet -, és az Új Néplap szerkesztősé­gében bárki kielégíti jogos kí­váncsiságát. Bevallom, rémülten olvastam javaslatát, hogy a martfűi Tor- gyán-beszédet az Ön társaságá­ban hallgassam meg még egy­szer. Esedezve kérem, ne tegye ezt velem. Az emberkínzásnak is vannak határai. Megkülönböztetett tisztelet­tel: kefe Felszólalás Kefe úrért Őszintén izgulunk „Kefe” úrért, mivel ilyen jóízű, humo­ros írással ritkán találkozik az ember. Hogy összevissza be­szélne, az merő tévedés. Akár a múltból idéz, akár a jelent paro­dizálja, teszi ezt olyan tündé­rien, hogy azt kell mondani: mi, választópolgárok már csak ilye­nek vagyunk. Szeretünk ka­cagni, mert buták azért nem va­gyunk, imádjuk egymást, mi, választópolgárok, és Kefe úrral együtt nevetünk. Ugye a jó hu­mort, a nevetést nem akarják megtiltani n’ekünk? Ha ezt ten­nék, mi akkor is nevetünk, mert van humorérzékünk. Aki meg­érti a humort, az nevet rajta, aki megsértődik, az nevetséges. Amúgy is kisajátították már nemzeti ünnepeinket, magyar­ságunkat, a tévében a Híradó bevezető képsoraiban a szöges­drót átvágása mintha csak Nahlik vagy Pálfi G. úr ér­deme lenne. (Nem ártana már a Híradó elején valami vidámab­bat is látni.) Ha nem lennének Kefe urak és hölgyek, még a mosoly is el­tűnne már ebből az országból. Azért kellenek ők nekünk, mert demokráciát szeretnénk. A pártok pedig nyugodtan ír­ják le, mit ígérnek a népnek, vi­tatkozzanak egymással az újság hasábjain, és ne haragudjanak érte, ha az a huncut Kefe úr mindig ott motoszkál önök kö­zött. Ha betiltanák az írását, ő akkor is létezik, ott motoszkál az emberek fejében. A gondola­taink pedig a sajátjaink, s ha van hozzá kedvünk, megosztjuk másokkal. Miért ne lehetne „Kefe” az az „általános valaki”, aki akár tet­szik, akár nem, létezik, és min­denütt ott van. Ő volt a nagy ok­tóberin a hallgatóság, ő ma a gyűléseken a közönség, és néz­zék el neki, ha néha „alig tud ki­jutni a vizeldéig”. Higgyék el, az ilyesmi nem mindig esik meg vele. Tisztelettel: „Pártatlan hűséges olvasó” jelige Jászboldogháza (Címem, nevem a szerkesztő­ségben van.) A Köztársaság Párt sajtóközleménye A Köztársaság Párt kor­mányzati szerepvállalása esetén felgyorsítaná a már meghozott kárpótlási törvények végrehaj­tását, de nem tervezi a kárpótol­tak körének további bővítését. A Köztársaság Párt szüksé­gesnek tartotta, hogy az elmúlt rendszer igazságtalanságai mi­att kárt szenvedetteket a társa­dalom teherbíró képességének megfelelően kárpótolják. Vé­leményünk szerint a múltban a jelenlegi részbeni kárpótoltak körénél szélesebb réteget ért ugyan különböző jellegű és mértékű igazságtalanság, ennek ellenére további kárpótlási tör­vények meghozatalát nem tart­juk megvalósíthatónak. Úgy ítéljük meg, hogy ma sem szol­gálja a társadalmi közmeg­egyezést, ha a kárpótlási tör­vények végrehajtása során a sé­relmet szenvedtek hosszan tartó, rosszul előkészített bürok­ratikus eljárás során juthatnak hozzá a remélt támogatásnál je­lentősen alacsonyabb értéket képviselt kárpótlási jegyekhez. A gazdasági folyamatok tervez­hetősége pedig nélkülözhetet­lenné teszi a kárpótlás lezárását. A Köztársaság Párt fontosnak tartja, hogy a folyamatban lévő kárpótlási ügyek minél előbb befejeződjenek, és a követke­zőkben hangsúly a gazdaság tel­jesítőképességének fokozására tevődne át. A Köztársaság Párt nem tartja kellően átgondoltnak a tervezett előválasztás ötletét. Úgy ítéljük meg, hogy a koráb­ban kialakított felkészülési és kampánytervünket jelentősen megzavarná a tervezés idősza­kában még nem ismert esemény utólagos közbeiktatása. Véle­ményünk szerint egy esetleges előválasztás nem szolgálná sem a választópolgárok aktivitásá­nak növelését, sem a pártprog­ramók közötti eligazodás esé­lyét, ugyanakkor aránytalanul nagy költségkihatással járna. Megítélésünk szerint a szimu­lált körülmények közötti vokso­lás eredményeiből érdemleges következtetéseket nem lehetne levonni, ellenben magában rej­tené a választási kampány el­durvulásának veszélyét. Az ötlet megvalósulása ese­tén, amennyiben a meghatározó politikai erők részt vesznek az előválasztáson, úgy a Köztársa­ság Párt nem zárkózna el je­löltje indításától. A Köztársaság Párt jelentő­sen csökkentené az állami tulaj­donban maradó vagyontárgyak körét, így kormányzati szerep- vállalása esetén felgyorsítaná a privatizáció folyamatát. Az új tulajdonosok megjelenéséig az állami többségű részvénytársa­ságokban a jogokat gyakorló Állami Vagyonkezelő Rt.-nek tartózkodnia kellene a politikai indíttatású beavatkozásoktól. Támogatjuk azon gazdasági és pénzügyi szevezetek veze­tőit, akik alapos szakmai előké­szítő munka elvégzéséhez kötik az évi rendes közgyűlések meg­tartását, és az ÁV Rt. sürgető levele ellenére nem erőltetik a választások előtti szervezeti eseményt. Úgy véljük, hogy az államnak a tulajdonosi jogokat nem a személyi függőség erősí­tésével, burkolt vagy nyílt köve­teléssel kell gyakorolni, hanem egyértelmű és kiszámítható jogi környezet megteremtésével. Köztársaság Párt Országos Elnöksége „Benne vagyok a kiválasztott kétszázezerben”, ezért „megkaptam” Újabb vérnyomás-karban­tartó küldeményt kézbesített számomra a posta, önhibáján kívül. Megkaptam én is az elmúlt négy év „eredményeit” színes­ben, importpapíron, kiváló mi­nőségben, lefóliázva (mint egy nagyon exkluzív vagy a magyar törvények szerint közízlést sértő szexmagazinokat szokás), még a fóliában helyreigazítva taglaló kiadványt: „Magyarok 4 év erő­feszítés, Magyarország 4 év ha­ladás” címmel. Büszke vagyok, hogy olyan magyarokkal élhetek egy or­szágban, akik körülhajózzák a földet, érmet szereznek olimpi­ákon, még akkor is büszke va­gyok erre, ha ugyanezt a telje­sítményt a rendszerváltás előtt is véghezvitték. Ők keményen dolgoztak ezért. Ez mind igaz a kiadványban. Amiért háborgók, az a valót­lanságok állítása, mind a gazda­ság helyzetéről, az inflációról, a nyugdíjak reálértékéről, a me­zőgazdaság fejlődéséről. Nem tetszik az, hogy a befi­zetett adót egy költségvetési szerv önhatalmúlag, burkolt vá­lasztási kampányra használja fel, az, hogy egy másik aláren­delt szervezet (népesség-nyil­vántartó) utasít a címek kigyűj­tésére, a postaköltség viselé­sére. Egy ilyen gazdasági hely­zetben, amikor a pedagógusok sorra jelentik fel munkáltatóikat a munkaügyi bíróságon, az egészségügyi dolgozók sztráj­kot fontolgatnak. A levegőnk, a vizünk sok helyen egészségre ártalmas, munkanélküliek száz­ezrei nem tudják, mit kezdje­nek, ha lejár a járadékfizetés időtartama. Hajléktalanok vár­nak fedelet fejük fölé, egy tál meleg ételt a hasukba. Hány millióba kerülhetett az a kétszázezer, amit már kiküld­tek, mennyi az a példányszám, amit az érdeklődők ezután igé­nyelhetnek? Úgy gondolom, ez a kis herdálás egyesek szerint fel sem tűnik a milliárdos pénz­ügyi panamák mentén, amit fe­lelős kormánytisztviselők pri­vatizációnak, bocsánat: magá­nosításnak neveznek. Egy dologban reménykedem, ilyenre még egyszer nem lesz lehetősége annak, aki most tette, aki pedig követi, annak nem is áll szándékában. Sári Béla A KDNP a gyógyszerárakról és a nyugdíjakról Az SZDSZ nyilatkozata Az ajánlási szelvények gyűjtéséről Tudomásunkra jutott, hogy egyes választókerületekben a választópolgárokat megté­vesztve, az SZDSZ nevében már gyűjtik az ajánlási szelvé­nyeket. A Szabad Demokraták Szö­vetsége kijelenti, hogy aktivis­tái az Országos Választási Bi­zottság által előírt határidőnek megfelelően csak március 9-én kezdik meg az ájánlási szelvé­nyek (közhasználatú nevén a kopogtatócédulák) gyűjtését. Felhívjuk a választók figyel­mét, hogy az SZDSZ aktivistái a szelvények gyűjtésekor a párt pecsétes megbízólevelét fogják felmutatni. Kérjük a választó- polgárokat, hogy az SZDSZ je­löltjeinek szánt ajánlószelvé­nyeket csak nekik adják oda. Szabad Demokraták Szövetsége Az emelkedő gyógyszer­árak súlyos nehézség elé állítják a nyugdíjasok egy részét. A közgyógyellátás és a szociális segélyezés nehe­zen tud lépést tartani az ob­jektív igényekkel. A Kereszténydemokrata Néppárt abból kiindulva, hogy a lakosság által fizetett gyógyszerszámla mintegy 12-13 milliárd forint, s en­nek körülbelül § milliárdnyi részét a nyugdíjasok fizetik, azt javasolja, hogy 1995. ja­nuár elsejétől alapvetően változzék meg a nyugdíja­sok gyógyszertámogatása. Az ezen időpontban esedé­kes nyugdíjemelkedésből 2-2,5 százaléknak megfelelő összeget a nyugdíjalap köz­vetlenül juttasson az egész­ségbiztosítási pénztárnak. Ez esetben a jövő januárban esedékes nyugdíjemelés például nem 10, hanem 7,5-8 százalék lenne, ám a nyugdíjasok, biztosítási kár­tyájuk felmutatásával nem a jelenlegi magas térítési díjat, hanem egy adag (doboz) gyógyszerért egységesen egy meghatározott alacsony összeget fizetnének. Az intézőbizottság felszó­lítja a párt szakbizottságait és fentiek részletes kidolgo­zására és az elnökséget, hogy az elgondolást tár­gyalja meg a nyugdíjasok szervezeteivel és a társada­lombiztosítási önkormány­zatokkal. A Nyílt térben megjelent írásokat változtatás nélkül közöljük, tartalmukért a szerkesztőség felelősséget nem vállal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom