Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-04 / 29. szám

Tejipari privatizáció Tulajdonosok lesznek a termelők is Bár tavaly év elején több előrejelzés is arra utalt, hogy 1993-ban lezárulhat a tejipari vállalatok privatizációja, mind­eddig csupán néhány vállalat tulajdonváltása fejeződött be, me­lyek között a Szolnoktej Rt. nem szerepel. Az átalakulásnak és a tulaj­donváltásnak köszönhetően megindulhat az ágazat fejlő­dése, az új társaságoknak azon­ban továbbra is számos problé­mával kell majd szembenéz­niük. Az elmúlt években ugyanis jelentősen csökkent a tejtermelés és a feldolgozás jö­vedelmezősége, és a belföldi fogyasztás is drasztikusan visz- szaesett. Egy-két évvel ezelőtt megközelítően 60 százalékkal több tejterméket fogyasztot­tunk, mint 1993-ban. A tejfel- dolgozást igen érzékenyen érin­tette a kelet-európai piacok je­lentős részének elvesztése, és az a tény, hogy a hazai piacon egyre több olyan külföldi ter­mék jelent meg, melyek támo­gatottságával a hazai termékek alig vagy egyáltalán nem vehet­ték fel a versenyt. A fogyasztás visszaesése mi­att csökkent az üzemek tejigé­nye is, és ennek megfelelően apadt az ország tehénállomá­nya. A tavalyi rendkívüli aszály következtében magasra szöktek a takarmányárak, így várhatóan a tehénállomány tovább csök­ken. Mindezek hatására az üzemek tejfeldolgozási kapaci­tásuknak csupán 50-60 százalé­kát tudták kihasználni tavaly. Mivel a kereslet jelentős növe­kedésére a cégek idén sem szá­míthatnak, több üzem kénysze­rül majd tevékenysége raciona­lizálására. Várhatóan csak azok a társaságok képesek majd eredményesen tevékenykedni, melyek a nyugat-európaihoz hasonló minőségen túl a marke-j tingre, a reklámra és a csomago­lásra is figyelmet fordítanak. Bár a 15 tejipari vállalat kö­zül csupán néhánynál fejeződött be a tulajdonváltás, a decentra­lizált privatizáció keretében több önálló üzemegységet érté­kesítettek már, amelyik egy ré­szét külföldi befektetők, ír, hol­land, francia, olasz és libanoni cégek vásároltak meg. Az első tapasztalatok igen kedvezőek, ugyanis a külföldiek a magyar- országi gyártás fejlesztését he­lyezték előtérbe a piacvásárlás­sal szemben. A társaságok részvényeinek 25 százalékát, plusz 1 szavaza­tot minden vállalatnál a terme­lőknek tartanak fenn, az érdek­lődés azonban ennél jóval na­gyobb. Az ágazatnak, akárcsak az egész élelmiszeriparnak, je­lentős tőkeinjekcióra lenne szüksége. Az FM a belső piac fokozottabb védelmével és a hazai termelők hatékonyabb támogatásával segíti majd az ágazat tevékenységét. A Szolnoki Tejipari Vállalat 1993. június 30-án alakult tár­sasággá 820 millió forintos saját tőkével, melyből 291 millió fo­rint a jegyzett tőke és 529 millió forint a tőketartalék nagysága. A decentralizáció során a kar­cagi tejüzemet 54,8 millió forin­tért vásárolta meg a magyar Karcagtej Kft. tavaly február­ban. A szajoli sajtérlelő értéke­sítésére egyszer, a kunszentmár­toni és a kisújszállási sajtüze­mek értékesítésére pedig két­szer írtak ki, mindeddig ered­ménytelen pályázatot. A rész­vénytársaság pénzügyi helyze­tén jelentősen javíthatott volna sajtüzemei értékesítése, ennek hiányában mos új megeoldás kidolgozásán fáradozik a cég és az AVÜ. A helyi szövetkezetek kárpótlási jeggyel történő vásár­lás szándékát jelezték. Farmgyakomokképzés A Német Szövetségi Köz­társaságban vehetnek részt szakmai gyakorlati továbbkép­zésen mindazon 20-30 év kö­zötti fiatalok, akik mezőgazda- sági felsőfokú végzettséggel, valamint jó németnyelv-isme- rettel rendelkeznek. Emellett vállalniuk kell fizikai munka­végzést, valamint tudniuk kell különböző mezőgazdasági gé­pekkel dolgozni. A gyakornok­képzés időtartama 4 hónap ((1994. 06. 08-1994. 10. 08). A program résztvevőit növény- termesztéssel és állattenyész­téssel foglalkozó (20-100 hektá­ros) magángazdaságokban he­lyezik el. Szállás és teljes ellá­tás mellett havonta 300 DM zsebpénzt kapnak. Az útikölt­ség felét az FM fizeti, míg má­sik felét a kiutazónak kell áll­nia. Jelentkezés: február 20-ig. További felvilágosítást a me­gyei FM-hivatal ad. Szolnok, megyeháza; tel: 56/379-933. Mezőgazdasági támogatások Bizonytalan kezdés, kevés igénylő A mezőgazdaság támogatási rendszere az utóbbi 3 évben tel­jesen átalakult. A korábbi elosztási politikával szemben - a sok, kis új tulajdonosnak is lehetőséget teremtve - az esélyegyenlő­ség elvén pályázati rendszer valósult meg. Mennyire működik ez jól? Hiszen - országos szinten - a Mezőgazdasági Fejlesztési Alaphoz mintegy 1400 pályázat érkezett a tavalyi évben. Me­gyénk mennyire vette ki részét ebből? Nagyon nehezen és bizonyta­lanul indult az 1993-as évben az MFA-pályázat megyénkben is - tudtuk meg Gombár Mihálytól, a megyei FM-hivatal vezetőjé­től. A pályázatok és egyéb tá­mogatások esetében a sok bi­zonytalanság és a tájékozatlan­ság akadályozta a rendszer mű­ködését. Mindez annak ellenére történt, hogy számos csatornán és kiadványok segítségével tá­jékozódhattak az érdekeltek. Fél év elteltével már megis­merték a lehetőséget a támoga­tásra várók, és az év vége felé megnövekedtek a megyei FM-hivatalhoz érkező pályáza­tok száma, mely összességében 56 darabot jelentett tavaly. Ez évben már jóval nagyobb lehe­tőséget kapnak a gazdák a fej­lesztési támogatás elnyerésére, amihez 30 százalék vissza nem térítendő forráskiegészítési tá­mogatás is igényelhető. Az elmúlt évből származó pá­lyázatok zömében gépvásár­lásra kérték az MFA-támoga- tást. Az infrastukturális fejlesz­tésre szinte alig érkezett pályá­zat. Egyébként ez évben már a megyei FM-hivatalok bírálják el a kétmillió forint alatti támo­gatási kérelmeket, ami jóval gyorsabb ügyintézést jelent. Ekkor ugyanis a pályázat be­nyújtásától számítva 30 napon belül a bírálat megszületik. A kétmillió forint feletti kérelmek elbírálása továbbra is a tárca­közi bizottság hatáskörébe tar­tozik. A tavalyi MFA-pályázatok között volt 58 millió forintos is, de a legtöbb 0,5-1,5 milliós ösz- szegű beruházási igényt muta­tott. Ez az országos tendenciá­val egyező, így megyénk sem „lóg” ki a sorból. Ügyfélszámrobbanás az APEH-nál Több millió dollár kell a technikai fejlesztéshez, mely idén megvalósul A nemzetgazdaság stukturá- lis átrendeződésével összhang­ban az elmúlt évben is tovább folytatódott megyénkben az új vállalkozások létrejöttének, a meglévők - különösen az állami gazdálkodó szféra privatizáció­jával, továbbá az új szövetke­zeti törvény életbelépésével összefüggő - átalakulásának és megszűnésének folyamata. Az új alakulások és a megszűnések különbségeként változatlanul növekedett a vállalkozások száma. E növekedés alakulásával összefüggésben két fontos ten­dencia emelhető ki. Egyrészt a legnagyobb arányt képviselő egyéni vállalkozói körben a nö­vekedés üteme a korábbi visz- szaesés után 1993-ban ismét emelkedett. Ezen adózói körben a változatlanul nagyszámú új bejelentkezés mellett, egyre több a tevékenységüket meg- szüntetők száma is. Ez részben a kényszervállalkozások alakí­tása miatt, az elképzelés és tőke nélküli indulás, valamint a nem megfelelő piaci szegmens meg- célzása miatt következett be. Viszont továbbra is az a szak­emberek véleménye, hogy a legtöbb egyéni vállalkozást a kényszer szülte. Az egyéni vállalkozók legje­lentősebb arányban a kereske­delem, a kölcsönzés, az építő­ipar, a szállítás területén szün­tették meg tevékenységüket. A gazdasági társaságok alakí­tása iránti igény az elmúlt évben is igen jelentős volt, s ezen belül a legnépszerűbb társasági tí­pussá a korábbi kft. forma he­lyett a betéti társaság vált. A bt.-k számának elmúlt évben összességében 65 százalékos növekedése összefüggésbe hozható azzal, hogy az új vál­lalkozások a kisebb tőkeigényű és egyszerűbb jogi-pénzügyi keretek között működtethető társasági formáció előnyeit kí­vánták elsődlegesen kiaknázni. Az ügyfelek számának növe­kedése kiemelten fontos fel­adattá tette az önadózási rend­szer feltételeinek minél maga­sabb színvonalú megteremtését az APEH-nál. Az igazgatóság­gal közvetlen kapcsolatban áll több mint 27 ezer, adószámmal rendelkező vállalkozás, vala­mint mintegy 78,5 ezer szemé­lyi jövedelemadó bevallására kötelezett magánszemély. Ezt az adóalanyi kört, annak válto­zásait, bevallásait, befizetéseit, folyamatos tájékoztatásit egyre növekvő színvonalon kívánják megoldani. Az igazgatóság 1994. évi ter­vei között szerepel a jelenleg még elkülönült helyen működő ellenőrzési blokk központi székházba történő áttelepítése, ezzel megoldhatóvá válna az adózók bármely ügyének egy helyen történő kezelése is. Az APEH 1994-re elfogadott költségvetése - ha a hivatal a központilag elvárt többletbevé­teleket biztosítja a költségvetés javára - biztosít olyan forráso­kat, amelyek a teljesítmény sze­rinti bérezésre adnak lehetősé­get. E körülmény tényleges rea­lizálása esetében az igazgatósá­gon a munkaerőmozgások sta- bilzálódhatnak, s ezzel a minő­ségi munka személyi feltételei is biztosíthatóak lennének. Az 1994. év döntő forduló­pontot jelenthet az APEH adó­informatikai rendszerének mű­ködtetése szempontjából, hi­szen ez évben sor került a 29 millió doHár összegű világbanki kölcsön terhére az első ütem szerint nagyobb volumenű szá­mítástechnikai eszközök be­szerzése. A világbanki tender kapcsán a megyei igazgatóság­hoz újabb VAX számítógép ke­rül, melynek révén a gépi telje­sítmények megtízszereződnek, továbbá megduplázódik a szá­mítógépes munkahelyek és ter­minálok száma. A tervek szerint a megyében lévő, illetve még kiépítésre váró vidéki ügyfélszolgálatok gépe­sítése is megtörténik, így ezek adatvonalon keresztül összeköt­tetésben lesznek a megyei köz­ponttal. A nagy értékű számítástech­nikai eszközök minél hatéko­nyabb kihasználása érdekében 1994-től az informatikai terüle­ten terveik szerint a többműsza­kos munkát is bevezetik. A fejlesztések megvalósulása esetén biztosítottnak látszik az APEH informatikai rendszeré­nek teljes körű megújulása és az adóztatási feladatok magas szintű végrehajtása. Egyéni vállalkozások szakmakód szerinti megoszlása 1993. év végén Építőipari vállalkozó Szállítás, fuvarozás Kereskedelem, vendéglátás Szellemi szabadfoglalkozású 17% “®rEgyéb Lakossági szolgáltatás 5781 Új alakulások és megszűnések száma az egyéni vállal­kozóknál 1993-ban 2461 Uj alakulás Megszűnés Szolnokon, a Mészáros Lőrinc úton a Multibútor Bt. üzletet nyitott. Mint a tulajdonosoktól meg­tudtuk, korábban a Széchenyin volt üzletük, ahol alig tévedt be nézelődő hozzájuk. (Fotó: I. L.) Az év vállalkozó­nője Az elmúlt évben már volt „év menedzsere” pályázat, melyen szinte kizárólag fér­fiak vetélkedtek e címért. Most, 1994-ben, a „Nők a Vállalkozásért Alapít­vány” hirdetett hasonló pá­lyázatot, csak éppen kizáró­lag nőknek. Ezen bárki részt vehet, aki úgy ítéli meg, hogy vállalkozása bármi­lyen vonatkozásban példa értékű lehet mások számára. Jelentkezni február 15-éig lehet. Információ: Vállalkozásfejlesz­tési Iroda, Szolnok, Baross u. 10-12.; tel: 56/423-134. Csökkenő lakásépítések Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.02.04-én Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. febr. 04-ig (%) Eladási árf.-hoz tartozó hozam (%) 1994/A 100,50 100,00 4.45 _ 1 994/B 94,24 93,55 2,30 25,00 1995/A 89,15 88,00 5.64 23,62 1995/B 89,10 87,90 3,91 23,42 1995/C 94,03 93,28 0,14 24,98 1995/F 91,79 90,77 10,11 24,15 1995/G 94,34 93,22 9,51 23,94 1995/H 94,32 93,15 7,85 23,77 1996/A 88,76 86,96 1,72 22,08 1996/B 91,91 90,56 0,62 23,03 1996/C­­­­1996/F 91,10 89,57 12,61 22,70 1997/C 87,98 86,13 16,77 21,91 1998/D 100,30 99,50 1,78­1998/A 100,10 99,50 16,07 Az elmúlt évben tovább csökkent az újonnan épített la­kások száma. Míg országosan összesen több mint 25 ezer új lakást vehettek birtokba tulaj­donosaik, addig megyénkben mindössze 577-et. Ráadásul e számot torzítja a megszűnt lakások száma, mely Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben 313 volt az elmúlt évben. Ha a különbséget nézzük, akkor mindössze alig 250 lakással több áll rendelkezésre 1992-höz képest. Érdekes az is, hogy ki épít la­kásokat. Régiónkban az önkor­mányzatok, a központi költség- vetési szervek egyáltalán nem, míg a gazdálkodó szervek mindössze 9 darabot „húztak” fel tavaly. Az összes többit ma­gánszemélyek építették. E tendencia 1986-óta tart, s például megyénkben 1992-höz képest 30 százalékkal kevesebb lakás épült fel. Ha a bázisévnek 1986-ot választjuk, akkor a csökkenés több mint 80 száza­lékos, de még két évvel ezelőtt is a tavalyinak majd 2,5 szerese készült el. Magyarázat: Nettó árfolyam: a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfo­lyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfo­lyam alapján határoz meg az állam- kötvények vételére és eladására vo­natkozóan. Az esedékesség napjáig felhal­mozott kamat: az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékes­ség - vétel/eladás - napjáig felhal­mozott kamat, százalékban kife­jezve. Bruttó (ügyletkötési) árfo­lyam: nettó (eladási vagy vételi) ár­folyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vásá­rolja meg a kötvényt és azt lejáratig a birtokában tartja, akkor számára a közölt évi hozamot biztosítja. (Ho­zam: az értékpapír birtoklásból vagy forgalmazásból származó jö­vedelem a névérték százalékában.) Megjegyzés: az 1994/A állam- kötvény esetében maximum egy­millió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfél­nek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom