Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

1994. február 8., kedd 7 Jászsági körkép Nyárra már végeznek is Megy az energia! Jászdózsa határában renge­teg gúlába rakott acélcső árul­kodik arról, hogy valamit ve­zetni fognak errefelé. A falu Tamaörs felőli szélén meg is ta­láljuk a siófoki Kőolajveze­ték-építő Rt. munkásait, akik már elkezdték a vezetékek ösz- szehegesztését. Kiderül, hogy a Jász-Gáz megbízásából a Jászság gázellá­tását biztosító vezetéket fekte­tik. A csőszakasz Jászdózsa, Jászjákóhalma, Alattyán, Já­noshida irányában húzódik. A 46-47 kilométer hosszúságú ve­zeték vége Besenyszögön lesz. A vezeték eleje a dózsai ha­tárban lesz, ahol még megépíte­nek egy nagynyomású gázfoga­dót. A munkálatokkal július vé­gére végeznek. Épül majd hamarosan a má­sik, északi irányba is a vezeték, ami többek között Jászárokszál- lást és Jászszentandrást látja el gázzal. Ezzel a szakasszal ápri­lisban indulnak. Hegyeshalomig dolgoznak Karbantartják a „felépítményt” Január elsején átalakult a MÁV Építőgép-javító Üzem jászkiséri telepe. A változás lé­nyegében csak a nevén változta­tott, ami ezentúl: MÁV Fel­építmény-karbantartó és Gépja­vító Kft. Tevékenységi körét az előző szervezettől viszi tovább az új cég, vagyis vasútépítő gé­pek üzemeltetése, azok javítása, gyártása, ezekhez alkatrészek felújítása, újak készítése a fel­adatuk - mondja Hajnal Géza ügyvezető igazgató. Az üzemben dolgozó 500 ember legjelentősebb tevékeny­sége a vasútépítő gépekkel a vasútépítés és -karbantartás az egész ország területén. A nagy kirajzás márciusban van, most felkészülnek a munkákra. A MÁV közel 60 kft.-je közül egyedül ők látnak el ilyen tevé­kenységi kört egyedi géppark­jukkal. Más típusú gépekkel van még más szervezet, de a nagy teljesítményű, vágányzár­ban végzett vágányszabályozás az ő külön specialitásuk. Ezenkívül gépeikkel a vas­útépítés egy-egy fázisában ugyancsak részt vesznek, pél­dául a Budapest-Hegyeshalom vonal átépítésében is, ami idén kezdődik. Az üzem elődje 1949-ben alakult mint mezőgazdasági gépállomás. A vasúthoz 1968-ban került. Gépparkjuk je­lentős része korábban importból származott, ma már a maguk ál­tal kifejlesztett gépekkel is dol­goznak. így a mostani géppark felerészben hazai darabokból áll. A vezető elmondása szerint a foglalkoztatás zavartalan - a pillanatnyi rendelésállományt figyelembe véve. A legkorszerűbb berendezésük A Gerbeaud-ba is dolgoztak A jászapáti Diogenész Gmk úgy 10 évnyi működés után pár éve alakult át és lett belőle DIM Belsőépítészeti Stúdió Kft. A volt építőipari szövetkezet asz­talosipari részlegét vásárolták meg a város szélén, itt tevé­kenykednek. Kizárólag egyedi bútorokat gyártanak. Budapesten van a központjuk, onnan érkeznek a megrendelések. Magánszemé­lyek és különböző cégek kéré­seit teljesítik. Készítettek már irodabútorokat a Duna Holding részére, a híres Gerbeaud-nak is állítottak elő berendezési tár­gyakat, tavaly pedig a Budapest Körszálló 26 szobájának búto­rait újítottak fel teljes egészé­ben. A tizenhárom dolgozónak mostanában rengeteg dolga van, bár januárban csak lézengtek. Vagyis a munka rapszodikus. A határidők rövidek, és ők ezt kénytelenek elvállalni, ha meg akarnak élni. Most a budapesti Stadion Szállóba végeznek ajtó­felújítást, valamint készül egy házasságkötő terem is, ugyan­csak valahova Budapestre. Számtalan egyedi bútor is ké­szült már itt családi házakba, bár a jóval nagyobb volumenű munkákat jobban szeretik. Csak megtűrték ’56 után „A fogságért jobb lett volna az egyszeri kárpótlás” Nem vizezik a benzint Gáz előbb lesz, mint telefon Kényelmes nyugalomban leskelődik a kerítésen keresztül egy idős házaspár Jászladány egyik utcájában. A pár közül a férj a beszédesebb. A 70 éves Szabó Pál vonásain meglátszik az elmúlt idő nyoma, van is mit mesélnie. A szép kort megért férfi 42 éves munkaviszonyt tud maga mögött. Ez valahogy még eltelt volna, hiszen zömmel gumiipari szakmunkásként vette fel fize­tését; Budapesten a Műszaki Gumigyárban dolgozott Pali bácsi. Á sok évtizedből azonban 4 olyan év emelhető ki, ami igencsak érdekes. Katonatiszt volt, méghozzá nem is akármi­kor: 1952-56 között. Irénke néni egy „családtaggal”, aki alig várja, hogy felvegyék 1956 azonban meghozta számára a katonai pálya végét. Szabadszálláson harckocsizó zászlóaljparancsnok volt, fő­hadnagyi beosztásban. 1956. október 24-én hajnal 4 órakor zászlóalját riadóztatták és Bu­dapestre vezényelték. Sorok­sárra beérve már nagy tömeg „fogadta” őket. Meg kellett hát állniuk. Vártak, gondolkodtak, mit csináljanak, hiszen a civi­leknél fegyver nem volt. Ahogy telt-múlt az idő, megérkeztek a szovjetek, akik beléjük, meg a civilek közé lőttek. Énnek hatá­sára később kivonták őket a harcokból, mert ezután katonái­val már nem lehetett harcba menni. A harci hangulat egyéb­ként sem volt nagyon tüzes köz­tük. Szabó Pált ezek után azzal vádolták meg, hogy megszegte katonai esküjét. Amikor az ügyészségre került, ott el­mondta, hogy ő a dolgozó népre esküdött fel, és a tömeg között nem volt sem herceg, sem báró. Ezért nem lövetett a tömegbe. A helyzet enyhülése után ja­nuár-februárban tiszti felülvizs­gáló bizottság elé állították, ami után leszerelték, tartalék állo­mányba helyezték, rendfoko­zata meghagyása mellett. Majd 1957 márciusában letartóztat­ták. Jól összeverték. 1958 már­ciusában aztán a miniszter lefo­kozta. Két évig rendőri felügye­let alatt is állt. Két éve rehabili­tálták. Kirúgása után visszament a gumigyárba dolgozni, oda, ahonnan bevonult katonának. Azért, hogy ne legyen még unalmasabb az élet, Pali bácsi hadifogoly is volt 1945-től 1947-ig. Persze nem önként, mert vitték, ha kellett, ha nem. Budapesten esett fogságba az utolsók között. Természetesen a nagy testvérnél „szolgált”, ott is a Kaukázusban, Tbiliszi mellett. Bányában, majd geológusok mellett dolgozott. A lágerben 10 ezer német mellett 300 ma­gyar is volt, de aztán közülük sokat máshova vittek. így ma­radtak nyolcán hazánkfiai. A fogság után hazaérve szer­vezték a néphadsereget. Ő ez­előtt Jászberényben volt a Horthy-hadsereg harckocsizó katonája, idővel bevitték hát tar­talékosként a Rákosi Mátyás Páncélos Tiszti Iskolára. Innen maradt bent a hadseregben. Ahogy Pali bácsi fogalmaz, nem volt könnyű az élete, mert 1956 után gyakran az arcába vágták, hogy „hallgass, mert te csak megtűrt ember vagy.” Örülhetett, ha munkát kapott. Éppen a sok megpróbáltatás miatt Pali bácsinak panasza is volna. A két év hadifogságért kárpótlás jár, de nem olyanra vágyott, amilyet most kap. Ugyanis havi kevéske életjára­dékkal kell beérnie, pedig kap­hatott volna egy összegben egy nagyobb értékű kárpótlási je­gyet is, amit azonban nem vá­laszthatott, mert az életjáradé­kot adták és kész. Nem is emel­hetett kifogást, elutasították. Hihetetlennek tartja az egészet, mert ahogy fogalmaz, ezért a kárpótlásért megszenvedett. Az, aki ezt intézte, valószínű, hogy nem volt fogságban, és nem mindegy, hogyan érinti az’em­bert ez az ügy, mert ez a meg­becsülés jele is lenne. Két gyermekük van, ők Pes­ten dolgoznak. Feleségével, Bíró Irénnel éldegélnek csende­sen, immár 40 évi házasságban (most 24-én lesz az évforduló). A 68 éves Irénke néni a helyi téesz gumiüzemében dolgozott. A gyerekek és két unokájuk szerencsére gyakran megláto­gatják őket. Ä „kieső időre” jut három ku­tyájuk, amelyeket szintén kis­gyerekként szeretnek. Van egy öreg macskájuk is, már több mint 20 éves. Nem lát, nem hall, és nagyon vigyáznak rá. Családi „örökségből” maradt rájuk. Irénke néniéknek egykoron volt egy kis földjük, azon gaz­dálkodtak. Kárpótlás járt rá, él­tek is vele testvérével. Pénzt kaptak érte, nem akarnak ők már földet, öregek hozzá. Pali bácsinak nem volt földje. Ő mindig szegény ember volt, kivétel, amikor a hadseregnél szolgált. De a végén abban sem volt nagy köszönet. Tényleg szegény ember. Pali bácsi a vénséges vén cicával, akinek már egyetlen foga sincs, nem lát, nem hall, de nagyon vigyáznak rá és nagyon szeretik Jászárokszállás önkormány­zati képviselő-testülete a na­pokban - közmeghallgatással egybekötve - ülésezett. A rész­letekről Szikra Ferenc polgár- mester számol be. Az ülésen bemutatkozott a rendőrőrs új parancsnoka, Szen­tesi István zászlós. Az önkor­mányzat lakást biztosított szá- ‘ mára a letelepedéshez. A képviselők foglalkoztak a Védelem Kft. ajánlásával, mi­szerint a betöréstől megvédendő helyen érzékelőt szerelnének fel, ami a rendőrségen riaszt. Az önkormányzatnak 500 ezer fo­rintjába kerülne a rendszer ki­építése. Erre az utóbbi időben bosszantóan elszaporodott, köz- intézményekbe történt betöré­sek miatt lenne szükség. Ezt követően a Jász-Com Rt. ügyvezető igazgatója számolt be a telefonhelyzetről, ami ke­mény csatát hozott. A gond, hogy már nem hiszik el az em­berek, hogy a közeljövőben lesz telefonjuk. Márpedig lesz, leg­később jövő tavasszal. A pol­gármester fejéhez azokat a vá­dakat vágták a polgárok, hogy a környező településeken - Vá- mosgyörk, Zaránk, Erk, Visz­nek, Adács - már mindenhol van telefon. Csakhogy az Heves megye ám, és a miskolci Matáv-üzem- igazgatósághoz tartoznak, nem pedig a debrecenihez. Ott pedig előrehaladottabb volt a hálózat- építés, nem úgy, mint me­gyénkben. Megtárgyalták a 252 milliós költségvetést is, amit egy alapos átvilágítás előzött meg. Az ön- kormányzat intézményeinek gazdálkodását a lehető legmi­nimálisabbra csökkentették, hogy a gázt be tudják vezetni a településre. Erre így 25 millió forintot tudnak félretenni. Ösz- szehasonlításképpen: segélye­Jászdózsán az Új Néplap ter­jesztője Tábori Tiborné Tábori Zsuzsanna. A fiatalasszony „mellékesben” végzi ezt a mun­kát, mert egyébként a híres népi iparművésznél. Holló Lászlónál alkalmazott. Bútorokat, fadobozokat, kü­lönböző ajándéktárgyakat fes­tenek. Tizennégy éve végzi ezt a munkát. Otthon dolgozik, mert a gyerekek délután már hazamennek az iskola után, és így rájuk is jobban tud figyelni. A lap terjesztése jól megy, a tavaly év végén lemondottak helyett sok új előfizetőt „hódí­tottak” meg. Ötkor kezd, hétre már végez a kihordással. Jó testedzésnek is tartja a korai kerékpározást, bárkinek bátran tudja ajánlani. Éérje jelenleg munkanélküli. Korábban dolgozott Németor­zésre 30 milliót kénytelenek költeni. Mivel a polgármester a Jász-Gáz Rt. elnöke, megkér­tük, mondjon néhány szót, mi a véleménye arról, hogy két jász­sági település, Jászapáti és Jászkisér nincs benne a társa­ságban. Az ügy két éve húzó­dik, hogy csatlakozik-e a két te­lepülés a kiépítendő vezeték- rendszerhez - kezdi válaszát Szikra Ferenc. A két település azt mondta, hogy nekik van pénzük a saját beruházásra, nem akarnak közösködni. A napok­ban azonban levelet kapott az elnök, hogy már meg nagyon érdeklődnek, be akarnak lépni. Csakhogy az ügy már a Mól Rt.-nél, a Jászdózsáig húzódó nagynyomású vezeték leendő tulajdonosánál van, ott kell tár­gyalniuk, hogy milyen ered­ménnyel, nem tudni. A két tele­pülés ugyanis egy külön veze­téket építene Dózsától, ha sike­rül megegyezni. Az árokszállásig húzódó gázvezeték építése tavasszal in­dul. Ez azt jelenti, hogy a gáz­ban biztosabb a polgármester, mint a telefonban, hiszen kézzelfoghatóbbak az eredmé­nyek. A polgármesternél történt lá­togatásunk ideje alatt lefolyta­tott telefonbeszélgetésből kide­rül, hogy Őry Pál - a település határában levő - benzinkútja el­len gyanúval éltek a polgárok. Több bejelentés is érkezett, hogy a novemberi kútvétel után állítólag rossz lett a benzin, míg végül hatvanvalahány aláírással petíció érkezett a kút ellen, hogy vizsgáltassák ki a benzint. A megyei fogyasztóvédelmi tanács soron kívül ellenőrizte az üzemanyagot, és a vizsgálat jegyzőkönyve szerint semmi gond nincs a kútnál adott ben­zinnel. szágban is. Végzettsége villa- mosgép-szerelő, de odakint bel­sőépítészként tevékenykedett három évig. Aztán haza kellett jönnie. Egyrészt nagyon várta itthon a család, másrészt meg- csömörlött, mert ahogy mondja, kíméletlenül kihasználták. No. nem a német a magyart, hanem a magyar a magyart. Vagyis a hazai munkáltató jól kizsákmá­nyolja saját munkását. Egyéb­ként a magyar munkás rendkí­vül elismert a német „piacon”. Tizennégy éve házasok. Egy régi házban laknak, helyébe már egy újat kellene építeni. A férjnek munkalehetősége itt helyben semmi nincs, de má­jusig, a segély leteltéig még va­lamit kitalál. Két keze van, meg a feje, ebből fog tőkét ková­csolni - mondja bizakodóan. Csak sikerüljön! Az oldalt írta és szerkesztette: Tóth András A fotókat készítette: Mészáros János Ennél a kútnál tényleg szuper az euro-super Bútorfestés és újsághordás mellett a családot is eltartja Most nagy a munkaláz Zsuzsanna egyik gyermekével

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom