Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-03 / 28. szám

1994. február 3., csütörtök Hazai tükör 3 Új időszámítás a Centrumokban Január 30-án megtette a Cent­rum Áruházak Rt. 3 ezer 900 fős kollektívája az utolsó lépést a dolgozói tulajdonlás felé. Vasárnap az Erkel Színház­ban 1 ezer 300 jelenlévő és több mint 2 ezer fő meghatalmazás útján kimondta a Centrum Áru­házak MRP-szervezetének megalakulását, elfogadta a szervezet alapszabályát, és megválasztotta az ügyvezető­séget. E három feltétel egyidejű teljesülése lehetővé tette az ÁVÜ-vel a szerződés megköté­sét az 5 milliárd forintnyi jegy­zett tőke 51 százalékának kivá­sárlására. Mindezek teljesülésével új időszámítás kezdődik a Cent­rum történetében. Az ántházi lánc többi kollektívájához ha­sonlóan a szolnokiak is mind­végig hittek a privatizáció sike­rében, így nem várták ölbe tett kézzel az ÁVÜ döntését. Az 1993-as év utolsó hónap­jaiban elkezdődött a szolnoki ház felújítása, részleges techno­lógiai átalakítása, az áruház kor­szerűsítése. Első lépésként közel 500 négyzetméter alapterületen új szolgáltatósort nyitottak az áruház kihasználatlan raktárte­rületén. Mára már a belső átala­kítás is a végéhez közeledik. Folytatva a szolgáltatók szintjét, a földszinten lévő bérlők is az emeletre költöztek. Megszűnt a zárt kirakat, „kinyílt” az áruház a város felé. A földszinten az el­aprózott, esetenként vevőt korlá­tozó kis osztályok helyett tágas, világos, esztétikus elrendezésű, a vásárlói kényelmet szolgáló gondolasorok, elárusítóshopok várják a betérőt. Ä vásárlói közvélemény-ku­tatás tapasztalatait felhasználva, gazdagodott a vegyi áruk, élel­miszerek, kozmetikumok vá­lasztéka a nagy ABC-osztályon. Az egységes ruházati osztályon (konfekció, divat, cipő) igye­keznek úgy kialakítani a válasz­tékot, hogy a szerényebb igé­nyűek és az exkluzív igényeket kereső vásárlók egyaránt meg­elégedéssel távozzanak. A felújítás-bővítés harmadik szakasza a napokban kezdődik. Az áruház kirakatához épülve négy szolgáltatóegység épül. Gyorsétkező (hamburger), cuk­rászda, fotólabor és ciőjavító részleg, valamint játékterem áll az érdeklődők rendelkezésére. Az áruház kollektívája jelen­tős többletmunkával alakította ilyenné a szolnoki Centrumot, mely, mint ismeretes, október 1-jétől a debreceni áruházzal közös irányítással működik.-nzs­A Burda-varrósarokkal a többi bérlő is az emeletre költözött A gyerekek is megtalálják szórakozási lehetőségüket az emeleten Akik kölcsönadnak A kisújszállási Szövetség ÁFÉSZ ellátási területe Kisúj­szállás, Kenderes, Bánhalma. Tagjaik száma 2700, tavalyi éves árbevételük 540-550 millió forint. Átlag 170-180 dolgozó­juk van, fő tevékenységük a kiskereskedelem, melyet rész­ben saját üzemeltetésű egység­ben folytatnak, részben bérbe adnak. Ä tavalyi nyereségük 4 millió forint - tudtuk meg Nagy Lajos elnöktől. Vendéglátóegységeiket bérbe adták, három élelmiszeregysé­gük is ilyen formában üzemel. A nyereségüket a mostani gaz­dálkodási viszonyok mellett az elnök reálisnak tartja. Tavaly a dolgozók fizetése átlag 17 szá­zalékkal nőtt. Csak Kenderesen végeznek felvásárlást, a szegedi Pick ré­szére nagy súlyú sertéseket vesznek át. A többi ilyen jellegű tevékenységüket tavaly a gaz- daságtalanság és az alacsony volumen miatt megszüntették. Míg működhettek a szakcsopor­tok, addig baromfit, tojást, nyu- lat, galambot vettek át a terme­lőktől; most a közvetlen feldol­gozók veszik át ezt. A szövetkezetnél a múlt év­ben nagyobb fejlesztés nem volt. Jelenlegi gondjuk, hogy az iparcikk-ruházati boltjaik a for­galom jelentős kiesése miatt ki­használatlanok. Élelmiszer-for­galmuk dinamikusan, mintegy 12 százalékkal nőtt, a ruházati viszont 20 százalékkal csök­kent. Az iparcikkszakma (mű­szaki, bútor, vas, kultúrcikk) 10 százalékos visszaesést mutat. Az elnök úgy véli, hogy ez idén is így fog alakulni. Az élelmi­szerszakma esetében optimista, bízik a 10 százalékos forgalom- növekedésben, hiszen itt van a legkisebb konkurenciájuk, mert nem szívesen forgalmaznak te­jet, kenyeret, töltelékárut a versenytársak. 1994-ben nem kívánnak struktúrát változtatni a szövet­kezetnél. Két veszteséges egy­ségüket Kenderesen el- és bérbe adták. Arra törekednek, hogy forgalmuk 8-10 százalékkal nő­jön. Most januártól átlag 15 százalékos béremelést kaptak. A minimumbért 11 ezer forint­ban határozták meg, erre 6 dol­gozónak kellett kiegészítenie a bérét. Átlagban 2 ezer forint emelést kaptak a dolgozók. Létszámleépítésüket a forga­lomhoz igazították, így nem várható újabb leépítés. Itt a ta­karítótól az elnökig mindenki fix fizetést kap, ami kicsit fur­csa a kereskedelemben. Itt ugyanis azt vallják, a dolgozó bére ne függjön a forgalom hul­lámzásától. Idén befejezik a főtéren lévő üzlethelyiségüket, mely 2 éve 70 százalékos készültségű. Itt egy 170 négyzetméteres eladó­tér lesz, melyet üzletház jelleg­gel kívánnak működtetni. Az elnök elmondta, hogy a konkurenciával azért is tudtak lépést tartani, mert a tavaly lét­rejött Tisza-Coop, melyet a me­gye 14 szövetkezete hozott létre, lehetővé tette az olcsóbb beszerzést, így 7 százalékkal tudtak kedvezőbb árat kialakí­tani az élelmiszer, háztartási áruk esetében. A tagság évi 2-3 bevásárló vasárnapon kap 5-20 százalékos kedvezményt - az üzletrész nagyságától függően. Idén a nevesített vagyonra 3 százalék osztalékot fognak fizetni a tiszta nyereségükből. Büszkék arra, hogy évek óta hitelmentesen gazdálkodnak, sőt ők adnak kölcsön kereske­delmi partnereiknek. Ezt a 20 milliós célrészjegyállományuk is lehetővé teszi, hiszen tagjaik bíznak bennük, mintegy ötszá­zan kötötték le náluk pénzüket, kamatra. Az elnök a nyereség, forgalom, árbevétel tekinteté­ben szeretné a tavalyi szintet tartani, hiszen 170 dolgozó munkahelyéről van szó. - de ­Hagyományőrző versenyek Valamennyi hazai nemzeti­ség és etnikai kisebbség szá­mára országos versenyeket hir­det a Magyar Művelődési Inté­zet Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Osztálya. Az anyanyelv művelése céljából vers- és pró­zamondó kategóriában vetél­kednek a kisiskolás, a felsős, a serdülő és a felnőtt résztvevők. A helyi megmérettetéseket a május 6-7-i országos döntő kö­veti. A Nemzeti Színházban megrendezendő gálaműsorban az összes nemzetiség legjobbjai lépnek fel. (MTI) Vetélkedő a fiatalokna r. „Szülőföldem, Jászfényszaru” A nem régi jászsági város, Jászfényszaru, élénken gon­dozza a település múltját, ha­gyományait, a jövőbe tekintő céllal. Á Fényszarusiak Baráti Egyesülete kezdeményezésére az általános iskola, a helytörté­neti kutatócsoport összefogva nagyszabású vetélkedősoroza­tot indított el a címbeli jelszó­val. A hároméves vetélkedés első része idén zajlik, s Fényszaru történetével, hagyományaival foglalkozik. Jövőre a jászok ne­ves évfordulója lesz, a redemp- tió 250 éves jubileuma. Ez alka­lomból jász világtalálkozóra ke­rül sor. A vetélkedősorozat má­sodik évének feladatai tehát a Jászság történetéhez kapcso­lódnak. A harmadik esztendő, 1996 témája is adott, hisz a hon­foglalás 1100. évfordulóját ün­nepeljük. Az idei első vetélkedősorozat feladatait két részre bontották a szervezők. Az alsó tagozatos gyerekek népi gyermekjátékok előadásával nevezhetnek a ver­senybe. A felsős diákok több- fordulós feladatot kaptak. El kell készíteni a város új képes­lapját, le kell rajzolni és írni, milyen lehetett Fényszaru a századelőn. Helyi népszokáso­kat kell gyűjteniük s bemutat­niuk. Fel kell kutatniuk 1945 előtti iratokat, képeslapokat, fo­tókat. A feladatok teljesítése után egy döntő fordulóra is sor kerül, amely június 17-én lesz. A nyertesek - a tudás hasznán túl - könyveket, egynapos ki­rándulást kapnak ajándékul. Kiss Erika Támogatás a gazdáknak Maximálisan félmillió forint forráskiegészítési támogatást igényelhetnek azon mezőgazdasági vállalkozók, akik fejlesz­tési-beruházási terveik megvalósításához a Mezőgazdasági Fej­lesztési Alaphoz pályázatot nyújtanak be. Ez évtől a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap támogatási rendszerében egyik jelentős vál­tozás az, hogy a pályázathoz forráskiegészítésként - vissza nem térítendő formában - 30 százalék támogatás adható a ké­relmezőnek. E forráskiegészítés azonban nem haladhatja meg a beruházási érték 30 százalékát, maximum a félmillió forintot. Ehhez azt is tudni kell, hogy e támogatásban nem részesülhet mindenki. Példaként említve néhány számot. Ha valaki egymillió fo­rint értékű gépet vásárol, és igényli az előbbiekben említett forráskiegészítést, akkor ennek összege 330 ezer forint lehet, nem pedig 500 ezer. A félmil­liós támogatás az 1,6-1,7 mil­liós beszerzési érték mellett ad­ható. Egyébként erről, valamint az MFA támogatási, pályázati rendszerétől részletes tájékozta­tás található a MÉM értesítő II. számában, mely a postahivata­lokban vásárolható meg. Megvalósítás előtti utolsó simítások A megye mezőgazdaságának fellendítéséért Elkészült megyénk mezőgazdasági stratégiai tanulmánya, melynek utolsó fázisát, az akciótervet éppen a napokban fejez­ték be az angol WS Atkins cég szakemberei. A tanulmányról el­ismerően nyilatkoztak a magyar érdekeltek is, nem hiába tar­tott két évig a munka. A megyei Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány megbízásából elkészített mezőgazdasági stra­tégiai tanulmány lehetőséget ad arra, hogy annak megvalósítá­sával az ágazat fejlődése meg­induljon. A mindenre kiterjedő, majd 200 oldalas kötetben 26 feladatot jelöltek meg az angol szakemberek, melyek végrehaj­tásával a megye mezőgazdasága elérheti a szabad piacgazda­ságra való áttérést. Négy kulcsterületet különí­tettek el. Ebből az első a to­vábbképzés, melyben megfelelő tanfolyamokkal kifejleszthető a vállalkozói szellem és egyben a képesítés is. Következő kulcste­rület a vállalkozásfejlesztés a megyei Vállalkozásfejlesztési Irodán keresztül. Az ehhez szükséges lépések között a hir­detést, a marketinget, illetve megfelelő brosúra elkészítését jelölték meg a tanulmány készí­tői. Harmadik helyre „szorult” a pénzügyi alapok megteremtése. Ezen belül első helyen a vegyes vállalati tőkebevonás szerepel mint egyik forráslehetőség. Természetesen ehhez szükséges pénzintézetek, illetve egyéb, forráskihelyező ügynökségek (például kockázati tőkebefekte­tők) megkeresése is. Az utolsó, de nem végső teendő, a terme­lési, feldolgozási szférában a modell, a referenciaként és min­taként szolgáló vállalkozások létrehozása. Ehhez már megfe­lelő piaci stratégia és marke­tinggyakorlat megvalósítása is szükséges, melynek célja, hogy a kereslet kielégítésére új tevé­kenységirányokat is megjelöl­jenek. A kidolgozott tanulmány el­sősorban nem a nulláról kezdő vállalkozások fellendítésére al­kalmas, hiszen eleve feltételez­nek saját erőt is a végrehajtás­hoz. Ráadásul - a magyar szak­emberek szerint - a projekt megvalósításának igazi kulcsa az anyagi forrás előteremtése, mely a mai magyar viszonyok között nem ígérkezik könnyű­nek. - ez ­Az 1800-as évek elején még csak „szájaltak”, nem ismerték a szavalás szót Versmondó: megjelenik évente négyszer Az érthető, helyes beszédre már a reformkor 1790-es évei­ben nagy hangsúlyt fektettek az egyetemeken - saját műveik felolvasásával - a Magyar Tár­saságok és önképző körök tag­jai, akik a latin nyelvű oktatás ellensúlyozásaként tűzték zász­lajukra a magyar nyelvtan és irodalom művelését, terjeszté­sét. Programjaikban ekkor még nem szerepelt a szavalás. Az 1800-as évek legelején a szava­latokat „szájaid, or át őri, dek- lamáló" gyakorlatoknak tekin­tették. A magyar szerzők verses és prózai műveinek előadása csak az 1840-es években bonta­kozott ki igazán. Mindezt és több érdekességet - például az iskolai cenzúra til­totta a vidám írások előadását - abban a versszavalás elterjedé­séről szóló Böhm Edit-tanul- mányban olvashatjuk, amely egy fiatal folyóiratban, az Or­szágos Versmondó Egyesület Versmondó címmel tavaly indí­tott lapjában jelent meg. AZ OR5ZAOOS VE7tSMClKT>0 fOYT-VOT. rr l.APJA -| f versmondo A ________- ' 4 A z A/4-es formátumú, 24 ol­dalas kiadvány igazi csemegéje lehet a vers- és irodalombará­toknak, versmondóknak. Dr. Töttös Gábor Petőfi kor­társáról, Garay János költőről ír méltatást, akit „még életében szelíd és hatástalan költő hírébe kevert Kossalko János köz­vádló” , holott még Petőfi sem írt olyan maró gúnnyal, mint ahogy Garay Honvéddalában: „Ki veled had! / zsarnok, le ve­led! / Meg van írva / Úti leve­led!" Az interjú rovatban Kiss Pé­ter Ernő beszélget a Kossuth-dí- jas Ruszt József rendezővel a versnek és versmondásnak az emberiség kultúrtörténetében betöltött szerepéről. A folyóiratban olvashatunk beszámolót az ősszel megren­dezett Vidám Művek Fesztivál­járól, országos vers- és próza­mondó versenyekről, illetve újabb versenyekre szóló felhí­vásokat közölnek. A krónika rovatban név szerint is felsorol­ják az Országos Versmondó Egyesület múlt év októberében megválasztott kilenc tagú el­nökségét, amelyben helyet ka­pott Dénes Pál szolnoki népmű­velő is. A Versmondó előfizetési díja 220 forint egy évre. A szerkesz­tőség címe: 1022 Budapest, Corvin tér 8. S. Cs. J. HÍREK Költségvetés, fejlesztések Tiszapüspöki. A község képviselő-testülete január 25-én, kedden tartotta so­ron következő testületi ülését, melyen a képvise­lők elfogadták az 1994. évi költségvetési rendeletet. Bevétellel és kiadással együtt 54 millió 540 ezer forintból gazdálkodhat az önkormányzat az idén, de hogy a költségvetés egyensúlyban legyen, 4 millió 327 ezer forint hitelt kellett felvenniük. Ez az 54 millió 540 ezer forint szigorú és visszafo­gott költségvetést enged csak meg, amiből az 1993. évi működési szintet lehet bizosítani; fejlesztésre, be­ruházásra az idei költség- vetésből nem lehet számí­tani. * * * A településen lakossági hozzájárulásból és 1993-ból visszamaradt pénzből oldják meg a tele­pülés gázhálózatra történő bekapcsolását. A kivitele­zés határideje 1994. június 30. A lakosság részéről a hozzájárulás mértéke már­cius 1-jei határidővel 50 ezer forint igénylésenként, március 1. után viszont már 60 ezer forintot kell fizetni a gázcsonkért. A gázberuházás teljes költ­sége 29 millió forint, amelyből az önkormány­zati rész 5-6 millió forint. * * * Beindult a Matáv Rt. ki­vitelezésében a telefonfej­lesztés is. Januárban meg­történt a telefonközpont alapozása. A központ 700-as kapacitású lesz, ami biztosítja, hogy a tele- t pülésen jelenleg lévő tele- 1 ' föúokat V bekapcsolják ä 1 távhívásos rendszerbe, il­letve a telefonhálózat belső kiépítését követően a lakossági igényeket is ki­elégítsék. A telefonfejlesz­tést két év alatt (tehát 1996-ig) valósítják meg. * * * A község általános isko­lájában és művelődési há­zában sokrétű, minden korosztályt érintő progra­mokat szerveznek. Hetente két alkalommal (hétfőnként és csütörtö­könként) a fogyni és mo­zogni vágyó asszonyok, lányok járhatnak kondici­onáló tornára. Alkalman­ként 20-30 asszony vesz részt a foglalkozásokon. Január 1-je óta újra üzemel a mozi a művelő­dési házban. Az előadások mindig a hétfőn este van­nak. * * * A törökszentmiklósi Kodály Zoltán Zeneiskola egy új pinínót ajándéko­zott az általános iskolának, az iskola zeneoktatásának tárgyi feltéleit javítva. * * * Az általános iskolában és az óvodában hetente egy alkalommal logopédus foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel. * * * Az 1994. évi költségve­tésből körülbelül ugyan­annyi pénzt tudnak szociá­lis juttatásokra és segé­lyekre biztosítani, mint 1993-ban. Mivel a rászoru­lók száma folyamatosan nő, az egy főre jutó segély összege csökken. 100 fő részesül jövedelempótló támogatásban és 200-an kapnak munkanélküli-se­gélyt. A községben sok a nagycsaládos (több, mint 30 család), ők nevelési se­gélyt kapnak rendszeresen az önkormányzattól. Kö­rülbelül 100 gyermek nap­közitérítési díját is átvál­lalta az önkormányzat. Mindez annyit jelent, hogy rendkívüli segélyekre nem marad pénzük, s az is elő­fordulhat, hogy a szociális segélyekre sem lesz elég a költségvetés által biztosí­tott összeg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom