Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-08 / 32. szám
Dr. Kis Zoltán számadást készített az elmúlt négy évről Egy képviselő parlamenti mérlege (Az alábbiakban dr. Kis Zoltán, a parlament mezőgazda- sági bizottságának alelnökinek, a Felső-Jászság SZDSZ-es országgyűlési képviselőjének beszámolójából közlünk részleteket, melyben saját, négyéves tevékenységét veszi számba és értékeli.) „Az országot és a gazdasági fejlődést is egyaránt érzékenyen érintő gond a telefonhálózat kritikus helyzete. A távközlésről szóló törvényt a kormány mintegy kettőéves késedelemmel, 1992 tavaszán nyújtotta be, s a tárgyalást is szándékosan késleltette annak érdekében, hogy a piacot uraló, monopolhelyzetben lévő Matáv helyzetét stabilizálja. Számos módosító indítványt nyújtottam be a törvényhez, melyekről részletesen 1992. október 19-én szóltam. Szorgalmaztam, hogy a távközlés fejlesztésére pályázatok kerüljenek kiírásra és a legjobb ajánlatot tevő vállalkozások koncessziós jog alapján kezdhessék el a szolgáltatást. Javaslataim jó része a törvénybe bekerült, de mivel azt a frekvencia, valamint a rádióról és a televízióról szóló törvények elfogadásához kötötték, így gyakorlatilag csak 1993. július 1-jét követően kerülhetett arra sor, hogy egyes körzetekben az ön- kormányzatok kérésére a távközlési hálózat fejlesztését célzó koncessziós pályázatok kiírása megtörténjen. A Jászságra nézve ez mintegy két és fél éves késedelmet jelent. Jelenleg ott tartunk, hogy a koncessziós pályázat elfogadását követően az érdemi építési munkálatokat csak 1994 márciusában kezdhetjük meg. Szinte érthetetlen az ilyen halogató magatartás akkor, amikor a telefonhálózat létrehozására rendelkezésre áll a megfelelő külföldi tőke, valamint a szolgáltatáshoz két nemzetközi hírű cég, nevezetesen a PTT Telecom B. V. Nederland és a SWISS Telecom PTT, ám így is óriási eredmény más térségekhez képest, hogy azoknak, akik befizették a 15 ezer forintot, még az idén telefonja lesz. Számos gondot jelentett a mezőgazdaságban dolgozóknak az, hogy a kárpótlás során megszerzett, valamint a korábbi részarány-földtulajdonok kiadása szinte lehetetlenné vált. Mindezeket érzékelve a mező- gazdasági bizottság önálló törvényjavaslatot készített elő a földrendező és földkiadó bizottságok működéséről. Ennek egyik előadója én voltam. 1992. november 9-én és november 23-án elmondott beszédeimben szorgalmaztam a tanya körüli földek mielőbbi kiadásának biztosítását, amit sikerült elérni. A kormánykoalícióhoz tartozó Kisgazdapárt az átalakult termelőszövetkezetek munkájának nehezítésére azt a javaslatot kívánta elfogadtatni, amely szerint a szövetkezetek felett a megyei földművelésügyi hivatalok általános törvényességi felügyeletet láttak volna el. A gyakorlatban ez azt jelentette volna, hogy a szövetkezet szinte valamennyi döntését és határozatát egy közigazgatási szervezet teljes körrel cenzúrázhatja. Az 1992. december 15-i és december 17-i felszólalásomban kértem a képviselőtársakat, hogy az indítványt ne fogadják el és a törvényességi felügyeletet is az általános jogelveknek megfelelően csak a megyei főügyészségek gyakorolhassák. Észrevételeimet a kormánypárti képviselők is elfogadták, így sikerült megakadályozni a mező- gazdasági ágazatban tevékenykedő szövetkezeti szféra működésének teljes lehetetlenné tételét. A szövetkezetekről szóló törvény, valamint az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó törvény módosítása során 1992. december 21-én arra hívtam fel a figyelmet hozzászólásomban, hogy a kiválni szándékozó szövetkezeti tagok vagyonmegosztását bírósági úton is lehet érvényesíteni, kötelező árverésre csak akkor kerülhet sor, ha a kivinni szándékozott vagyon a termelőszövetkezet összes vagyonának 10 százalékát meghaladja. Ugyancsak kisgazdapárti indítványra került volna sor a szövetkezeti törvény módosítására, melynek érteimben a kívülálló üzletrész-tulajdonosok is kezdeményezhették volna a szabad vagyonkivitelt. Amennyiben ezt elfogadta volna az Országgyűlés, úgy az eddig is igen nagy mennyiségben kivitt és az ágazatból elvont, valamint felélt vagyonköre olyan nagy lett volna, amely már a termelést ellehetetleníti. A kívülálló üzletrész-tu- lajdnosok jó része ugyanis nem a mezőgazdaságban dolgozik, s az így megszerzett vagyontárgyakat vagy feléli, vagy más ágazatban értékesíti. Megjegyzem: a szövetkezeti átmeneti törvény hatására a szarvas- marha-tenyészállomány 40 százalékát, míg a sertés-tenyészál- lomány 60 százalékát vágták ki. Az 1993. június 22-i és a július 6-i beszédemben mindezeket elmondtam, és sikerült is egy olyan hatpárti megállapodást' megkötni, amely a szövetkezeti törvény újabb módosítását pártközi egyeztetés alapján 1994 tavaszára halasztotta. A Jászberény határában immár több évtizede a hűtőgépgyár által lerakott és közvetlen veszélyt is jelentő hulladéktemető felszámolását szorgalmaztam 1990. október 16-án. A célt sikerült elérni, de a megoldás és annak költségei vitára adhatnak okot, ugyanis a közel 3 milliárdos beruházás a hűtőgépgyár vételárából került levonásra, amire rámegy a gyárért kapott összeg nagyobb része. Városunk lakosságát ma is élénken foglalkoztatja a hűtőgépgyár privatizációja, amely sajnos keserű tapasztalatokat adott. Az értékesítés hátterét és a munkások további sorsát szerettem volna tisztázni 1991. október 22-én. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter úr elismerte, hogy a szerződéskötés nem a legkörültekintőbb módon történt meg, azonban az Ország- gyűlés nem rendelte el ennek az ügynek a további vizsgálatát. Úgy gondolom, ha ez akkor sikerül, talán nem lett volna ennyi munkanélküli városunkban.” Sikeresnek bizonyult az „Aranytallér” Megyénkben több mint húszmillió ■■■■■■ forintért jegyezték ■■■■■■ Az Aranytallér befektetési jegyet az országban összesen 742,2 millió forint értékben jegyezték, melyből megyénk 20,6 millióval „vette ki” részét. A Questor Befektetési Alapkezelő Kft. az elmúlt évben kétszer bocsátott ki befektetési jegyet. A „Tallér” sikere után „Aranytallér” néven december 10-én zárult a jegyzés, összesen 742,19 millió forinttal. A területi megoszlásban Budapest vezeti a mezőnyt 231 millióval. Ám megyénk sem panaszkodhat, hiszen a maga valamivel több mint 20 milliójával Hajdú és Győr-Mo- son-Sopron megye mögött áll. A megyében a befektetési jegyek mintegy 30 százalékát a takarékszövetkezeteknél, míg a többit az OTP és az IBUSZ Bank fiókjainál jegyezték. A megyén belüli területi eloszlás érdekes adatokat tartalmaz. Természetesen Szolnok az első, ám a megyeszékhely után Mezőtúr következik a rangsorban 2,7 millióval, maga Magunkon csak mi segíthetünk A rendszerváltás jogszabályai hamarabb születtek meg, mint szellemisége. A megszokás uralma alatt ugyanis nehezen állunk át a saját sorsunk, saját akaratunk frekvenciájára, a kormányzat pedig nem számolt az állampolgárok agyte- kervényeinek kódoltságára, amely szerint a legális adok-veszek és az ügyeskedés büntetendő, a család gyarapodása gyanús és üldözendő, valamint az erkölcsi programjaink is még mindig úgy működnek, mint az elmúlt évtizedekben. Az állam segít a bajban, a költségvetési pénz azonban senkié sem, abból jogtalanul elvenni nem szégyen, sőt élelmességet jelent, és a korábbi normák dogmává merevedtek, egyes körökben sikk a munkanélküléség, és nem szégyen a tétlenség. Nehezen jut el a tudatokig, hogy a kapitalista államrendszer csak akkor életképes, akkor viseli el a szociális háló ki- feszítettségét, ha a pénzkiadások racionálisak, a társadalom tagjai vérből, mentalitásból vállalkoznak, mert nincs más választásuk, hogy maguk és családjuk boldoguljon. Megdöbbentett néhány nappal ezelőtt, amikor egy bankárral beszélgetve szóba került a mezőgazdasági szövetkezetek helyzete. Elmondtam a jól ismert, rigmusszámba menő gondáradatot, aszály, pénztelenség, saját vagyonukat élik fel a gazdaságok stb., majd jön a csőd, a felszámolás, és ott marad a falu munkahely nélkül, hiszen a gazdaságok állattelepeiket és -állományukat eladják. A bankár félbeszakította szóáradatomat, majd megkérdezett: miért nem vásárolták meg a szövetkezet tagjai a csődbe jutott gazdaság adósságát, és akkor a falu vagy a tagok sajátjukban dolgozhattak volna, saját zsebükre és gyarpodásukra. Hiányzik a vállalkozási szellem, mindenki várja a segítséget, a hitelek elengedését, az agyakból hiányzik a vállalkozási tudat és szellem. Tudomásul kell venni végre, hogy a párna alatt tartott pénzből munkahelyet teremthetünk magunknak, amelyet örökölhet a fiunk, és így a család anyagi helyzete biztonságban lehet. Országunk eleje pedig nem készült fel erre a hiányosságunkra, nem tudatosította fejünkben, hogy a munkahely nem csak szociális jutattás, hanem megváltozott és keményebb törvényszerűségek irányítják meglétüket, illetve felszámolásukat. Elhitették velünk, hogy a nyugati segítség számycsapá- sai megoldják a gazdaság és családjaink gondját, baját, és még mindig Kánaánként emlegetik, és megváltót látnak a közös piaci csatlakozásban. Pedig ha nincs mit eladnunk, akkor a márkát is hiába várjuk, akárcsak biztos ipari és kereskedelmi struktúra hiányában a külföldi befektetőket, hiszen nincs kivel társulniuk, mert sopánkodó emberekkel nehéz üzletet kötni. Talán soha máskor, de most igazán fontos lenne, hogy legszebb költeményeink egyikének kezdő sorát elfelejtenénk egypár évre. Isten áldása helyett talán saját tenni akarásunkban kellene bíznunk, és ha ez már kimerült, jöhet az ima, de akkor se áldást kérjünk, hanem inkább még több akaratot gyarapodni vágyásunkhoz.- span Munkaerő-piaci helyzetkép januárban 7 Ismét nőtt a munkanélküliség mögé utasítva Jászberényt is. Ez utóbbi településen még Kunszentmártonnál is kevesebbet jegyeztek az „Aranytallérból”, igaz, csak 20 ezer forinttal (920 ezer, illetve 940 ezer). A második legtöbb jegyzés egyébként Tiszafüreden történt, összesen 1,8 millióval. Az alap egyébként - ugyanúgy, mint a többi - elsősorban a nagy biztonságot adó értékpapírokba fekteti tőkéjét, melyek között az államkötvények mellett a kincstárjegyek képviselnek majd túlsúlyt. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1994. január hónapban 35 ezer 296 fő szerepelt a munkanélküliek állományában, közel 900 fővel többen, mint a decemberi zárónapon. A negatív szezonális hatások felerősödése okozta elsősorban a regisztrált munkanélküliség további növekedését. Az állástalanok száma Karcag, Martfű, Tiszafüred, Jászberény és Kunhegyes körzetekben nőtt leginkább, mérséklődés csak a szolnoki térséget jellemezte. A regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma csökkent 85 fővel, mértéke közelítőleg megegyezik az előző hónapban tapasztalt mérséklődéssel. A januári zárólétszám 2.766 fő volt, az összes munkanélküli közötti arányuk pedig 7,8 százalék. 1994. januártól megyei szinten a munkanélküliségi rátát 201,5 ezer fő gazdaságilag aktív népességhez viszonyítottan számítjuk, amely 12.2 ezer fő- val csökkent a múlt évhez képest, így a ráta értéke 17,5 százalék. (A múlt évi adattal számított ráta 16,5 százalék.) Januárban kismértékben nőtt a munkáltatók munkaerőigénye. A zárónapon összességében 1 ezer 40 bejelentett betölthető álláshely várta az elhelyezkedni kívánókat. A megyében átlagosan 100 munkanélkülire 3 állás- ajánlat jutott. A munkaerő kereslet-kínálat szempontjából leghátrányosabb helyzetben lévő térségek jelenleg Törökszentmiklós, Jászapáti, Kunhegyes és Tiszafüred. Az említett körzetekben 100 munkanélküli közül csak egy főnek volt esélye az elhelyezkedésre. A regisztrált munkanélküliség növekedése mellett emelkedett a tartósan (1 évnél régebben) munka nélkül lévők száma és aránya az összes munkanélküliek között az előző havi 64,4 százalékról 66,2 százalékra. A járadékfolyósítási idejüket kimerített, a munkanélküliek jövedelempótló támogatására jogosulttá vált személyek túlnyomó többsége is a tartósan állás nélkül lévőkhöz tartozik. Január hónapban szociális jellegű ellátásban 10,7 ezren részesültek, 999 fővel többen, mint decemberben. A munkáltatók elbocsátási szándéka ebben a hónapban - decemberhez hasonlóan - tovább csökkent. A munkaügyi központnak 7 gazdálkodó egység 170 főt érintő létszámleépítést jelzett. A tervezett leépítések 60 százaléka Tiszafüred és Törökszentmiklós körzeteket érintette, a megvalósulás 1994 első félévében várható. A bejelentések kétharmada mezőgazdasági munkahelyek megszüntetésére irányul, az ágazatban 4 szervezet 112 munkahelyet számol fel. A tárgyhó folyamán bejelentett létszámleépítések fő indokaként a megye munkáltatói a belföldi kereslet visszaesését jelölték meg (36 százalék). Lényegesen befolyásolják az elbocsátások nagyságát a gazdasági egységeknél a szervezeti átalakulások és a privatizációs folyamatok is (43,5 százalék). Gazdagné Molnár Tünde Kertvetélkedö A Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége, az FM, a Szabad Föld, a Falutévé, a Falurádió és a Kerti Kalendárium pályázatot hirdet árutermelő és hobbikertészeknek, melynek célja a példamutató gazdák felkutatása, bemutatása. A pályázat feltételeit a február 16-i gazdaoldalunkban ismertetjük. Vállalkozások nyomtatványai Egyre jobb ellátás A szaporodó vállalkozások nyomtatványigényének kielégítése egyre jobb, hiszen számos vállalkozás jött létre, mintegy kihasználva a bürokrácia növekedésével együtt járó különböző kérdőívek, jelentések, bevallások bevezetését. Ám nem csak újak jelentek meg a piacon, hanem más területekről ismert cégek is bővítették profdukat, biztosítva ezzel a több lábon állást. S ebből a SZÜV sem maradt ki, mely cég mára kis- és nagykereskedőként jelent meg. Sokak igényét elégíti ki az, hogy az új APEH-székházból nem kell immár a városban a boltokat és kereskedéseket végigjárni, ha valamit elfelejtett megvenni az vállalkozó. Ugyanis az ügyfélszolgálati iroda mellett nyomtatvány és szakkönyv árusítását végzi a SZÜV az Unió Kiadói Kft.-vei közösen. Ráadásul a bevallást elősegítendő előellen- őrzést is vállalnak a TÁNYA és a mérleg elkészítéséhez. A Vállalkozásfejlesztési Iroda is bekapcsolódott a nyomtatványforgalmazásba, vidéki (nem szolnoki) kirendeltségei a SZÜV-vei szerződést kötöttek, így az ügyfél nem csak felvilágosítást tud szerezni az irodáknál, hanem egyúttal a nyomtatványokat is megvásárolhatja, aminek kitöltésében is segédkeznek. Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Ingyenes szaktanácsadói hálózat vállalkozóknak Szolnok: 5000; Baross út 10-12. Tel./fax: 56/344-052. Tel:56/423-132. Jászberény: 5100; Lehel vezér tér 18. fsz. 45. Tel./fax: 57/312-228. Mezőtúr: 5400; Petőfi tér 1. Tel./fax: 56/371-500. Tiszafüred: 5350; Polgármesteri Hivatal Tel.: 59/351-895. Túrkeve: 5420; Polgár- mesteri Hivatal Karcag: 5300; Püspökladányi út 11. Tel.: 59/314-222; fax: 59/313-515. Kunszentmárton: 5440; Köztársaság tér 1. Tel./fax: 56/342-493. Cibakháza: 5462; Önkormányzati Hivatal, Szabadság tér 5. Tiszaföldvár: 5430; Ön- kormányzati Hivatal, Bajcsy-Zsilinszky út 2. Öcsöd: 5451; Önkormányzati Hivatal. Cserkeszőlő: 5465; Ön- kormányzati Hivatal, Köztársaság tér 1. Csépa: 5475; Önkormányzati Hivatal, Rákóczi út 24. Kunhegyes: 5340; Kossuth L. út 98. Tel.: 59/326-222; fax: 59/326-057. NYUGALMÁÉRT:! ÖNMAGAT/ÁlBIZTONSAGGAL! A VÉDELEM KFT. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitánysággal közösen megkezdte SZOLNOKON és JÁSZBERÉNYBEN a RÁDIÓS és TELEFONOS 24 órás számítógépes, akciócsoportos felügyeleti rendszerét ILYEN MÉG NEM VOLT! Kamatmentes részletfizetés! Március 31-ig a rendszerhez való csatlakozási díjból lakótelepi lakásoknál és sorházaknál 50 % kedvezményt adunk. Ha Önnek fontos családja, vagyona biztonsága, hívjon bennünket, szakembereink 48 órán belül felkeresik Önt! Csúcsminőség - elérhető áron. Az általunk felszerelt rendszerekre betörésbiztosítás esetén a COLONIA, PROVIDENCIA, GENERALI és a HUNGÁRIA biztosítók jelentős díjkedvezményt adnak. Cím: VÉDELEM KFT. Szolnok, Csokonai út 16. Telefon/fax: 56/422-714 Jászberény, Zirzen Janka u. 3. Telefon/fax: 57/312-447
