Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-17 / 40. szám

1994. február 17., csütörtök Szolnoki Extra 7 Óvjuk műemlékeinket! ^ Legalább az indóházat... A siralmas állapotban lévő indóház Az ószolnoki pályaudva­ron, szeméthalmaztól övezve áll egy lassan ajtó-ablak nélküli épület, az indóház. Valamikor fényes napokat élt meg. A Társal­kodó című hetilap 1847. szeptember 5-én fennkölt szavakkal számolt be hazánk második vasútvonala, a Pest-Szolnok közötti sza­kasz megnyitásáról: Rokontagul felvétetett „A magyar vasúttörténet évkönyvébe szeptember 1-jén egy új korszakot al­kotó nap iktatódon. Nagy nap, dicső nap volt ez, mely- lyel Magyarország két fő fo­lyama, a Duna és a Tisza testvéries összeköttetésbe hozatott, mellyel az áldozat­teljes Alföld, a tejjel, mézzel bővelkedő síkság, a játszi arany szárnyú délibáb ha­zája, hol nem talál a szem határt tekintetének, s ez által Magyarország java, hol az ősapák vére még éplelkű, s testük unokákban foly, s az ősi erények még ki nem hal­tak, nemcsak az egész or­szág központja, hanem az egész művelt világ kebelébe is rokontagul felvétetett.” A Szolnokon tartott ava­honfoglalás 1100. évfordu­lóját, ami múltunk sokrétű őrzésére kell, hogy késztes­sen bennünket. Az egyetértéssel, a lelke­sedéssel, a kezdeti lépések megtételével nem is volt semmi baj. A szolnoki ön- kormányzattól kezdve alko­tókésznek mutatkozott a vasúti skanzen megépítésére szerveződött alapítvány megannyi tagja. A legtöbbet a szolnoki önkormányzat tett az ügy érdekében. Szavát tartva, máshová költöztette az indóházból a korábban ott elhelyezett tíz családot. A mai lakáshelyzetben nem volt ez könnyű feladat. Elkészült a terület beépí­tési terve is. A továbblépés­hez csupán egy hiányzik: a pénz. Dr. Heller György, az ószolnoki alapítvány kurató­riumának elnöke azt mondja erről:- Próbáltunk pénzt sze­rezni a vasúti skanzen kiala­kítására, de szinte mindenki elzárkózott. A MÁV sem tud segíteni, hiszen neki is pénz kellene. így aztán veszély­ben .van. a skanzen, átadási határideje. Tegyük hozzá: így a léte is megkérdőjelez­hető. Tavaly már hárommillió forintot rá kellett volna for­dítani a skanzenre ahhoz, BEÉPÍTÉSI TERV szcubx. xÁfrrösr útja - b®őráz m * raoTú ena sazom Timem A beépítési tervből mikor lesz valóság? tóünnepségen gróf Széche­nyi István is részt vett. A Társalkodó soraival élve: „Ünnepi áldomásozó szóno­kul Kossuth Lajos emlí­tendő, ki rögtönzött fényes magyar előadásában a meg­nyitott vonal jelentőségét s hatását Magyarország szel­lemi és anyagi felvirágozá- sára fejtegeté.” Az expo miatt is fontos A vasút azóta is központi helyet foglal el Szolnok éle­tében. Ezért a városnak be­csületbeli kötelessége, hogy méltó módon emlékezzék meg 1996-ban a magyar vasúthálózat születésének 150. jubileumáról. Voltak itt tiszteletre méltó kezdemé­nyezők, akik azt javasolták, hogy a régi indóházat (mai szóhasználattal: vasútállo­mást) és annak környékét alakítsák át vasúti skan­zenné. Azzal is érveltek, hogy ez a létesítmény a ’96-os expo egyik vidéki nevezetessége lehetne. Jog­gal hozakodtak elő azzal is, hogy akkor ünnepeljük a hogy a világkiállításra bizto­san elkészüljön. Ehelyett csak 300 ezer forintot hasz­náltak fel a tervezésre. Inkább előre, mint hátra Az ószolnoki vasúti skan­zen sorsát gyorsan el kellene most dönteni, annál is inkább, mert igaza van a kuratórium elnökének:- Ha nem csinálunk sem­mit, az is rengeteg pénzbe ke­rül, mert az indóház kiürítésé­ért kompenzálni kellejie a vá­rosi önkormányzatot, s a te­reprendezést is mindenkép­pen el kell végezni. Hát akkor már inkább elő­rébb kellene lépni, mint visz- szafelé. És, ha a skanzen egé­szére nincs pénz, akkor leg­alább az indóházat kellene rendbe hozni, állagát óvni a kedvezőbb körülmények ki­alakulásáig. Nem volna sza­bad így, ebek harmincadjára hagyni, mert további pusztu­lása eleve feltételezi majdani rendbetételének a mostaninál jóval nagyobb költségét. Simon Béla (Fotó: Mészáros János) IV. országosfmakettkiállítás és -verseny „Őrület minden korosztálynak’V Több mint kétszáz résztve­vőre számítanak a rendezők a február 26-tól március 5-ig tartó IV. országos makettkiállításon és -versenyen. Mint azt Gáspár Zoltán, a verseny egyik szerve­zője elmondta, nagyon sokat köszönhetnek a verseny fővéd­nökének, a Szolnoki Vegyes Szállító Repülődandárnak, Bé­kési József ezredesnek és Héja Ferenc alezredesnek. A ver­senyről, a kiállításról beszélget­tünk; egy őrületről, amit maket­tezésnek neveznek.- Érdekes zsűrizés lesz - kezdte Gáspár Zoltán. - Eddig ugyanis az volt a megszokott, hogy van egy szakmai zsűri, amely régi, professzionális ma- kettezőkből állt össze. De belát­ták, hogy ez nem működik, mert állandóak a veszekedések - ugyanis elfogultság mindig volt és van. Éppen ezért ezen a mos­tani versenyen a zsűri „csak” a minimumszintet állapítja meg, a versenyzők egymást értékelik majd. Természetesen mindenki névvel vállalja a döntését, így aztán - reméljük - megszűnik az elfogultság is.- És akkor mi történik, ha va­laki úgy gondolja, hogy az b makettje a legjobb?- Azt a versenyzőt kizárják a versenyből, aki magára szavaz. Lehet, hogy éppen a legjobb azt mondja: nem az enyém a leg­jobb, de ennyi még belefér. Ugyanis attól még a többiek rá szavazhatnak, s tényleg ő lesz a legjobb.- Milyen kategóriákban lehet indulni?- Lesz felnőtt és junior kate­gória is. Ami azt illeti, a ver­senyzők nagyobb részét felnőt­tek teszik ki, de azért rengeteg junior is van. A helyi érdekelt­ségű, szolnoki versenyzők szinte mind a junior kategóriá­ban indulnak.- Hogyan szerveződik meg egy ilyen verseny?- Maga a verseny hármas rendezésben történik: egyrész­ről a'Verseny és a kiállítás hely­színét biztosítja a Városi Műve­lődési Központ, ezenkívül Szolnokon működik egy ma­kettklub, amelynek azonban nincs meg az anyagi lehetősége, hogy ilyen volumenű rendez­vényt szervezzen. Éppen ezért mi, a Central Bt. - melynek jó­magam és Udovecz György va­gyunk a vezetői - kaptuk a megbízást, hogy szervezzük meg a versenyt. Azért mi, mert a város egyik makettboltját, a Sütő utcában mi üzemeltetjük, vagyis a makettvilágban élünk. Ezenkívül a már említett Szolnoki Vegyes Szállító Repü­lődandár hatalmas segítséget nyújt nekünk, hogy a szponzo- rális feltételek biztosítva legye­nek. Mivel ez egy 70 ezer forin­tos összdíjazású verseny, az összes makett-nagykereskedő vagy magyarországi képviselő szponzorálja a díjazást. Akik a makettvilágban csak egy kicsit is járatosak, azoknak minden bizonnyal sokat mondanak ezek a nevek: Tamiya, Rewel, Esci, Italeri és Verlinden. Szolnokon is nagyon jó fogadtatásra talál­tunk, nagyon sokan támogatják a versenyt: a városi önkor­mányzat, az Unitas Rt., a G-Ker Sped, a Szoltisz Kft., a Delta Korai Kft. (ők adják a vándor­serleget), a Central Bt., a Portás Kft., a Produkció Kft., az NSW Industria Kft., a Pingáló Kft., a Víz- és Csatornaművek és a VMK.- Elhangzott, hogy a rendez­vényen kiállítás is lesz . ..- Igen, a rendezvény egyhe­tes lesz. Miután 26-án lezajlik a verseny, délután 16.30-kor Far­kas Bertalan nyitja meg a kiállí-. tást, amely március 5-ig tart. 27-én szervezünk még néhány programot: egész napos filmve­títés lesz, aminek az a lényege, hogy az élethű és korhű ruháza­tokkal és fegyverekkel ismer­kedjenek meg az érdeklődők. A makettezés ugyanis nem ott kezdődik, hogy kinyitjuk a do­bozt és összeragasztjuk, ami benne van, hanem hogy a ma­kett teljesen hű mása legyen az eredetinek, s mindezt történel­mileg is el kell tudni helyezni. Kecskemétről is lesznek repülő­tiszt vendégeink, akik előadást tartanak majd a MIG-29-es ma­gyarországi rendszerbe állításá­ról. A repülős makettezőknek ez a legaktuálisabb téma, hiszen tavaly állították rendszerbe őket Magyarországon.- Ha jól értem, a makettkészí­téshez nagy történelmi, lexikális tudás szükséges. Ki értékeli ilyen szempontból a versenymü­veket? Kikből áll a szakmai zsűri?- A zsűri Magyarországon el­ismert makettezőkből áll össze. Olyanokból, akik különféle szakmai lapokban írnak, mint például a Modell Makett Maga­zin. Vannak közöttük katonák is, akik szakmájuknál fogva is értenek hozzá, illetve a sokéves gyakorlattal és tapasztalattal rendelkeznek.1 Makettépítő­szakma nincs, viszont sokéves rutinnal bárki be tudja bizonyí­tani, hogy ért-e a dologhoz.- Legalább 200 versenyzőre számítanak. Milyen arányban vannak a felnőtt és a junior ka­tegóriában indulók?- Minden évben változik, de körülbelül az indulók 60 száza­léka felnőtt, vagyis 18 éven fe­lüli. Sajnos nagy különbség Van Budapest és a vidék között. Pesten sokkal jobb anyagi lehe­tőségekkel dolgozhatnak, pedig vidéken is nagy makettélet fo­lyik, ezt a bolt forgalmán lehet a legjobban lemérni. Lényegében ott is működik egy klub oly módon, hogy akik vásárolnak, megbeszéléseket is tartanak egyben. Éppen azért, mert meg­lehetősen hátrányos helyzetben vagyunk, megpróbáljuk a kü- löndíjakat helyi versenyzőknek adni. Lesz egy vándorserleg, amit a legjobb helyi versenyző kap, és a junior kategóriában is adunk különdíjat a legjobb szolnoki versenyzőnek. Volt ta­valy egy tízéves kissrác, aki pa­pírból készített helikoptert, ami ugyan nem volt tökéletes, de különleges és újszerű volt. Ka­pott egy különdíjat; azóta a ma­kettklub tagja, s állandóan ma- kettezik.- Azt mondta, több felnőtt versenyző várható, mint gyerek. Én azt hittem, a makettezés el­sősorban a fiatalabbakat ér­dekli. Nézze, ez egy őrület. S ép­pen azért, mert annyira sokrétű, s nemcsak kézügyességet igé­nyel, hanem sok-sok utánajá­rást, olvasást, tudást. S innen már a felnőttek számára is érde­kessé válik a dolog. Ez szinte már szakma. Aki makettezik, az mindennap odaül és csinálja, és állandóan bújja az irodalmat, mert ha nem bújja, nem tudja megcsinálni.- Mennyire van a makette­zőknek lehetőségük Szolnokon a bemutatkozásra?- Nincs igazi klubélet a vá­rosban, tulajdonképpen csak ez az országos verseny ad alkalmat a bemutatkozásra. Kéthetente van ugyan Szolnokon egy ma­kettklub, amiről szerintem a vá­rosban harmincán tudnak - akik odajárnak. A klubtagok nagyon segítik egymást, elsősorban do- kumentális anyagokkal, köny­vekkel. Most 20-án lesz a ver­seny technikai megbeszélése. A klub a Városi Művelődési Köz­pontban működik; kéthetente vasárnap gyűlnek össze a ma- kettezők 10-től 12 óráig. A klubban mindenkit szívesen lát­nak. Cs. Csáti Réka A MÁV Kórház tudományos üléséről Törések és daganatok A szolnoki MÁV Kórházban február 2-án hangzott el az alábbi két előadás. Dr. írás Mátyás osztályvezető főorvos és dr. Nagy Imre főorvos az orrgarati rosszindulatú daganatokról tar­tott előadást, osztályuk 10 éves beteganyagát vizsgálva. Dr. Fe­kete Imre a sarokcsont ízületi töréseinek kezeléséről számolt be, az osztályukon alkalmazott distractiós eszközök alkalmazásá­val. Orrgarati daganatok Az előadók a fül-orr-gége osztályon 1982 és 1993 között ápolt orrgarati daganatban szenvedő betegeik elemző vizs­gálatát végezték el. Tíz év alatt 14 beteget kezeltek. A daganat nem tartozik a gyakori kórké­pek közé. A fej-nyak területén előforduló rosszindulatú meg­betegedések 2-3 százalékát ad­ják. A felismerés meglehetősen nehéz, hiszen ez a terület rejtett, nehezen vizsgálható. Ézért gyakran az első tünet, ami miatt az orvost felkeresik, a nyakon megjelenő áttét. Jellemző tulaj­donsága ez is a betegségnek, hogy gyakran korán jelenik meg a nyaki nyirokcsomóban. A kö­zépkorú generáció betegsége. A vizsgált anyagban is 28 és 58 év között van a betegek életkora. Két típusa a leggyakoribb az orrgarati daganatoknak. Az egyik egy nyirok-hám közös, a másik tisztán laphámrák. Az előbbivel igen jó eredményt si­került a gyógyításban elérni, a második típus kezelésével már sokkal szerényebbek az ered­mények. A korai felismerés itt is sokat jelent a gyógyulási eredmények sikere miatt. A vizsgált anyagukban sajnos a betegek 78 százaléka több mint egy fél év után került kezelés alá az első tünetek megjelenésé­től. Ez meglehetősen hosszú idő. Az előadók arra hívták fel fokozottan a jelen levő kollé­gáik figyelmét, hogy mely tüne­tek megjelenésekor kell gon­dolniuk orrgarati daganatra. A sarokcsont ízületi törései A sarokcsont ízületi törései­nek kezelése napjainkban sem lezárt kérdés. Osztályunkon is több terápiás eljárást próbáltunk ki, melyeknek gyakran ered­ménytelen volta győzött meg bennünket arról, hogy új utakat keressünk. 1991-ben ismerkedtünk meg a pécsi klinikán kidolgozott (dr. Forgon-dr. Zadravecz) ún. dist­ractiós eljárással. Kórházunk lakatosműhelyében legyártott egyszerű csavaros szerkezettel a sarokcsont tört darabjait illeszt­jük és kis feltáráson keresztül bevezetett csavarokkal helyü­kön tartjuk azokat. A műtéti technika könnyű, a beültetett fémdarab olcsó, a sé­rültek nagy százalékban gyó­gyulnak, illetve rehabilitálód­nak. A napjainkig eme módszerrel operált sérültek terápiás ered­ménye sokkal jobb, mint meg­előzően bármely más eljárással kezelt sérülteké volt. A distractiós eszközzel vég­zett műtéteket környékünkön a mi osztályunk végezte elsőként. A jó eredmények jogosítanak fel bennünket, hogy bevezeté­sét, alkalmazását más traumato­lógia osztályok részére meg­győződéssel ajánljuk.” Az oldalpárt szerkesztette: Cs. Csáti Réka Brr, de hideg van ... Ezek meg fagyiznak! -nzs­Pályázati felhívás A Szivárvány Óvoda rajzpályázatot hirdet Szolnok város óvodásainak „Farsang az óvodában” címmel. A gyerekek munkáikat bármilyen méretben, bármilyen techni­kával - rajz. zsírkréta, festett kép, gyurma, agyag - elkészíthetik. A pályázatra érkező munkák beérkezésének határideje: 1994. március 8. (kedd). A munkák elbírálására, a legszebbek kiválasztására pártatlan szakzsűrit kérünk fel. Az ünnepélyes díjkiosztás a Szivárvány Óvodában lesz 1994. március 3I-én. A beérkezett munkákból kiállítást rendezünk, amely a Szi­várvány Óvodában megtekinthető 1994. március 16-tól március 29-ig. A látogatók szavazatai alapján, az általuk legszebbnek ítélt munkát közönségdíjjal jutalmazzuk. * * * Kedves Óvónők! ’ Kérjük, legyetek segítségünkre, hogy minél több óvodás kis­gyerek vehessen részt a pályázaton. A beküldött munkák hátoldalán szíveskedjetek feltüntetni a gyerekek nevét, életkorát, óvodáját és a Szivárvány Óvodába (1. Sz. Óvodai Intézmény, Szolnok. Aranyi S. út 1/b) Szabóné Dankó Andreának juttassátok el. Szivárvány Óvoda munkaközössége

Next

/
Oldalképek
Tartalom