Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-22 / 44. szám
1994. február 22., kedd Hazai tükör 3 Áprilistól valósággá válik az álom Halló!... Itt Abony Az ország legtöbb városában már szinte alapvető ifrastruktu- rális feltétel a lakásokban meg- csörrenő készülék, melynek segítségével pillanatok alatt kapcsolatot lehet teremteni a világ különböző részeivel. A jelenlegi, reményteljes helyzetből ítélve, rövidesen Abony is ezen települések közé fog tartozni. A ’90-es választásokat követően - az új önkormányzat felálltával - Gajdos István polgármester személyesen fordult a Matáv Részvénytársasághoz a város akut távközlési helyzetének érdemi javítása érdekében. Különböző nehézségek és okok miatt az engedélyezési eljárás a tavalyi év végéig húzódott, ezért a kivitelezésre kiírt pályázatokat megnyerő kft.-k csak akkor kezdhették meg a konkrét munkát. A fejlesztést támogató abo- nyiak a telefonvonal igénylésével 40 ezer forintot fizettek be. Ebből az összegből 20 ezer forint - mint egyszeri támogatás és szerelési költség - a Matávhoz folyt be, melynek 15 százalékát visszatérítik a lakóknak közműfejlesztés címén. A fennmaradó 20 ezret az igénylők kölcsönadják az önkormányzatnak, melyet 5 éven belül visszatérítenek. A munkálatok menetéről érdeklődve megtudtuk, hogy a telefonközpont valamint a törzskábel elhelyezése teljes egészében elkészült, a hálózat, illetve a lakásokba való beszerelés pedig a tervezett ütemnek megfelelően halad. A felröppenő híresztelések ellenére, miszerint a készülékek csak a környező települések telefonfejlesztésének befejeztével szólalnak meg, a polgármester elmondta: a Matáv ígéreteinek megfelelően minden bizonnyal ez év áprilisában már Abony is valóban szerepelni fog a telefonkönyvben. Szarvák Ildikó Ez a jármű egy túri tanya udvarán álmodik hullámokról, sirályokról, napsütésről. De elég sokat kell utaznia száraz lábbal, mire elemében érezheti magát, hacsak a gazdáját nem hívják Noénak, és nem tud már valamit. (Fotó: IL.) Földgázüzemű Ikarus buszok Termékdíj a kenőolajokra A fáradt olajok, vagyis a különböző gépekben, járművekben elhasználódott kenőolajok környezetbarát hasznosítása érdekében a környezetvédelmi és az ipari tárca most készíti elő a termékdíj kivetését tartalmazó jogszabálytervezetet. Olessák Dénes, az IKM főosztályvezetője elmondta, hogy Magyarországon évente 100 ezer tonna kenőolajat forgalmaznak. amiből 45-50 ezer tonna fáradt olaj keletkezik. Ebből 15-20 ezer tonna elhasznált kenőolaj összegyűjtése számít középtávon megvalósítható tervnek. A termékdíj bevezetésétől a kenőolajok esetében azt a forrást remélik, amelyből újrahasznosíthatok vagy ártalmatlaníthatok a fáradt olajok. Ezt megelőzően azonban meg kell szervezni a begyűjtést, amit a Mól Rt. kúthálózatára alapoznak. Az előzetes számítások szerint 1 kilogramm kenőolajra minimálisan 3,5 forint termékdíj kivetése teremtené meg a kitűzött célok fedezetét. (MTI) Március végén, április elején mutatja be az Ikarus Rt. mérnöki gárdája annak az autóbusznak a prototípusát, amely amerikai motorra alapozva földgázzal üzemel - tájékoztatta az MTI-t az Ikarus Rt. műszaki igazgatója, Mádi Jenő. Elmondta: az első kísérletek során Rába-mo- torral próbálkoztak, 200 atmoszférára komprimált földgázt használva üzemanyagul. A vegyes tüzelés azonban nem hozta a várt környezetvédelmi eredményeket, mert a kipufogógázban a nitrogén-oxidok aránya magas maradt. Ezért az Ikarus úgy döntött, hogy a gázüzemű autóbuszok fejlesztéséhez Amerikából vásárolnak motort, s a Detroit Diesel és a Cummins cégekkel kötöttek együttműködési megállapodást. Az első, 275 lóerős Detroit Diesel-motor januárban már meg is érkezett Mátyásföldre és február végére várják a 260 lóerős Cummins-motort. Első lépésben a 200-as típusú autóbuszokba szerelik be a föld- gázüzemű motorokat. Az egyenként 200 atmoszférás nyomású gáztartályokat a padló alatt, a két tengely között helyezik el. Az alacsony padlós modem változatnál viszont a tetőre kerülnek. A földgázüzemű autóbuszok már szerepelnek az Ikarus ez évi kínálatában. Mádi Jenő elmondta: a győri Rába gyárban is tervbe vették a földgázzal működő motorok ki- fejlesztését, egyelőre azonban nincs döntés arról, hogy melyik külföldi fejlesztőintézettel működnek majd együtt. Jó esetben egy év múlva már a Rába is tud az Ikarusnak ilyen motorokat szállítani. (MTI) Emberölések 1993-ban Egyre brutálisabbak a bűncselekmények A-hivatalos bűnügyi statisztika és annak szakszerű értékelése még nem született meg. Az Atlantic sajtószolgálat bűnügyi tudósítójának komputerében azonban valamennyi emberölésnek nyoma van, s ezek alapján már ösz- szegezni lehet a tavaly elkövetett legsúlyosabb bűncselekményeket, azok jellegzetességeit. Az emberölések száma stagnál - mintegy 300 gyilkosságot követtek el tavaly, akárcsak az előző évben. Mégis, annak, aki rendszeresen olvassa a lapok bűnügyi rovatait, az a benyomása támad, hogy több volt a gyilkosság, mint korábban. Pedig a számok nem hazudnak. A kételkedés oka: több a megrázó, emlékezetes eset. Különös kegyetlenséggel A lapokban ma már csak úgynevezett mínuszos hír, ha valaki alkoholos állapotban megöli az élettársát, férjét, feleségét. Nem keltett különösebb feltűnést például az a jelentés, hogy Ráckevénál horgászok találtak rá a 30 éves Rafael Ágnes dömsödi lakos falazóblokkal súlyosabbá tett holttestére. Élettársa, Hajdú Lajos fojtotta meg. Többen figyelnek arra, ha valaki az anyját öli meg - mint Miskolcon február 10-én Dobi István - vagy az apját, mint azt két nappal később Bugacon, egy felsőmonostorpusztai tanyán R. Nagy Imre tette. Sajnos, a sor hosszú, tucatnyinál is több emberölés irányult a szülők ellen. Sok évtizedes hazai tapasztalat, hogy a véres leszámolások többsége a családon belül történik, ezért ma már sajnos az ilyen tragédiák sem számítanak szenzációnak. Vannak persze egészen különös esetek. Például, ha valaki azért öli meg saját édesanyját, mert boszorkánynak véli, mint a Nógrád megyei Csitáron tette szeptemberben Z. János. Az ügy vizsgálata még folyik, s a legkülönösebb körülmények közé tartozik, hogy tíz évvel korábban ugyanebben a mindössze kétszáz lelket számláló falucskában már volt egy nagyon hasonló „boszorkánygyilkosság”. Nőtt a különös kegyetlenséggel vagy hideg számításból, kivég- zésszerűen elkövetett emberölések száma. Több már a feldarabolt tetem, a levágott fej, mint amit az átlagpolgár gyomra elbír. Májusban Budán, a Lágymányosi-öbölben találták meg a Mátyás téri utcalány, Lakatos Olga levágott fejét. Gyilkosa mai napig ismeretlen. A budai hegyekben turisták leltek rá az előző évben megölt Hevesi házaspár koponyáira. A tettes, Pudleiner Gyula, a rendőrségtől korábban eltávolított ezredes idei revolveres ámokfutása után bukott meg. Tégláson szeptemberben Csíki Éva, 30 éves nő fejetlen holttestére akadtak, a nyomravezetőnek kitűzött pénzjutalom még nem vezetett eredményre. Komlón nyáron egy emberölésben visz- szaeső elmebeteg gyilkos zsige- relt ki a fürdőkádban egy nőt. Pesten egy orvos darabolta fel ősszel a feleségét. A lista - az olvasó idegeit kímélendő — nem teljes ... A különböző nemzetiségű maffiák nem teketóriáztak. Január 4-én Budán, egy XII. kerületi bérelt lakásban végeztek ismeretlen tettesek Alekszandr Alekszejevics Kucserukkal. A tetteseket az Interpol is körözi. Március elején Kiskunhalas határában a nádaratók egy ukrán rendszámú, vízbe taszított autóban találták meg a 23 éves grúz E. A. Bochorichvili bajonettel összeszurkált holttestét. A grúz a környék masszázsszalonjaiba hozta a lányokat. A gyilkosokat - orosz nemzetiségűek voltak - elfogták, s 5 hónap múlva ki is adták. Október 8-án Harkány és Kovácsháza között, a kukoricásban találták meg Alain Rubes francia üzletember oszlásnak indult tetemét, aki augusztus elején tűnt el Magyarországon. Sem a tettes, sem a francia 7710 PV 93 forgalmi rendszámú fehér Renault 25-öse nem került elő azóta sem. Szaporodtak a bérgyilkosságok Szaporodtak a bérgyilkosságok. 1993-ban fogták el a Mát- raszöllős előtt, az országúton halált osztó géppisztolyos támadókat, valamint azokat a bérgyilkosokat, akik Gyenesdiáson a férj, a német állampolgárságú Andresz Mathiasz fel- bujtására a magyar - egyébként hatodik - feleséget 24 késszúrással megölték. (A tettesek nevét nem hozták egyelőre nyilvánosságra, mert más súlyos bűncselekmények miatt is folyik ellenük a nyomozás. Any- nyit árultak el a rendőrök, hogy az egyik tettes magyar, a másik szlovák állampolgár.) Megjelentek a gépfegyverek Az 1993-as év jellegzetessége, hogy a korábbi évekhez képest jelentősen nőtt a fegyverek szerepe az emberölésekben. Megjelentek már a sorozatlövő fegyverek is. Az 1993-as év mindjárt a XVI. kerületi Ákos utcai vérengzéssel kezdődött, amikor ismeretlen tettes sorozatlövő fegyverrel ölte meg az apát, a lányát és a betévedő szomszédasszonyt. A leszámolás eszközévé vált a kézigránát is; szombathelyi lakással is rendelkező osztrák üzletember udvarába július 18-án, karácsony éjszakáján pedig egy budai bérelt villában lakó 23 éves orosz fiatalember, K. I. Mihajlovics kertjébe dobtak éles kézigránátot. Szerencsére az utóbbi nem robbant fel. Az osztrákra több revolverlövést is leadtak. Figyelmeztetésként már házi készítésű robbanószerkezetet is alkalmaztak 1993-ban: január 20-án Kaposváron egy üzletember kocsiján helyeztek el egy szappandobozban robbanóanyagot, ami - bár nagyobb kárt nem tett - jókora detonáció kíséretében rongálta meg az autót. Eddig is tűntek már el üzletemberek, köztük olyan is, akinek jó oka volt rá, mint a híres-hírhedt úszómenedzsemek, Zemplényinek. Jelenleg azonban két olyan eltűnés is szóbeszéd tárgya, ami egyelőre inkább csak az újságírók noteszában van feljegyezve. Nyoma veszett ugyanis állítólag egy híres budai vendéglő tulajdonosának és egy zuglói üzletembernek. Utóbbinál több millió forint is volt. Előkerülnek-e egyáltalán, és ha igen, milyen körülmények között? Lehet, hogy erre a jövő évi gyilkossági összefoglalóban kell visszatérnünk. Némethy Gyula Bem-emléktúra Bem József születésének 200. évfordulója alkalmából emléktúrát szervez a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület. A túra 1994. február 27-én 9 órakor indul a budapesti Bem-szobortól, és március 14-én, Bem József születésnapján, a Bem-szobomál 12 órakor kezdődő emlékgyűléssel ér véget. Az emléktúra útvonala - Erdély, Lengyelország, Németország, Franciaország és Ausztria - végigköveti a tábornok életének főbb állomásait, születési helyétől a lengyel 1831-es és a magyar 1848-49-es szabadság- harc híres csatahelyein át az emigráció éveinek tartózkodási helyéig. A túra résztvevői - Wesolowski Andrzej, a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület korábbi elnöke, Ko- chanowski Jerzy, a Magyarországi Lengyel Emlékműveket Gondozó Bizottság elnöke, a Bem Híradó című kétnyelvű folyóirat szerkesztője és Rózsás Áttila, a budapesti Bem-szobomál elhelyezett lengyel feliratú emléktábla alkotója - autóval teszik meg a mintegy 7000 km-es utat. A gépkocsin a lengyel és a magyar zászló jelzi a túra jellegét. (MTI) Sok hűhó semmiért Az első világháborúban, amikor még a pilóták hős lovagoknak számítottak, egy angol légivitéztől megkérdezte egy újságíró, hogy miért iszik. Nemes egyszerűséggel válaszolt, mert félek, ha repülök. Akkor miért repül? - faggatózott tovább a zsurnaliszta. Azért, hogy ihassak - hangzott a logikus válasz. Az előbbi történet a parlament földtörvényt tárgyaló vitájáról jutott eszembe, amikor a honatyák egy olyan törvényt hoznak, amit hamarosan módosíthatnak. Vagyis cselekedetüket az motiválja, hogy jelenlegi tevékenységükkel munkát adjanak maguknak holnap. A földtörvény kitételei, amely szerint 300 hektárnál nagyobb földterület nem lehet egy személy birtokában, illetve maximalizálni akarják a bérelt földterületek nagyságát is, csak a mának születhetnek, hisz a természetes felhalmozási törvényszerűségeket figyelmen kívül hagyják, nem gondolva az „átkos” kapitalizmus gazdasági mechanizmusára: a jobb él, gyarapszik és uralkodik. Alkotmányos jogrendünkben is kétséges, hogy ezek a megszorítások megállják-e a helyüket, hiszen új társadalmi rendszerünk alapja a magántulajdon, amelynek törvényes gyarapodását bürokratikus úton nem lehet megállítani. A populáris politika intő példája lesz, ha így, ebben a formában elfogadásra kerül a földtörvény, hiszen megalkotóit nem a gazdasági törvényszerűségek vezették, hanem egy népszerűségi kampány tartozékelemei a kitételek. Ugyanis a nagybirtokrendszer kialakulásában látják a falu elzselléresedésének az okát, s ilyen megszorításokkal nem jöhet létre újból a cselédrendszer, de közben elfeledkeznek arról, hogy nagybirtokrendszer nélkül is a falusi munkanélküliség már katasztrofális méreteket ölt. A magántőke leggyorsabb és legmegbízhatóbb növekedési forrása a mezőgazdaság - erről szintén megfeledkeznek a koalíciós politikusok -, és az innen kikerülő, a mezőgazdaságban már be nem fektethető agrártőkéből létesülhetnek a magántulajdonú nagyüzemek, illetve bankok. A szükség egyébként úgyis törvényt bont, hiszen előbb-utóbb elkerülhetetlen a földtőke koncentrációja is, ami viszont a földtörvény módosításával jár majd együtt. Vagyis ma hoznak egy törvényt, amit holnapután módosítani kell, de igen nagy a valószínűsége annak, hogy akik most megszavazzák a tervezetet, a módosításra már nem szavazhatnak, legfeljebb csak ihatnak egyet.-spanFöldkijelölések sürgősséggel Sürgősséggel, soron kívül tűzik ki és adják birtokba a földhivatalok azoknak a kárpótlásra jogosult földtulajdonosoknak a területeit, akik tábláikon ültetvényt, évelő kultúrát kívánnak telepíteni, illetve azoknak, akik tevékenységükhöz banki hitelt igényelnek - jelentette be Zsámboki Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium illetékese. Az intézkedést többek között az tette szükségessé, hogy a liciteket - a földhivatalok leterheltsége miatt - esetleg csak hónapok múlva követte a területek ingatlan-nyilvántartási átvezetése és tényleges birtokba adása. A tárca már korábban javasolta, hogy a bankok a hitel- nyújtáshoz fogadják el - tulajdoni lap hiányában - az árverési jegyzőkönyveket is, a tapasztalatok szerint azonban ez nem minden esetben történik meg. A sürgősségi eljárást az új tulajdonosoknak a földrendező bizottságoknál kell kezdeményezniük. Ezt követően a bizottságok mérlegelik a jelentkezéseket, és a valós igényeket továbbítják majd a földhivataloknak. Amennyiben a kárpótoltak valóban csak az említett esetekben jelentkeznek, a földhivatalok minden tényleges igénynek még időben eleget •tudnak tenni. Azoknak pedig, akik egyéves kultúrát telepítenek, az ideiglenes birtokba adás biztosítja a munkák időbeni' elvégzésének lehetőségét. Végül Zsámboki Sándor elmondta: hamarosan megkezdenek egyfajta polgári tagosítást azokon a területeken, ahol a táblák elaprózottak, alaktalanok, művelhetetlenek vagy esetleg ott, ahol az utakat kifelejtették a parcellákból. Az ehhez szükséges költségkeret már megvan, és a munkák elvégzésére hamarosan pályázatot írnak ki.(MTI) Számvitel ’94 szoftverbörze A számviteli törvény előírásainak megfelelően készülnek a gazdasági teljesítményeket rögzítő szoftverek, mert alapvetően ezt igénylik a gazdasági társaságok. Mindezt Nagy Gábor, a Pénzügyminisztérium főosztály- vezetője hangsúlyozta a Számvitel ’94 szoftverbörze címmel hétfőn megnyitott kétnapos szakkiállításon, a budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem aulájában. A kiállításon több mint 30 szoftverfejlesztő és -forgalmazó cég kínálja legújabb, a társaságok pénzügyeihez, számviteléhez kapcsolódó fejlesztéseit, melyek alkalmasak a cégek mérlegadatainak, eredménykimutatásának nyomon követésére, teljes könyvvitelének vezetésére. (MTI) Vérhiány miatt Műtét nem maradt el Karcagon A karcagi vértranszfúziós állomás nemrég kinevezett vezetője dr. Oszlács Judit, aki korábban a Kátai Gábor Kórház gyermek-fertőzőosztályán dolgozott. Miután várható volt az állomás vezetői posztjának megüresedése, így tanulmányokat folytatott más, hasonló intézetekben, s 1993 novemberében transzfúziológiai szakvizsgát tett. Az állomásról elmondta, hogy háromezer egységes, éves szinten 1200 liter vért vesznek le. Ezzel a jól felszerelt, közepes nagyságú intézetek közé tartoznak. A levett vér vörösvér- test-koncentrátumát a helyi kórház betegei kapják teljes egészében, a plazma egyharma- dát is itt használják fel, a többi részét pedig a gyógyszergyártáshoz adják. Ebből a plazmaértékesítésből lesz valamennyi bevétele az állomásnak, a kórháznak. Szeretnének venni egy speciális gyorsfagyasztót, amely lehetővé tenné a friss, fagyasztott plazma előállítását, mert az nagyobb bevételt jelentene számukra. Ebből a pénzből pedig a véradók áldozatkészségét értékesebb ajándékokkal tudnák megköszönni a véradó napokon. A főorvosnő elmondta, hogy miután csak egyszer használatos eszközökkel dolgoznak, így kizárt, hogy bármiféle fertőzést kapnának a vért adók. A rendszeres véradók folyamatos orvosi ellátás alatt állnak, hiszen a szűrővizsgálatokkal konkrétan meg tudják mondani, hogy nem AIDS-es, nincs máj- gyulladása. A többi vért, vizeletet fizikális vizsgálatoknak vetik alá. Ha bármilyen betegség gyanúja felmerül, akkor továbbirányítják őket speciális szak- rendelésekre, ahol kezelni tudják őket. Mivel a vér korlátlan ideig nem használható fel, és biztosítaniuk kell rendszeresen az osztályoknak a friss vért minden vércsoportból, ezért folyamatosan kell szervezniük kihelyezett és helyi véradásokat. Régebben, míg egy munkahelyről csoportosan jöttek, könnyebb volt a helyzet, ma már sokkal nehezebb a munkanélkülieket elérni. Többször kell személyre szóló behívót kiküldeniük. Ä fiatalokat nehéz beszervezni véradásra, de akad üzért jó példa is - mondja a doktornő -, épp a minap jelentkezett egy fiatalember, aki csontvelődonor szeretne lenni. Eddig vérhiány miatt még nem maradt el műtét a karcagi kórházban, igaz, hogy több szervezésre volt szüksége az állomás dolgozóinak és a Vörös- keresztnek, akik a továbbiakban is változatlanul segítő szándékkal végzik munkájukat.- de -
