Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-12 / 36. szám

1994. február 12., szombat Hazai tükör 3 A család nemzetközi éve - 1994. Segítség a segítőknek A szeminárium előtt sajtótájékoztatót tartottak (Fotó: -nzs-) Február 11-én kezdődött meg Szolnokon a Tiszaligetben egy regionális szeminárium, melyet a Humán Szolgáltató Központ az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottságával és a budapesti Helyi Társadalom Fejlesztésé­ért Alapítvánnyal közösen szer­vezett. Dr. Kecskeméti Judit - az UNICEF Magyar Nemzeti Bi­zottságát képviselve - bevezető­jében elmondta, hogy az UNI­CEF legfontosabb céljául a gyermekek érdekeinek és jogai­nak védelmét vállalta. Mivel a gyerekek legnagyobb része családokban él, nagyon fontos a helyi közösségek sze­repe az életükben. A mai nehéz gazdasági viszonyok (növekvő munkanélküliség, állandó létbi­zonytalanság stb.) miatt rossz, gyakran kilátástalan helyzetbe kerülhetnek ezek a családok - tehát segítségre van szükségük. Ez a kétszer kétnapos szeminá­rium éppen azért jött létre, hogy segítséget nyújtsanak azoknak a civil vagy egyéb szervezetek­nek, amelyek célul tűzték ki a gyermekek, a családok segíté­sét. Együttműködési lehetősé­get kívánnak biztosítani a csa­ládsegítő központoknak és a jve- lyi önkormányzatoknak. Zám Mária szociológus sze­rint ez a segítség kettős: egy­részt a szervezeteknek lehető­séget adnak a találkozásra, más­részt biztosítják a bemutatko­zást, a mai helyzet megmutatá­sát. S hogy miért tartják fontos­nak ezt a szemináriumot? Erre válaszul a legújabb kutatási eredményeket ismertette, me­lyek szerint a magyar gyerme­kek 33 százaléka él jóval a lét­minimum alatt. A nyolcvanas évek közepén megkezdődött a támogatási rendszer leépítése, s a nyolcva­nas évek végétől nem épülnek bérlakások. A regionális szemi­náriumon előadást hallhatunk a gyermekek mai helyzetéről, a gyermeki jogokról és a készülő gyermekvédelmi törvényről. De nemcsak általános, országos ta­pasztalatokról számolnak be az előadók, hanem szolnoki, sajá­tosan helyi problémákról is lesz szó. Cs. Csáti Réka Belügyi szakszervezetek Aláírásgyűjtő akció bérkorrekcióra Aláírásgyűjtő akciót kezde­ményezett február 10-én a Bel­ügyi Dolgozók Szakszervezeté­nek Elnöksége a rendőrségi alapszervezetek titkárainak tá­mogatásával. Az akcióval nem demonstrálnak, nem tüntetnek, de tiltakoznak az alacsony bé­rek ellen - tájékoztatta az MTI-t dr. Bárdos Judit, a Belügyi Dol­gozók Szakszervezetének (BDSZ) főtitkára tegnap. Mint elmondta: tiltakoznak az ellen, hogy 1994-ben a rend­őrség állományának csak egy része kapjon érzékelhető fize­tésemelést. Értékelésük szerint megalázóan keveset keresnek a rendőrség hivatásos állományá­nak tagjai. Az elmúlt évben 500 forintos béremelésben, majd 2000 forintos rendfokozati eme­lésben részesültek. A hivatalos bejelentés szerint a rendőrség hivatásos tagjai 1994-ben 1,5 milliárd forintot kapnak bér­emelésre. A főtitkár hangsúlyozta: a Belügyi Dolgozók Szakszerve­zete nem feledkezik meg a tag­ság meghatározó hányadát je­lentő közalkalmazottakról sem. Ők 1993-ban mindössze bruttó 500 forint béremelést kaptak. Kijelentette: sajnálják, hogy az országos rendőrfőkapitány el­zárkózik a rendőrségi közal­kalmazottak bérének emelésé­től. Az eddigi tárgyalások során csak annyi ígéretet tett, hogy a rendőrség átvállalja a közal­kalmazottaknak adható ruha­pénz (13 ezer forint) adóját. Bárdos Judit hozzáfűzte, hogy a Független Rendőrszakszervezet a tárgyalások során nem támo­gatta a BDSZ törekvését. Tiltakoznak az ellen is, hogy a rendőrségnél a közalkalmazot­takat másodrendű állampolgár­ként kezelik. Az aláírásgyűjtő akciót március 2-án zárják le. Ezután a belügyminiszterhez, il­letve a miniszterelnökhöz for­dulnak a minimális, átlag 2000 forintos béremelés elérése érde­kében. (MTI) Operettest a drinkbárban A Tisza Szálló drinkbár­ját bérbe vette Ignác Kál­mán. A sportot és a művé­szetet szerető fiatalember elhatározta, hogy havonta legalább három alkalommal neves művészeket, zenésze­ket, előadókat, táncosokat, írókat Iát vendégül a drink­bárban. A sorozat nyitásaként az első vendég a népszerű ope­retténekes házaspár, Né­meth Marika és Marik Pé­ter volt. A zongorán kísért Félix Györgyi zongoramű­vész. Egyelőre még kevesen tudtak a kezdeményezésről, de valószínűleg hamarosan elterjed a híre, hiszen olyan neves művészek lépnek fel rövidesen, mint Zsadon Andrea, Szolnoki Tibor, Pitti Katalin, Oszvald Ma­rika, Csere László, Kishonti Ildikó és még sokan mások.-nzs­Mostanság Gőzhajóval Pestről Párizsba Az európai utas A Duna-Majna-Rajna-csatoma megnyitása óta nem okoz gondot, hogy a magyar főváros­ból akár Párizsig elhajózhasson az utazó. Az eu­rópai folyami hajóútvonal kialakítását számta­lan terv előzte meg. A gyakorlatban Széchenyi Ödön bizonyította be a Duna-Majna- Rajna-csatoma kivitelezhetőségét. A fiatal gróf hajózás iránti vonzalmát apjától örökölte. A Duna Gőzhajózási Társaság létrehozásában és a Vaskapu-szoros hajózhatóvá tételében orosz­lánrésze volt a legnagyobb magyarnak. A má­sodszülött fiú, Ödön, már 1861-ben hozzákez­dett a folyami gőzhajózás megismeréséhez. A Duna Gőzhajózási Társaság Hildegard nevű hajóján gyakorolta a kormányosi teendő­ket. Ebben az évben a Franz Joseph gyorsgőzö­sön háromszor járta meg a Pest-Galac távolsá­got. A hajókormányosi, kapitányi, gépészi is­meretek elsajátítása után vízrajzi tanulmányok, majd nyugat-európai utak következtek. Célul tűzte ki, hogy hazánkat folyami úton kösse ösz- sze a kontinens nyugati felével. Gőzhajójának a Hableány nevet adta, minden alkatrészét ma­gyar iparosokkal, hazai anyagból készíttette. A gőzkazán 1866 novemberére készült el Höcher Adolf pesti gyárában. 4 légkör (4 atmf.) nyomású, 20 forrcsővel ellátott gőzgép 8-10 ló­erő tejesítményre volt képes. A Hableány hosz- sza 20 méter, szélessége 2,33 méter, merülése 56 centiméter volt. A fiatal grófot a gépészetre Vész Ármin mű­egyetemi tanár, a hajózási ismeretekre Knessey Albert hajóskapitány tanította. Sikeres hajóska­pitányi vizsgája után hozzákezdett a Pest-Pá- rizs közti folyami hajóút járhatóságának bizo­nyításához. Kormányosként Follmann Alajost, az Egyetértés pesti hajósklub tagját vitte magá­val. A legénység további három matrózból állt: gépész, fűtő és szakács. 1867. április 6-án indul­tak. Az út kezdetét egy alkatrésztörés hátrál­tatta. Április 28-án már elérték Régensburgot. A Dunáról a Majnára Kelheimnél az összekötő csatornán kelnek át, öt zsilipen küzdik át a ha­jót, majd az Altmühl folyócskán egy hatodik zsilip következett. Újra mesterséges csatorna és a hetedik zsilip Fürth Erlagen Bamberg és egy újabb zsilipen történő áthaladást követően, a Rechnitz folyóban hajóztak tovább. Itt kényte­lenek voltak kötélvontatást alkalmazni. 1867. május 1-jén elérték a Majnát. A La- jos-csatoma utolsó zsilipje után biztonságosabb vizek következtek. Frankfurtban rövid pihenőre és karbantartásra volt szükség. A Rajna zátony­szigeteinek kikerülgetése után StrasbourgnáL a francia szakasz kezdődött. A Canale lateralen Nancyig, majd tovább a Marve folyóba, onnan a Szajnába vezetett az út. Párizst 1867. május 18-án érték el. A párizsi világkiállítás résztvevői megcsodálták a magyar utasok hajóját. III. Napóleon és Eugénia csá­szárné két ízben látogattak el a Hableányra. Széchenyi Ödön vállalkozása sikeres végrehaj­tásáért megkapta a francia becsületrendet. Úti­naplóját 1867. november 2-án a Magyarország és a Nagyvilág című lap tette közzé. Míg Párizs ünnepelte, utazásának hazai visszhangja jóval szerényebb volt. 1867 szeptemberében egyre nehezedő anyagi helyzete következtében eladta Párizsban a hajó­ját. Töretlen akaratereje továbbsegítette, 1868 és 74 közt a Magyar Tűzoltó Szövetséget alapí­totta és irányította, 1874-től Konstantinápoly­ban szervezi a tűzoltóságot. A hálás szultánok előbb pasává, majd tábornokká, végül tábor­szernaggyá nevezték ki. Itt hunyt el 1922-ben. 1994-ben, amikor annyian mondják, hogy megyünk Európába, érdemes emlékeznünk rá, hogy egy honfitársunk már ezt megtette előt­tünk. Bebizonyította, hogy lehetséges hazánkat és Nyugat-Európát folyami hajóúton össze­kötni. Nem figyeltek rá. Ä jelen útkeresőinek ta­lán még bizonytalanabb a sorsa,-hiszen a fe­csegő felszínen tomboló napi politika szinte minden más hangot elnyom. Azt is fontos tu­domásul vennünk, hogy már rég nincsen tűzol­tóság-fejlesztő hálás török szultán. Gambrinus Sósav ömlött az útra A Zala megyei Nova belterü­letén nagy mennyiségű sósav folyt az útra tegnap a reggeli órákban. A tűzoltóság a kárelhárítást megkezdte - tájékoztatta az Tűz- és Polgári Védelmi Orszá­gos Parancsnokság illetékese az MTI-t. A falu belterületi útján haladó Ifa típusú teherautón szállított két darab, sósavat tar­talmazó 1000 literes műanyag tartályból az egyik felborult és felhasadt. A baleset oka valószínűleg hirtelen fékezés volt. A tűzoltó­ság kijelölte a veszélyességi te­rületet, és megkezdte a sósav vízzel történő közömbösítését. A munkálatok idejére a forgat- , mat elterelték. (MTI) EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel ajátékkal mától még 10 hétig találkozhat. A V ÁLASZT0TÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VALASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf„ 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! OKTATÁS - IFJÚSÁG 1. Az érettségizettek hány százaléka tanul tovább felsőfokú oktatási intézetben 1990 óta átlagosan? 1,86% ' 2.73% X.45% □ 2. Mennyi ugyanez a mutató Nvugat-Európában? > 1.75% 2.57,5% X.30% □ 3. Hogyan növelné az SZDSZ a felsőoktatásban résztvevők létszámát? 1. hallgatói hitellel 2. liberális felvétellel X. kitolt tanköteles korhatárral □ 4. A tankönyvek hány százaléka maradt változatlan 1990 után? 1. mind új 2.52%-a X. 81%-a D 5. A jelenlegi teljesítmény-centrikus (osztályzásra épülő) oktatási módszer helyett mit kínál az SZDSZ programja? 1. szülői elvárásokra épülő módszert 2 tanári elvárásokra épülő módszert X. a gyerek egyéni fejlődésére épülő módszert O 6. Milyen új tantárgyakat vezetne be az SZDSZ alaptanterve az alapfokú oktatásban? 1. társadalmi ismeretek 2. honvédelmi ismeretek X. rovás-írás művészed ismeretek általános magfizika lóról visszafelé-nyilazás kommunikáció gyorsírás matyóhímzés 7. Melyik MDF-plakát szerepel az általános iskolák 8. osztályos hivatalos történelem könyvének utolsó lapján? 1. „Nyugodt Erő” IJoBaprapKoHeij” X. „Tavaszi Nagytakarítás” 8. Mi volt az elmúlt negyven évben kötelező a felsőtagozatos általános iskolások számára? 1. kék köpeny 2, kék füzet-bontó X. orosz nyelv 9. Hány %-kal haladta meg a pályakezdő fiatalok munkanélkülisége az országos átlagot 1993-ban? 1.13,7%-kal 28,9%-y X.3,7%-kal □ 10. Mennyivel nőtt 1992-ben 1991-hez képest az anyagi okból veszélyeztetett kiskorúak száma? 1.197.572-vel 2.59.896-tal X.32.515-tel □ 11. A sorköteles korosztály hány százaléka volt alkalmatlan fegyvernemi szolgálatra 1993-ban? 1.33%-a 2.15%-a X.28%-a □ 12. Hány oktatási (politikai és közigazgatási) államtitkárt .fogyasztott el” éves átlagban a Művelődé­si és Közoktatási Minisztérium 1990 óta? 1. évi másfelet 2 évi kettőt X. évi negyedet FORDÍTS! □ N V) <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom