Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-23 / 45. szám
1994. február 23., szerda tJj Néplap-fórum 5 „Fontos, hogy fedél legyen minden hivatásos és nyugállományba vonult katona vagy annak özvegye feje felett’’ / Amíg törvény nincs, lakás sincs, a helyi rendelet pedig a fiókban alszik A Hol élünk? fesztivál rendezvényeihez kapcsolódva az elmúlt héten sajtófogadás keretében látta vendégül a szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthon az Új Néplap szerkesztőségét és az általa rendezett fórum közönségét. A katonai szolgálati lakások eladásával kapcsolatos kérdésekre - amelyek záporoztak a bevezető előadások után - meghívott szakértők válaszoltak: Both István alezredes, a HM lakásgazdálkodási osztályvezetője, Domány Béláné, a polgármesteri hivatal lakásügyi irodájának vezetőbe és Sörös István alezredes, a Katonák Érdekvédelmi Szövetsége elnöke. A nagyszámú érdeklődő is igazolta, hogy a lakhatás gondja sokak számára nehezen emészthető „falat” e szűkös időkben. Mert lakni kell, lakni muszáj... Népes közönség gyűlt össze a nagy érdeklődést kiváltó Új Néplap fórumra, a szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthon második emeleti nagytermében Balról jobbra: Domány Béláné, a lakásiroda vezetője, Hajnal József, az Új Néplap főszerkesztője, Both István és Sörös István alezredesek. A szakértők kérdések özönére válaszoltak Fel kellene oldani azt a lehetetlen helyzetet, hogy jár a hivatásos katonának a lakás, csak éppen nem jut. Nem ritka a két-három évig tartó vonatozás a szomszédos helységbe, a családtól való különélés. Legkésőbb egy éven belül ki kellene elégítenie elképzelésünk szerint az adott parancsnokságnak a lakásigényt valamilyen módon. Sörös István alezredes válasza után a fórum résztvevői kérdéseikkel is megerősítették a katonai szolgálati lakások eladása körüli ellentmondásos helyzetet.- Katonák vagyunk, sokan nyugdíjasok - szólalt fel indulatosan egy idősebb férfi. Vehetők-e és mikor, mennyiért a szolgálati lakások? Ahogy halljuk, majd ha a honvédelmi miniszter felébred, lesz intézkedés, bár Szolnokon már két éve zajlik az eladás. Konkrétan: én ha leadom a szolgálati lakásomat, a honvédség ad nekem 480 ezer forintot. Ezzel én a cigánytelepen se kapok lakást. Olyan értéket kérünk a lakásunkért, amiért kapunk egy tisztességes másikat. Egy másik kérdező a szolnoki Nagy Imre körúti tízemeletesben lévő honvédségi, szolgálati bérlői kijelölésü önkormányzati lakás megvásárlása felől érdeklődött:- Megvehető-e ez a lakás, milyen százalékban, mert olyan hírek vannak, hogy áprilistól jóval kedvezőtlenebb feltételek lesznek.-Mi a teendője annak, aki meg akarja venni a szolgálati lakást? Aki olyan lépcsőházban lakik, ahol nemcsak honvédségi kijelölésű lakások vannak? A Széchenyin lévő honvédségi lakásokat mikor akarják elidegeníteni? - hangzott a következő kérdéssor. (Nagy derültséget keltve szólalt fel a hátsó sorokban egy férfi: .azt javaslom, az önkormányzat képviselője válaszoljon, mert a honvédségi urak szeretnek hosszan beszélni.) A feltett kérdésekre Domány Béláné, a szolnoki polgármesteri hivatal lakásügyi irodájának vezetője válaszolt:- Az önkormányzat nem kívánja azt a rendeletét megváltoztatni, amit többségi szavazattal megalkotott decemberben, így a lakásiroda fogadja minden bérlakásban élő bejelentését, aki élni kíván vételi szándékával. Addig azonban, míg a törvény nem nyit utat a vásárlásra, a helyi rendelet sem léphet hatályba. Mivel önök szolgálati lakásban élnek, a miniszteri rendeletre sajnos várni kell, a törvényt hatályba léptető rész ezt így hozza. Olyannyira készen állunk a lakáseladásokra, hogy azon családoknál, akik eddig bejelentették vételi szándékukat, akár április második-harmadik hetében az első adásvételi szerződések megköthetők. Más a helyzet a Nagy Imre körúti bérlőkijelölési jogú lakásoknál - folytatta az irodavezető. Ezeknél le kell mondani a honvédségnek e jogköréről, hogy ezek a lakások is értékesíthetők legyenek. Úgy gondolom, a miniszteri rendelet ezt is szabályozza majd. Ahogy hallottuk, talán júniusig elkészül. Ha egy épületben szolgálati és önkormányzati lakások vannak, nem jelent gondot, mert Bevezető előadásában Both István, a HM lakásgazdálkodási osztályvezetője arról beszélt, hogy a katonai szolgálati lakások eladása hogyan illeszkedik az általános lakásgazdálkodási elgondolásokba. Hangsúlyozta: különösen aktuális a honvédség lakásgazdálkodásáról beszélni, hiszen átmeneti állapotról van szó. A lakástörvény hatályba lépett, majd egy részét hatályon kívül helyezték, míg a parlament most újra foglalkozik a törvény elidegenítési részével. Miért alakult ki a lakásellátás a Magyar Honvédségen belül? - tette fel a kérdést az előadó, amire válaszolt is rögtön: a csapatszolgálat hivatásos katonái életük során öt-hét alkalommal kénytelenek költözni, gyakran családostól, honvédelmi feladataik végrehajtása érdekében. A sajátos lakásellátási rendszer napjainkig az 1971-es szabályok alapján működött, természetbeni ellátáson alapult, vagyis a honvédség a költség- vetésből kapott pénzen megépített, vásárolt lakásokat juttatta oda a hivatásos állománynak. Ezen túlmenően működött a lakáscélú támogatás, ami az önerős építkezésekhez nyújtott segítséget. Ezek voltak az alapjai az ellátási rendszernek ez év január elsejéig. A mostani átmeneti állapot lényege, hogy van egy lakástörvény, de nincsen HM-rendelet, ami szabályozná a honvédség lakásellátását. A lakástörvény olyan rövid határidőt szabott meg a honvédség részére az új ellátási rendszerre vonatkozó rendelet megalkotására, hogy azt képtelenség néhány hónap alatt kidolgozni - mondta Both István. A lakások elidegenítéséről ’90-ben született döntés. Eszerint a honvédség az állami tulajdonban és a HM kezelésében lévő lakásokat eladta volna, az abból eredő bevétel megmaradó nettó részét vissza kívánta forgatni lakáscélú támogatásra. Közben sajnos olyan változások történtek a pénzügyi szabályozásban, hogy a bevételt a katonai költségvetés más célokra használta fel - folytatta az előadó. A lakástörvény hatályba lépését próbálja a honvédség felhasználni arra, hogy a régivel ötvözve kialakítson egy új ellátási rendszert. A katonák jogállásáról szóló törvényben van egy fejezet a lakhatás támogatásáról, miszerint a szolgálati lakással való ellátás megmarad, amit a jövőben HM-rendelkezé- sűnek neveznek. A magánerős építést, lakásvásárlást jóval nagyobb összeggel, vissza nem térítendő támogatással kívánják segíteni, ezen túlmenően egyszeri lakásigény-megváltást terveznek. Gond - hallottuk Both Istvántól -, hogy a hivatásos állomány 40 százaléka él létminimumon egyszerűen vegyes tulajdon keletkezik, a társasház üzemeltetését ennek megfelelően kell megoldani - fejezte be a kérdésekre adott válaszát Domány Béláné. A válaszokat Sörös István az alábbiakkal egészítette ki:- A hatályos jogi szabályozások korlátot állítanak fel, hogy mely épületek értékesíthetők és melyek nem. Öt éven belül létesített épület még korlát alá esik. Csak ennél idősebb lakásoknál lehet kezdeményezni a vásárlást. A kérelem minden esetben eljut a vezérkari főnökhöz. Hogy hol rendelnek el vételi stopot, azt a Szolnokon is zajló szervezeti változások is befolyásolják. A honvédségi közvetlen kijelölésű lakások eladása folyamatban van. Amit nem jelöltek ki és jogi akadálya sincs, annak a megvásárlását a HM-rendelet megjelenése előtt is kezdeményezhetik a bentlakók. Az ön- kormányzati lakások esetében az eladásba a honvédségnek beleszólása nincs. Arról dönthet a lakásoknak ki a gazdája, az a lényeg, hogy ne legyen diszkrimináció.- Valahogy ördögi körnek tűnik az egész - folytatta egy másik felszólaló. Az önkormányzat mutat a HM-re, a bérlői jog kijelölése az övé, mondja, ezért nem tudja eladni a lakásokat. A HM erre azt mondja, hogy a helyőrségparancsnok mond le a bérlői jog kijelölésről. Ez utóbbi viszont nem mond le, mert nem tudja, milyen átszervezés előtt áll. Milyen ördögi kör ez, uraim? Mutogatnak egymásra, és ki jár pórul? Mi. Ólyan lépcsőházban lakom, ahol a 87 lakásból 20 BM kijelölésű. Ez utóbbiak megvásárlásra kerültek, a 67 lakás még nem. A belügyminiszter valamivel előbb jár, mint a honvédelmi. A fórum hangulata a kezdéshez képest átváltozott. Felizzott a levegő. A befejező kérdéskörben konkrét kérdések záporoztak az előadókra.- A kifizetett használatbavételi díjakat visszatérítik-e lakásMi legyen a lakásunkkal? Az elhangzottak több helyen is izgatott susmust váltottak ki a hallgatóság sorai között csupán, hogy megszünteti-e a rendelkezési jogot a lakás felett, vagy sem. Ha 15 éven belül épült honvédségi lakás értékesítésére kerül sor, akkor a forgalmi érték 30 százaléka az eladási ár. Ennek a 10 százalékát kell befizetni és a többit a lakástörvény szerint 25 év alatt kell megtéríteni. Ha 15 éven túl épült a lakás és nem volt felújítva, akkor a forgalmi érték 15 százaléka az eladási ár, és a 10 százalékát kell megfizetni. Mindez a honvédség kezelésében lévő lakóépületekre vonatkozik - emelte ki Sörös István. Az önkormányzati lakásnál az önkormányzat állapítja meg a honvédségitől eltérő vásárlási feltételeket, vételárakat, amelyek a 15-30 százaléknál jóval magasabbak. Ismét hozzászólások, kérdések következtek.- Megdöbbenve hallom - ugrott fel a hátsó sorokban egy férfi -, hogy a honvédség vezetése hajlandó lenne kiszolgáltatni az önkormányzatok ké- nyének-kedvének a hivatásos állomány jelentős részét, azokat, akik önkormányzati lakásokban laknak. Az önkormányzatok ugyanis az említett 15-30 százalékos árnál jóval drágábban, annyiért adják a lakásokat, amennyiért akarják. A HM mossa kezeit! Hát ez felháborító! Merem állítani, a hivatásosak többségét nem érdekli, hogy vásárlás esetén? Nem - hangzott a válasz -, mivel az a lakásjuttatás fejében fizetett díj volt, ami általában a polgári alkalmazott, és továbbszolgáló katonákra vonatkozott.- Hol van a lakók befizetéseiből felújításra félretett pénz? Konkrét válasz erre nem adható - felelték -, tény, hogy országosan sok kritika érte az IKV-k ilyen irányú tevékenységét. A többgyermekes családok felhasználhatják-e a szociálpolitikai kedvezményt a lakásvásárláshoz? Nem - hallottuk a lako- nikus választ. Ha jól tudom, a lakás állam- polgári jogon jár mindenkinek, miért nem vehetem meg a szolgálati lakásomat, ha azt nem jelölik ki elidegenítésre? Nem így van, sajnos - válaszolta a kérdezőnek az érdekvédelmi szövetség elnöke -, a lakástörvény már nem mond ki ilyet, pedig mi örülnénk ennek a legjobban. A fórum bizonyította az érdekeltek információ iránti éhségét a szolgálati lakások eladásának témakörében. Hogy több esetben még sem egyértelmű, megnyugtató válaszok születtek, az a jogszabályi háttér kialakulatlanságának következménye. Annak, hogy a lakástörvény és a honvédség lakásellátását szabályozó HM-rendelet elfogadása, szentesítése még mindig a levegőben lóg. Simon Cs. József (Fotó: Nagy Zsolt) vagy alatta. A megnövekedett rezsiköltségek fizetése, fenntartása elsősorban az önkormányzati lakásoknál megemelt lakbérek miatt problémás. Rendelettervezet készült, de miniszteri szintű elfogadása talán április végén, május elején válik konkréttá. Lakásainak értékesítését többszörös kényszerhelyzet miatt kezdte el a honvédség - hangzott el a fórumon -, mivel a lakások üzemeltetését, fenntartását már nem tudta megfelelően biztosítani. ’91-ben 37.200 lakása volt a Magyar Honvédségnek, ebből 14-15 ezer lakásban olyan bérlő lakott, akinek már semmi köze nem volt a honvédséghez, mégis fenn kellett tartani ezeket a lakásokat. Az ellentmondásos helyzet miatt ’90-ben olyan döntés született, hogy meg kell alkotni a rendeletet, lehetővé kell tenni a lakások elidegenítését. A gond az, hogy nemcsak a honvédség által kijelölt lakásokra terjed ki ez ma már, hanem általánossá vált a bérlői kezdeményezés elfogadása a lakásvásárlásoknál. A vásárlások pénzügyi feltételein nem kíván változtatni a honvédelmi miniszter. A lakás- törvény értemében a forgalmi érték 15-30 százalékának megfelelő összeggel lehet a lakásokat megvásárolni, ha csak nem születik ettől eltérő rendelet. A vételár után háromszázalékos kamatot kell fizetni. Alapvető cél a jövőben, hogy minden hivatásos vagy már nyugállományba vonult katona, esetleg annak özvegye feje felett fedél legyen - fejezte be előadását a HM lakásgazdálkodási osztály- vezetője. Az Új Néplap kérdése következett:- A közvélemény egyik része úgy ítéli meg, mivel meglehetősen ellentmondásosak az információk, hogy kiárulják a Magyar Honvédséget, illetve ezáltal csökken az a lakásállomány, amivel gazdálkodni lehet. Kézenfekvő a kérdés: milyen mértékű ez a csökkenés? Hányadik ütemnél tart ez a folyamat, a jövőt illetően hogyan alakul majd? Megvehetem vagy nem? Ha igen, mennyiért? Both István válaszában kifejtette:- Ma még a lakások eladása nem jelenti a lakáshiány növekedését, hiszen többségében lakott lakások eladásáról van szó. A negatív hatások ez év második felétől lesznek érzékelhetők. Egyik ilyen, hogy a lakások „mozgatása” a minimumra csökken, vagyis cseréket nehéz lebonyolítani. Mindenki arra vár, hátha megvehetem a lakásomat. A másik negatív hatás, hogy a lakások visszaváltása, lemondás a bérleti jogról nagyságrendileg csökkent. Egy katonafeleség a fórumon Amíg 1991-ben a honvédség országosan 1500 lakást váltott vissza, addig tavaly ez a szám 300-ra csökkent. Amennyiben nem sikerül az új lakásellátási formát bevezetni, akkor komoly gondokkal kerül szembe a Magyar Honvédség. Eddig hat ütem került jóváhagyásra, ami a 25.500 HM-kezelésű lakásból 17.500-at érintett. A lakók 85-90 százaléka élt a vásárlás lehetőségével, ami nem kötelező. A hetedik ütem előkészítése zajlik, de jóváhagyására az új HM-rendelet megjelenéséig várni kell. Ismét az Új Néplap kérde- zett:- Összességében milyen törvénykezési hézagok vannak az új lakáskoncepcióban? Várható-e, hogy az 1990-es négyes számú rendelet, ami meghatározza az értékesítésből származó bevételek felhasználását, módosul? A bérleti díjakból befolyó összeg a fenntartást tekintve mire elegendő? Lapunk kérdésére a Katonák Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, Sörös István válaszolt:- A befolyt bevételeket sok mindenre használták, csak éppen lakást nem építettek belőle. Mi a baj? Hiányzik az a fajta koncepció, hogy távlatokban hol, mennyi lakás kellene. Nem tudható, hol helyezkedik el a honvédség a jövőben és milyen csapatai lesznek az adott helyen. Amíg erre a kérdésre nem ad választ valaki, ha megszentül a lakásgazdálkodás, akkor sem tud használható javaslatot letenni.
