Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-23 / 45. szám

Keresse az ÁVÜ budapesti és vidéki Ügyfélszolgálati Irodáiban és a hírlapárusoknál.

ÁLLAMI YA<;Y0ATTGYAÖKSL<;

1 133 Budapest, Pozsonyi u. 56. Telefon: 269-8990 Fax: 269-8991 Félfogadás: Hétfőtől-csütörtökig: 8.00-16.00, Pénteken: 8.00-15.00

Tallózó

Minilapszemle a magánosításról

Befektetési alapot tervez az

ÁVÜ. Pongrácz Tibor államtitkár, a kárpótlási jegy-részvénycsere akcióról tartott sajtótájékoztatón közölte: az ÁVÜ az első negyedévben több mint 3,5 milliárd forint, az ÁV Rt. az első félévben hétmilliárdot meghaladó értékű részvényt kínál fel cserére. Az államtitkár szerint, amióta Csépi Lajos az ÁV Rt. vezérigazgatója, a két tulajdonosi szervezet együttműködése javult.

(Világgazdaság II. 9.)

Vitatott, ám bevált privatizációs technika. MRP-cégek: másfél milliárdos nyereség. A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) 1992 nyarán lépett életbe. Tavlay év végéig 117 társaságnál alakítottak a

dolgozók MRP-szervezetet, és vásárolták meg részben vagy egészben cégüket. A tulajdonossá vált MRP-szervezetek egyharmada az iparban, negyede a kereskedelemben, ötödé pedig az építőiparban jött létre, s akad köztük könyvkiadó és más anyagi és szellemi szolgáltatást végző társaság is.

(Napi Gazdaság II. 14.)

A Pick Szeged várásolja meg a Herczet. A Budapesti Húsipari Rt. hitelezői bizottmányának pénteki döntése szerint a Herz szalámigyárat a Pick Szeged Rt. vásárolhatja meg. Csépi Lajos a döntést azzal a feltétellel vette tudomásul, hogy a szegediek elállnak a gyulai húskombinát megvásárlásától.

(Magyar Hírlap II. 13.)

MASODVIRAGZAS- Hát te is farmer lettél, Mihály?

Előtérben a hazai tulajdonlás ösztönzése

Interjú Hatvani Szabó Jánossal (1. rész)- Ön lett most az ÁVÜ első számú irányítója. Változik-e ennek a sokak által támadott, kritizált intézménynek a stratégiája?- A stratégia nem változik. Hangsúlyeltolódás talán mégis lesz a hazai tulajdonlás ösztönzésének a javára. Szinte már szlogenné vált, hogy a magyar befektetők körében tőkehiány van. Ezt megpróbáljuk úgy áthidalni, hogy a pályázók számára készpénzkímélő technikákat ajánlunk fel. Ilyen a részlet- fizetés, a lízingforma, a március végén mindenképp elindítandó KRP (Kisbefektetői Részvény- vásárlási Program), s az eddigieknél is jobban előtérbe helyezzük a tőzsdei privatizációt.- Egyáltalán mennyi pénzzel kell rendelkeznie annak, aki szeretne a folyamatba bekapcsolódni?- Attól függ, hogy az állami vagyonnak mely részét kívánja megvásárolni. Meg kell mondanom, nem törekszünk mindenáron a decentralizációs technikával történő privatizációra. Vagyis arra, hogy a régi struktúrában kialakult vállalatokat részegységekre bontsuk, s úgy egyenként ajánljuk fel. Itt az ésszerűségnek kell dönteni. Kollégáim jól ismerik a cégeket, s azokat egy hatékony magángazdaság szempontjait és célrendszerét figyelembe véve

kezelik. Tehát abban az esetben, ha valamit traktoronként kell eladni, mert az a leghatékonyabb, akkor így fogjuk megadni a kínálati listát. Ugyanakkor a cég teljes vagyonának fel- térképezésével lehetővé tesszük azt, hogy ha a befektetői szándék mást indokol, akkor rugalmasan alkalmazkodjunk hozzá.- A kisember, a közember mit figyeljen elsősorban, hogy ő is tulajdonos lehessen, hogy bekapcsolódhasson a privatizációba?- Úgy érzékeltem, hogy ezt az emberek információ és tudáshiány miatt meg sem merték eddig próbálni. Egyrészt nem ismerték kellőképpen a rendelkezésre álló állami vagyont, másrészt a privatizációt meg- foghatatlannak, megközelíthe- tetlennek, elérhetetlennek tartották. Ebben valószínűleg az ÁVÜ is hibás volt, de most megpróbálunk egy sokkal intenzívebb, részletesebb tájékoztatást megszervezni, a lakossághoz sokkal közvetlenebb módon eljuttatni az információkat a vagyonról, s a megszerzéshez vezető eljárási módokról, lehetőségekről.- Munkanélküliből például lehet tulajdonos?- Természetesen. Egyrészt figyelje a hirdetéseinket! Másrészt megjelentetünk majd olyan szóróanyagokat, amelyben megkérdezzük az állampolgárokat: az állami vagyon mely részére lenne vásárló. Ezen a szórólapon kérheti az Állami Vagyonügynökséget, hogy ha van - most végletes példákat mondok -, egy traktor, egy patyolatbeli mosógép, egy 100 négyzetméteres ipari terület, akkor erről ő kaphasson tájékoztatást. Ezt rövid időn belül megkaphatja.- Eddig ilyen nem volt?- Nem, hiszen az eddigi vagyonnyilvántartásunk ilyen részleteket nem tartalmazott. Most viszont a regisztert ilyen irányban kívánjuk továbbfejleszteni.- A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) egyre több esetben járul hozzá a sikeres privatizációhoz. De hogyan jöhetnek számításba olyanok, akik nem az adott munkahelyeken dolgoznak, nem a saját cégük résztulajdonosaiként vesznek részt a privatizációban?- Mind a két kör számításba jöhet. Továbbra is preferáljuk a dolgozói tulajdonszerzést. Ám a KRP esetében nem kell az adott vállalatnál dolgozni. A felajánlott vagyontömegből bárki jegyezhet egy meghatározott részt. Hangsúlyoznom kell: a magyar privatizáció versenyelvű. Tehát az értékesítés továbbra is pályázatok alapján történik, és testületi döntéssel határozunk az eredményről. A Kisbefektetői Részvényvásárlási Programban más a helyzet. Ott nem egy ilyen versenyszituációról van szó, de a tulajdon- szerzés ott is korrektül, nyilvánosan és ellenőrizhető módon történik majd.

(Az interjút következő számunkban folytatjuk, melyben az ellenőrzés növekvő szerepéről lesz szó.)

A Tisza Cipő még mindig értékesítés előtt 1/

Óriáscég piac nélkül nem kelendő

A martfűi cipőgyár 1991 januárjától működik részvénytársaságként, Tisza Cipő Rt. néven. A tulajdon döntő többsége az államé, jelenleg a decentralizáció keretében egyes egységeket értékesítenek. A belső szervezeti változtatáson már túl vannak, s az adóskonszolidációt követően lehet majd szó a vállalat privatizációjáról, ugyanis eddig több kísérlet kudarcot vallott.

rényi Ferenc vezérigazgató. Ez természetesen hozzájárul a privatizáció sikeréhez is, ugyanis ha egészben nem sikerül a vállalatot értékesíteni, akkor részenként így lehet.

A Tisza Cipő Rt.-ben 84,5 százalék tulajdonnal az államé a döntő szerep. A maradék jelentős mértékben megoszlik, ebből mintegy 9 százalék a dolgozóké. Á társaság jegyzett tőkéje egyébként meghaladja a 2 mil- lárd forintot, s közel 2800 embert foglalkoztatnak.

Az átalakulást követően számtalan megoldás felvetődött a cég privatizálásának mikéntjére. Viszont a cég helyzete nem a legkedvezőbben alakult. A termelés volumene az utóbbi három évben jelentősen csökkent - 6-7 millió párról 2-3 millióra -, melynek oka a keleti piacok összeomlása volt. (Közel 2/3-át elvesztette a cég a piacainak, s ez a foglalkoztatottságra is kihatással volt, ugyanis 1200 dolgozótól meg kellett válniuk.) Viszont a termékösszetétel jelentősen változott a jobb minőség felé. Ezzel együtt is azonban az rt.-t nem lehetett a tőzsdére bevinni.

Két évvel ezelőtt a következő privatizációs kísérlet is kudarcba fulladt. Ekkor az egész vállalatot hirdették meg, ám pont egy rossz időpontban történt mindez, ugyanis az európai cipőipar nem éppen növekvő tendenciát mutatott. Ehhez hozzájárult az is, hogy maga a Tisza Cipő Rt. igen nagy méretű és vagyonú gazdálkodó, így nem volt „kelendő a piacon”.

Mindezek után egy új stratégiát dolgoztak ki még a múlt évben. Ennek lényege az, hogy a vállalat néhány egységét értékesítik, mely nem kapcsolódik a

privatizációhoz, hanem egy egyszerű adásvétel útján azon egységektől megválik a mamut vállalat, melyekre nincs már szüksége. Az egységeket meghirdették, s március 10-éig várják a jelentkezőket - többek között - a három cipőgyártó részlegre, valamint a központi telephelyen fekvő talpgyártóra is. Bíznak a pályáztatás sikerességében, s a befolyt összeget a vállalat gazdasági helyzetének stabilizálására használják fel.

Mindezzel együtt, párhuzamosan, egy belső átszervezést is végrehajtottak. Ennek keretében divíziós szervezeteket alakítottak, decentralizálták a különböző tevékenységeket. A változtatásnak nemcsak szervezeti és a decentralizációs privatizációt előkészítő jelentősége van, hanem egy stílusbeli váltást is jelent - fogalmazott BeEgyébként az egységek feljavítása érdekében partnereket is vonnak be a termelésbe. így például a tavalyi évben az osztrák Leaderen Shoe csoport egyik cégével először kooperációs szerződés keretében dolgoztak együtt, majd egy közös vállalatot alapítottak tavaly novemberben. Ilyen jellegű tárgyalásokat jelenleg is folytatnak.

Az 1992-es évet veszteséggel zárták a piacvesztés miatt, azonban a válságkezelés eredményre vezetett eddig, melyet jeleznek az előbbiekben említett lépések is.

A vagyonkezelés és a felerősítő program eredményes vé- gigvitelét követően - melyhez az adóskonszolidáció is segítséget ad - ez év végén vagy 1995 elején folytatódna az erőteljes privatizáció.

ABC a privatizációhoz

Átalakulás, felszámolás és MRP

Egyszerűsített átalakulási eljárás:

Az ÁVÜ igazgatótanácsa jelöli ki azokat a vállalatokat, amelyek így alakulhatnak át. A cégek választhatnak a szakértői névjegyzékből, és utána szerződést köthetnek a kiválasztott tanácsadókkal. Ok járnak el később az ÁVÜ helyett, vagyis ők vesznek részt az általakításban és az értékesítésben is. A szakértővel az ÁVÜ is szerződést köt, így tehát csak a jogszabályok és a keretszerződés alapján járhat el. A létrejövő gazdasági társaságban az ÁVÜ-t megillető tagsági jogokat a szakértő gyakorolja, és bizományosként értékesítheti a vagyonügynökséget megillető részvényeket, üzletrészeket. Tevékenységét az ÁVÜ ellenőrzi és minősíti.

Felszámolás és a privatizáció:

Felszámolásról és végelszámolásról akkor van szó, ha a vállalat jogutód nélkül megszűnik. Akkor számolnak föl egy vállalatot, ha fizetés- képtelenné válik, a végelszámolásról az alapító dönthet, például ha nincs szükség a vállalatra. Az ilyen vállalatok nem alakulhatnak át gazdasági

társasággá, mivel az átalakulás lényege az, hogy a cég általános jogutódlással társaságként tovább működjék. Ha a felszámolás esetén a hitelezők egyetértenek az eljárás felfüggesztésével, akkor meg lehet kísérelni az átalakítást és a privatizációt, mert lehetséges, hogy így a vállalat még fizetőképessé tehető. Ennek egyik módja lehet az, hogy a hitelezők a tartozás fejében a létrejövő gazdasági társaságból részesedést (részvényt, üzletrészt) kapnak.

Munkavállalói Résztulajdonosi Program:

Az MRP keretében a részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok dolgozói megszerezhetik a részvényeket, illetve a kft.-vagyonré- szeket, üzletrészeket. Azok vehetnek részt a programban, akik legalább a törvényes munkaidő felében legalább 6 hónapra alkalmazottai a társaságnak vagy a jogelőd vállalatnak. A részvételi szándékot írásban kell bejelenteni, a részvételi jog írásbeli lemondással vagy a munkaviszony megszűnésével mondható föl. Ha a munkavállalók legalább 25%-a részt kíván venni a programban, akkor 3 fős szervezőbizottságot kell választani. A szervezőbizottság tárgyal majd azokkal, akik eladják a részvényeket, üzletrészeket. Ha az ÄVÜ az eladó, akkor az MRP-szervezet E-hitelt és részletfizetési kedvezményt is kaphat.

(Következő héten: E-hitel.)