Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-07 / 5. szám

Mit hozhat megyénknek egy skót út? t/ Az információ hatalom, pénz,... Településfejlesztési információs rendszer Az elmúlt év decemberében, a skóciai Glasgow-ban rendezték meg azt a nemzetközi üzletember-találkozót, melyen megyénk­ből hat cég képviselője vett részt. így az Agrocom Kft. (Tisza- földvár), a Nesztor Kft., a Phytopatent Rt., a Sigma-Hungaria Kft., a Szolnok Projekt Rt., valamint a Szolnoki Szabó és Ke­reskedelmi Kft. - valamennyi szolnoki székhelyű. A résztvevő­ket arról faggatuk, milyen eredményt könyvelhetnek el. bokát értettem. S természetesen szó esett a cégünket érintően gépalkatrészek kereskedelmi lehetőségeiről is. Ezek között említem, hogy a holland tár­gyaló fél generátorokat vásá­rolna tőlünk. Megyénk gazdaságáért Amit ma megtehetsz Üzletember-találkozók. Nagy szavak, melyek úgy zsonganak az átlagember fü­lében, mint olyan valami, ami távol esik a mindennapi ke­nyérgondoktól. „A gazdagok szórakozásai.” Ilyen s ehhez hasonló han­gok nem ritkák mai világunk­ban. Ám az üzletemberek - vállalkozók, vállalkozások és cégek vezetői - ennél sokkal, de sokkal többet tehetnek egy-egy találkozó alkalmával. Főleg ha az nemzetközi. Hi­szen itthon, babérjaikon ülve nem köttetnek nagy üzletek. Még kicsik sem mindig. S ha már az állam egyre keveseb­bet tesz az ország gazdasági felvirágzásáért, akkor az átlag csak az üzletemberektől vár­hatja élete jobbítását. Talán ezt is sikerült elérnie annak a 6 cégnek, illetve vezetőinek, akik megyénkből részt vettek december 12-13 között az Eu- ropartenariaton, a skóciai Glasgow-ban. Az is eredménynek tekint­hető, melyet a megyei Vállal­kozásfejlesztési Iroda is el­könyvelhet, hogy az ország­ból összesen 38 cég jelentke­zett, s közülük 11 megyénk- beli. Igaz, sajnos csak hatan jutottak ki, ugyanis a kiutazás támogatásáért benyújtott pá­lyázaton nem nyerhet min­denki. Majd legközelebb. A Szolnoki Szabó és Keres­kedelmi Kft. (a valamikori Mi­nőségi Szabáság - Minőségi Szabó Ruházati Ipari Szövetke­zet) ügyvezetője, Postás László:- Tavasszal Lille-ben, Fran­ciaországban voltam egy hason­lón. Az itt szerzett tapasztalatok alapján döntöttem úgy, hogy elmegyek Glasgow-ba is, bár a támogatásban már nem része­sültem.- Lille-ben szerzett üzleti kapcsolatokat?- Bizonyos értelemben igen, ám ahhoz, hogy ebből tényleges üzlet legyen, többször kell tár­gyalni. Mindenképpen hosszú távon válik gyümölcsözővé egy ilyen kapcsolat.- S a mostani milyen remé­nyekkel kecsegtet?- Sokkal könnyebb volt a ta­vaszinál, hiszen tudtam, kihez és hogyan forduljak. Részletes - számítógépes - információbá­zis állt rendelkezésünkre, mely­ből szinte azonnal megállapít­ható volt azon cégek köre, aki­ket érdemes felkeresni. Előzete­sen 4-5 skót partnerral való ta­lálkozást reméltem, ehhez ké­pest 14-re emelkedett a számuk.- Kizárólag skótok, angolok jöttek számításba, vagy esetleg kelet-európai partnerek is?- Természetesen mind nyu­gati, mind keleti területekről, így a németeken és olaszokon kívül csehekkel, szlovákokkal, valamint román szakmabelivel folytattam megbeszélést.- Konkrét üzlet?- Abszolút konkrét üzlet még nem alakult ki, azonban több olyan kapcsolatfelvétel is tör­tént, amiből kikerekedhet ko­moly tevékenység. Mindez azt jelentené, hogy mi termelnénk és szállítanánk is. Egy skót cég­gel - úgy tűnik - sikerül majd megállapodni, természetesen még számos kérdést szükséges ehhez tisztázni. Egyébként világ-élvonalbeli lángálló ruhák gyártásáról lenne szó, s egyben mi forgalmaznánk Magyarországon. Ehhez ne­künk a megfelelő piacot is fel kell mérni. A skót üzletember- megbeszélésünk szerint - még ez év első negyedévében felke­res benünket. Bízom abban, hogy ebből igazi üzlet lesz.- Ezek szerint sikeresnek mondható a találkozó.- Nekem az a tapasztalatom, ha az ember megy az üzlet után, akkor előbb-utóbb sikert köny­velhet el. Jó kezdeményezésnek tartom ezt a rendezvényt, s csak ajánlani tudom azoknak, akik külföldi piacokat kívánnak sze­rezni. * * * A Nesztor Kft. képviseleté­ben Ignácz Ervin ügyvezető járt Glasgow-ban.- A pályázatunk elbírálásá­ban részt vett a skót partner is, s üzleti lehetőséget láttak a cég­ben. Három-négy vállalat visz- szajelzését vettük, azonban ez a kiutazást követően módosult. Végeredményben nyolc skót céggel tárgyaltam. Emellett kü­lönféle kapcsolatfelvételek is történtek, például belga érdek­lődővel is.-A téma tekintetében?- Felmerült több terület. így például whiskyalapanyag-ter- melés, -termeltetés, különböző vendéglátó-ipari termékek ma­gyarországi behozatala. Ez utóbbi alatt az igazi angol pu­- Akkor eredményesnek lehet minősíteni az utat? Személy szerint én két konkrét üzletet tudtam kötni, ami nem képez nagyságrendet. Ez a találkozó annál sokkal több, hiszen embereket lehet megismerni, információt lehet szerezni. Emellett tapasztalatot szerez­tem arról is, hogy ott, Skóciá­ban, a vállalkozókat tisztelik. Nemcsak szavakban működik a „vállalkozásbarát” hatalom, ha­nem ténylegesen is.-- Kelet-európai partnerekkel találkoztak?- Igen, hiszen szinte minden ország képviseltette magát. Azonban tárgyalást nem folytat­tam eggyel sem.- Szívesen részt venne a kö­vetkező találkozón? Start előtti pillanatok- Számomra nagyon feszített volt az az egy nap, ami alatt a 14 tárgyalást le kellett folytatni. Talán hosszabb idő szükségel­tetne annak érdekében, hogy megfelelő tárgyalást tudjon vé­gigvinni. Ám ettől függetlenül, természetesen szívesen részt vennék egy következőn is. * * * A Sigma-Hungária Kft.-t - mely egy német-magyar vegyes vállalat, s elsősorban iapri cső­szerelvények kereskedelmével foglalkoznak - dr. Kerepeszki István ügyvezető igazgató kép­viselte:- Számos termék megtalál­ható palettánkon, s az állandó megújulásnak köszönhetően döntöttem a glasgow-i út mel­lett. A cég profiljához kapcso­lódva, viszont a környezetvéde­lem felé elmozdulva kerestem partnereket.- S talált?- Több féllel tárgyaltam, kö­zülük egy komolynak tűnik. Ezt abból is gondolom, hogy mivel még azon a napon, miután tár­gyaltam, egy fax is érkezett ide, irodánkba. Ebből gondolom az érdeklődést igazinak. Véleményem szerint sem ha­zánkban, sem Szolnokon nem elhanyagolható a témakör, hi­szen víztisztító berendezéseket, csatornarendszerek gyártanak, forgalmaznak. Maga a cég egy konszern, a PWT, s ennek skót irodájával tárgyaltunk. A meg­beszélést annyira eredményes­nek minősítették, hogy már a vegyes vállalati formát is fel­ajánlották. Jelenfeg még termé­szetesen mindez csak érdeklő­dés, hiszen számos kérdésben meg kell állapodnunk.- Ezek szerint eredményesnek minősíthető az út.- Mindenképpen, hiszen olyan szervezettség mellett, amit tapasztaltunk, csak az le­het. Az információim szerint több mint kétezer vállalkozás vett részt, mindannyian 100 al­kalmazott alatti létszámú. A kis- és közepes vállalkozások számára ideális partnerkeresési lehetőség. * * * (Folytatjuk) Az előkészítés utolsó fázi­sába jutott a februártól élesben üzemelő településfejlesztési in­formációs rendszer (TIR), az Euronet üzleti információs há­lózat programirodaként mű­ködő üzletága. A TIR működé­séről, céljaitól az Euronet Jász-Nagykun-Szolnok megyei vezető-képviselője, Vadkerti Tivadar tájékoztatta lapunkat. Az Eurortet 1990-es megala­kulásakor a kereskedelemfej­lesztést az éppen akkor születő kisvállalkozói réteg üzleti kap­csolatainak kiépítése érdekében tűzte célul. 1992 második felére elindult egy szakosodási folya­mat, s ezzel egy időben széle­sebb körűvé váltak szolgáltatá­sai is. E folyamat ösztönözte végül a településfejlesztési in­formációs rendszer kialakítását, ami mára az Euronet fő profil­jává vált. Alapvető cél, hogy in­formációt és szakmai segítséget nyújtson az önkormányzatok­nak a településfejlesztés terve­zésétől kezdve a projektek megvalósításáig. Ugyanakkor a másik oldal­nak a településfejlesztésben potenciálisan részt vevő vál­lalkozóknak is lehetőséget te­remt az önkormányzati kap­csolatokon és az információ­kon keresztül a projektekhez való csatlakozásra. A TIR alapja egy céginfor­mációs és egy, a fejlesztési pro­jekteket és az ingatlanokat tar­talmazó önkormányzati adatbá­zis. Közöttük a kapcsolatot a szakmai adatbank biztosítja. A február 1-jétől lekérdez­hető számítógépes rendszerből a cégek naprakészen tájékozód­hatnak a fejlesztési projektek­ről, valamint az önkormányzati ingatlanok kínálatáról, s ugyan­így az önkormányzatok is in­formálódhatnak a potenciális tervezők, kivitelezők, tanács­adók köréről. A TIR-hez csatla­kozó szervezetek számára ez a szolgáltatás ingyenes. Amíg nincs minden TIR-tagnál egy Tiszaburán 1993. január 15-étől a Fiatal Romák Orszá­gos Szövetsége - támogatásokat elnyerve - kőműves és szoba- festő-mázoló szakmunkásképző 10 hónap időtartamú tanfolya­mot indít, mely az eredményes vizsgával országos érvényű bi­zonyítványt ad a megszerzett tudásról. Jelentkezhetnek azok a mun­kanélküliek: akik járadékban vagy jövede­lempótló támogatásban része­sülnek, vagy semmilyen jöve­delmük nincs. A 17. életévüket számítógép-terminál, addig írá­sos formában kapják meg a kért információkat a programirodá­tól. A különböző kiadványoknak, tájékoztatóknak egyébként is fontos szerepet szánnak a TIR üzemeltetői. Az évente kiadásra kerülő településfejlesztők kézi­könyve egy évre szóló alapin­formáció forrás melett tartal­mazza a területre vonatkozó jogszabályokat, bemutatja az ál­lamigazgatási szervek speciális adatait, a településfejlesztés di­namikus és statikus rendszer- modelljeit is. A magyarországi befektetési lehetőségekről, hosszabb távú fejlesztésekről évente kétszer jelenik meg ismertető, főleg külföldi befektetők számára. Negyedévente készül a tele­pülésfejlesztési projektek ősz- szefoglalója. Második száma januárban került a nyilvánosság elé, s hetente kerülnek kiadásra - szintén januártól - versenytár­gyalások, tenderfelhívások leg­frissebb adatai. A TIR programiroda szakmai szimpóziumokat, konferenciá­kat, kiállításokat is szervez, me­lyek a településfejlesztés egy-egy szeletét veszik bonckés alá. Tervben szerepel például lakásgazdálkodási konferencia, térinformatikai szimpózium, ingatlanbörzék és hasonló té­májú nemzetközi programok is. Legközelebbi nagyszabású rendezvényre a nemzetközi te­lepülésüzemeltetési konferenci­ára februárban kerül sor, mely­nek témái az ingatlanhasznosí­tás, az önkormányzati lakás- gazdálkodás, a korszerű lakás- építési módszerek, a kommuná­lis infrastruktúrafejlesztések, a településfejlesztési térinforma­tikai rendszerek. Pillanatnyilag 300 fölötti önkormányzat és 450-500 cég, főként építőipari, tervező, befektető, ingatlanér- ték-becslő és pénzügyi szolgál­tatásokat nyújtó vállalkozás lé­pett be a rendszerbe. betöltötték és a nyolc általános iskolai végzettséggel rendel­keznek. A tanfolyam idejére anyagi támogatásban részesülnek a ta­nulók. További felvilágosítás: Farkas László - Firosz Tiszabura, Ady E. u. 4. tel.:59/355—259 Elsősorban Tiszaburáról, Ti- szaroffról, Tiszagyendáról, Pusztataskonyról és Abádsza- lókról várnak jelentkezőket. Jelentkezési határidő: 1994. január 10. Esély a munkára KIMUTATÁS AZ AV RT. 17 LEGNAGYOBB CÉGÉNÉL KEZDEMÉNYEZETT REORGANIZÁCIÓS INTÉZKEDÉSEKRŐL* (1992-1$ ADATOK ALAPJAN) MceIa'JÍ -t/Cfiitli \ l’S/tl'séj* litkljtl I'uil fólió \ cs/leség ÁV RÍ. tulajdoni aránya ÁV Ki.-re jutó veszteség Stratégiai tanulmány Hitei és udiiskons/. program Keorgam/ái io < <•< llt'l'C l'í.tT foi'itll ezer forint Ml \ MciM’ki luckima Valiai.il ipán mii kS27,7tiS mii t.827,7l»5 Inlyam.ilk.n Mul’NiU Hud Bmk Ki |K'II/Ílit. M2k W-ix f;í '.IIW.X42 folyamatban I» litSUIX'IIIM Ki ipari i.UO.ISp *h(á 2.8'MOtO folyamatban folyamaikul 1 iiiipuiid lii/l.iMii» Ki. ■ peii/ini. 0.221,327 35 ',f 2.177.404 IK AKl .S Ki. ipán \A !!})!.< ói 2 117.012 folyamatban folyamaiban lík IITI.K (114)1 ON Ki ipari • i.3jw.*;i3 K7',i 1.207.«95 folyamatban folyamaiban l»W. I.iJVnII llltMjMII i\l (lllU/r ipari I.IIÓ.X2I iw; 1,119X21 folyamaik.a 1 kill.KI Ki aiMár %l).o5f> HM)'.; WM1V1 dkés/.uli \k Ki pen/iiit 4.541.4‘H 2l)'j-90.X.299 folyamaiban '•l./diw'gU’Ni Állaim Mein/dmink Ki aei.ii ■607.111 100'f 007.314 1V K Ki. ipari S47.4M7 lOO'.r sll.W J olyanéiban folyamaiban Ili \tj.\l ti Ki ipari sH'UM 90-532.504 folyamaiban UK Ilii ki pén/ini. 1.071,220 A3 Sí '40.432 folyamatban '.1, M./kvli Mg. ki aj! rar .112.000 100 '/i •3I2,MW • folyamatban * • Alii. agrar 297,55« 100'4 207.550 tol van tat ban Mivuldlvi M«. Term. és S/nk Ki. ajüái 272.110 mow-272.no folyamaiban 1 .r. ml/Il’m Kutató Inkvel ipari inti.-2(4.208 100 Sí-2(4,208 luk aulaiban 17 U‘g V l'S/.li'Negf iivS/.i'NL'll-15,0%, 332-21.474.817 M 17 t iM f.\jruyc H k *.7oc.vi nek lobit mim VO a. *' A-.WKt .illul\l,u U'HÍui UtHttlllHlltV ( Ikt s. itc.se a ibhbs \HÍ bhslubijdouos ívnuiLhlitsu ntimi késik. :'Ái i'y' /VVJ. líy VT li'uJI’,V«7« fi llhl^L >1 ILI ll Az ÁV Rt.-hez tartozó cégek cégek privatizá­téssel, továbbá a hitel­és adóskonszolidációs ciója gyorsabban és sikeresebben halad, mint az korábban várható volt. Bár az egy évvel korábbi adatok szerint az rt.-hez tartozó cégek gazdálko­dásában összesen 35 milliárd veszteség keletke­zett, azonban ennek 90 százaléka 17 vállalatnál összpontosul. E cégek reorganizációját az ÁV Rt., mint tulajdonos megkezdte. (Lásd a táblázatot.) Mindezt néhánynál ingatlancserével, feltőkésí­programba történő bevonással igyekszik meg­tenni. > Az érintett cégek között a szerepel az ÁB-Ae- gon is. A biztosítókkal kapcsolatban az ÁV Rt. ki­fogásolja, hogy bár eddig 2,9 milliárd forintot fek­tettek tulajdonosként a cégekbe, ugyanakkor a többségi tulajdonosok nem engednek betekintést az ÁV Rt. számára a cégek gazdálkodásába. Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.01.07-én Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. jan. Ó7-ig (%) Eladási árf.-hoz tartozó hozam (%) 1994/A 98,60 98,00 16,99 _ 1 994/B 97,88 97,28 14,77 19,50 1995/A 94,13 93,53 0,75 19,44 1995/B 94,26 93,66 19,79 19,39 1995/C 97,59 96,99 12,61 19,50 1995/F 96,34 95,74 5,22 19,50 1995/G 99,73 99,13 3,90 19,50 1995/H 99,83 99,23 2,24 19,50 1996/A 94,95 94,35 13,47 18,65 1996/B 96,66 96,06 13,09 19,29 1996/C 96,60 96,00 12,18 19,27 1996/F 96,54 95,94 7,58 19,13 1997/C 94,69 94,09 11,59 18,48 1998/A 100,10 99,50 10,74­Magyarázat: Nettó árfolyam: a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfo­lyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfo­lyam alapján határoz meg az állam- kötvények vételére és eladására vo­natkozóan. Az esedékesség napjáig felhal­mozott kamat: az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékes­ség - vétel/eladás - napjáig felhal­mozott kamat, százalékban kife­jezve. Bruttó (ügyletkötési) árfo­lyam: nettó (eladási vagy vételi) ár­folyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vásá­rolja meg a kötvényt és azt lejáratig a birtokában tartja, akkor számára a közölt évi hozamot biztosítja. (Ho­zam: az értékpapír birtoklásból vagy forgalmazásból származó jö­vedelem a névérték százalékában.) Megjegyzés: az 1994/A állam- kötvény esetében maximum egy­millió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfél­nek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom