Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-31 / 25. szám

8 1994. január 31., hétfő Érdekességek RENDŐRÖK KERÉKPÁRON. Ma még nagy feltűnést kelt New York zsúfolt utcáin a hegyibiciklis rendőr. Olyan he­lyekre is könnyedén eljutnak a bringával, ahova autós rendőr nem ér el. Elmondható, hogy a New York-i körze­tek egynegyedében már kerekező rendőrök is teljesíte­nek szolgálatot. A nagyvárosban összesen 150 rendőr pattan nyeregbe. Lehet, hogy még nem a bűnüldözés le­gendás alakjai, de a járókelők számára mindenesetre emberközelbe hozza a rend őreit. (FEB-Fotó) Érettségizett széplányok Svéd cukorbeteg-gyógykezelés - sikeres módszer Miután a Havannába vagy a kubai tengerparti üdülőhelyekre látogató külföldi turisták már hosszú ideje nem tudják nem észrevenni a sétányokon magu­kat kellető széplányok sokasá­gát, ezúttal első ízben a helyi sajtó is rászánta magát, hogy érdemben foglalkozzék a szi­getországban mind jobban ter­jedő prostitúcióval. A kubai KISZ lapjának e heti száma az eddig szinte tabunak tekintett témát körüljárva meg is szólal­tatta az ősi foglalkozás néme­lyik művelőjét. A „mélyinterjúkból” levont következtetésekkel elsősorban azt igyekeznek bizonyítani, hogy a kubai ifjúság erkölcsileg eltévelyedett, értékeit veszített elemeiről van szó, s nem arról, hogy a gazdasági, megélhetési kényszer hajtaná a fiatalokat a külföldiek karjaiba. „Ezek a lá­nyok nem szükségből bocsátják áruba a testüket, hanem luxus­igényeiket elégítik ki így: szép ruhákat, cipőket, kozmetiku­mokat szereznek” - fejtegeti a lap. Arról persze nem végeztek felmérést, vajon az öltözködé­sükre, ápolt, csinos megjelené­sükre általában sokat adó kubai lányok, asszonyok hány száza­léka minősítené luxusnak a tisz­tálkodási és illatszereket vagy a divatos ruhát. Azokat a cikke­ket, amelyekhez a mai Kubában Nem egyedi katasztrófa, ha­nem sorozatos események zűr­zavara volt az oka annak, hogy 250 millió évvel ezelőtt a ten­geri élővilágnak 90, a száraz­földinek pedig 70 százaléka el­pusztult. Ezt Douglas Erwin, a washingtoni természettudomá­nyi múzeum ősbiológusa jelen­tette ki a Nature című tudomá­nyos amerikai folyóiratban. Az élet permkorszak végi ál­talános megsemmisülése oly méretű volt, hogy mellette szinte eltörpül a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti kipusz­tulása, a kréta alkonyán. A jelentőségbeli óriási kü­lönbség ellenére a máig érvé­nyes tudományos elméletek szerint mindkét eseményt egyedi világkatasztrófák okoz­ták, olyanok, mint bolygók üt­közése vagy heves vulkáni kitö­rés. Az Olaszországban, Pakisz­tánban és Dél-Kínában feltárt metszeteken végzett beható ős­lénytani, geokémiai és üledék- tani vizsgálatok viszont az ese­mények szerteágazó és összetett rendszerére utalnak - írja cik­csak a valutás üzletekben lehet hozzájutni. Figyelmet érdemel az újság vizsgálódásainak az a megálla­pítása, hogy a megkérdezett 33 lány több mint 60 százaléka ta­nul vagy dolgozik, valameny- nyien középiskolát végeztek, többségüknek technikusi szintű oklevele van, egyikük pedig diplomás. Sokuknak csak heti egy-két alkalmat jelentő mel­lékfoglalkozás a prostitúció, némelyeknek viszont már élet­formájává vált. Azt azonban a terjedelmes ri­port szerzői is elismerik, hogy „a jelenlegi gazdasági nehézsé­gek” hozzájárulnak az üzlet vi­rágzásához, hiszen a sok turis­tának olcsó 20-30 dolláros ta­rifa ma nagy pénz Kubában: egy-egy alkalommal többhavi bérnek megfelelő összeghez juthatnak (a mintegy 400 pesó- nyi egyetemi tanári fizetés 5-6 dollárt ér a feketepiacon). Noha az nem derül ki a lap­ból, hogy összesen mennyien vannak a kubai széplányok, e kis szexpiaci körkép világossá tette: immár a hivatalos propa­ganda sem gondolja komolyan azt a korábbi jelszavát, misze­rint prostitúció nincs, vagy csak elszigetelt, elhanyagolható je­lenségként létezik a szigetor­szágban. Császár Tibor, Havanna kében Erwin. - Az új ismeretek a pusztulás és az azt követő események időrendjéről szóló régebbi feltevések felülvizsgá­latát teszik szükségessé - teszi hozzá a kutató. A tudós szerint bizonyítást nyert, hogy az élővilág pusztu­lását megelőzően először visz- szahúzódtak a tengerek, majd változás állt be az éghajlatban. Emiatt feltehetőleg csökkent az oxigén mennyisége a vizekben, és megkezdődött a globális fölmelegedés. E két esemény megsemmisítette a tengeri élő­világ túlnyomó többségét. Ké­sőbb a tengerek újra kiterjedtek, aminek következtében viszont a szárazföldi állatok élettere csökkent. A 250 millió évvel ezelőtti pusztulás hatásai még ma is fennállnak, hiszen a ten­geri élővilág jelen szerkezete és összetétele az idő tájt alakult ki. A permkori katasztrófa a föld- történeti ókor végét jelentette. Ezzel új tengeri élőközösség szaporodása vált lehetővé, új­fajta élőlényekkel, amelyek az­óta is uralják óceánjainkat. Egy közelmúltban elvégzett svéd vizsgálat szerint, amelyet az amerikai „The New England Journal of Medicine” című gyógyszerészeti újságban tettek közzé, az a módszer, amellyel Svédországban a cukorbeteg gyermekeket gyógyítják, nagymértékben csökkenti a ke­zelés során fellépő vesekároso­dás veszélyét. Svédországban minden 15 gyermekből csupán egy, míg például az USA-ban csaknem minden harmadik cu­korbeteg gyermek veséje súlyo­san károsodik a gyógykezelés során. Az USA-ban még mindig az­zal a módszerrel gyógyítják a cukorbetegséget, amelyet Svédországban 20 évvel ezelőtt alkalmaztak. Eszerint az úgy­nevezett fiatalkori cukorbeteg­ségben szenvedő gyermekek naponta kétszer kapnak megha­tározott mennyiségű inzulint, amelyet normál esetben a has­nyálmirigyüknek kellene meg­termelni. Svédországban az újabb módszer szerint a páciensek Veszít fényéből a moszkvai metró. Jóllehet a legendás mélyvasút ma is az orosz fővá­ros fő közlekedési eszköze, a hatalmas országot megrázó po­litikai és gazdasági válság ész­revehető nyomokat hagyott a patinás alagútrendszeren. He­lyenként repedések futnak vé­gig a palotatermekre emlékez­tető boltozatos állomások mennyezetén, itt-ott bamálló vízfoltok tűnnek elő rajta. Ami­kor a testes vagonok bedübö­rögnek, mintha a fékek hango­sabban csikorognának, és az avítt kék kocsik nagyobbat zök­kennének a megszokottnál az egymásra préselődő utasok tö­mege alatt. A Szovjetunió idejében a metróállomások mindig ragyog­tak a tisztaságtól - emlékeznek öreg moszkvaiak - a legutóbbi időkben pedig már a takarító­brigádokon is takarékoskod­nak. Néhány éve még - állítják - azonnal kicserélték a kiégett lámpákat. Manapság a tiszteletet paran­csoló csillárok nem egy körtéje szemet bántóan sötétlik, mint a fényreklámok egy-egy kihunyt betűje. Az utazóközönség egy­kedvűen tudomásul veszi, hogy A New York-i taxisok áprili­sig kötelesek lesznek válaszfa­lat szerelni a vezetőülés és a hátsó ülések közé, illetve fény­jeleket adó riasztóval ellátni au­tójukat. Ezt a döntést hozta az amerikai nagyváros taxisainak érdekképviselete. A taxisok vé­delmét szolgáló berendezések beszerelése kötelező lesz a ma­gánvállalatok 8800 járművébe, ám ez nem vonatkozik a saját autójukon taxizó kisvállalko­zókra. Nekik - amennyiben napi négy alkalommal kapnak injekciót, és az adagot maguk tudják meghatározni. Az utóbbi 15 évben széles körű tovább­képzést kapott mind az ápoló- személyzet, mind pedig az érin­tettek, hogy az új eljárást al­kalmazni tudják. A módszer nagy felelősséget ró a bete­gekre, de a felmérések bizonyít­ják, hogy megéri a fáradságot. Az eljárás lényege, hogy a páciensek időről időre saját ma­guk által elvégzett vérvizsgálat­tal megállapítják a vércukor- szintet, s meghatározzák a szükséges inzulin mennyiségét. Figyelembe veszik például azt is, hogy mit csinálnak a nap fo­lyamán, mert például, ha na­gyobb fizikai megterhelésnek vannak kitéve, akkor alacso­nyabb dózis inzulint kell hogy kapjanak, míg ha egy ünnepi vacsora előtt állnak, akkor pe­dig növelni kell az adagot. Az elmúlt 15 év során 213 olyan gyermek életútját kísérték figyelemmel, akik 1961 és 1980 között lettek cukorbetegek, és 1991-ig kezelték őket az egye­a matuzsálemi korú, 50 méter hosszú mozgólépcsők az el­használódás miatt újra meg újra meghibásodnak. A javítóbrigádok szünet nél­kül szerelnek és kalapálnak az éppen nem működő lépcsők alatt. Minthogy új mozgólép­csőkre nincsen pénz. A szovjet időkben évtizede­kig nem változott a viteldíj — 5 kopejka -, amiért egyfolytában annyit utazhatott az ember és szállhatott át egyik vonalról a másikra, amennyit csak akart. Akkoriban ez elég volt a költsé­gek felének fedezésére. És bár azóta alaposan felemelték a tari­fát - ma 30 rubel ez már csak a kiadások egynegyedét pótolja. A fennmaradó háromnegyedet szubvenciókból és a gorbacsovi peresztrojka idején bevezetett reklámplakátokból kell előte­remteni. Gondot jelent ráadásul az utasok szakadatlanul növekvő száma. A moszkvai metró 240 kilométer hosszú hálózata ma naponta összesen kilencmillió embert szállít, miközben való­jában 6,5 millióra méretezték. Következésképp túlzsúfoltak a vagonok. Drága bundákba öltö­zött és fokhagymától bűzlő uta­nem hajlandók megoldani a ve­zető és utas közötti tér elválasz­tását - rádiótelefont kell szerel­niük az autóba: ez veszély ese­tén lehetővé teszi a rendőrök ri­asztását. New Yorkban az elmúlt év­ben 42 taxisofőrt gyilkoltak meg. A válaszfallal felszerelt taxikban azonban az elmúlt öt év során egyetlen sofőrt sem öl­tek meg. A taxisok bizottságának ada­tai szerint jelenleg a New York térni kórházban, Linköpingben. Ilyen hosszú idő alatt a régi módszer szerint kezeltek közül minden harmadik beteg veséje nagymértékben károsodhatott, sokan közülük valószínűleg művesekezelésre szorultak volna. Azoknak a gyermekek­nek, akik 1960-65 között bete­gedtek meg, 30 százaléka 20 évvel később komoly vesebe­tegséget kapott. Azon gyerme­kek közül viszont, akik a 70-es évek eleje után lettek cukorbe­tegek, csupán 6 százalék lett ve­sebeteg. Svédországban már széles körben képzik ki az egészségügyi személyzetet és a betegeket az új gyógyítási mód­szer helyes alkalmazására, amely most már egész Skandi­náviában és több európai or­szágban is bevezetésre került. Bár az amerikaiak egyelőre két­kedéssel fogadják a svéd vizs­gálati eredményeket, de minden valószínűség szerint az újság­cikk hatására az Egyesült Álla­mokban is újabb lendületet vesz a „svéd módszer” vitája. Palotai Mária, Stockholm sok éppúgy kényszerűen egy­máshoz préselődnek bennük, ahogy a fogantyúkon tülekedve igyekeznek helyet találni ma­guknak lakkozott körmű finom női kezek és utcai elárusítóasz- szonyok hurkás ujjai is. Metrójuk méreteire és törté­netére azonban változatlanul büszkék a moszkvaiak. Amióta 1935. május 15-én elindult az első szerelvény a Park Kulturi és Szokolnyiki között, fáradha­tatlanul bővítették a hálózatot. A sztálini időkben a presztízs- beruházásnak tekintett építke­zésre az egész Szovjetunióból hozták a márványt, a gránitot és a féldrágaköveket. Akkoriban az önkéntesek, ka­tonák, kézművesek mellett kényszermunkásokat is foglal­koztattak a nagy építkezésen, amely nem szűnt meg a máso­dik világháború idején sem, s az ötvenes években töretlen lendü­lettel folytatódott tovább. Az egykor 13 állomás így terebé­lyesedett mára 150-re. Igaz, az új állomások már nem olyan fényűzőek. Á szerelvények viszont bá­mulatos gyorsasággal - olykor 50 másodpercnyi intervallum­mal - követik egymást. utcáin közlekedő 11800 taxinak csak a felében védi válaszfal a sofőrök életét és biztonságát. Sok taxis azonban úgy véli, hogy a válaszfal zavarja a kilá­tást, és akadályozza a beszélge­tést az utasokkal, akik a hallgat tag sofőrnek hajlamosak kisebb borravalót adni a fuvarért. Tóth András összeállítása Nem volt elég szívós Péter egész életében nem do­hányzott, mégis a cigarettafüst végzett vele, pontosabban a tü­dőrák. A halál okát állatorvosok állapították meg, mert az el­hunyt egy törpepapagáj volt, s jóllehet sohasem gyújtott rá, gazdája azonban annál többször - napi 40 szálat szív. A madár tulajdonosa viszont 81 évesen is kiváló egészségnek örvend, s bár nagyon szerette Pétert, an­nak elhalálozása sem készteti arra, hogy felhagyjon 64 év óta tartó szenvedélyével. Eileen Wilsonnak ráadásul ellenérve is van: korábbi törpepapagája is naponta ugyanannyi füstöt szí­vott mellette, mégis jól bírta, 12 éves kort ért meg. Nagy-Britanniában a törpe- papagájok a kutyák és macskák után a harmadikak az állatked­vencek népszerűségi listáján. A brit Állatorvosok Társaságának szóvivője az eset kapcsán fel­hívta a törpepapagáj-tulajdono­sok figyelmét arra, hogy ked­venceik nagyon érzékenyek, és a passzív dohányzás könnyen végezhet velük. Támad a tbc Legalább 30 millió ember hal meg tuberkulózisban az ezred­fordulóig - jelentette ki Naka- dzsima Hirosi, az ENSZ Egész­ségügyi Világszervezetének igazgatója, aki most hozta nyil­vánosságra a WHO tüdővészről szóló jelentését Genfben, a szervezet főhadiszállásán. - Megvannak az eszközeink és a stratégiánk a betegség terjedé­sének megakadályozására. Nincs semmiféle oka, hogy megengedjük a tüdővész okozta halálozások számának növeke­dését - mondta. Az Egészségügyi Világszer­vezet szerint évente három és fél millióan vesztik életüket tu­berkulózisban a 2000-ik évig. A világszervezet becslése alapján, hétmillióan Kelet-Ázsiában és a Csendes-óceán térségében, hatmillióan a Szaharántúli tér­ségben és hárommillióan Észak-Afrikában halnak meg. A tbc Európában is 400 ezer áldo­zatot követel az ezredfordulóig. Ha a kormányok nem tesznek sürgősen megfelelő intézkedé­seket, a járvány terjedése gyor­sulni fog. A legriasztóbb az új tbc-hullámban, hogy a hagyo­mányos gyógyszerekkel szem­ben ellenálló baktériumtörzsek is megjelentek. Ugyanakkor Az AIDS-et okozó HIV-vírus terjedése is növeli a tbc-s halálozások szá­mát. A vírus ugyanis elpusztítja azokat a sejteket, amelyek a tü­dővész baktériumait „elaltat­ják”. 1990-ben - áll az Egészség- ügyi Világszervezet jelentésé­ben - az AIDS-vírus hordozói csak négy százalékát alkották a tuberkulózisban megbetegedet­teknek. Ez az arány a 2000-ik évre 14 százalékra növekszik. Az ENSZ Egészségügyi Vi­lágszervezete szerint a betegség leküzdéséhez évente 100 millió dollárra lenne szükség, hétszer annyira, mint amennyit most szánnak erre a célra. Énnek az összegnek megfelelő felhaszná­lásával a tüdővész okozta halá­lozást felére lehetne csökken­teni. „Malaca” volt... A csengetésre az anya óvat­lanul ajtót nyitott, és egy rabló rontott a lakásba. A bűnöző késsel volt felfegyverkezve, s a pengét az asszony nyakához szorítva pénzt követelt. A hely­zetet, és feltehetően az asszonyt is, annak kilencéves kislánya mentette meg igazán nagylelkű ajánlatával. Megkérte a „rabló bácsit”, várjon kicsit, majd be­rohant a szobájába, és malac­perselyével tért vissza. Minden pénzét feláldozta, hogy ki­váltsa” édesanyját: 17 ezer jent, 150 amerikai dollárnak megfe­lelő összeget. A rabló ugyan felmarkolta a pénzt, de megle­petésében legalább elállt attól, hogy még többet követeljen, és sietve távozott. Az eset Japán északi részén, Szapporo váro­sában történt. Hogyan lett vége a földtörténeti ókornak? Már a moszkvai metró sem a régi AKI A TIGRISEKKEL ALSZIK. Már volt, „aki a farkasokkal táncolt”, most van, aki a tigri­sekkel alszik. Jó reklámfogás volt az a jelszó, hogy tegyél egy tigrist az üzemanyagtan­kodba (Shell). De hogy valaki az ágyába tegyen egy tíz hónapos szibériai tigrist, az már igazán bolond dolog. A 28 éves Mark Chandler állatidomár bízik a tigrisekben. Osse vele alszik, a háromeves Tessa pedig vele autózik. A legjobb védelem a rendőrök ellen. Tessa naponta 23 kiló húst eszik meg. Néha ez is kevés neki. Megette a családi ágyat is, ahol Mark Ossával aludt. így most egy egyszemélyes heverőn kénytelenek aludni, Tessa pedig a szabadban tölti az éjszakáit. (FEB-Fotó) A New York-i taxisok védelmében

Next

/
Oldalképek
Tartalom