Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-09 / 57. szám

Világgazdaság­sorokban Kijev megcsapolja a gázvezetéket? A moszkvai magyar ke­reskedelmi képviselet illeté­kese elzárkózott a nyilatko­zattól azzal kapcsolatban, hogy az Ukrajnán át vezető orosz gázcsap elzárása érinti-e, s ha igen, milyen mértékben a magyarországi szállításokat. Az orosz lépés oka, hogy Ukrajna mintegy 1500 milliárd rubellel - majd 1 milliárd dollár - tar­tozik Moszkvának, s hogy Ukrajna náponta negyven- millió köbméterrel csapolja meg a Nyugat-Európának szánt földgázszállítmányo­kat. Ukrajna nem nyúlt hozzá a Nyugat-Európába tartó orosz exportföldgázhoz - közölte Vaszilij Rozgo- nyuk, az Ukrgazprom ukrán gázügyi vállalat főmérnöke. Új kőolajmezőket fedeztek jel Brazíliában Nemzetközi szempontból is jelentősnek minősülő kő­olajmezőket fedeztek fel Brazíliában - jelentettet az AP-DJ amerikai gazdasági hírügynökség hivatalos bra­zil közlésre hivatkozva. A Petrobras állami kőolajhol­ding elnökének, Joel Ren- nónak a közlése szerint a négy új olajmezőre a Rio de Janeiro melletti Cam- pos-medencénél leltek, s kincsüket egymilliárd hor­dóra becsülik. Az AP-DJ megjegyezte, hogy nemzet­közi léptékkel mérve „óriá­sinak” számít minden olyan olajmező, mely ötszázmillió hordónál több fekete ara­nyat rejt a méhében. A négy olajmező közül a legna­gyobb 550 millió hordónyi készlettel rendelkezik, és a már feltárt Alabacora-mező közelében helyezkedik el. Katalizátor­újítás a Fordnál Új katalizátort fejlesztet­tek ki a Ford Műveknél. A kizárólag palládiumot tar­talmazó katalizátor növeli a gépkocsik élettartamát és hatékonyságát. Az újítás ezenkívül csökkenti a rádi­um tói való függőséget, amely rendkívül ritka fém. A Ford kísérleti szakembe­rei szerint az új készülék jobban tűri a magas hőt, ez­zel pedig lehetővé válik, hogy közelebb helyezzék el a kipufogódobhoz. Ezáltal tovább csökkenthető a kör­nyezetszennyező anyagok kibocsátása. A gyár kezdet­ben csak kis sorozatban sze­reli fel az új katalizátort egyes 1995-ös személygép­kocsi- és teherautó-típu­sokra. A „törhetetlen rizsestül” vége A kínai állami vállalatok és hivatalok dolgozóinak már több mint egynegyedét al­kalmazzák munkaszerződés­sel az egész életre szóló fog­lalkoztatást szavatoló forma helyett, melyet „a törhetetlen rizsestál” rendszerének ne­veznek Kínában. A China Daily című, angol nyelvű kí­nai lap szerint a 80 millió ál­lami alkalmazott közül már 23,3 millió dolgozik szerző­déses rendszerben. Az a kü­lönbség a kétféle alkalmazási forma között, hogy a szerző­dések körülhatárolják az al­kalmazottak kötelességeit, és ha a dolgozó nem teljesíti őket, el lehet bocsátani. „A törhetetlen rizsestál” rend­szere viszont feltétlen jogot biztosít az adott munkahely­hez. Ez a szisztéma nem en­gedi meg a hozzá nem értő, fegyelmezetlen dolgozók el­bocsátását, s ha egyszer va­laki felelős pozícióba jutott, nem mozdítható el a nyug­díjkorhatár eléréséig. Ruházati termékek és cipők Sok az olcsó, igénytelen tömegáru Növekedtek a felvásárlási árak Tavaly fél év alatt a Kereskedelmi Minőség-ellenőrző Intézet a gyártó és forgalmazó cégek megbízásából - előminta alapján - összesen majd 30 ezer hazai és import termék minőségi vizsgála­tát végezte el a forgalomba hozatal előtt. A fél évről készült do­kumentum egy kötetre rúg, melyből az alábbiakban a ruházati termékekből válogattaunk egy csokorra valót. Már csak azért is, mivel a ruházati termékekre és a cipőre érkezik évről évre a legtöbb jogos vásárlói panasz. Például 1993-ban ez a szám meg­haladta a 90 ezret. A félév során az importőrök 6800 féle ruha-, illetve textil­ipari terméket vizsgáltattak, közel húszszor annyit, mint 1992 második félévében! Az előminták közül 920 termék (a minták 14 százaléka) teljesen hordhatatlan, forgalomba hoza­talra alkalmatlan volt. Az igen nagy számú minta vizsgálata alapján két fő ten­denciát figyeltek meg. Az áruk döntő többsége olcsó, igényte­len kivitelű tömegáru, rendelte­tési céljára éppen csak megfe­lelő minőségű termék. Ide so­rolható a kínai áruk nagy része, a török termékek többsége; a román, ukrán, orosz, cseh és szlovák áruk egy része is. Az amerikai-magyar vegyes válla­latok, kereskedőtársaságok által behozott áruféleségek többsége szintén olcsó, termelékeny technológiával készült tömeg­áru. A termékek másik része neves forgalmazó-gyártó cégek­től védett márkás árukból tevő­dik össze, igényes kivitelű, sza­vatolt, ellenőrzött minőségű. A méteráruk között szinte minden szövet- és kelmetípus előfordult. Gyakran tapasztaltak viszont az áru esztétikus megje­lenésével ellentétben a használ­hatóságot korlátozó minőségi hibákat, néhány blúzanyag és felsőruha-szövet szintén súlyos színtartósági hiba miatt volt al­kalmatlan rendeltetési céljára. A felsőruházati termékek be­hozatalát különféle férfi, női, gyermek szövött termék, sport- ruházati cikk jellemzi. A kötött­áruk nagy része olcsó kínai pamutáru, szép számmal fordult elő török és olasz import gépi és kézi kötésű termék, görög divatáru. A felsőruházati kon­fekcióra általában jellemző kis darabszámigény miatt a raktár­tételek vásárlása kedvező felté­teleket teremt az importálók­nak. Ugyanakkor az alacsony ár sok esetben avult vagy gyenge minőségű árut takar. Kedvezőbb a megítélése a jó minőségű tételből visszamaradt, esetenként a méret szempontjá­ból deszortált és ezért olcsón megvásárolt árukészletnek. A kifogásolt termékek nagy része ebben az árucsoportban is a kínai gyermekruházat volt, az egyik kft. flanell gyermekingei és -pólói gyenge színtartóság miatt gyermekruházati célra al­kalmatlannak bizonyultak. Az alsóruházati termékek vá­lasztéka szintén széles minőségi skálán mozgott. A kifogástalan minőségű Triumph termékek, a jó minőségű Palmers fehérne­műk, a Huber Trikó jó kivitelű alsóruházati termékei minden szempontból kielégítették a rendeltetésszerű használat kö­vetelményeit. Választékbővítő, színvonalas fehérneműket im­portált a Röltex Rt. a francia Le- jaby és a német Luwa termé­kekből. Az egyik vizsgált indiai im­portból származó férfiingek a minimális színtartósági köve­telményeknek sem feleltek meg. Méretezés és színtartóság szempontjából egyaránt megfe­lelőek voltak az olasz elasztikus harisnyanadrágok, a Salaman­der Noblesse és Canel elneve­zésű zoknijai, az Elizabeth fan­tázianevű kínai zokni rendkívül rossz színtartóság miatt nem ke­rülhetett forgalomba. Cipőtermékekből fél év alatt mintegy több mint 2300 párat vizsgáltak meg az intézetnél (a korábban bemutatott lábbelik száma megközelítette a 100 ezer párat!). A minőségellenőr­zés nem mutatott nagyon jó eredményt. Az import lábbelikről általá­nosságban elmondható, hogy közepes, illetve gyakran még ennél is rosszabb minőséget képviselnek. A MEI szerint ez összefügg azzal a kereskedelmi szituációval, hogy a gomba módra szaporodó kereskedelmi vállalkozások rendkívül olcsón felvásárolják nyugati maradé­kokat, elfekvő készleteket, s va­lójában ezt a gyenge minőségű árut adják el igen drágán ha­zánkban. A MEI-nek bemutatott mo­dellek közel egyötöde külön­böző hibák miatt nem kerülhe­tett forgalomba. (ez) Csak a szőlő lett olcsóbb Az infrastruktúra munkahelyet teremt A Településfejlesztési Alap (TFA) támogatásával 1991-ben kezdődött el az a gázprogram, amelynek eredményeként számos hátrányos helyzetű település kap­csolódhatott be a vezetékes gázhá­lózatba. A fejlesztés első szakasza 1993-ban lezárult, s idén elindul a második üteme. A kormányzat szándéka szerint a 1996-ig tartó munkálatok eredményeként az érin­tett települések infrastrukturális helyzetének javulása mellett csök­ken a munkanélküliek száma is. A program főleg az ország fej­lesztésből eddig kimaradtak része­ire, így elsősorban Kelet-Magyar- országra koncentrál: Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyét. A be­ruházások értéke 23 milliárd forint, melynél a fejlesztések felét so, ön­kormányzatok fizetik, míg a másik 50 százalékon a TFA és a helyi la­kosság osztozik fele-fele arányban. Az önkormányzatok a szükséges pénzt gyakran csak kölcsönből tud­ják előíeremteni, ekkor az alaptól a hitelkamat 30 százalékára vissza nem térítendő támogatást kapnak. A családoknak a gáz bevezetése előreláthatólag 40-50 ezer forint­jába fog kerülni. Az 1318 érintett településen kö­zel egymillió ember él. A gazda­sági-társadalmi szempontból elma­radottnak minősített helységek ön- kormányzatai 1994. szeptember 31-ig pályázhatják meg a fejlesztési támogatást, a munkanélküliség mi­att elmaradottak pedig 1994. már­cius 31-ig. Azért ez a megkülön­böztetés, mert amíg az előbbi kate­gória pályázata 3 évre szól, addig az utóbbié egy évre. Vagyis a mun­kanélküliség által leginkább sújtott A mezőgazdasági termelők tavaly - a januártól decemberig terjedő időszakban - 25 száza­lékkal magasabb áron értékesí­tették mezőgazdasági termékei­ket, mint 1992-ben, jelentette be a Központi Statisztikai Hiva­tal. A növénytermelési és kerté­szeti termékek felvásárlási árai - ugyanezen időszak alatt - több mint 35 százalékkal növe­kedtek, míg az élőállatoké és a feldolgozott termékeké csupán 19 százalékkal emelkedtek. Ár­színvonal-csökkenést egyedül a szőlőnél regisztráltak a szak­emberek. A KSH felméréséből kiderül, hogy a múlt év végén a terme­lők a búzát tudták a legmaga­sabb áron értékesíteni, igaz, nö­vekedett a búza és az árpa ter­melői és piaci átlagára is. A ku­koricáé változatlan maradt a vizsgált időszakban. A vágósertés kilogrammját októberben 106, az év utolsó napjaiban viszont már csak 102 forintért vásárolták fel a terme­lőktől. Ezen időszak alatt csök­kent a vágómarha felvásárlási ára is. Hasonlóképpen lefelé tendált a malac, a süldő, a hízott sertés és a növendék szarvas- marha termelői átlagára, viszont emelkedett a vágóbaromfi és a borjú termelői ára. A fenti ár­tendenciák - a statisztikus vé­leménye szerint - az év első he­teiben is folytatódtak. FEB Folyamatosan négy éve Az ipari termelés csökken megyénkben Agroker-változások A piacnak meg kell felelni települések évente adhatnak be pá­lyázatot. így az állástalanok száma változásának függvényében kerül­hetnek a helységek ki, illetve be a támogatottak körébe. A helyi gazdaság fejlődésére bi­zonyítottan jó hatással van az inf­rastruktúra bővülése. Az eddigi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a felzárkóztatott térségekben ugrász- szerűen megnőtt a munkalehetősé­gek száma. Az infrastrukturális fej­lesztéseket követően évek óta gaz­dára váró vállalatokat, termelő­üzemeket sikerült privatizálni. Érdemes megjegyezni, hogy azon vállalkozók, akik munkanél­külieket foglalkoztatnak, szintén részesülhetnek kamat-, illetve visz- sza nem térítendő támogatásban. Az alapban 4 milliárd forintot kü­lönítettek el munkahelyteremtésre. Ez legalább 12 ezer új állás létesíté­séhez elegendő. (bzs FEB) Az oldalt szerkesztette: Vági E. Zoltán A megyei székhelyű ipari szervezetek termelése 1989-től kezdődően évről évre folya­matosan csökkent. Ez a ten­dencia 1993-ban is folytató­dott, de a visszaesés üteme számottevően mérséklődött - tartalmazza a megyei KSH 1993-ról szóló beszámolója. Az 50 fő feletti létszámot fog­lalkoztató gazdálkodók termelési értéke tavaly 61,7 milliárd Ft-ot tett ki, mely folyó áron 8,7 száza­lékkal több, összehasonlító áron számítva viszont 3,4 százalékkal kevesebb az 1992. évinél. A termelése alapján több éve legnagyobb súlyt (36,9 százalé­kot) képviselő élelmiszerek és italok gyártása ágazatban az át­lagosnál kisebb, míg a textíliák, ruházati, bőrtermékek gyártása, a fafeldolgozás, papíripari termé­kek gyártása, kiadói és nyomdai­pari tevékenység és a vegyi, gumi- és műanyag termékek gyártása ágazatban a megyére jellemzőnél nagyobb mértékű csökkenés következett be. Ez utóbbi ágazatok az ipari terme­lésből az előző évinél kisebb mértékben, együttvéve 13,4 szá­zalékban részesedtek. Az ipari termelés közel három­tizedét adó gépipar teljesítménye a tavalyi szinten maradt úgy, hogy az ide tartozó szakágaza­tokban eltérő mértékű és irányú változások történtek. A feldolgo­zóiparon belül a kohászat, a fém­feldolgozási termékek gyártása, valamint - döntően a növekvő belföldi kereslet hatására - a bú­torgyártás termékkibocsátása bővült a legnagyobb mértékben. A fontosabb cikkek közül a jó­részt export bérmunkában előál­lított alsóruházati termékekből 4,6-szer, a tavalyi alacsony szint után cukorból 2,5-szer, háztartási villamos porszívóból egyharma- dával, háztartási villamos fa­gyasztószekrényből egynegye­dével többet állítottak elő, mint egy évvel korábban. Tíz százalé­kot meghaladóan nőtt a termelés radiátorból, égetett téglából, pa­lackozott sörből, valamint hús- és szalonnakészítményekből. Jelentős - 20 százaléknál na­gyobb - mértékű visszaesés kö­vetkezett be mezőgazdasági gép- és berendezésekből, kenyérből, péksüteményből, nyershúsból és sajtfélékből. A megfigyelt adatszolgáltatói körben a foglalkoztatottak száma egy év alatt egytizedével csök­kent, míg az egy foglalkozta­tottra jutó termelés 4,3 százalék­kal meghaladta az előző évi szin­tet. A megyei székhelyű ipari szervezetek január-decemberi árbevétele 59,6 milliárd Ft volt, mely folyó áron - a termelésnél szerényebb ütemben - 3,7 száza­lékkal emelkedett, összehason­lító áron viszont 8,2 százalékkal elmaradt az 1992. évitől. A belföldi értékesítés volu­mene 4,7 százalékkal, az export az átlagosnál jobban, csaknem egyötödével csökkent a 12 hónap alatt. Az 50 embernél többet foglal­koztató építőipari szervezetek 1993-ban 659 millió Ft értékű építési-szerelési munkát végez­tek, ez folyó áron alig háromne­gyede az egy évvel korábbinak, volumene pedig a tavalyihoz ké­pest több mint egyharmadával csökkent. (Forrás: KSH) (vági) Munkanélküliek vehetnek részt Ezüstkalászos gazdatanfolyam Egy magánkézben üzemelő vállalat számára már korántsem mindegy, hogy milyen piaci po­zíciókat tud magának megsze­rezni és magtartani. Ennek ér­dekében mindent elkövet, min­den tőle telhető lépést megtesz. S ha ez a cég éppen a mezőgaz­dasági termelőket kívánja ki­szolgálni, akkor nincs is könnyű helyzetben, hiszen mindenki ál­tal ismert az ágazat helyzete és fizetőképessége. Az Agroker Rt. folyamatosan bővíti tevékenységi körét, nyitja új kirendeltségeit. Mindent a vevőért. Ennek érdekében a cégnél ez évtől új tevékenység a termeltetői munka. Tudják és látják, hogy a gazdaságoknak, az egyéni gazdáknak igen nehéz beszerezni a szükséges mennyi­ségű műtrágyát és növényvédő szert. Ráadásul mindez elen­gedhetetlen ahhoz, hogy megfe­lelő, a piacon értékesíthető ter­méket állítsanak elő. Bár létezik ennek segítésére a hektáron­kénti 14 ezer forintos termelési hitel, azonban ezt nem minden mezőgazdasági termelő tudja igénybe venni. Magát a hitelt azonban nem­csak a termelő, hanem a termel­tető mint integrátor is felveheti, így ezt kihasználva egy, a cég­gel kötött szerződés alapján a mezőgazdasági termelést meg­finanszírozzák. Természetesen ebben az esetben a termelő a cégnek köteles értékesíteni ter­mékeit. A felvásárlás nem is lenne gond, azonban szükséges hozzá tárolókapacitás biztosítása is. Ezért az Agroker a GMV de­centralizációs privatizációjában „részt vett”, ugyanis megvásá­rolták Tiszaföldváron a tárhá­zat. Ennek technikai lebonyolí­tása még folyamatban van. A tárházban mintegy 15 ezer tonnányi terményt tudnak tá­rolni. Ide kívánják majd szállí­tani a termeltetési szerződések­ből származó terményeket. A távlati tervekben szerepel az is, hogy a mezőgazdasági termék­kereskedelemben is részt vesz a cég. Erre azért is gondoltak, hogy ha a tőlük gépet vagy egyéb terméket vásárol egy gazdálkodó, akkor adott esetben az Agroker nyújtson egy biz­tonságot úgy, hogy a megter­melt árut felvásárolja. -ein­A karcagi Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépis­kola és Gimnázium, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ indított ezüstkalászos gazdatanfolya- mot. A képzésen csak olyan munkanélküliek vehetnek részt, akik szakmai múltjukban mind a négy évszakra vonatkozóan legalább 2-2 hét szakmai gya­korlatot igazolni tudtak. A hallgatók többsége most kapta, kapja vissza földjét, így szüksége van ismereteinek fel- frissítésére. Mindannyian tud­ják, hogy a mezőgazdaságban nagyon fontos a szaktudás, hi­szen így lehet biztonságosan termelni. A 180 órában állattenyész­tési, növénytermesztési, kerté­szeti, műszaki, pénzügyi és gyakorlati ismereteket kapnak az iskola tanáraitól, akik min­dent megtesznek azért, hogy az ezüstkalászos gazdavizsga 30-án mindenkinek sikerüljön. A kunmadarasi Czéklás Ba­lázs már régóta önállóan gaz­dálkodik. Tavaly 4 hektárt bé­relt az 1 hold földje és 800 kvadrát kertföldje mellé. Ezen a területen tudta megtermelni a takarmányt, hiszen most is van 44 juha, egy tehene borjúval és 16 sertése. Az alapvető gépeket már korábban megvette a csa­lád. Azért jelentkezett a tanfo­lyamra, hogy a hiányzó ismere­teket elsajátítsa. Korábban a Jászkun Volánnál dolgozott, s ők voltak az első fecskék Mada­rason, akik neki mertek vágni az önálló gazdálkodásnak. Ta­valy a locsolással voltak gond­jaik, mert vettek egy saját öntö­zőberendezést, de a csatorna­rendszert csak másfél napig tud­ták használni. A kis földbe bú­zát vetettek - bízik abban, hogy a jó idő kedvezett neki. A mara­dékba kukorica kerül. Az udva­ron ott áll a traktor, a borona, eke, kultivátor, így csak a vető­gépet szokták bérelni a mun­kákhoz. A takarmányt tárolja, s a kalászosból a felesleget érté­kesíti, mert az így befolyt ösz- szeg fedezi a költségeit. A tanfolyam legfiatalabb hallgatója a 21 éves Fülöp Imre, aki korábban a tsz-ben dolgo­zott, jelenleg munkanélküli. Szakmája növénytermesztő gé­pész, itt most feleleveníti a tu­dását. A család 8,5 hektáron gazdálkodik a karcagi határban, melyből 6 hektár legelő az álla­toknak biztosítja a takarmányt. A család héttagú, a szükségés zöldséget, gyümölcsöt az ott­honi kertben termelik meg. Jön a tavasz, így az időszerű mun­kákat is kezdeni kellene - mondja. Imrének a 30-i vizsga után távlati terveiben szerepel, hogy beszerezze a családnak az alapvető gépeket. Tudja, hogy ehhez azonban pénz kell, így az idén a lucernát, a kukoricát, az árpát még nem tudják saját gé­pekkel betakarítani. Az iskola állatállománnyal is rendelkezik, így az elméletben tanultakat gyakorlati rész egé­szíti ki. D. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom