Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-15 / 38. szám

1994. február 15., kedd Hazai tükör 3 ...y/v s. A kunhegyesi Barbatus Kft., melynek dolgozói Kinder-meglepetéseket szerelnek össze, három hónapja üzemel. Jelenleg hatvan embert foglalkoztat, akik munkanélküliek vagy pályakezdők voltak. Ebben a hónapban további 10-12 fő alkalmazását tervezik. Január­ban már 1,2 millió játékot szereltek össze kétféle típusból. (Mészáros) Nincsenek hóakadályok Az útinformtól hétfőn reggel kapott tájékoztatás szerint a hét végén teljes kapacitással dol­goztak a közúti igazgatóságok gépei, s munkájuknak köszön­hetően jelenleg valamennyi főút járható. A mellékutak még ha­vasak, nehezen járhatók. Az or­szág úthálózatában hóakadály sehol sem bénítja meg a közle­kedést, ám az óvatos közleke­dés mindenképpen indokolt, mert még a főutak és az autópá­lyák egyes szakaszai is síkosak lehetnek a letaposott, lefagyott jeges hótól. Budapesten a Fővá­rosi Közterület-fenntartó Válla­lat gépei is megállás nélkül dol­goztak a hét végén, a főútvona­lakat megtisztították, azok bur­kolata már lényegében száraz, és a hétfőre virradó éjszaka megkezdték a sózást, úttisztítást a mellékutakon is. (MTI) Választás: 1994. május 8. Kölcsönkonszolidációra is szükség van Megint jönnek, kopogtatnak... A privatizáció nem nyilvános Május 8-án, vasárnap ismét parlamenti választás lesz Ma­gyarországon. A Belügyminisz­tériumtól kapott információ sze­rint 7,8 millió választópolgár adhatja majd le voksát azokra a jelöltekre, akik egyéni körzet­ben vagy pártlistákon indulnak a 386 parlamenti hely valame­lyikéért. Az országot 176 választási körzetre osztották oly módon, hogy egy-egy körzet lakossága megközelítőleg azonos, 60 ezer fő legyen. így biztosítható, hogy minden terület megfelelő parlamenti képviselethez jus­son. A 176 egyéni választókerület általában a városok vonzáskör­zetére épül, de a nagyobb tele­püléseken több egyéni mandá­tum megszerzésére is lehetőség nyílik. PécSett például három, Budapesten 32 egyéni képvise­lői hely a tét. Május 8-án, a szavazás nap­ján reggel 6-tól este 19 óráig or­szágszerte 11 500 szavazókör­ben várják majd a választókat. Az adatok feldolgozására több mint ezerötszáz számítógépet állítanak munkába, és mintegy harmincezer informatikai szak­ember gondoskodik majd a rendszer megbízható működte­téséről. A törvény értelmében a választás első fordulója akkor lesz érvényes egy-egy adott vá­lasztókerületben, ha a válasz­tóknak több mint a fele leadta szavazatát. A 176 egyéni választókerü­letben azok a jelöltek lesznek országgyűlési képviselők, akik érvényes választás esetén meg­kapják a szabályos szavazatok­nak több mint felét. A pártok listáira - éppúgy, mint a korábbi választáson - külön kell sza­vazni. Az eredményeket területen­ként, a tizenkilenc megyében és a fővárosban összesítik. Érvé­nyes szavazás esetén így dől el 176 mandátum sorsa. A voksok számának megfelelően további 152 képviselői helyet osztanak szét a pártok között. Az egyéni és területi választókerületekben megkapott, de mandátum meg­szerzésére nem elegendő szava­zatokat - országos összesítés után - a pártoknak „beszámít­ják”, arányosítják, és a még meglévő 58, úgynevezett kom­penzációs mandátumot az or­szágos pártlisták jelöltjei között felosztják. E három lépésben nyeri el mandátumát mind a 386 országgyűlési képviselő. Az egyéni képviselők jelölé­séhez szükséges ajánlószelvé­nyeket, azaz a „kopogtatócédu­lákat” a területileg illetékes polgármesteri hivatalok küldik ki a választóknak. Az aláírt szelvény mindenki annak a személynek adhatja át, akit je­löltként támogat. A tényleges jelöltséghez ápri­lis 8-ig jelöltenként 750 ajánló­szelvény összegyűjtése szüksé­ges. Részletesebb tájékoztatásért a polgármesteri hivatalok jegy­zőihez, illetve a helyi választási munkacsoportokhoz fordulhat­nak az érdeklődők. Ferenczy Europress A gazdasági teljesítmény mércéje minden országban az export mértéke. Nos, ez 1993-ban Magyarországon a következőképpen alakult: az Európai Unió országaiban - amelyeket fő piacainknak tekin­tünk - 1992-höz képest 33 szá­zalékkal kevesebb árut tudtunk eladni. Ez az adat azt jelzi, hogy a kivitel mértékének növelése ér­dekében kormányzati beavat­kozásra van szükség. A versenyképesség javulását olyan „apróság” is akadályozza, mint amilyen például a deviza- napidíjak adókötelessége. A Magyar Gazdasági Kamara számításai szerint az intézkedés okozta kár sokkal nagyobb, mint a belőle származó költség- vetési bevétel. Drágább lett mi­atta á külföldön végzett munka, s így a magyar vállalkozók eleve hátránnyal indulnak a kül­földi cégek által meghirdetett versenytárgyalásokon. A privatizáció folyamata to­vábbra sem a nyilvánosság előtt zajlik. Elismerik ugyan, hogy az ezzel kapcsolatos hirdetések és reklámok száma megnőtt, de ez nem azonos a nyilvánossággal. Jó volna, ha a versenyszférában főleg a külföldi tőke kapna na­gyobb teret, míg az alapvető ágazatokban és a termelőszfé­rában - közlekedés, hírközlés, energiaszolgáltatás, biztosítás, banki tevékenység - a hazai be­fektetők. Jelenleg az állami vállalatok száma anélkül csökken, hogy valódi tulajdonosváltás tör­ténne. Az átalakuló vállalatok többségi tulajdonosa továbbra is az állam marad. Ez az állami vállalatokból lett részvénytársaságok felére, míg a korlátolt felelősségű társasá­gok negyedére jellemző. A kamara javasolja, hogy a hitel- és adósságkonszolidációt terjessze ki az állam a vállala­toknál jelentkező behajthatatlan kölcsönállományra is. Ez az in­tézkedés nagyban segítene a gazdálkodók likviditási gond­jain, és a tőkehiányukból adódó problémáikat is nagyrészt meg­oldaná. A vállalkozások megerősö­désére jó hatással lenne, ha az állam kedvezményes hitelekkel és adótámogatással segítené a lakásépítéseket és az idegenfor­galmi beruházásokat. A kedvezményes adózás le­hetőségét szerencsés lenne ki­terjeszteni azokra a vállalkozá­sokra, amelyek fejlesztésre, be­ruházásra fordítják nyereségü­ket. Ferenczy Europress Keddi jegyzet fa Viaskodás a számokkal Közel egy éve számítástechnikát is tanuló szakközépiskolás fiunkkal hetekig tartó diskurzusra került sor. Nagyobb családi beruházás előtt álltunk. Úgy döntöttünk, napi munkánk meg­könnyítésére számítógépet vásárolunk. Nejemnek gépi könyve­léshez, míg nekem szövegszerkesztéshez kellett a sokoldalú­sága miatt azóta „tiszteletbeli családtagként” kezelt masina. Házi szaktanácsadóvá avanzsált fiunk természetes módon a legkorszerűbb konfigurációt akarta megvásárolt«. Szakmai ér­vei sorozatban ütköztek az általunk citált családi költségvetés rideg tényszámaival. így vettünk végül 486-os alaplapú pro­cesszor helyett 386-ost, az SVGA helyett VGA monitort, lézer- nyomtató helyett mátrixot. Addig nyújtózkodtunk, ameddig a takarónk ért, ezzel egyidejűleg lemondva sok más, szintén ese­dékes családi költekezésről, bútor-, autócseréről. Hány és hány család (vállalkozó) kénytelen megtenni napja­inkban ezt a fajta kényszeredett rangsorolást - hiszen első a megélhetés, a mindennapi betevő biztosítása -, ami ugyanakkor egyedüli kitörési eséllyel kecsegtet á jövő szempontjából. Sze­rencsés család az, ahol vásárlásaikhoz még rangsorolni tudnak, még szerencsésebbek, akik hitel nélkül boldogulhatnak. A minap a megyeháza dísztermének karzatáról figyeltem a képviselők órákon át tartó birkózását a számokkal. Pedig a kü­lönböző bizottságokban történő előzetes rangsorolásokon ők már túl voltak. Maga Laokoón főpap sem viaskodhatott külön­bül az álmában rá és fiaira támadó kígyókkal. A megyei önkor­mányzat ez évi költségvetésének bevételi és kiadási tervszámai kerültek a pénzügyi egyensúly mára patikamérleg-érzékenysé- gűvé vált serpenyőibe. A megyében élő, zömében szegény köz­emberek bizony szegény közgyűléssel bírhatnak. Az a bizo­nyos, állami támogatásokkal és saját bevételekkel megszőtt ta­karó olyannyira kurta, hogy továbbra is csak a legszükségeseb­bek legszükségesebbikére futja. Az intézmények mozgástere teljesen beszűkült, miközben készleteiket felélték, tartalékaikat elveszítették. A megyei önkormányzat hiánya már inkább túl, mint innen van a kritikus határon. A pénzügyi egyensúly meg­tartásához hitelt kell kérni márciusban, novemberre pedig to­vábbi 300 millió hitel felvétele tűnik elkerülhetetlennek, amint a közgyűlésen ezt jó előre közölték. Ennél nagyobb hitel felvé­tele a pénzügyi ellenőrző bizottság szerint már semmiképpen sem lenne etikus. Miből van a hiány? Az intézmények fenntartásának állami normatívái több éve nem módosultak, miközben az infláció mértéke 20 százalék körül mozog évente. A forráshiány így egyre növekvő mértékben termelődik újjá. Aztán itt van a 133 milliós hídkötvény sorsa. Nincs érvényes törvényi döntés - a garanciavállalás ellenére - a kötelezettség állami támogatásként történő rendezésére, bár a tárgyalások folynak, ez az összeg je­lenleg hiányt növelő súlyos pénzügyi tétel. További gondok, hogy a közalkalmazotti törvény illetmény- rendszerének bevezetése is 50-55 millió pluszterhet jelent azon felül, amit a központi költségvetés magára vállalt. A mézesmadzagnak bizonyuló F kategóriás besorolás 200 peda­gógust taszított erkölcsi romokba. A rendelet ígérte bérrendezés 40 milliót venne igénybe az önkormányzattól mint fenntartótól. Amire futja: ad hoc bizottság felállítása s valamiféle rangsor szerinti csökkentett ütemű béremelés bevezetése, talán... A megyei közgyűlés elnöke a költségvetési vita során több­ször utalt rá: kormányzati intézkedések kellenek az önkor­mányzatok pénzügyi szabályozásához - a megyék felénél ha­sonlóan súlyos a helyzet -, ellenkező esetben bekövetkezhet a működésképtelenség. Bezárják a megyeházát? Aligha. Az irányító apparátusra szükség van. De félő: még zsúfoltabbak lesznek a gyermek- és szociális otthonok, az oktatási intézmények tanulócsoportjai, tovább romlik az ott dolgozók bérszínvonala, hámlik az épüle­tek vakolata. Csorbát szenved az ellátási felelősség, miközben a fenntartó egyik üres zsebéből a másikba nyúl zavartan. íme az idei prognózis. A papírforma ezt mutatja. Ránk férne egy kis" meglepetés, ami a totómeccseken nem is olyan ritka. Simon Cs. József Térhódítás a szűkülő piacokon Alakulóban a farmergazdaság A gazdának nem elég csak szántani, vetni A nagy szervezeti változás nyomán 37 önálló társaságot működtető Bábolna Részvény- társaság eredményes esztendőt zárt, s további teret nyert 1993-ban a szűkülő hazai és külföldi piacokon. A vállalat- csoport egyik legfontosabb lé­pése az volt, hogy elkezdte ki­építeni az egész országra kiter­jedő brojlerintegrációt. Ennek részeként vásárolta meg a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatot, s került irányítása alá a békéscsabai baromfifel­dolgozó is. E két térségben így teremtődik meg az alap­anyag-termelés és az élelmi­szer-feldolgozás összhangja. A bábolnai rt. emellett újjászer­vezte a két vállalat víziszár- nyasprogramját, s egy jelentős libamáj- és kacsamáj-termelte- tési programot is elindított. A Bábolna-holding és annak egy tagja, a Tetra Kft. külföl­dön, Dél-Amerikában, Dél-Azsiában és a Független Államok Közösségében is erősí­tette pozícióit. Peruban egy ve­gyes vállalatot alapítottak ottani partnereikkel, az immár több­éves kapcsolatuk még szoro­sabbá tétele érdekében. A kft. sikerrel szerepelt a bangkoki nemzetközi baromfitenyésztési szakkiállításon, s részben ennek köszönhetően kezdhette meg thaiföldi és indonéziai bázisai­nak kiépítését. (MTI) Második alkalommal rendezi meg a budapesti Francia Intézet a fiatal francia filmesek feszti­válját február 17. és március 8. között. A látható tíz alkotásból 9 a rendezők első játékfilmje. A bemutatott művek közül a leg­régebbit 1989-ben készítette Eric Rochant Könyörtelen világ címmel. A bemutató előadáson Mathieu Kassovitz A mesztic című filmjét vetítik, ahol a ren­dező és a filmet készítő Lazan- nec Stúdió producere, Alain Rocca is jelen lesz. Eva Ionesco színésznővel is találkozhatnak a nézők Hervé Le Roux Nagy boldogság és Jacques Doillon A szerelmes című munkájának bemutatója után. A tavalyi fesz­tiválon inkább a komolyabb té­májú alkotások szerepeltek, az ideit a könnyed művek jellem­zik. (MTI) „Családfamília” vetélkedő - február 19-20-án A nemzetközi családév al­kalmából meghirdetett „Család­família” vetélkedők első fordu­lóját az ország 11 helyszínén rendezik meg február 19-én és 20-án. A Békéscsabán, Budapesten, Budaörsön, Győrött, Keszthe­lyen, Mernyén, Miskolcon, Nagykállón, Szegeden, Szek­szárdion és Zámolyon megren­dezésre kerülő vetélkedőkön a családok egészségügyi, ismeret- terjesztő és kritikus élethelyze­tekből adódó feladatok megol­dásában mérik össze erejüket. A helyszíneken a versenyt meg­előzően véradást szerveznek, a véradókat a családok toboroz­zák. A családi vetélkedő meg­hirdetői a „Józan Élet” Egész­ség- és Családvédő Országos Szövetség, a Magyarországi Gyemekbarátok Mozgalma, a Kompánia Közművelődési Egyesület, a 24. Óra Alapít­vány, a Kurázsi és a Kiáltás című lapok, a Magyar Hírlap Heti Patika rovata és a Danu­bius Rádió. Budapesten Beke Kata or­szággyűlési képviselő, Békés­csabán Szöllősi Istvánná, a Pe­dagógus Szakszervezet főtit­kára, Szegeden Rózsa Edit or­szággyűlési képviselő, Szek- szárdon Jánosi György or­szággyűlési képviselő, Nagy­kállón Nagy Sándor újfehértói polgármester segíti a zsűri munkáját. A helyi vetélkedők győztesei márciusban a televízió nyilvá­nossága előtt Budapesten foly­tatják a versenyt. (MTI) A földtulajdon rendezésével nagyon sok új gazda döntött úgy, maga műveli eztán a birto­kot. A mezőgazdasági vállalko­zás beindításához azonban ren­geteg új ismeretre, információra van szükség. A földművelődési tárca különböző segítséget adott ehhez. Ez a segítségnyújtás fo­lyamatosan formálódott. Tavaly kialakult egy szaktanácsadói há­lózat. A nagy felkészültségű, sokoldalúan képzett szakta­nácsadói kör a vállalkozók számára segítséget jelentett. Cserháti László is elnyerte ezt a tisztet. Jászfényszarun, de a megyében is ismert mezőgaz­dászt arról kérdeztük, mi ma a mezőgazdasági vállalkozások beindulásnak legfőbb akadálya.- A vidék magángazdaságá­nak sem az integrációja, sem az érdekvédelme nincs megoldva. Ma nem az a gond, hogyan ter­meljünk. A piac a legfőbb gond. Meg kell tehát fordítani a gon­dolatmenetet. Először azt kell vizsgálni, mit lehet a piacon el­adni, aztán jön annak elemzése, hogy azt a terméket hogyan tu­dom gazdaságosan előállítani. Ha ez megvan, akkor igénybe lehet venni a sokrétű mezőgaz­dasági támogatási rendszer va­lamelyikét. Majd végül tényleg ki lehet menni a földre dol­gozni. A szaktanácsadónak épp az a feladata, hogy a sorrend fontosságára rávezesse a gaz­dát. Ezenkívül a támogatási rendszer lehetőségeit is „elad­juk”. Egy-egy pályzathoz üzleti terv, komoly gazdasági számí­tások, hitelkérelem szükséges. Ezt egyedül kevesen képesek Cserháti László szaktanácsadó megcsinálni. Ezért vagyunk mi, hogy segítsünk.- Mennyire fogadókészek a gazdák a tanácsok, javaslatok tekintetében?- Sajnos sokan hallani sem akarnak arról, hogy vállalkozói igazolványt, adószámot kérje­nek. Igaz, ezzel az jár, hogy könyvelést kell vezetni, érteni kell az adózáshoz. Ugyanakkor támogatást kapnak, kedvezőbb hiteleket lehet elérni, adó-visz- szatérítésben is részesülhetnek. Ezt sokan nem vállalják fel, pe­dig meggyőződésem: több a haszna, mint a hátránya. A könyvelés, adózás valóban egy külön szakma. Azt szakemberre kell bízni. A többihez segítséget adunk. A szaktanácsadói háló­zat kevéssé volt ismert. A falu­gazdász kör talán hatékonyabb megoldása lesz a mezőgazda- sági vállalkozók segítésének.- Úgy tudom, pályázott a fa­lugazdászt munkára is.- Igen, erre is, s korábban a szaktanácsadói munkára is pá­lyáznunk kellett. A terv szerint Jászfelsőszentgyörgynek, Pusz­tamonostornak és Jászfénysza- runak lenne egy falugazdásza. Még nincs döntés róla, hogy ez ki lesz. A falugazdász dolga az lenne, hogy a pályázati és tá­mogatási rendszereket a gyakor­latban alkalmazza. Érdemben és eredményesen eljárni az ügyfél javára. Meg kell tanulni, illetve segíteni a lehetőségek kiakná­zását.- Említette, hogy a piac felöl kell elindulni, ha meg akarunk valósítani valamit. Piacot azonban falugazdász sem tud teremteni.- Valóban, fizetőképes vevőt én se tudok „varázsolni”. Azt azonban látni kell, hogy elindult valami e téren is. Az agrárpiaci rendtartás működik. Az európai közösséghez való közeledé­sünkben a vám és támogatottság arányai is találkozni fognak. A termelés koordinálása - az anar­chia helyett - összerendezi a dolgokat. A falugazdász épp ezért kell.- Mint szaktanácsadót meg­keresik az emberek?- Egyre többen. A mezőgaz­dasági vállalkozó most kény­szervállalkozó. A természeti ha­tások, s a piaci viszonyok miatt óriási a rizikója. Az elmúlt 40 évben a jövedelmezőséggel, hi­tellel, adózással, könyveléssel nem volt dolguk parasztembe­reknek. Ezért kell most minden esz­közzel segíteni s támogatni őket. A magyar mezőgazdaság rangját így lehet visszaállítani. Kiss Erika

Next

/
Oldalképek
Tartalom