Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-07 / 5. szám

1994. január 7., péntek Körkép 5 J MLW ......M........ KÉT MŰSZAKBAN DOLGOZNAK. Nem túl régi vállalkozás Jászapátin az Eurocorn Kft. sütödéje, melynek termékei egyre kelendőbbek. Bizonyítja ezt az is, hogy áttértek a két műszakos termelésre. A korszerű berendezésekkel felszerelt sütödében számítógép vezérlésű kemencében sütik a péksüteményeket (képünkön). Legújabb termékük a zsemlemorzsa, melyet az egész ország területére szállítanak. (-Mészáros-) T áppénzszabályok A társadalombiztosítási ala­pok ez évi költségvetése alapján az új esztendőtől módosul né­hány, a táppénzre vonatkozó szabályozás. A legfontosabb tudnivalókról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ál­talános ellenőrzési osztályának vezetője tájékoztatta az MTl-t. A változások közül az egyik legfontosabb, hogy január else­jétől - a korábbi 75 helyett - a napi átlagkereset 70 százaléká­nak megfelelő összegű táppénz illeti meg mindazokat, akik két­éves folyamatos biztosítási jog­viszonnyal rendelkeznek. Amennyiben azonban kereső- képtelenségük ideje megszakí­tás nélkül meghaladja a 30 na­pot, azt követően már az átlag- kereset 75 százaléka jár. Ugyanakkor, ha valaki nem rendelkeznek a szükséges bizto­sítási idővel, táppénzként csu­pán az átlagkereset 65 százalé­kára számíthat - mondta Bu- kodi Zsolt. Mindazokra azon­ban, akik még az elmúlt évben betegedtek meg, és keresőkép­telenségük még az új esztendő­ben is tart, még a régi szabályok érvényesek. Az új rendelkezések bizo­nyos esetekben kedvező, míg más helyzetekben kedvezőtle­nebb viszonyokat eredményez­tek a korábbiakhoz képest. A törvény szerint például tavaly még csak 65 százalékos táp­pénzre voltak jogosultak azok, akik a munkaviszonyuk meg­szűnését követő 15 napon belül betegedtek meg. 1994-től ők előnyösebb helyzetbe kerülnek, a táppénz megállapításánál rá­juk ugyanazok a szabályok vo­natkoznak, mint ha még mun­kaviszonyban állnának - tehát a szükséges biztosítási idő meg­léte esetén 70 és 30 napon túl 75 százalékos táppénzt is kaphat­nak. Rosszabbul járnak a 18 éven aluliak és a pályakezdők. Őket eddig automatikusan megillette a 75 százalékos táppénz, ezen­túl rájuk is az általános szabá­lyok vonatkoznak. Kétségtelen: az érintettek számára az új megoldás kedvezőtlenebb a ko­rábbinál még annak ellenére is, hogy a szakmunkás-tanulói évek is biztosítási időnek számí­tanak - mutatott rá az osztály- vezető. (MTI) A madár jóslás római és hazai történetéből Az antik világ kultúrhistóriájában nagy sze­repe volt a jóslatoknak. A jóslás művészetében jártasak úgy gondolták, az isteni jelek útján ad­ják az emberek tudtára mindazt, amit a jövő tar­togat számukra. Aki az isteni jeleket helyesen értelmezi, előrelátóbb a jövőt illetően. Az isteni jeleket sok helyütt, főként szent jóshelyek környékén lehetett megfigyelni. Legegyszerűbbnek az álom tűnik, amelyben megjelenhet a jövő képe. Az álom azonban nem (mindig objektív) igazán megbízható, hiszen nem mindig emlékezünk pontosan régi álma­inkra, vagy talán időnként meg is tagadjuk azo­kat? Az álmok, ahogy ezt Homérosz tartotta, a napnyugta és a halottak országa közelében lak­nak, két fajtájuk van: elefántcsont ajtón járnak a csalóka, hízelgő álmok, közönséges szaruajtón az őszinték. Megfigyelték a jóshely környéki fákat, álla­tokat. A dodonai jóshely környéki szent tölgyek leveleinek susogásából nem volt egyszerű megmagyarázni az egyes spártai hadmozdula­tok kimenetelét. Próbáltak a jövőbe látni min­denből, ezüstedény kongásából, madarak röpté­ből. A rómaiak az etruszkoktól tanulták a jóslás technikáit. Feláldozott állatok beleiből csak a jó gyomrúak dolgoztak. A madárjóslás sokkal tisz­tább munka volt. A döntő a madarak hangja vagy repülési módja lehetett. A holló, varjú, kakas vagy lúd hangja figyel­meztethette Róma hőseit, vagy segíthette őket küzdelmeikben. A római állam szenátusa fontos döntések esetén felkérte a Haruspexek vagy az elegánsabb Augurok testületét, hogy vizsgálják meg az előjeleket. Hadjáratok indításánál a vár­ható kimenetel ismeretéhez nagyon fontos volt az előjelek tanulmányozása. Az augurok bíbor­csíkokkal ellátott tógában egy hegy- vagy dombtetőre ültek, és figyelték a madarak röptét. A jobboldali irányba szálló sas, sólyom, ölyv jó előjelnek számított, természetesen az augumé- ket is meg lehetett fordítani, kedvező előjel te­hát mindig kimutatható volt. A villámlás is balról jobbra bizonyult ked­vező előjelnek, természetesen a megfigyelők számára. Arcadius császárt viszont más irányú megfigyelései közben érte villámcsapás. Az au­gurok testületé 16 főből állt, rendkívüli tekin­télynek örvendtek. A sűrűn ismétlődő római polgárháborúk során senki sem emelt kezet rá­juk, hiszen ők voltak a hivatásos előjel-magya­rázók. Jó előjel volt, ha tyúkok jó étvággyal lát­tak a magvakhoz. A baromfiak jó étvágyának előmozdítása egy augurnak nem okozott nehéz­séget. Természetesen a fizetőképes megrendelők a jó előjeleként szívesebben áldoztak. A jövő eseményeit mostanság a közvélemény-kutatók igyekszenek előre jelezni. Különféle mintavétel után egyik vagy másik politikai párt választási győzelmét, kormányalakítását, esetleg széthul­lását javasolják. Ezek a jóslatkészítők a szeren­csés irányt római kollégáikkal ellentétben jobb­ról balra gondolják. Természetesen az újkor augurjai is meg tudják fordítani székeiket a kí­vánt és honorált jó előjeleként. Addig lehet a madárjós székét forgatni, amíg a madár repülési iránya nem igazán megfelelő. Rómában nem hittek fenntartás nélkül a ma­dárjósoknak, Cicero is hangot adott kétségének, amikor azt írta: Nem értem, hogyan tud két madárjós nevetés nélkül egymás szemébe nézni. Nem tudom, miért feltételezik az általam nagyra becsült közvélemény-kutatók rólunk, magyar polgárokról, hogy egyáltalán nem is­merjük az antik Róma történetét, hiszen Cicero mondatának igazsága a huszadik század végé­nek madárjósaira is igaz. Gondoljunk csak 1990 eleji jóslataikra. -W.­„Holt idénybeli híranyag” Nahlik Gábor nyilatkozata a 2-es csatorna privatizációjáról Házigondozó-tanfolyam A Világ Jövője a televízióban Társaság A betegek, idősek és más, gondozásra szoruló emberek otthoni ápolása meglehetősen nagy problémát jelent azoknak, akik előképzettség nélkül kény­szerülnek hozzátartozóik gon­dozására. Ezen igyekszik segí­teni a Magyar Vöröskereszt „Házigondozás, betegápolás” címmel januárban induló televí­ziós tanfolyama. A Népjóléti Minisztérium és a Magyar Televízió támogatá­sával megvalósuló program első adását január 8-án, szombaton délután fél háromtól az 1-es csa­tornán kísérhetik figyelemmel az érdeklődők. A tanfolyam 11 héten át tart, és a nézők - akik a Magyar Vöröskereszttől a prog­ramhoz kapcsolódó tankönyvet is beszerezhetik - vizsgát is te­hetnek a humanitárius szerve­zetnél, amelyről igazolást kap­nak. A Magyar Vöröskereszt szakemberei igyekeztek úgy összeállítani a tanfolyam anya­gát, hogy azok is haszonnal me­rítsenek belőle, akik képesítés nélkül dolgoznak az egészség­ügyben, vagy a jövőbén éppen ezen a pályán szeretnének mun­kalehetőséghez jutni. A televíziós tanfolyamhoz hasonló programok megszerve­zésében a Magyar Vöröskereszt egyébként készséggel nyújt se­gítséget. (MTI) A tekintélyes társaság tagjai nem a fantasztikus-tudományos irodalom művelői, hanem híres tudósok, kiváló szakértők, a közélet ismert szereplői, Glenn Seaborg kémiai Nobel-díjastól A1 Gore amerikai alelnökig. 1966-ban, Edward Comish hívta életre a World Future Societyt, a Világ Jövőjének Társaságát, amely minden évkezdet előtt közzéteszi tagjai jövőképeit. Jeffrey Fischer pathológus szerint például 40 éven belül az emberi test annyira „átlátható” lesz, hogy a betegségek jelent­kezését már akkor felfedezhe­tik, amikor még tünetek sincse­nek. R. „Kézzel festett költészet” Fiatal alkotók kiállítása Karcagon A karcagi Györffy István Nagykun Múzeumban két fiatal helyi alkotó kiállítását tekinthe­tik meg a hónap végéig az ér­deklődők. Hangyási Attila alkotói te­vékenysége ’86-ban kezdődött, amikor Ágnes asszony balladá­járól készített grafikát. A folyta­tás két év Yorick KHT-vel, ahol a színjátszás mellett zenével, verssel, képzőművészettel is foglalkozott. Ekkor rengeteg szürrealista grafikát, „ön-artké- pek”-et készített. A magányt, a befelé fordulást, a háttal a világ felé szituációt ábrázolta. ’90-ben a Széchenyi Gimná­zium rajzpályázatán Ezüst Peli­kán Díjat kapott, a karcagi gim­názium Horváth Ferenc-díjából pedig kiment a Vajdaságba To­rok Sándorhoz, a Fórumhoz, Gyukovics Hunorhoz - ismer­kedni a légkörrel, az emberek­kel. Felkereste az Új Szimpó­zium szerkesztőségét, ahol a hasonló vizuális költészetet kö­vetőkkel találkozott. Élete másik jelentős fordula­tának tartja azt, hogy ’90-ben részt vett a mexikói vizuális költészeti biennálén, három ké­pével. Miután mindenki képzőmű­vészeti pályázatra akarta kül­deni, ő nem ment, s közel há­rom évig nem is rajzolt - mint mondja -, lelki válságban volt. A kiállított munkáig két nagy egységbe sorolja. Az első a „Lángmázgák”, melyek abortált lángembriók - fotógrafikák. Magyarul: rajzok gyufával fo­tópapírra. Itt a spontaneitás do­minál, nem a gondolatok közlé­sén van a hangsúly, hanem az esetleges foltokon, szép vona­lakon, melyek esztétikai él­ményt nyújtanak. Mestersége­sen gyártott „selejteket” a papí­rokkal. A lángembriót így csí­rájában elfojtotta, hiszen az lo­boghatott volna, meggyújthatott volna azzal az egy szál gyufával kemencét, erdőt vagy bármi mást - persze csak jelképesen. Itt azonban a gyufaláng nem tu­dott kibontakozni, mert ő „lángembrió abortátorként” lépett fel - állítja. A képek másik nagy csoport­ját az imanyomatok adják. Itt temperába mártotta magát, úgy készített testlenyomatokat, me­lyek az Istennel való kapcsolat- tartás egyik formáját jelentik. Közös bennük az imádság kife­jezése. Láthatunk még olyan alkotá­sokat is, ahol a piros-fekete szín uralkodik. Itt az élni hagyásra, a szabadságra törekedett a korlá­tok között úgy, hogy az emberi önkénytől megtisztulva készül­jön. A kép fontos, hogy a fel­használt selejtanyagok ne okoz­zanak szívfájdalmat a fiókban maradt, felhasználatlan selej- teknek. Erre törekedett az al­kotó. Csókái Diana tudatosan ké­szül a művészi pályára, hiszen jelenleg az Iparművészeti Főis­kola hallgatója. Kedvenc anyagai a textil, a nemez, a tűzzománc, melyekből egyedi darabokat állított itt is ki. Láthatjuk tanulmányrajzait, melyeken csendéletet, női aktot örökített meg. A bőrcsizma és táska egy újabb próbálkozása. A vitrinben kerámiababák, nyakláncok sorakoznak szép rendben. A batikolt selyemru­hák mellett nemezkabátokat is láthatunk. Ez utóbbi technikát Ökrösné Bartha Júliától tanulta meg a húszéves, fiatal alkotó­nő. Egy hatalmas szőnyeget is láthatunk, mely bizonyítja sok­oldalúságát, hisz ez ismét más technika. Számára is nagyon fontos, hogy visszatérjen szűkebb kör­nyezetébe, így a hátralévő ke­mény évek után Karcagra való­színű visszatér, mert szereti a várost.-de­„ Magyarországnak szük­sége van kétcsatornás tele­vízióra, egy csatornán ugyanis élvezhetetlenné válna az adás, ha csak köz- szolgálati műsorokat sugá­roznánk” - mondta Nahlik Gábor, az MTV teljes elnöki jogkörrel felruházott alel- nöke az MT 1-nek szerdán. Hozzátette: „ha a pártállam el tudott tartani két csator­nát, akkor a piacgazdaság hajnalán sem mondhatunk le róla”. A lapokban megjelent, a TV 2-es csatornájának pri­vatizációjáról szóló hírekkel kapcsolatban, az alelnök elmondta: semmilyen infor­mációval nem rendelkezik erről az elképzelésről. Nahlik Gábor szerint ez valószínűleg csak „ holt idénybeli híranyag", ugyanis, amíg nincs média- törvény, addig a tv bármely csatornájának pri vatizáci - ója csak fikció. Nahlik Gábor a további­akban emlékeztetett arra, hogy a médiatörvényben kétcsatornás földi sugárzású közszolgálati tv szerepel, és ebben már egyszer megszü­letett a kétharmados egyet­értés. Ennek megváltozta­tása újabb kétharmados konszenzust igényelne a par­lamenti pártoktól. Az alelnök mindenesetre nem tartja jónak, hogy a törvény megszületése előtt ilyen kérdések felvetődnek. Véleménye szerint Ma­gyarországnak szüksége van a kétcsatornás közszolgálati televízióra. Különben el­vesztené nézettségét, sőt a hirdetőket is, ami üzleti szempontból nagyon hátrá­nyos lenne. Ebből kiindulva — szögezte le az alelnök -, nem helyeselné, ha a máso­dik csatornát eladnák. A tv alelnöke megemlí­tette: nem érti, hogy a befek­tetők miért nem az 58-as csatornát kívánják megvá­sárolni — ezen jelenleg orosz adás megy —, hiszen azt ke­vés ráfordítással országos sugárzásúvá lehetne tenni. Nahlik Gábor azt hangsú­lyozta, nem az ellen van, hogy legyen még egy orszá­gos sugárzású csatorna, de azt ne a tv jelenlegi két csa­tornája terhére valósítsák meg. A nézettségi adatok ugyanis egyértelműen azt bizonyítják, hogy az MTV-t a magyar állampolgárok 1993-ban hetente fél órával többet nézték, mint 1992-ben. Tavaly 80 új köz- szolgálati műsort indítottak, és az alelnök szerint, ezt egy csatornán nem is tudnák el­helyezni. Az MTV alelnöke mind­azonáltal kifejtette, minden új tv-adásnak, műholdas és helyi tv megjelenésének örülnek, mert a nézettségi adatok összehasonlításából ez ideiig is az MTV került ki „győztesen”. (MTI) HÁROM HETE BEKÖLTÖZTEK. Nagykörűn egyre több az olyan egyedül élő idős ember, aki gondozásra szorul, ezért jelentett nagy örömet, hogy lakhatóvá vált az új szociális otthon, melyet az önkormányzat 11,5 millió forintos költséggel hozott létre. Ezt az ösz- szeget saját forráson kívül 5,7 millió forintos céltámogatásból, és 1 millió forint megyei önkormányzati segítségből biztosították. A világos, napfényes létesítmény 16 férőhe­lyes, s az idős emberek ellátásáról 5 (jelenleg még 4) szakképzett ápolónő gondoskodik főállásban. A gazdasági épület, a melegítőkonyha, az udvar kialakítása és az épület külső vakolása még hátravan - dolgoznak az építők -, a részleges átadás mégis azt je­lenti, hogy a tél hátralévő részét központi fütéses kényelemben tölthetik el a la­kók. (Fotó: Korényi Éva)

Next

/
Oldalképek
Tartalom