Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-04 / 29. szám

I 6 A Tisza-tónál jártunk 1994. február 4., péntek A szegény falu vízzel főz, de jót! A lehetőségek korlátái között Még az autó ablakából kite­kintve is rögtön szembeötlik az embernek, hogy Tomajmonos- tora, ez a 917 lelket számláló fa­lucska csendes nyugalomban éli hétköznapjait. Intézményeinek külleme - is­kola, napközi otthon, óvoda, egészségház, művelődési ház stb. - rendről és tisztaságról árulkodik. Szóval csend és nyu­galom. Persze minden relatív, mert ehhez a csendhez, nyuga­lomhoz az is nagyban hozzájá­rul, hogy a 370 munkaképes la­kos között 171 munkanélküli van, közülük pedig százan már a munkanélküliek jövedelem- pótló, szociális támogatására szorulnak. Amióta bezárt itt és a környéken, vagy csökkentett létszámmal üzemel a kunhe- gyesi Vízgép és a BHG, a kar­cagi üveggyár, valamint a szent- imrei Aranykalász Szövetkezet, azóta nem szennyezi a falu le­vegőjét a munkásbuszok kipu­fogója. Annak ellenére, hogy tavaly tizenhárom csöppség látta meg a napvilágot, a falu rohamosan öregszik. Zömében nyugdíjasok lakják ezt a vidéket, mely azzal, hogy elkerülik a főutak, s vas­útállomása sincs, eléggé fisten háta mögöttinek” számít. Ám az önkormányzat tesz azért, hogy megtartsa a fiatalokat: nem zárja be az iskolát, ahol már csak „egy híján száz” a tanulók száma. Sőt!! Évek óta rendsze­resen ingyenes a tankönyv, és a gyerekek 500 forint egyszeri támogatást is kapnak, amiből füzetre, radírra és ceruzára is te­lik. A szépen rendben tartott is­kolából „kirepülők", akik to­vábbtanulásra adják fejüket, kétezer forinttal lesznek gazda­gabbak az önkormányzat jóvol­Baranya Pál jegyző és Lakatos Józsefné polgármester asszony az elkészült költségvetésről tájékoztatja lapunkat tából. 18 éves korig pedig min­den eltartásra szoruló kiskorú 1000 forintot talál a község ka­rácsonyfája alatt. Akik pedig megtalálták életük párját, 50 ezer forint támogatással köny- nyíthetik meg új lakáshoz jutá­sukat. vagy éppen kölcsönfelvé­telüket, amivel a kialakítandó családi fészküket tehetik még otthonosabbá. A segélyekkel is csak annyi a baja az önkormányzatnak, hogy a 4 millió forint, melyet erre eb­ben az évben elkülöníthetnek, csak arra elég, hogy vízzel főz­zenek - a munkanélküliek „vi­szik el” a summa 90 százalékát. Mert itt mindenki mindenkit ismer, működik a legjobb érte­lemben vett falusi demokrácia: csak az kap, akinek legjobban szüksége van a segélyre. Szó­val: aki valóban rászorul. Hogy emellett még telik az idős em­berek közgyógyellátására, részmunkaidős agrármenedzser alkalmazására? Ez már kész csoda! Hiszen a falu minimális működéséhez 31 millió 698 ezer forint szükségeltetne. Ez­zel szemben január 27-i ülésén az önkormányzat, a lehetőségek kényszerű korlátái között csak 28 millió 800 ezret tudott jóvá­hagyni. Miből lesz meg a kü­lönbözet? Pályáznak, és remé­lik, hogy önhibájukon kívüli halmozottan hátrányos helyze­tüket az illetékesek reálisan, igazodva a szegén falu őszinte igényeihez, bírálják majd el. A fentieket Lakatos Józsefné polgármester asszony és Bara­nya Pál jegyző mesélte el. Ne­kem nem volt rttás dolgom, mint az, hogy lejegyezzem. Természetvédelmi gyermektábor lesz Abádszalókon Az expo idejére már el is készül A Nemzeti Gyermek- és Ifjú­sági Alapítvány az abádszalóki szövetkezeti tagoktól megvásá­rolt - még tavaly - közel 120 hektár területet, azzal a céllal, hogy azon természetvédelmi gyermektábort alakít ki két éven belül. Vállalták azt is, hogy a te­rületet közművesítik (ivóvíz, villany, szennyvíz, úthálózat, lehetőség szerint gáz). A beépítési, részletes terület- rendezési terv már készül a Ti- sza-tópart Kft. megbízásából. Vincze Ferenc polgármester tá­jékoztatása alapján a község hétköznapjaira, életére is hatás­sal lesz ez a beruházás, mert az önkormányzat azt kérte a kivite­A polgármester megmutatja a gyermektábor helyét lezőktől, hogy a munkáknál he­lyi munkaerőt foglalkoztassa­nak. Amennyiben a tervek megva­lósulnak, a helyi, közel 900 munkanélküli reménykedhet, hogy 1996-ig munkához jut, mert a községi önkormányzat elfogadta a kft. elképzeléseit, és támogatja a terület belterületbe történő bevonását. így az expo idejére egy jurta jellegű gyermektáborral, sport- létesítményekkel, magán­üdülőkkel lesz gazdagabb a község, mely létesítmények még jobban hangsúlyozzák majd Abádszalók kiemelt üdü­lőkörzet jellegét. Apróságok a szövőállvány mellett Szőnek, fonnak, gyékényt árulnak A megyei önkormányzat pá­lyázatot hirdetett 1993-ban, melynek célja a népi hagyomá­nyok ápolása volt. A tiszaszent- imrei óvoda munkatársai gon­doltak egyet, és pályáztak. La­katos Pálné vezető óvónő a munkatársaival közel fél évet dolgozott a pályamunkán. A népi mesterségek: kézműves­ség, fazekasság, szövés-fonás mellett néptáncot és népzenét is oktatnak már a 110 szentimrei ovisnak, mert pályázatukat el­fogadták. Az már egészen más kérdés, hogy mire lehet elegendő az „elnyert” 20 ezer forint. A ve­zető óvónő szerint - bár valóban kicsinek tűnik az összeg - kis segítséggel nagyon sokra, mert a következőkről tájékoztatta la­punkat:- Ebből a pénzből fedeztük és támogattuk pedagógusaink to­vábbképzését. Emellett az ösz- szeg elegendő arra, hogy vásá­roljunk egy szövőállványt, melynek megérkezését szinte minden pillanatban várjuk. Amíg nincs itt, addig a helyi öregek otthonáét használjuk. A varroda is segít rajtunk, mert ott varrják a kis táncosok fellépő­ruháit. Valóban nem soknak tű­nik a 20 ezer forint, de arra elég volt, hogy elinduljunk egy úton, melyet folytatni szeretnénk. Az apróságok nagyon élvezik az Az oldalt írta: Percze Miklós Fotók: Korányi Éva újítást, éppen ezért már a népi kultúra ápolásához kapcsolódó új pályázatok kidolgozásán tör­jük a fejünket.” A puding próbája az evés, mondja az angol. Ezt én Szent­imrén így fordítottam le ma­gyarra: a módszer próbája a szövés, mert a gyerekek éppen a szövőállványt vették körül, ár­gus szemekkel figyelték Marika óvó néni minden mozdulatát. A komoly munka mellett azért a játékra is jut idő a szentimrei óvodában Társadalmi munka, ami éjfélig tart „Már becsületből is végigcsinálom” Ezt a vetőgépet három tehén árából vásárolta Lakatos Mihály Fiával, aki a „házi” gazdaságot irányítja Fazekas Mihály jól ismert gazda Tiszaderzsen. Talán ezért is esett rá a választás, amikor a korábbi elnök lemondott, hogy legyen a 17 tagú földkiadó bi­zottság elnöke. A gazda, akinek a mai magyar „háztáji” viszo­nyokhoz képest elég jól felsze­relt kis gazdasága van, ekkor maga sem gondolta, hogy a részarány-tulajdonú és tagi föl­dek kimérése ennyi gonddal fog majd járni. „Bizony, sokszor megfordult már a fejemben, hogy botorság volt elvállalni ezt az irgalmatlan nagy feladatot. Rendszerint fél ötkor kelek. A munkanapom sokszor éjfélig tart, de gyakran áthúzódik a másnapba is, mert földügyekben szinte állandóan csörög a telefonom. Másra ezen kívül nem is nagyon marad időm. Derzsen 808 földigénylő tartozik hozzám, akik között 13.461 hektár szántót, 1678 hektár erdőt és 550 hektár lege­lőt kell kiosztani, kimérni. Ezt a munkát egy fillér juttatás nél­kül, társadalmi munkában vég­zem. Nem panaszkodom, de megnézhetné a telefonszámlá­mat. De mindegy! Úgy döntöt­tem, ha már belefogtam, becsü­letből is'végigcsinálom, mert Tiszaderzsen nincs munkalehe­tőség, így csak a föld lehet a fa­lubéliek kenyere a jövőben - említette Fazekas Mihály, való­ban emberpróbáló munkaköré­vel kapcsolatosan, ám még szólt arról is, hogy a tiszafüredi föld­hivatal nagyon is segítőkész magatartása mellett sok a gondja a régi térképek bizonyta­lansága miatt, s persze mindig akad elégedetlen ember is az igénylők között, akik szinte na­ponta izgalmas perceket tudnak szerezni az elnöknek, akinek pedig vigyáznia kellene a szí­vére, hiszen még a nyugdíjkor­határ elérése előtt ezzel száza- lékolták le.- Fazekas Mihály ennek elle­nére szívügyének tekinti a föld­kérdést Derzsen. Hogyan is mondta búcsúzásunkkor? „Most is ideiglenesen osztottam ki 300 hektárt az igénylők kö­zött, mert hamarosan itt a ta­vasz, és termőföldet műveletle­nül hagyni a legnagyobb vétek, amit el lehet követni ma Ma­gyarországon.” Információhoz jutás szórakozással Ez a „kárókatona” a szezonra már posztolni szeretne Tiszafüred ismét egy szép, különleges épülettel lesz gazda­gabb. Korábban már hírt adtunk arról az építkezésről, mely las­san már a befejezéséhez köze­ledik, és várhatóan elkészül még a turisztikai szezon kezdete előtt, a Kormorán Kft. új infor­mációs irodája. Jelenleg a belső tér végleges kialakítását végzi a kivitelező, a helyi Bizalom Kft. Ez most a legfontosabb, mert már a sze­zonkezdet előtt szeretné itt el­kezdeni a munkát a betéti társa­ság, hogy már az új, igényesen berendezett épületben kínálja idei programjait a belföldi és a külföldi turistáknak. A kft. nevéhez méltóan (a kormorán, népies nevén a káró­katona a Tisza-vidék, a Horto­bágy egyik védett madara - a szerk.) elsősorban csónakos ki­rándulásokat tervez és szervez Tisza-tó vadregényes, eldugott részeibe, de rendszeres útiprog­ramokat kínál a Hortobágyra és a közeli, történelmi borvidé­kekre, Egerbe és Tokajba is. Az új épületben nem csak informá­ciókhoz juthatnak az érdeklő­dők. A szórakozni vágyók szá­mára külön szárnyat alakítanak ki, drinkbárral. A bár hatalmas terasza a nagyobb társaságok kedvelőinek, míg a galéria a meghittebb körülményeket óhajtóknak nyújt lehetőséget a kikapcsolódásra, a munkák je­lenlegi állása szerint pár hóna­pon belül. Az idén nyáron a Fü­redre látogató vendégek egyben biztos, hogy nem szenvednek hiányt: kulturált, pontos és nap­rakész információkhoz jutnak a városban, mert egy éven belül két új információs iroda (tavaly novemberben adták át a Turin­form irodáját - a szerk.) épült itt, segítye a Tisza-tavi turiz­mus, idegenforgalom minőségi előrelépését. Ebben az épületben nem csak információhoz jut majd a turista, de szórakozhat is Mindig jól jön az olcsó tüzelő Aki a hét elején megfordult a Kunhegyestől pár kilométerre lévő kicsiny falucskában, To- majmonostorán, érdekes lát­ványra lehetett figyelmes. Úgy látszik, a NEFAG Szolnoki Er­dészetének akciója, mely során az erdőritkításkor kitermelt akácfáit árulta köbméterenként 100 forint alatti áron, sikeres volt, mert sok porta előtt szor­goskodtak: az ott lakók hordták be a házukba a tűzifát. Kontra József Lenin úti nyugdíjas is vásárolt két köbmé­tert, pontosabban „űrmétert” - ő ezt a kifejezést használta - a fá­ból. Hogy miért? „A paphalmi erdőből hodják ide” - kezdte az indoklást, majd így folytatta: „A tél még nem mondta ki az utolsó szót, így a mai tüzelőárak mellett jól jön ez a kis segítség nekem is. Gyermekeim már ki­repültek a családi fészekből, feleségemmel maradtunk To- majon. A kis nyugdíj mellett spórolunk, ahogy tudunk. Hát ezért vettem én is az akácfából" - fejezte be válaszát, májd a szomszéd fiatalember segítsé­gével folytatta a munkát, mert az MTZ-ről leborított akácfa­kupac nagyobb része a ház előtt még rájuk várt. A mai tüzelőárak mellett két köbméter olcsó tűzifa is segíthet a nyugdíjasoknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom