Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-05 / 30. szám

2 Körkép 1994. február 5., szombat Válsághelyzet Varsó. Fordulópontjához érkezett Lengyelországban a kormányt válsággal fe­nyegető helyzet. A koalí­ciós partnerek, a Lengyel Parasztpárt és a Demokrati­kus Baloldali Szövetség (SLD), illetve annak vezető ereje, a szociáldemokraták között az robbantotta ki az ellentéteket, hogy a liberális gazdaságpolitika egyik ve­zéralakját, Stefan Kawalec pénzügyminiszter-helyet­test a parasztpárti kor­mányfő eltávolította anél­kül, hogy erről konzultált volna annak főnökével. Új miniszter Washington. William Perry az új amerikai vé­delmi miniszter. Csütörtö­kön iktatták be a hivatalába, miután a szenátus ellensza­vazat nélkül jóváhagyta ki­nevezését. Elődje, Les As- pin decemberben jelentette be lemondását. Őt tartják a radarsugarakat elnyelő technológia (lopakodó repü­lőgépek) egyik „szülőatyjá­nak”. Bosznia nem hisz a tárgyalásokban Szarajevó. A bosnyák elnök valószínűleg nem vesz részt a boszniai béke­tárgyalások február 10-én Genfben kezdődő követ­kező fordulóján. Alija Izet­begovic csütörtökön a sza­rajevói rádiónak nyilat­kozva kijelentette, hogy a tárgyalásokat „időpocséko- lásnak” tartja. „Lezárt ügy” London. Moamer el-Kadhafi, a líbiai forrada­lom vezetője kijelentette, hogy országának semmi köze nincs a Lockerbie-me- rénylethez, s a maga részé­ről „lezárja ezt az ügyet”. Beszédében az ezredes le­szögezte, hogy Líbiának nem kell megfizetnie ezért az incidensért, mert nem született semmiféle olyan ítélet, amely erre kötelezné. Az ENSZ által elrendelt szankciók miatt mégis fi­zetni kénytelen, de ez füg­getlenségének, szabadságá­nak és egyenjogúságának az ára. Líbia ellen azért rendel­tek el szankciókat, mert nem hajlandó kiadni azt a két állampolgárát, akit a skóciai Lockerbie fölött 1988-ban felrobbantott amerikai utasszállító gép el­leni merénylettel gyanúsí­tanak. Nincs áttörés Washington. Február 15-én folytatódnak az Izrael és arab szomszédai közötti kétoldalú béketárgyalások - jelentette be az amerikai külügyminisztérium szóvi­vője. Michael McCurry el­mondta: a tárgyalások két védnöke az érintett felekkel tartott konzultáció után ja­vasolta rövid szünet beikta­tását, hogy a résztvevők konzultálhassanak kormá­nyukkal. Amerikai illetéke­sek elégedetten nyilatkoz­tak a megbeszélésekről, de hozzáfűzték, hogy áttörés nem történt. Japán rakéták Tokió. Japán felzárkózott az élenjáró rakétatechniká­val rendelkező országok közé azzal, hogy felbocsá­totta első. teljes mértékben hazai technológiával gyár­tott rakétáját. Tegnap bocsá­tották föl a Japán déli részén lévő űrközpontból a H-2 nevű folyékony oxigénnel és hidrogénnel hajtott raké­tát, amely a tervezett japán űrsikló prototípusát vitte Föld körüli „próbaútra”. Éhségsztrájk Moszkva.Ilja Kosztan- tyinov, az 1992-ben betiltott szélsőséges nacionalista Nemzeti Megmentési Front volt elnöke, aki jelentős szerepet játszott a tavaly ok­tóberi puccskísérletben, a héten éhségsztrájkba kez­dett. „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek: én nyugalmat adok nektek” Lejárt a szavatosságom. Ma olyan egyértelműen érzem, mint még soha: ki kell, hogy vonjam magam a forgalomból. Ez a rohadt élet túllépett fölöt­tem. Nem történt semmi külö­nös, csak az ami eddig: a nagy, idegölő SEMMI. A reggeli ébredés is olyan keserves volt. Látom magam mellett az asszonyt a gyűrött, táskás arcával... A felkelés utáni első dolga, hogy rágyújt­son egy cigarettára. De már ez a rutinmozdulat se mindig si­kerül első nekifutásra: remeg a keze. Azt mondja, hogy én tet­tem tönkre. Én meg nem bí­rom ezt a szagot, ezt a büdös- séget, ami átjárja az egész la­kást, ami miatt sokszor úgy ér­zem: megfulladok! Meg azért is, mert minden veszekedését kívülről ismerem: tudom, min fog kiborulni, és mit fog mon­dani. Én is ugyanazt mondom. Mindig. Nincs nekünk közünk egymáshoz; már az ösztöneink se kapaszkodnak másikba. A fiam is másfelé fordult. Ezt ba­rátnője mondta meg nekem, amikor megkérdeztem tőle, hogy mi a farncnak vágatja kopaszra a haját, hátul lófarkat növesztve. Én nem tudom nogy mi ez, de ki tudnék ug­rani az ablakon, amikor a sa­rokba ül maga alá húzott lá­bakkal, és érthetetlen szavakat mormol órák hosszat. Jól ösz- sze is vertem érte, de annál rosszabb: azt mondja, hogy ő most megkapta azt a kegyet, hogy mártírrá válhatott. Nem értek már semmit. Annyi biz­tos: ennél még az is jobb volt, amikor szipózott. Akkor leg­alább tudtam: holnap kijóza­nodik. Összedőlt bennem minden. Itt kószálok az utcá­kon, ki tudja mióta. Nem aka- ródzik a kricsnibe se menni a haveri körbe. Haverok... nek­tek is csak addig voltam jó, amíg pénzem volt és fizetni tudtam. Most, hogy kitette­tek... mehetek, amerre látok, hol vagyok? Hogy kerültem én ide? Nini, hisz ez egy temp­lom! Úgy látszik, teljesen el­vesztettem az eszemet. Na, húzás innen, amilyen gyorsan csak lehet! Mit beszél ez a pap? Ha ez tudná, én miben élek! Könnyű neki ott elöl szép dolgokról szónokolni... Úgysem hiszem el az egészet! Mi ez? Valami szorongatja a torkomat... Olyan homályo­san látok... Ezt az érzést én soha nem ismertem: ez a me­legség, ez a, ez a csönd ott be­lül, itt bennem... Engem Va­laki szeret!! Találkoztam az Úr Jézus Krisztussal. Lejegyezte: Hecker Róbert lelkész Vélemények a köztársasági elnök tegnapi bejelentéséről Négy párt a választások időpontjáról Tegnap délelőtt Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke bejelentette a II. szabad választások időpontját. A pártokat, il­letve azok megyei képviselőjelöltjeit kérdeztük: Hogyan véle­kednek az időpontról? Listára” kerültek... 59 Fodor György, SZDSZ: - A döntés Göncz Árpád szuverén joga volt. Egyébként az SZDSZ számára bármely időpont meg­felelt volna, és egyet is értünk azzal, hogy minél hamarabb meg kell tartani a választásokat. Ehhez tartozik az is, hogy a le­hetőség szerint minél zökkenő­mentesebben kell lebonyolítani a kormányváltást. Mi minden­képpen egy stabil kormányt kí­vánunk létrehozni, lehetőség szerint még májusban. Füle István, MSZP: - Mi a május 6-ával értettünk volna egyet, bár ezt az időpontot nem mi javasoltuk. A péntek azért is lett volna jobb, mivel a tb-vá- lasztások alapján már tapasztal­tuk a részvételi szándékot, vé­leményem szerint hétvégén ke­vesebben fognak az urnákhoz járulni. Ugyanakkor még tud­juk, hogy a pünkösdöt, mely éppen az első fordulótól két hétre lesz, hogyan veszik figye­lembe a második forduló idő­pontjánál. Egyébként a döntést tudomásul vesszük. M. Román Béla, Fidesz: - A köztársasági elnök úr joga és kötelessége mérlegelni a tradí­ciók, szokások és más szempon­tok alapján a választások idő­pontját. Az elnök úr erről egyeztetett a pártok vezetőivel és a május 8-i dátum mellett döntött. Az indokokat elfoga­dom ős mint törvénytisztelő ál­lampolgár élek az alkotmány­ban biztosított jogaimmal, va­gyis elmegyek szavazni. Remé­lem, hogy május nyolcadikán szép, napos idő lesz és minél többen járulunk az urnák elé. Tóth István, MDF: - Végre a köztársasági elnök úr hosszas egyeztetések és megfontolás után kitűzte a választások idő­pontját. Várható volt, hogy má­jusra teszi. Ami a pártok között némi vitára adott alkalmat, hogy hétközben vagy hét végén, tehát vasárnap legyen-e a vá­lasztás. Mi örömmel látjuk, hogy az MDF álláspontja, ne­vezetesen a vasárnapi időpont támogatásra talált az elnök úr­nál. Meggyőződésünk, hogy rengeteg ember elmegy sza­vazni. EZ, BG A nemzeti jövőképről az MDF klubban Előadó és vitapartner az alelnök volt-Ahhoz, hogy megkísérel­jünk helyes jövőképet rajzolni, szükséges a jelen igaz és valódi értékelése - kezdte vitaindító előadását Nahimi Péter, az MDF alelnöke. Majd hozzátette - A demokrácia és a nemzet le­téteményese a stabil középosz­tály, vagyis a polgárság, hiszen csak megfelelő anyagi háttérrel lehetséges a nemzeti léptékű gondolkodás. Ezért a rendszerváltás szö­vetségese mindenki, aki vállal­kozik, gyarapszik, tanul és kap­csolatokat épít ki, hiszen ezek a tehetőségek bármelyike átala­kítható politikai erővé. Az ejtjiúlt ötven évben a nemzeti égység gyengítésében a kommunistáknak pont az volt a legnagyobb bűnük, hogy a tu­lajdonrendszert megváltoztat­ták, a közösségeket pedig szét­verték, és ezek nélkül a nemzet tagjai nem tudnak semmilyen külsőerővel dacolni. A nemzet tagjainak gyarapo­dása előfeltétele, Magyarország megerősödésének, gazdaságilag erkölcsileg és politikailag. Ilyen háttérrel tudjuk csak egyre erősebben képviselni a határon túli magyarok érdekeit is, hiszen az államközi politiká­ban nagyobb hangsúlyt kaphat a kérő szó, ha megtudjuk védeni magunkat, gazdaságunk erős, és nemzeti erkölcsünk példamu­tató. A céljaink megvalósításának is előfeltétele, állampolgárok gyarapodása, erkölcsi emelke­dése, közösségeinek megfelelő kiépítése, valamint az, hogy a nemzeti identitás valamennyi állampolgárban tudatosodjon, és a közösséghez tartozás érde­kében a szuverenitás bizonyos területeiről lemondjon. Az előadás után a rendezvé­nyen résztvevők kérdéseket tet­tek fel a párt alelnökének. Vége a vietnami embargónak A Vietnammal szembeni amerikai külpolitika alapvető, nagy kihatású fordulataként Bili Clinton elnök csütörtökön fel­oldotta az ázsiai ország ellen csaknem három évtizede beve­zetett kereskedelmi tilalmat. Döntésével a háború keserű em­lékéből táplálkozó ellenséges szembenállás korszakának szándékozik véget vetni. Az embargó beszüntetésére vonat­kozó elnöki rendelet azonnali hatállyal életbe lépett. A keres­kedelmi embargót még a háború idején, 1964:ben hirdette meg az Egyesült Államok Észak-Vi- etnam ellen; a saigoni rezsim összeomlását követően, 1975-ben az egész országra ki­terjesztette. Bili Clinton attól tette függővé a tilalom beszün­tetését, hogy kellő készséget mutat-e Vietnam a háború során eltűnt több mint 2200 amerikai katona nyomának a felkutatá­sára. Döntését ismertető beszé­dében az elnök leszögezte: vé­leménye szerint az embargó feloldása még inkább arra ösz­tönözheti a vietnami hatóságo­kat, hogy segítsenek a harci cse­lekmény közben eltűntek sorsá­nak a feltárásában. Egyúttal fi­gyelmeztette a hanoi kormányt, hogy a tilalom - a kívánt egy­üttműködés elmaradása esetén ­bármikor visszaállítható. Az el­nök világossá tette azt is, hogy még nincs szó a két ország vi­szonyának teljes körű rendezé­séről, jóllehet Washington ösz- szekötő irodát fog létesíteni Vi­etnamban a kutatással kapcsola­tos ügyek intézésére és az em­beri jogok érvényesülésével foglalkozó tárgyalások vitelére. Az embargó feloldását sokan el­lenezték, elsősorban érzelmi alapon, köztük a több millió főt számláló veteráncsoportok és az eltűnt katonák hozzátartozói. A nagy jelentőségű módosulást jelző döntéshez megfigyelők szerint egyéb okok és tényezők is hozzájárulhattak: - az ameri­kai üzleti világ kecsegtető be­fektetési lehetőségeket lát Viet­namban, főként az olaj- és gáz­lelőhelyek kiaknázása terén; - geopolitikai szempontból Viet­nam némileg ellensúlyozhatja Japán és Kína növekvő ázsiai befolyását; - amerikai hírszer­zési elemzések szerint hami­saknak bizonyultak azok az egykori szovjet okmányok, amelyek szerint sokkal több amerikai hadifoglyot őriztek volna Vietnamban, mint amennyit ténylegesen bevallot­tak; - tisztázódott a gyanú alól Ron Brown amerikai kereske­delmi miniszter is. (Folytatás az l. oldalról) A tájékoztató további részé­ben Szabó János földművelésü­gyi miniszter két, a mezőgazda­ság területét érintő kormány- döntést ismertetett. Elmondta, hogy a kabinet javaslatot tesz az Országgyűlésnek: tegye lehe­tővé egyes elkülönített állami pénzalapok között az egyszeri, ideiglenes átcsoportosítást, a pótlási kötelezettség mellett. Amennyiben a Parlament erre módot ad, a kormány a Távköz­lési Alapból 9 milliárd forintot más területekre csoportosít át. Az összegből 2 milliárdot a kis­vállalkozói garancialapba fek­tetnének, azzal a megkötéssel, hogy a pénz felét kizárólag ag­rártermelők kaphatják. További 1 milliárdot a minőségi állatál­lomány létrehozására szánnak, 400 milliót a kevéssé hasznave­hető földek erdősítésére fordí­tanának, míg a fennmaradó ösz- szegből a kárpótlással, a rész- aránytulajdon-kiméréssel kap­csolatos költségeket fedeznék és az elmaradott térségeket fej­lesztenék. A mezőgazdasági szférának a 9 milliárdból ily módon 3,9 milliárd forint jutna. - A másik kormánydöntés a szövetkezeteket érinti: a kabinet javaslatot tesz az Országgyű­lésnek a szövetkezeti törvény módosítására. (MTI) „Békefenntartók” a volt Szovjetunióban Pavel Gracsov pénteken is­mételten az ENSZ felhatalma­zásának megadását szorgal­mazta a volt Szovjetunió terüle­tén végzendő orosz békefenn­tartó tevékenységhez. Gracsov francia kollégájával, Francois Léotard-ral folytatott moszkvai tárgyalásain beszélt minderről. A találkozó végeztével a két miniszter védelmi vonatkozású megállapodásokat írt alá. Gra­csov visszautasította azokat a nyugati vádakat, amelyek sze­rint Moszkva nem az erejéhez mérten vesz részt a nemzetközi békefenntartó vállalkozások­ban. Az orosz miniszter szerint a moldovaiba tádzsikisztáni, a kaukázusi, illetve a volt Jugo­szláviában állomásozó orosz egységek 16 ezres létszáma na­gyobb, mint az ENSZ kéksisa­kosainak összlétszáma. Választási menetrend Jeszenszky és von Moltke megbeszélése Jeszenszky Géza külügymi­niszter pénteken megbeszélést folytatott Gebhardt von Moltke NATO-főtitkárhelyettessel. A megbeszélés után a politikus új­ságíróknak elmondta: azzal a céllal érkezett Budapestre, hogy megvitassa magyar kollégáival a közelmúltban elfogadott bé- kepartnerség-program valóra váltásának részleteit, illetve se­gítse annak a dokumentumnak a körvonalazását, amelyben Ma­gyarország jelzi Brüsszel szá­mára elképzeléseit az együtt­működésről. Szó esett a külügyminiszter­rel folytatott megbeszélésen ar­ról is, hogy Magyarország ösz- szekötő tisztet küld Brüsszelbe, a NATO főhadiszállására. Emellett érintették a NATO és Magyarország kooperációját a katonai tervezés területén. Von Moltke hangsúlyozta, hogy a békepartnerség-progra- mot folyamatként kell felfogni, amely széles körű együttműkö­désre ad lehetőséget a partner- országok számára. A főtitkárhe­lyettes kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy az év vége felé sor kerülhet az első közös had­gyakorlatra. Annak előkészítése pedig már a közeljövőben meg­kezdődhet. (MTI) Az Országgyűlés 10 napon belül megválasztja az Országos Választási Bizottság (OVB) tit­kárát és négy tagját. Szemé­lyükre a választójogi törvény ér­telmében a belügyminiszter tesz indítványt. Az OVB további egy-egy tagját az országos lis­tán jelöltet állító párt bízza meg, a testületnek legalább 9 tagúnak kell lennie. A napokban megje­lenő belügyminiszteri rendelet pontosan meghatározza a május 8-ára kitűzött választás eljárási határidőit, határnapjait. Ánnyi már most bizonyos, hogy az OVB öt tagján kívül a választási bizottságok választott tagjait is 10 napon belül, a szavazatszám­láló bizottságok tagjait pedig május 8-a előtt legalább 30 nappal kell megválasztani. A jegyzőknek a választás kitűzé­sétől, február 4-étől számított 27 napon belül kell elkészíte­niük a választók nyilvántartásba való felvételéről szóló értesí­tést. Továbbá össze kell állíta- niok azoknak a nagykorú sze­mélyeknek a jegyzékét, akiknek nincs választójoguk. A válasz­tás napjáról és a választók nyil­vántartásáról a szavazás napja előtt 60 nappal a helyi válasz­tási bizottságnak hirdetményt kell közzétennie. Az elkészült nyilvántartást a polgármesteri hivatalok helyiségében 10 napra közszemlére kell tenni, hogy a választójogosultság ellenőriz­hető legyen. A közszemlére té­tellel egyidejűleg, egy hónapon belül a választókat írásban érte­síteni kell a nyilvántartásba való felvételükről, feltüntetve a tele­pülést, választókerületet, szava­zókört, a szavazóhelyiség címét és a szavazás napját. Az értesítő kiküldéséből a jegyző gondos­kodik. A partok március eleje és április eleje között - egyelőre még pontosan meg nem jelölt időpontban - gyűjthetik a jelöltajánló szelvényeket. Az egyéni választókerület jelöltjeit az egyéni választókerületi vá­lasztási bizottságnál, a területi lista jelöltjeit a területi válasz­tási bizottságnál, az országos lista jelöltjeit az OVB-nél kell bejelenteni legkésőbb a válasz­tás napja előtt 30 nappal, 16 óráig. A választójogi törvény értel­mében február 4-étől számított 10 napon belül ki kell alakítani a szavazóköröket is. Ezekből mintegy 11 ezer lesz az ország­ban. A szavazókörök számát és területi beosztását a jegyző ál­lapítja meg úgy, hogy egy sza­vazókörre 600, de legfeljebb 1200 választópolgár jusson. Előírás, hogy minden község­ben legyen legalább egy szava­zókor. A választási kampány 1994. május 6-án 24 óráig tart. A kampánytilalom 1994. május 7-én 00 órától tart a szavazás befejezéséig. Nem minősül a kampánycsend megsértésének a választási munkacsoportoknak ez idő alatt, kizárólag a válasz­tási tudnivalókról adott tájékoz­tatása, továbbá a választási részvételre vonatkozó pártsem­leges felhívása. Jogszabályi elő­írás, hogy a szavazással kapcso­latos közvélemény-kutatási eredményt a szavazást meg­előző nyolcadik naptól nem szabad nyilvánosságra hozni. Ugyancsak törvény írja elő, hogy a választás kitűzésétől a választási kampány végéig a pártok, a jelöltek választási fal­ragaszt, hirdetést, feliratot, szó­rólapot, vetített képet engedély nélkül készíthetnek. Ezek olyan sajtóterméknek minősülnek, amelyeket engedély nélkül lehet előállítani. Fontos azonban, hogy épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, illetőleg a kezelő hozzájárulásával lehet. Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát el­helyezését a települési önkor­mányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi, városképi vagy idegenforgalmi okból ren­deletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság épületén vagy azon belül plaká­tot elhelyezni tilos. A plakáto­kat olyan módon kell elhe­lyezni, hogy az károkozás nél­kül legyen eltávolítható. Az éle­tet, a testi épséget, a vagyonbiz­tonságot, vagy a közlekedés rendjét veszélyeztető plakátot a rendőrség köteles eltávolíttatni. Ennek költségét az köteles vi­selni, aki a plakátot elhelyezte vagy elhelyeztette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom