Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-23 / 45. szám

Keresse az ÁVÜ budapesti és vidéki Ügyfélszolgálati Irodáiban és a hírlapárusoknál. ÁLLAMI YA<;Y0ATTGYAÖKSL<; 1 133 Budapest, Pozsonyi u. 56. Telefon: 269-8990 Fax: 269-8991 Félfogadás: Hétfőtől-csütörtökig: 8.00-16.00, Pénteken: 8.00-15.00 Tallózó Minilapszemle a magánosításról Befektetési alapot tervez az ÁVÜ. Pongrácz Tibor államtit­kár, a kárpótlási jegy-részvény­csere akcióról tartott sajtótájé­koztatón közölte: az ÁVÜ az első negyedévben több mint 3,5 milliárd forint, az ÁV Rt. az első félévben hétmilliárdot meghaladó értékű részvényt kí­nál fel cserére. Az államtitkár szerint, amióta Csépi Lajos az ÁV Rt. vezérigazgatója, a két tulajdonosi szervezet együtt­működése javult. (Világgazdaság II. 9.) Vitatott, ám bevált privati­zációs technika. MRP-cégek: másfél milliárdos nyereség. A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) 1992 nyarán lépett életbe. Tavlay év végéig 117 társaságnál alakítottak a dolgozók MRP-szervezetet, és vásárolták meg részben vagy egészben cégüket. A tulajdo­nossá vált MRP-szervezetek egyharmada az iparban, ne­gyede a kereskedelemben, ötödé pedig az építőiparban jött létre, s akad köztük könyvkiadó és más anyagi és szellemi szol­gáltatást végző társaság is. (Napi Gazdaság II. 14.) A Pick Szeged várásolja meg a Herczet. A Budapesti Húsipari Rt. hitelezői bizottmá­nyának pénteki döntése szerint a Herz szalámigyárat a Pick Szeged Rt. vásárolhatja meg. Csépi Lajos a döntést azzal a feltétellel vette tudomásul, hogy a szegediek elállnak a gyulai húskombinát megvásárlásától. (Magyar Hírlap II. 13.) MASODVIRAGZAS- Hát te is farmer lettél, Mihály? Előtérben a hazai tulajdonlás ösztönzése Interjú Hatvani Szabó Jánossal (1. rész)- Ön lett most az ÁVÜ első számú irányítója. Változik-e ennek a sokak által támadott, kritizált intézménynek a straté­giája?- A stratégia nem változik. Hangsúlyeltolódás talán mégis lesz a hazai tulajdonlás ösztön­zésének a javára. Szinte már szlogenné vált, hogy a magyar befektetők körében tőkehiány van. Ezt megpróbáljuk úgy át­hidalni, hogy a pályázók szá­mára készpénzkímélő techniká­kat ajánlunk fel. Ilyen a részlet- fizetés, a lízingforma, a március végén mindenképp elindítandó KRP (Kisbefektetői Részvény- vásárlási Program), s az eddigi­eknél is jobban előtérbe helyez­zük a tőzsdei privatizációt.- Egyáltalán mennyi pénzzel kell rendelkeznie annak, aki szeretne a folyamatba bekap­csolódni?- Attól függ, hogy az állami vagyonnak mely részét kívánja megvásárolni. Meg kell mon­danom, nem törekszünk min­denáron a decentralizációs technikával történő privatizáci­óra. Vagyis arra, hogy a régi struktúrában kialakult vállala­tokat részegységekre bontsuk, s úgy egyenként ajánljuk fel. Itt az ésszerűségnek kell dönteni. Kollégáim jól ismerik a cége­ket, s azokat egy hatékony ma­gángazdaság szempontjait és célrendszerét figyelembe véve kezelik. Tehát abban az esetben, ha valamit traktoronként kell eladni, mert az a leghatéko­nyabb, akkor így fogjuk meg­adni a kínálati listát. Ugyanak­kor a cég teljes vagyonának fel- térképezésével lehetővé tesszük azt, hogy ha a befektetői szán­dék mást indokol, akkor rugal­masan alkalmazkodjunk hozzá.- A kisember, a közember mit figyeljen elsősorban, hogy ő is tulajdonos lehessen, hogy be­kapcsolódhasson a privatizáci­óba?- Úgy érzékeltem, hogy ezt az emberek információ és tu­dáshiány miatt meg sem merték eddig próbálni. Egyrészt nem ismerték kellőképpen a rendel­kezésre álló állami vagyont, másrészt a privatizációt meg- foghatatlannak, megközelíthe- tetlennek, elérhetetlennek tar­tották. Ebben valószínűleg az ÁVÜ is hibás volt, de most megpróbálunk egy sokkal in­tenzívebb, részletesebb tájékoz­tatást megszervezni, a lakos­sághoz sokkal közvetlenebb módon eljuttatni az információ­kat a vagyonról, s a megszer­zéshez vezető eljárási módok­ról, lehetőségekről.- Munkanélküliből például lehet tulajdonos?- Természetesen. Egyrészt figyelje a hirdetéseinket! Más­részt megjelentetünk majd olyan szóróanyagokat, amely­ben megkérdezzük az állampol­gárokat: az állami vagyon mely részére lenne vásárló. Ezen a szórólapon kérheti az Állami Vagyonügynökséget, hogy ha van - most végletes példákat mondok -, egy traktor, egy pa­tyolatbeli mosógép, egy 100 négyzetméteres ipari terület, akkor erről ő kaphasson tájé­koztatást. Ezt rövid időn belül megkaphatja.- Eddig ilyen nem volt?- Nem, hiszen az eddigi va­gyonnyilvántartásunk ilyen részleteket nem tartalmazott. Most viszont a regisztert ilyen irányban kívánjuk továbbfej­leszteni.- A Munkavállalói Résztulaj­donosi Program (MRP) egyre több esetben járul hozzá a sike­res privatizációhoz. De hogyan jöhetnek számításba olyanok, akik nem az adott munkahelye­ken dolgoznak, nem a saját cé­gük résztulajdonosaiként vesz­nek részt a privatizációban?- Mind a két kör számításba jöhet. Továbbra is preferáljuk a dolgozói tulajdonszerzést. Ám a KRP esetében nem kell az adott vállalatnál dolgozni. A felaján­lott vagyontömegből bárki je­gyezhet egy meghatározott részt. Hangsúlyoznom kell: a magyar privatizáció verseny­elvű. Tehát az értékesítés to­vábbra is pályázatok alapján történik, és testületi döntéssel határozunk az eredményről. A Kisbefektetői Részvényvásár­lási Programban más a helyzet. Ott nem egy ilyen versenyszitu­ációról van szó, de a tulajdon- szerzés ott is korrektül, nyilvá­nosan és ellenőrizhető módon történik majd. (Az interjút következő szá­munkban folytatjuk, melyben az ellenőrzés növekvő szerepéről lesz szó.) A Tisza Cipő még mindig értékesítés előtt 1/ Óriáscég piac nélkül nem kelendő A martfűi cipőgyár 1991 januárjától működik részvénytársa­ságként, Tisza Cipő Rt. néven. A tulajdon döntő többsége az ál­lamé, jelenleg a decentralizáció keretében egyes egységeket ér­tékesítenek. A belső szervezeti változtatáson már túl vannak, s az adóskonszolidációt követően lehet majd szó a vállalat priva­tizációjáról, ugyanis eddig több kísérlet kudarcot vallott. rényi Ferenc vezérigazgató. Ez természetesen hozzájárul a pri­vatizáció sikeréhez is, ugyanis ha egészben nem sikerül a válla­latot értékesíteni, akkor részen­ként így lehet. A Tisza Cipő Rt.-ben 84,5 százalék tulajdonnal az államé a döntő szerep. A maradék jelen­tős mértékben megoszlik, ebből mintegy 9 százalék a dolgo­zóké. Á társaság jegyzett tőkéje egyébként meghaladja a 2 mil- lárd forintot, s közel 2800 em­bert foglalkoztatnak. Az átalakulást követően számtalan megoldás felvetődött a cég privatizálásának miként­jére. Viszont a cég helyzete nem a legkedvezőbben alakult. A termelés volumene az utóbbi három évben jelentősen csök­kent - 6-7 millió párról 2-3 mil­lióra -, melynek oka a keleti pi­acok összeomlása volt. (Közel 2/3-át elvesztette a cég a piacai­nak, s ez a foglalkoztatottságra is kihatással volt, ugyanis 1200 dolgozótól meg kellett válniuk.) Viszont a termékösszetétel je­lentősen változott a jobb minő­ség felé. Ezzel együtt is azon­ban az rt.-t nem lehetett a tőzs­dére bevinni. Két évvel ezelőtt a következő privatizációs kísérlet is ku­darcba fulladt. Ekkor az egész vállalatot hirdették meg, ám pont egy rossz időpontban tör­tént mindez, ugyanis az európai cipőipar nem éppen növekvő tendenciát mutatott. Ehhez hoz­zájárult az is, hogy maga a Ti­sza Cipő Rt. igen nagy méretű és vagyonú gazdálkodó, így nem volt „kelendő a piacon”. Mindezek után egy új straté­giát dolgoztak ki még a múlt évben. Ennek lényege az, hogy a vállalat néhány egységét érté­kesítik, mely nem kapcsolódik a privatizációhoz, hanem egy egyszerű adásvétel útján azon egységektől megválik a mamut vállalat, melyekre nincs már szüksége. Az egységeket meg­hirdették, s március 10-éig vár­ják a jelentkezőket - többek kö­zött - a három cipőgyártó rész­legre, valamint a központi te­lephelyen fekvő talpgyártóra is. Bíznak a pályáztatás sikeressé­gében, s a befolyt összeget a vállalat gazdasági helyzetének stabilizálására használják fel. Mindezzel együtt, párhuza­mosan, egy belső átszervezést is végrehajtottak. Ennek kereté­ben divíziós szervezeteket ala­kítottak, decentralizálták a kü­lönböző tevékenységeket. A változtatásnak nemcsak szerve­zeti és a decentralizációs priva­tizációt előkészítő jelentősége van, hanem egy stílusbeli vál­tást is jelent - fogalmazott Be­Egyébként az egységek felja­vítása érdekében partnereket is vonnak be a termelésbe. így például a tavalyi évben az oszt­rák Leaderen Shoe csoport egyik cégével először kooperá­ciós szerződés keretében dol­goztak együtt, majd egy közös vállalatot alapítottak tavaly no­vemberben. Ilyen jellegű tár­gyalásokat jelenleg is folytat­nak. Az 1992-es évet veszteséggel zárták a piacvesztés miatt, azonban a válságkezelés ered­ményre vezetett eddig, melyet jeleznek az előbbiekben említett lépések is. A vagyonkezelés és a felerő­sítő program eredményes vé- gigvitelét követően - melyhez az adóskonszolidáció is segítsé­get ad - ez év végén vagy 1995 elején folytatódna az erőteljes privatizáció. ABC a privatizációhoz Átalakulás, felszámolás és MRP Egyszerűsített átalakulási eljárás: Az ÁVÜ igazgatótanácsa jelöli ki azokat a vállalatokat, amelyek így alakulhatnak át. A cégek választhatnak a szakértői névjegyzékből, és utána szerződést köthetnek a kiválasztott tanácsadókkal. Ok járnak el ké­sőbb az ÁVÜ helyett, vagyis ők vesznek részt az általakításban és az ér­tékesítésben is. A szakértővel az ÁVÜ is szerződést köt, így tehát csak a jogszabályok és a keretszerződés alapján járhat el. A létrejövő gazdasági társaságban az ÁVÜ-t megillető tagsági jogokat a szakértő gyakorolja, és bizományosként értékesítheti a vagyonügynökséget megillető részvé­nyeket, üzletrészeket. Tevékenységét az ÁVÜ ellenőrzi és minősíti. Felszámolás és a privatizáció: Felszámolásról és végelszámolásról akkor van szó, ha a vállalat jog­utód nélkül megszűnik. Akkor számolnak föl egy vállalatot, ha fizetés- képtelenné válik, a végelszámolásról az alapító dönthet, például ha nincs szükség a vállalatra. Az ilyen vállalatok nem alakulhatnak át gazdasági társasággá, mivel az átalakulás lényege az, hogy a cég általános jogutód­lással társaságként tovább működjék. Ha a felszámolás esetén a hitelezők egyetértenek az eljárás felfüggesztésével, akkor meg lehet kísérelni az átalakítást és a privatizációt, mert lehetséges, hogy így a vállalat még fi­zetőképessé tehető. Ennek egyik módja lehet az, hogy a hitelezők a tarto­zás fejében a létrejövő gazdasági társaságból részesedést (részvényt, üz­letrészt) kapnak. Munkavállalói Résztulajdonosi Program: Az MRP keretében a részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű tár­saságok dolgozói megszerezhetik a részvényeket, illetve a kft.-vagyonré- szeket, üzletrészeket. Azok vehetnek részt a programban, akik legalább a törvényes munkaidő felében legalább 6 hónapra alkalmazottai a társa­ságnak vagy a jogelőd vállalatnak. A részvételi szándékot írásban kell be­jelenteni, a részvételi jog írásbeli lemondással vagy a munkaviszony megszűnésével mondható föl. Ha a munkavállalók legalább 25%-a részt kíván venni a programban, akkor 3 fős szervezőbizottságot kell válasz­tani. A szervezőbizottság tárgyal majd azokkal, akik eladják a részvé­nyeket, üzletrészeket. Ha az ÄVÜ az eladó, akkor az MRP-szervezet E-hitelt és részletfizetési kedvezményt is kaphat. (Következő héten: E-hitel.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom