Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

1994. február 10., csütörtök Hazai tükör 3 A számítógépek alkalmazási kultúrájának fejlesztéséért Az aktív, segítő szeretet az alagsori pincéből is kisugárzik Egyesületi hírlevelet indítottak Az a tény, hogy megjelent a Huminet Egyesület (HE) Hír­levelének első száma, újabb cáfolat azokra a pesszimista jóslatokra, miszerint közeleg a Gutenberg-galaxis vége. Itt a bizonyíték, hogy a nyomtatott betűre, az újságra, még annak az 1990-ben alakult egyesületnek is szüksége van, amely mára az ország 57 felső- oktatási intézményében kiépí­tette a magyar egyetemek és fő­iskolák korszerű számítógépes információs és kommunikációs hálózatát. Tanárok és diákok ezreinek nyílt és nyílik a jövőben lehető­sége az elektronikus levele­zésre, fizikailag távoli adatbázi­sok és számítástechnikai erőfor­rások elérésére, használatára - olvasható a hírlevél beköszöntő­jében. Az elmúlt hat évben óriási fejlődés indult meg a felsőokta­tás számítástechnikai infrast­ruktúrája területén. Számos nagy teljesítményű számítógé­pet, megszámlálhatatlan PC-t szereztek be az intézmények, gyors ütemben épültek ki belső és intézményközi hálózatok. Ma már az alkalmazási kultúra fejlesztésén van a fő hangsúly. A HE egyik nagy akciója ke­retében mintegy 25 felsőokta­tási intézmény jutott igen ked­vezményesen olyan VAX szá­mítógéphez, amellyel az X25 hálózaton át csatlakozhattak az országos, majd a nemzetközi számítógép-hálózatra. A HE elnöke, dr. Lajos Ta­más (Budapesti Műszaki Egye­tem), az egyesülethez csatlako­zott pedagógiai- főiskolák kép­viselője pedig Kis Lajos (Jász­berényi Tanítóképző Főiskola). A HE tagjai között van a jászbe­rényi, a szolnoki gazdasági és repülőtiszti főiskola is.- scsj ­Az egri sortűzügyben a kö­vetkező hét volt karhatalmistát hallgatták ki gyanúsítottként: dr. F. Ferencet, J. Vilmost, V. Istvánt, P. Gyulát, S. Gyulát, V. Sándort és K. Károlyt. Az MTI információjával kapcsolatban a Fővárosi Főügyészség - a sze­mélyiségi jogok és az ártatlan­ság vélelme alkotmányos alap­jogának tiszteletben tartására hivatkozva j- továbbra is elzár­kózik a tájékoztatástól. Az MTI más forrásokból szerzett értesülése szerint a ma már idős, 63-77 év közötti gya­núsítottak közül többen panasz­Az elmúlt héten az országban megtartott '225 > földárverésen több mint 305 ezer aranykorona értékű föld került 4862 kárpót­lásra jogosult birtokába. Erről az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoztatta az MTI-t. A legtöbb, szám szerint 26 árverést Somogy megyében tar­tották, a legnagyobb földterület, több mint 42 ezer aranykorona értékben Békés megyében talált gazdára. A legtöbb licitáló, 1006 Bács-Kiskunban volt, a földtulajdonhoz jutottak száma pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg szál éltek az emberiség elleni bűncselekmény elkövetésével való gyanúsítás miatt. A pana­szokat a Fővárosi Főügyészség nyomozásfelügyeleti osztálya alaptalannak tartotta és elutasí­totta. A Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal február 4-én a hét gyanúsított közül öt sze­mélyt őrizetbe vett, majd feb­ruár 8-án szabadlábra helyezték őket, miután az Egri Városi Bí­róság elutasította a letartóztatá­sukra vonatkozó ügyészi indít­ványt. Az egri sortűzügyben va­lamennyi gyanúsított szabadlá­bon védekezik. (MTI) megyében volt a legmagasabb, 606. Az 500 forintról induló li­citár a múlt héten Baranya me­gyében szökött a legmaga­sabbra: egy aranykoronáért egy esetben 21 ezer forintot fizettek. Legkevésbé Fejér megyében verték fel az árat a licitálók: itt minden földterület a kindulási, aranykoronánkénti 500 forintos áron kelt el. Az árverések kezdetétől az elmúlt hét végéig megközelí­tően 15 ezer földárverést tartot­tak, és több mint 352 ezer kár­pótlásra jogosult jutott földtu­lajdonhoz. (MTI) Győr térségében Regionális környezetvédelmi program Észak-Dunántúl tizennyolc vállalatára terjedne ki az a regi­onális környezetvédelmi pro­jekt, amelyet a Hudefo Magyar Fejlesztési Alapítvány kereté­ben az idén indítanak. A prog­ram célja, hogy felmérjék a cé­gek által a vízbe, a levegőbe és a talajba kibocsátott szennyező anyagokat és azok csökkentésé­nek lehetőségét. A környezetterhelési térkép elkészítésére nemcsak a tisztán­látás miatt van szükség, hanem az esetleges privatizáció során felmerülő viták megelőzéséhez is. A program finanszírozásáról egyelőre még folynak a tárgya­lások, többek közt a Környezet­védelmi Alap és a környezetvé­delmi tárca Phare-irodája támo­gatására is számítanak, de a vál­lalatoknak is hozzá kell járul­niuk. Pósvári Sándor, a Hudefo képviselője az MTI tudósítójá­nak elmondta, hogy az alapít­vány koordinálásában még az idén elkezdődik 11 szegedi vál­lalatnál a teljes körű minőség- biztosítási szervezet kiépítése. A pénzügyi támogatásról még tárgyalnak többek között a hol­land kormány képviselőivel, akik 30 millió forint értékű konzultációs lehetőséget ígér­tek. Ugyancsak 30 millió forin­tot biztosított az OMFB, és ugyanennyivel járulnak hozzá az érintett vállalatok maguk is. Kárpótlás Több mint háromszázötvenezren jutottak földtulajdonhoz Lesz Abonyban állatkert? A kicsi Szada gazdájának szeme fénye- Talán igen, talán nem - hangzik a válasz Tóth Tibortól, az Abonyban mindenki által jól ismert Korgó nevezetű állatele- del-szaküzlet tulajdonosától. A nem éppen egyszerű törté­net még a nyár elején kezdő­dött, amikor is a - már több mint 10 éve közművelődéssel foglalkozó - fiatalember kére­lemmel fordult az abonyi ön- kormányzathoz egy, az önkor­mányzat tulajdonában lévő er­dős terület tartós bérlésének cél­jából. Mint elmondta, a most igen elhanyagolt állapotban lévő területen állat- és szabad­időpark létrehozását tervezte, amelyben lehetőség nyílna gye­rekek és felnőttek részére prog­ramok szervezésére. A létesít­mény elsősorban a gyermekek igényeinek megfelelően a ter­mészetvédelmet, az egészséges életmódot, a kellemes időtöltést és a kikapcsolódást szolgálná. Az elképzelés hallatán szponzo­rokban és támogatókban sem volt hiány (Malév, Mars, expo). A kérelmet mégis elvetették „nincs rá szükség” megjegyzés­sel. A következő egy-két napon azonban kiderült, hogy ez a vé­lemény nem általános. Több ezer aláírás gyűlt össze, sok-sok gyerek kereste fel csoportosan Tóth Tibor lakását, hogy láthas­sák Dudu majmot s a hat hóna­pos pumakölyköt. De ez sem (Fotó: Barna) volt elég. A kérelem újra eluta­sítva. Indok: gazdaságtalan. Újabb kérelmek, indoklások, kudarcok, érvek és ellenérvek után következett a negyedik s talán befejező forduló, melyen Tóth Katalin gyermekorvoson, Gajdos István polgármesteren kívül az éppen jelen levő Kulin Sándor országgyűlési képviselő is szót emelt a nem éppen min­dennapi elképzelés mellett. S hogy mindez elég lesz-e? Egye­lőre nem tudni. A választ min­denesetre várják a gyerekek, a lakosság s mindenekelőtt Tóth Tibor. S így a mondat végére még mindig oda kell írni a kér­dőjelet: „Lesz Abonyban állat­kert?” Szarvák Ildikó Többet érdemelnének a „máltaiak” A Czakó Elemér utca nyolc szám alatti vaslemezes pinceajtóig kilenc lép­cső vezet lefelé. Mindenféle (néha csurgó, csepegő) csövek az alacsony mennyezeten, amelyek aztán folytatódnak a raktárhelyiségekben. Penész a falakon, egy sarokban orrfacsaró egérürülékszag. A rácsos kisablakok nem nyithatók. A szellőztetés, fűtés megoldatlan. A hideg az úr. Penészes a mennyezet, rossz a levegő. A szegényekért szorgos­kodó asszonyok munkája nyomán a pulóverek, kabátok mégis élükre hajtogatva, katonás rendben sorakoznak. A lent töltött három óra után furcsán kaparja valami a torko­mat. Egy ültömben megiszom majd egy liter tejet, állítólag véd a nyavalyák ellen. Az alagsorban heti három al­kalommal 8-10 asszony serény­kedik. Ingyenesen, önként, ha - mostoha körülményeik miatt - nem is dalolva. Példás a rend. A ruhák, kabá­tok vállfán, a pulóverek élükre hajtogatva. A Magyar Máltai Szeretet­szolgálat szolnoki szervezetét bárki felkeresheti. Üres kézzel senkit sem engednek el. Csupán a személyi adatokat írják fel egy kartonra, belső nyilvántartás miatt. A munkatársak mindegyike önkéntes, szeretetből, ingyen dolgoznak. A máltai szó a 900 éves rendre utal. A Rendi Co­dex előírásai alapján - már T10 országban - működik a világi szervezet.- Csak adományból élünk - mondja dr. Szalay Márta or­vos-vezető. - A Kunság Füszért, a cukorgyár, a gabonaforgalmi vállalat adott támogatást koráb­ban. A hozzánk fordulóknak je­lenleg ruhaneműt tudunk adni, mivel az összegyűjtött élelmi­szerre a Vajdaságban élők hihe­tetlen mértékben rá vannak szo­rulva. A másik vezetőnk Nagy Gé- záné - folytatja a doktornő. Ké­rem, kerüljön az újságba, mert minden esetben a kettőnk alá­írásával ellátott megbízólevél alapján dolgoznak munkatársa­ink. Előfordult a közelmúltban, hogy hamis névjegykártyát ké­szíttetve csalt ki egy illető ado­mányokat. Egyébiránt abból tu­dunk adni. amit mi is kapunk. Nem vagyunk krőzusok. Valóban, a mesés gazdagság­tól távol állnak a máltaiak. Azonban amit adni tudnak - le­gyen az egy viseltes kabát -, azt olyasfajta simogató szeretettel adják, amire csak kevés fizetett hivatalnok képes. A sajnálat tá­vol áll tőlük, a segítséget szer­vezik profi módon. Lehetősege­iktől függően. Ottjártamkor egy délután, mintegy húszán fordultak meg a raktárban. Munka nélküli, haj­léktalan, leszázalékolt emberek. A pince előterében várakozva, egymás kezébe adták a lemez­ajtó kilincsét. Biztonsági okokból egyszerre csak egy személyt engednek be, hiszen, mint volt rá példa, bár nem ez a jellemző, rossz szándékúak is lehetnek közöttük. Telefon nél­kül - ami az ígéret ellenére nem akar megérkezni - kiszolgálta­tott helyzetben érzik magukat a máltaiak. Alkalmi kabátpróbának va­gyok tanúja a pinceraktárban. A magas, széles vállú férfi körül otthonosan forgolódnak az asz- szonyok. Végre előkerül a megfelelő méretű, aminek jól láthatóan örül a gyámolított.- Máskor is járt már itt?- Minden évben jövök két- szer-háromszor.- Munkanélküli?- Két éve lesz, hogy leszáza­lékoltak.- Mennyi pénzt kap?- 7.40Ó forintot. 24 év két hónapot dolgoztam.- Hol?- Több helyen. A Domus Áruházban, a vágóhídon... le­rokkantam, megszakítottam magam. Három gerincsérvmű­tétem volt. A cégtől elküldték, kórházba kerültem, táppénzt se kaptam.- Családja van?- Elváltam 13 év után. Nem tudok egyedül gondoskodni sa­ját magamról. Lerokkantam, 24 év két hónap után - ismétli megadó beletörődéssel.- Járt már Pécsett a szeretet­szolgálatnál? Nem? Hát nézze meg egyszer! Önálló házat kap­tak márványtáblás, aranybetűs felirattal a belvárosban, alkal­mazottakkal, szakszemélyzet­tel. Sajnos körülményeink alap­ján országosan a legmostoháb­bak közé tartozunk - röpülnek felém a nem vádló, inkább tehe­tetlenségérzettől enyhén fűtött szavak Homyik Julianna veze­tőhelyettes és társai ajkáról. Utazzunk vissza az időben! ’91 májusában biztató tárgyalá­sok indultak az önkormányzat­tal egy központi épület átadá­sára a szolgálat számára. Elő­ször a megüresedő szovjet lak­tanya egy részét kínálták fel e célra, a többmilliós felújítást nem tudták vállalni. A megye­házán kaptak két irodaszobát, majd a belvárosi plébániára és a Szent Imre Kultúrotthonba (volt Komarov Terem) nyertek bebo- csáttatást. Közben határozott ígéretet kaptak - amit a buda­pesti központ vezetője, Kozma atya bírt személyesen - a volt mentőállomás épületének áten­gedésére, ám egyik napról a másikra léket kapott e dolog. ’92 júniusától hol itt, hol ott, garázsban, udvaron vertek ta­nyát a máltaiak. ’93 tavaszát követően, Jaczkó György görög katolikus pap hívta fel a figyel­müket a négy üres, alagsori he­lyiségre, amely a csótányok és egyéb rágcsálók, valamint a szellőztetés és fűtés megoldat­lansága miatt korántsem mond­ható ideálisnak. Mindenesetre megkapták ideiglenesen az ön- kormányzattól. Kérdés: meddig maradhatnak itt? Mint ahogy kérdésként vetődik fel: amikor újabb és újabb hullámban támad a szegénység, amikor egyre több pénzt visznek el az adófi­zető polgárok zsebéből az állam által fenntartott szociális intéz­mények - kétségkívül, ezekre is szükség van - dologi, bér- és egyéb költségei, nem kellene jobban megbecsülni félszáz ön­kéntes társadalmi segítő munká­ját? Kép-szöveg: Simon Cs. József Segítő kezek: kabátpróba a szeretetszolgálat Czakó Elemér úti pinceraktárában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom