Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-16 / 39. szám

Tallózó Minilapszemle a magánosításról Vizsgáznak a vállalatvezetők Menedzserszerződéseket kö­tött az ÁVÜ a feljavítandó cé­gek vezetőivel - a reorganizáció céljára. Az újabb megmérettetés a cégek privatizációs előkészí­tését szolgálja. íNépszabadság II. 08.) PM-közlemény az adóskon­szolidációról A résztvevőknek március 10-ig kell beadni jelentkezésü­ket. A döntést meghatározott vállalati körben gyorsított eljá­rással hozzák meg. Valamennyi jelentkezőnek olyan reorgani­zációs tervet kell készítenie, amelynek alapján a cég hosszú távon is képes lesz jövedelmező gazdálkodásra - olvasható a PM közleményé ben. A külföld a legnagyobb be­fektető Az Állami Vagyonügynök­ség tavaly 77 milliárd 900 mil­lió forintnyi bevételt könyvelhe­tett el, amiből 32,7 százalékot ­25,5 milliárd forintot - tett ki a devizáért való értékesítés. Az ÁVÜ készpénzbevétele össze­sen: 43,2 milliárd forint volt. Kárpótlási jegyek fölhasználá­sára 13 milliárd forintnyi, eg­zisztenciahitel igénybevételével pedig 21,7 milliárd forint értékű vagyont adott el az ÁVÜ. Eladandó milliárdok Az Állami Vagyonkezelő Rt. az idén 20 milliárd forintos va­gyont értékesít. Elsőként - vár­hatóan tavasszal - a Magyar Villamosművek Rt. részvényei­nek egy részét kínálja föl meg­vételre. Az ÁV Rt. a villamos- energia-iparban 51 százalékos tulajdoni részt kíván megtar­tani. (Figyelő II. 03.) Termel-e még valaha? A Szolnoki Papír Rt. még ál­lami tulajdonban lévő, 49 száza­lékos részvénypakettjét nem tervezi az ÁVü meghirdetni, még akkor sem, ha a gyár eset­legesen még ez évben újrain­dulna. Az osztrák többségi tu­lajdonos feltételekhez köti (ÁFI-kölcsön elengedése stb.) a termelés beindítását, illetve nem hajlandó érdemi tárgyalá­sokat kezdeni az angol és ame­rikai befektetőkkel sem, akik pedig komolyan érdeklődnek a teljes szolnoki gyár, valamint a még működő Dunapack Kft. után is. (Új Néplap 1.24.) Visszavonuló A Prinzkom-birodalom ma­gyarországi vállalkozásai nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, mivel a tulajdonos a kitermelt osztalékot az utolsó fillérig kiviszi az országból. Nem fogadta kitörő lelkesedés azt a szándékát, hogy vevő le­gyen a Dunapack privatizációra szánt további 60 százalékára is. Az ÁVÜ újabb tendert írt ki. (HVG I. 28.) Szilánkok 'l AUAHI VAGTOWGTKÖKSEG r „Privatizátornak” kell lennie az AV Rt.-nek Interjú Csépi Lajossal, az ÁV Rt. vezérigazgatójával- On eddig az Állami Va­gyonügynökség egyik felelős vezetője volt, nemrégiben ne­vezték ki az Állami Vagyonke­zelő Rt. vezérigazgatójának. Változik-e a vagyonkezelő hol­ding privatizációs stratégiája?- Némi változás várható, hi­szen a privatizációért felelős miniszter azzal delegált az rt. igazgatóságába, hogy a szerve­zetnek nemcsak biztonságos vagyonkezelőnek, hanem tuda­tos „privatizátornak” kell len­nie, vagyis meg kell találnunk az összhangot az ésszerű ütemű eladások, illetve a hatékony va­gyonkezelés között.- Ez miért változás a korábbi strat égiához képest?- Azért, mert az ÁV Rt.-nek korábban a vagyonkezelés volt az alapvető feladata, vagyis, hogy megőrizze és „följavítsa” a meglévő vagyont. Mostantól ami eladható, vagyis a kormány nem minősítette eladhatatlan­nak, azt mindenképpen meg kell próbálni eladni. Olyan szakmai vagy intézményi befek­tetőket kell keresni, akik leve­szik a vállunkról az állami va­gyon kezelésének terhét, mert jobban értenek hozzá. Remé­lem, nem kerül sok energiámba meggyőzni ennek az elvnek a helyességéről az igazgatóság tagjait.- Tekintélyes közgazdászok is elmondták már többször is, hogy a kisbefektetők a KRP vagy az MRP kisrészvényesei nem lesznek igazi tulajdonosai azoknak a vagyonré­szeknek, amelyeket megvesznek. Osztja ezt a vélekedést?- Ezek az észrevételek rész­ben jogosak, de úgy is föltehető a kérdés, hogy jobb gazdák-e, jobb tulajdonosok-e ezek a - ha úgy tetszik - botcsinálta tula- jodnosok, mint az állami va­gyonkezelők. Én azt gondolom, igen. Az igaz, hogy még náluk is jobbak, hozzáértőbbek a szakmai vagy intézményi befek­tetők. Közöttük a magánbefek­tetőkre is gondolok, mert a fo­lyamatosságot képviselik, na­gyobb a felkészültségük, kiala­kult szervezetük van. Végül is az a véleményem, hogy bár nem ideális megoldás a kisbefektetői vagyonkezelés, mégis, ha ideá­lis tulajdonosokat nem találunk, mert éppen nincsenek a piacon, akkor átmeneti megoldásként igenis jobbak, mint az állami vagyonkezelés. Mi is az a KRP?- Ha április elején elindítják a kisbefektetői részvényprog­ramot, akkor gondolom, némi­képpen módosul az AVÜ eladási politikája is.- Valóban némiképpen más lesz a helyzet, mert eddig álta­lában 51 százalék vagyonrészre kerestünk szakmai befektetőket, akik többségi joguk alapján vol­tak az irányítók. A KRP célja az, hogy a fennmaradó 49, 35 vagy még kisebb százalék va­gyonrészre kisbefektetőket ta­láljunk, mert ők a nagyok ár­nyékában hasznosan kiegészítői lehetnek a vagyon működteté­sének. Mindezzel azoknak a polgároknak is lehetőség nyílik bekapcsolódni a magánosításba, akiknek nem volt vagy nincs sa­ját induló tőkéjük. Ezzel a több­lettel a kistulajdonosok részvé­telével részben oldhatjuk a pri­vatizáció körül meglévő gya­nakvásokat, másrészt elősegít­hetjük a piacgazdaság kialaku­lását. igen tarthatók titokban olyan döntések, amelyeket egy tizen­egy tagú testület hoz és amelye­ket egy több mint százfős appa­rátus készít elő. Márcsak ezért is, de egyébként is az ÁV Rt. munkáját a nyíltságnak és a nyi­tottságnak kell jellemeznie és a minimálisra kell szorítani azo­kat az eseteket, amelyeket a- Azokat a bizonyos gyanak­vásokat nemcsak a helyi plety­kák híresztelések növelhetik, hanem ha azt olvassuk, hogy „az AV Rt. legyen átlátható szervezet, de tudomásul kell venni azt is, hogy vannak a nyil­vánosságra nem tartozó ügyek is”.- Szabó Tamás miniszter úr ezzel arra célzott, hogy a leg­fontosabb személyi döntések háttere a dolgok természeténél fogva zártkörű. Különben nem­közvélemény nem ismerhet meg. Az viszont természetes, hogy pályáztatás közben egyet­len eladó, így az ÁV Rt. sem közölheti a beérkező árajánla­tokat és a versenyt minősítő fel­tételeket, mert ezzel saját üzle­tét rontaná. Minden testületi ülés után sajtótájékoztatót tartunk, és a döntések érdemi részleteiről részletesen beszámolunk a pá­lyázatok végeredményének közlésekor.- Igazgató úűúr, Dagobert bácsi érdeklődik Amerikábóóólü! ABC a privatizációhoz Az átalakulási folyamat • Az átalakulás során megszűnik az állami vállalat, és helyette létrejön f§y“kft.'<v^7egy rt„ amely1 a rhegszünő cég általános jogutódjai Ez IKf jelenti, hogy átszáll rá a megszűnt állami vállalat valamennyi joga és kö­telessége. Átkerülnek hozzá a vállalat tartozásai és kötelezettségei, így tehát a vállalat helyett a gazdasági társaság köteles helytállni. Hogy a hi­telezők is tudjanak a változásról, az átalakulásról hozott döntést, az átala­kulási tervet és a vagyonmérleg legfontosabb adatait a vállalat köteles közzétenni a Cégközlönyben, kétszer egymás után, legalább 15 napos időközzel. Döntési jogkör: Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállala­tok átalakulásáról az ÁVÜ, egyéb vállalatokról a vállalati tanács, illetve a dolgozók közgyűlése dönt. Külső vállalkozók - bel-külföldiek, jogi vagy természetes sze­mélyek - az átalakulás során vagy az után léphetnek be a privati­zációba. Az átalakulás során jelentkezők vagyoni hozzájárulásával az eredeti vállalati vagyon kiegészül, és a külső vállalkozók lesz­nek a létrejövő gazdasági társaság részvényeinek (rt.) vagy üzlet­részeinek (kft.) tulajdonosai - mégpedig hozzájárulásaik arányá­ban. Ha az átalakulás során külső vállalkozók nem vállalnak ré­szesedést, akkor a vállalat eredeti vagyonával átalakul kft.-vé vagy rt.-vé: minden üzletrészrészvény az ÁVÜ-höz kerül, és az ÁVÜ értékesítheti azokat egyben vagy külön. (A következő héten: Egyszerűsített átalakulási eljárás) A Patyolat új tulajdonosa az Axon Rt. Szemléletváltás a mosásban Miért érdemes egy félig veszteséges üzemet megvásárolni? Mert csak félig veszteséges, és jó szervezéssel, jó üzletpolitiká­val, a vagyon megfelelő működtetésével nyereséget lehet produ­kálni. Röviden így vázolható a Szolnoki Patyolat Kft. privatizá­ciója, ahol a pályázat nyertese a szintén szolnoki székhelyű Axon Rt. lett, s immár a tulajdonosi szemszögből nézve vála­szolta a cég ügyvezető igazgatója, dr. Dénes Sándor a fentieket. A Szolnoki Patyolat Kft. privatizációjánál is többen ver­sengtek a tulajdonlásért, a meghirdetett majd 78 százalék vagyonrészért. Végül a nyertes külső - magyar - befektető lett az Axon Rt. „személyében”. Mivel a vásárló elsősorban a pénzügyi területen tevékeny­kedik, így felvetődhet a kér­dés: miért vett egy patyolatot? „Jó üzletnek tűnt, s be is bi­zonyosodott, hogy az” - vála­szolta dr. Dénes Sándor, az Axon ügyvezetője. Divatosan fogalmazva: a több lábon állás megteremtésére tett lépésként is értékelhető e vétel, hiszen a pénzpiaci részvétel ma gyors váltásokat igényel. Ráadásul bizonyos üzletágak gyors fel­futás után szinte ugyanolyan gyorsan el is tűnnek. így min­denképpen szükségesnek tartja a cég a gazdaság több területén is a megjelenését. Erre kidol­goztak egy hosszú távú straté­giai tervet, e szerint alakítják üzletpolitikájukat és tevékeny­ségüket. Ebbe beleillett a Pa­tyolat Kft., melynek megvásár­lása nem csak vagyonvételt je­lentett, ugyanis kifejezetten a tovább működtetés szándéka is vezette az Axon Rt.-t. Bár igaz, hogy a patyolat mint üzletág ma nem tartozik a „legmenőbb” üzletek közé, ám több profil is működött a cégen belül. A kft.-nek a mosáson, a vegytisztításon, a kereskedel­men - mely kis- és nagykeres­kedelmet takar - kívül az in­gatlan hasznosítás is tevékeny­ségi körébe tartozott és tarto­zik ma is. Ezek közül csak a mosás jelent veszteséget, ám megfelelő üzletpolitikával - hosszú távon gondolkodva - nyereségessé tehető e szolgál­tatás is. A Patyolat egyébként úgy­mond egészséges cégként mű­ködött, megfelelő — s nem utolsó szempontként működő­képes - vagyonnal, minimális kötelezettséggel. így a cégen belül az új tulajdonos elképze­lései szerint tud olyan egyen­súlyt teremteni, ami a veszte­ség kompenzációját biztosítja. Közben pedig meg kell terem­teni a felfutás elindítását, hi­szen a kapacitás potenciális erőt képvisel. „Erre lehet épí­teni a jövőt” - mondotta dr. Dénes Sándor. Nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy rendelkeznek modem berendezéssel (lásd a fotót: komputer vezérlésű szá­razvegytisztító). A Patyolat Kft. jelenlegi felszereltsége pedig minden biztató jelet megad a jövőnek. „Gondol­junk csak arra, mekkora össze­get emésztene fel egy ilyen felszereltségű új üzem létreho­zása?” A mosási szolgáltatás felfu­tásához egy teljesen új, a mai kornak megfelelő üzletpoliti­kát dolgozott ki az új tulajdo­nos. Jelenleg szondázzák a pi­acot, s több partnerrel is foly­tatnak tárgyalásokat. Rövid és hosszú távon egy­aránt nyereséget termel min­den egyes ingatlan, ami szintén döntő szempont volt a vásár­láskor. Ugyanis a Patyolat Kft. számos tulajdon- és bérleti joggal rendelkezik, viszont nem használja maga a cég. így bérleményként üzemeltetve hoz nyereséget. 1994. március 16-ig még igényelhető kárpótlás. A kiadvány megvásárolható az AVÜ budapesti és vidéki Ügyfélszolgálati Irodáiban február 7-től. AU,AMI VAGIOAÍGYAORNI-G 1 133 Budapest, Pozsonyi u. 56. Telefon: 269-8990 Fax: 269-8991- Félfogadás: Hétfőtől-csütörtökig: 8.00-16.00, Pénteken: 8.00-15.00

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom