Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-25 / 47. szám

Többet fizetnek, kevesebbet kémek a pénzért az idén Változnak az idők Milyen kamatszinteket várhatunk? Szolvill helyett Szolker Sorra jelennek meg a lapokban a bankok közleményei, mi­szerint emelik a náluk elhelyezett különféle betétek, lekötött pénzek után fizetett kamatok mértékét. Az olvasó hajlamos át­lapozni ezeket az unalmas számhalmazokat, pedig a kamatszin­tek alakulása fontos szerepet játszik a gazdasági életben. Szeretnék eloszlatni egy fél­reértést: a betéti kamatok mér­tékének önmagában nincs döntő hatása a megtakarítások nagy­ságára, illetve a jövedelmekhez viszonyított arányára. A háttér­ben sokkal fontosabb tényezők munkálkodnak, elsősorban a jövedelmek emelkedése vagy csökkenése, a munkahelyek biz­tonsága vagy bizonytalansága, és persze a társadalom szociális gondoskodásának megbízható­sága, az, hogy milyen mérték­ben képes az állam intézménye­sen gondoskodni az öregkorról, a gyerekek iskoláztatásáról. A hitelkamatoknak a gazda­ság élénkítésében lehet megha­tározó szerepük. Mértékükön múlik, hogy mennyire elvisel­hetek a vállalkozók számára a hitelterhek, ki tudják-e hasz­nálni a piac kínálta üzleti lehe­tőségeket, vagy kénytelenek meghúzni a termelés határvona­lát a rendelkezésükre álló saját források mezsgyéjén. Azt gondolom, hogy az idén ellentmondásos tendenciának lehetünk majd tanúi: a betéti kamatok növekedni, a hitelka­matok mérséklődni fognak, ho­lott az infláció aligha lesz sze­rényebb mértékű a múlt évinél. Mi indokolja ezt a különös helyzetet? Az állami költségvetés, sőt a teljes államháztartás fenntartá­sához nagyon sok hitelt kell nyújtaniuk a pénzintézeteknek, illetve az állampapírok befekte­tőinek, különben a hiány kezel­hetetlenné válik. Ez a deficit akkora, hogy a költségvetési tárgyalások során felvetődött: vajon lehetséges-e egyáltalán ezt a deficitet csak a hazai meg­takarításokból fedezni, vagy igénybe kell venni külföldi for­rásokat is? Ugyanakkor az élénkülő ipar és mezőgazdaság hiteligénye is növekszik. A hi­telkereslet tehát nagy, kielégí­tése elképzelhetetlen a bankok betétállományának növelése nélkül. A megtakarítók viszont az 1993-as esztendőben, sőt már ez év elején is megmutatták, mi­lyen gyorsan válaszolnak min­den olyan változásra, amelyik a betéteik értékállandóságát érinti. Mielőtt döntenek, tudni akarják, megtermeli-e a bank­ban elhelyezett pénz az árszín­vonal emelkedésének mértékét? Más szavakkal: azt mérlegelik, hogy az egy évre vagy annál hosszabb időre lekötött betéte­kért valódi kamatot fizetnek-e vagy sem? Hajlandóak-e a ban­kok megfizetni a pénz értékte- lenedéséből származó vesztesé­geket? A befektetők többsége gyor­san felismeri a helyzetet, és lép. Ez történt akkor is, amikor érezhetően megváltoztak a fo­rint- és a devizabetétek arányai, mert a várható árfolyamesésből és a belföldi kamatok változá­sából ez tűnt ésszerű lépésnek. Ezért az idén aligha engedhetik meg maguknak a bankok, hogy legalább néhány százaléknyi re­álkamatot, azaz az inflációs rá­tát meghaladó mértékű kamat­lábat ne fizessenek a forintban takarékoskodóknak. Ami pedig a hitelkamatot il­leti? A másodszori bank- és hi­telkonszolidáció nyomán a ban­kokat nem hajtja a kényszer, a túlzott mértékű tartalékképzésre irányuló nyomás, hogy az ész­szerűnél nagyobb „kockázati díjjal” terheljék a hiteleket. Kedvező hatása lesz annak is, hogy az idén már maguk a ban­kok is költségtakarékosabban fognak gazdálkodni, s némileg javultak követeléseik biztosítási feltételei is. Mindez együttesen teremti meg a lehetőségét an­nak, hogy szűkülhessen a betéti és hitelkamatok között ma még meglévő indokolatlanul nagy rés. Bácskai Tamás (Ferenczy Europress) Lakossági megtakarítási lehetőségek- Elszámolási és látra szóló betétek k aniataf bankszámi a): évi 7 százalék.(nettó). Lekötött betétek kamatai: évi nettó kamat 1 hónapos és 1 hónapot meghaladó 12,60% 6 hónapos 14,85 % Hat hónapnál hosszabb futamidejű betét elhelyezésére nincs lehetőség A lekötött betétekből részbeni kivét, illetve felmondás esetén a kamat egységesen évi nettó 2,7 szá zalék.- Befizetési betétszámla kamata: évi nettó 13,05 százalék. A betétszerződés futamideje 3 hónap. Rész kivét, illetve felmondás esetén a Bank nem fizet kamatot. Futamidő alatt bármikor újabb ősz­szegek fizethetők a számlára, amely után a bank időarányos kamatot fizet a szerződéskor megálla­pított százalékértéknek megfelelően.- Lakossági kártyaszámla nettó évi 7 százalék. Lakossági lekötött betétek - Trezorjegy évi nettó kamat 1 hónapra nettó- % 6 hónapra nettó 18,90% 12 hónapra nettó 19,35 % Idő előtti felvétel esetén 6,30 % Lakossági lekötött betétek - Hozamjegy IV. évi nettó kamat 1 hónapra 12,60 % 6 hónapra 14,85 % 12 hónapra 17,10% Idő előtti felvét esetén: Névérték + a visszavásárlás időpontjáig esedékes kamat. Lekötött betét - Felmondható évi nettó kamat 1 hónap 15,00% 6 hónap 18,50% 12 hónap 20,50 % Lekötött betét - Felmondhatatlan évi nettó kamat 1 hónap 16,00 % 6 hónap 20,50 % 12 hónap 22,00 % A lekötés időtartama Eves nettó kamat Látra szóló 10,00% 1 hónap 11,70% 6 hónap 17,55 % 12 hónap 18,90%- A lekötött betétek lekötési ideje - a számlatulajdonos ellenkező rendelkezése hiányában - a tő­késítést követően automatikusan újra indul, az akkor érvényes kamatfeltételek szerint. Ez esetben a bank kamatos kamatot fizet.- A lekötési idő előtt felvett összegre a bank annyiszor évi bruttó 1,5 százalék kamatot fizet, ahány teljes hónapot töltött a felvett összeg betétben. Könyves betétek 1994. március I-től évi nettó kamat- látra szóló 6,00 %- 1 évre lekötött 15,75 %- 1 éven belüli felvét esetén 0,50 % Zsebpénztár (6-14 éves korig) 7,00 % Takaréklevél betét-1 éven túl 17,10%- 1 éven belüli felvét esetén 0,50 % Takaréklevél betét PLUSSZ (500.000 Ft-tól)- 1 éven túl 17,10%- 1 éven belüli felvét esetén 0.50 % Pénztárjegy III. fix kamat- 6 hónap 16,65 % Bármely banknál további részletes információ kapható! Bár még a Szolvill Kft. - a valamikori Szolnoki Villamos­ipari Javítóvállalat jogutódja - még létezik, ám mint javítást végző inár nem működik, csak kereskedelmi tevékenységet foly­tat. Helyette új színfolt jelent meg, a Szolker Bt., mely a hír­adás-technikai készülékek javítása melett az erősáramú beren­dezések garanciális és nem garanciális javításait immár igazi érdekeltséggel, magáncégként látja el. A Szolvill 1992 áprilisától működött kft.-ként, ugyanis a cég kezdeményezte a privatizá­ciót. Meg is indult a folyamat, azonban igen hosszúra nyúlt az ügy, aminek „eredménye” nem a privatizáció, hanem az öncsőd lett. Bár sikeres csődegyezség jött létre, azonban a hitelezőket ki kellett fizetni, s ez igen meg­rendítette a vállalat helyzetét. A garanciális javítás nem fel­tétlenül jó üzlet, bár meg lehet belőle élni. Persze csak akkor, ha a szolgáltató ténylegesen szolgáltat, érdeke fűződik ahhoz, hogy az elromlott készülékét minél hamarabb megjavítsa, s ezzel cége jó hírnevét öregbítse a fogyasztók szemében. „Gyor­saság, megbízhatóság, minőség”- ezzel jellemezte családi vállal­kozását Juhász István, a Szolker Bt. ügyvezetője. A lakosság folyamatos és gyors kiszolgálása érdekében egy új cég jött létre, a Szolvill egykori javítóbázisának egy ré­szén, Szolnokon, a Mátyás ki­rály úton. „Egy családi vállalko­zást indítottunk el, mely lénye­gében a Szolvill korábbi tevé­kenységének egy részét tovább­viszi. Abban reménykedtünk, s úgy gondoltuk, hogy ez minden­képpen egy üzleti szempontból is jó döntés lesz” - mondotta Ju­hász István. A megvásárolt üzlet mindössze 70 négyzetméter alapterületű, azonban egy na­gyon ügyes megoldással - ki­használva a belső tér adottságát- magasságában kettéosztották a kis helyiséget. így szinte dupla lett az alapterület, s a raktárgon­dokat is megoldották. Az új cég azonnal változtatott a korábbi üzleti filozófián is. A vállalási idő mindössze egyna­pos!!), s ha különleges alkatrész szükséges - mely éppen nincs raktáron -, akkor is egy hét alatt általában a javítás kész. Termé­szetesen nemcsak garanciális ja­vítást végez kvalifikált szakem­bereivel, hanem egyéb minden­fajta fizető javítást is, melyre ga­ranciát vállal. Egyébként a ga­ranciális tevékenység az árbevé­telük mindössze egyharmadát adja. Ezért döntöttek úgy, hogy kereskedelmi tevékenységet is folytatnak - garanciával és fo­lyamatosan bővülő termékkíná­lattal - a márkaszerviz-szolgálta­tás mellett. Jelenleg több mint 30 cég gyármányainak márkaszervizét látják el, köztük olyanokét, mint a Philips, Whirlpool, a Gorenje, a Moulinex, a Siemens, Braun. „Minőség, megbízhatóság, gyorsaság” - ahogy egy magánvállalkozást jellemezni lehet.!Fotó: K. É.) A Jamina Rt. tulajdonosa ■■■■■■■■■■■■■WUBHKBM Ziegelwerke Gleinstätten tovább fejlődik Miután a Ziegel werke Gleinstät­ten 1992-ben többségi tulajdon szerzett a békéscsabai Jamina Rt.-ben, most megvásárolta a Csoma-Beled Rt. részvényeinek többségét. A két cég különböző cseréptípusokat gyárt, amivel biz­tosítva van a széles termékpaletta, s ezzel a cég Európa legjelentősebb cserépgyártói közé tartozik. A Jamina Rt. többségi tulajdoná­nak megszerzése után a Ziegel­werke Gleinstätten rögtön hozzá­kezdett a régi berendezések cseré­jéhez, modem technológia beveze­téséhez. Ezáltal sikerült elérni a te­tőcserép és a falazótéglák minősé­gének folyamatos javulását. Mivel a Ziegelwerke Gleinstätten elsősor­ban tetőcserépgyártással foglalko­zik, a „csabai” téglagyárat eladta. 1994-ben a Jamina Rt. termelésé­nek 80%-át a cseréptermelés, a fennmaradó 20%-át a Jamina Rt. tulajdonában maradt „jaminai” tég­lagyár termelése teszi ki. A Jamina Rt. és a Csoma-Beled Rt. többségi tulajdonosa, a Ziegelwerke Glein­stätten garanciát nyújt arra, hogy a magyar piacot folyamatosan, jó minőségű és sokféle cseréppel látja el. Az új program tartalmazza a Va­ria, a Csabai, a Holland típusokat. Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.02.25-én Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. febr. 25-ig (%) Eladási árf. tartozó ho; (%) 1994/A 100,50 100,00 5,89 _ 1994/B 94,49 93,84 3,31 24,84 1995/A 89,20 88,08 6,61 23,74 1995/B 89,11 87,94 4,89 23,54 1995/C 94,12 93,41 1,15 24,97 1995/F 91,97 90,99 11,08 24,27 1995/G 94,39 93,31 10,63 24,05 1995/H 94,33 93,20 8,98 23,88 1996/A 88,75 86,97 2,67 22,14 1996/B 91,85 90,54 1,63 23,15 1996/C 91,90 90,56 0,72 23,04 1996/F 91,23 89,73 13,62 22,76 1997/C­­­­• 1997/D 100,30 99,50 3,28­1998/A 100,10 99,50 17,13­Magyarázat: ség- vétel/eladás - napjáig felhal- közölt évi hozamot biztc Nettó árfolyam: a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfo­lyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfo­lyam alapján határoz meg az állam- kötvények vételére és eladására vo­natkozóan. Az esedékesség napjáig felhal­mozott kamat: az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékes­mozott kamat, százalékban kife­jezve. Bruttó (ügyletkötési) árfo­lyam: nettó (eladási vagy vételi) ár­folyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: amennyiben a befektető az MNB-tői a közölt árfolyamon vásá­rolja meg a kötvényt és azt lejáratig a birtokában tartja, akkor számára a zam: az értékpapír birtoklásból ,vagy forgalmazásból származó jö­vedelem a névérték százalékában.) Megjegyzés: az 1994/A állam- kötvény esetében maximum egy­millió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfél­nek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió’forint naponta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom