Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-28 / 23. szám

1994. január 28., péntek Hazai körkép — útleírás 5 VIRÁGOK A HIVATALBAN. A tiszakürti polgármesteri hivatal dolgozói szeretik a szobanövényeket, ez meg is látszik az épületben járva. A hosszú folyosó tele van szebbnél szebb virágokkal. Ottjártunkkor éppen vi­rágzott a kála. -Mészáros­Gáz van? Gáz, vagyis fűtőgáz, az van, csak az a kérdés, hogy milyen áron. Most még dotáltan fűthet- jük vele lakásainkat. A kérdés az, hogy meddig. Az elmúlt he­tekben több érintett vezető is elmondta: a fűtésre használt földgáznak van egyszer egy je­lenlegi ára, és van egy világpi­aci ára, amelyért Magyarország a jövőben kénytelen lesz ezt az energiahordozót beszerezni. És hát, kedves olvasónk, mi, akik ismerjük államháztartásunk nem éppen fényes helyzetét, tudjuk, hogy „gáz van”. Vagyis inkább lesz ... sokkal drágább áron. Vajon bele kell-e törődnünk abba, hogy szorongva várjuk a hírt: mennyivel is fog csökkenni az amúgy is szűkös családi költ­ségvetésünk? Van-e lehetősé­günk olyan olsó és biztonságos energia használatára, amellyel kockázatmentesen várhatjuk a jövőt? A napenergia mindennapi használata még a XXI. század realitása. Az elektromos áram pedig köztudottan drága, külö­nösen, hogy pazarlóan bánunk vele. De vajon minden esetben igaz-e ez? Nem lehetséges egy olyan fű­tőtest, amely elektromossággal működik és mégis megdöbben­tően olcsó a használata? Olcsó, mert egyszerűen nem engedi, hogy pazaroljuk az áramot, még ha azt akarnánk sem. És emel­lett egyenletes és tartós hőt ad nekünk, méghozzá a legmoder­nebb szabványoknak megfele­lően és biztonságosan. Hogy létezik-e ez a „csoda”, Ön is eldöntheti: olvassa el cik­künk holnapi folytatását a TRIÓN elektromos kvarc­kályha rendkívüli képességei­ről! Csak a közzétett tényekre figyeljen. A tények ugyanis he­lyettünk is beszélni fognak. (x) A taxis viteldíj ellenőrizhető Bevétel híján nincs adófizetés Elment Bagóczky doktor Hát elment ő is... Ez az, amit soha sem hittünk volna Róla el, soha nem feltételeztünk. Hogy egyszer meg is halhat? Nem, ez még tévedés sem lehetett. Az a sok ezer ember, aki ismerte dr. Bagóczky Lajos sze­mészorvost, úgy ismerte, hogy legyőzhetetlen, elpusztíthatat­lan. Hihetetlen energiát sugárzott a környezetére. Végigrohant az osztályon, intézkedett, utasításokat adott, közben megvi­gasztalt két szomorú embert és ellátott húsz beteget. Tegezett mindenkit. Aki először találkozott vele, meghökkent. Aztán rá­jött: így kell őt elfogadni. Aztán felismerte: ebben az emberben sok melegség van, szeretni kell őt. Mindig harcolt. A betegekért. A jobb betegellátásért. A sze­gényekért. Ököllel verte az asztalt és ordítozott, ha igazságta­lanságot észlelt, és nem érdekelte, hogy ki látja, ki hallja. Akik ismertük, olykor belefáradtunk abba is, hogy figye­lemmel kövessük őt. Sokszor megfordult a fejünkben: honnan van ennyi ereje, energiája? Honnan volt ereje vezetni az osz­tályt a MÁV Kórházban, és aztán nyugdíjba vonulása után Tö- rökszentmiklóson, Jászberényben szemészeti rendelést ve­zetni? És emellett még időt szakítani kedvenceinek, a méhek- nek is? Ma már tudjuk: a szeretet, amelyet az emberek iránt érzett, az sokszorozta meg az energiáit. Elment Bagóczky doktor... Hidegebb lett nélküle. Temetése február 4-én 15 órakor lesz a ceglédi Kálvária úti temetőben. Élelmiszer-ellenőrzés Festett volt a csirke Az év első botránya a taxisok körül robbant ki. Alighogy ér­vénybe lépett a nyugtaadási kö­telezettség s a taxiórák kötelező használata, a személyfuvarozók máris megtalálták a rendelet alóli kibúvót. A hivatalosan elfogadott és a hatóságok által hitelesített gé­pekbe „belenyúlnak”, s egy szempillantás alatt kitörlik az egész napi bevételt. De mit szól a botrányhoz az érdek-képvise­leti szervezet? - érdeklődtünk Kellner Ferenctől, a Taxis Ka­mara főtitkárától.- Nem lepett meg a kollé­gáim viselkedése. Már a rende­let előkészítésekor tudták a hozzáértő műszaki szakembe­rek, hogy egyesek meg fogják találni a módját az adófizetés elkerülésének. Gyakorlatilag ugyanaz történt, mint a telefon- kártya esetében. Egy tökéletes Hat korszerű regionális élel­miszerellenőrző laboratórium működik tavaly óta Magyaror­szágon. Az állomások egy év alatt több mint 31 ezer vizsgála­tot végeztek el, s csak a negye­dik negyedévben 226 szabály­sértési eljárást kezdeményeztek minőséghibás élelmiszerek for- galombahozataláért. Helyszíni bírságot 48 esetben szabtak ki, s 565 esetben figyelmeztették az előállítókat. A fentieket a Földművelés­ügyi Minisztérium Állat-egész­ségügyi és Élelmiszer-ellenőr­zési Főosztályának jelentése tar­talmazza, hangsúlyozva, hogy az élelmiszerek minőségvizsgála­tának ez a „fellendülése”, mely a gyártó cégek egy része számára kellemetlenséget, a fogyasztó számára minőségi orientációt je­lent, nem egészen hazai talál­mány, Világbanki hitelből, PHARE segélyből és OMFB támogatásból szerelték fel a la­boratóriumokat, amelyek az élelmiszerek korábbinál alapo­sabb vizsgálatát teszik lehetővé. A fogyasztói érdek mellett ezt igénylik egyébként az Európai megoldásról kiderült, hogy mégsem olyan tökéletes. A ta­xaméterek esete azt bizonyítja, hogy az adózási fegyelem meg­szigorításának nem ez a leg­megfelelőbb módja. Ha kiseb­bek lennének az adóterhek, ak­kor kevesebben gondolkodná­nak azon, hogyan bújjanak ki az adózás alól.- Addig, amíg ez az ideális állapot kialakul, milyen taná­csot tudna adni az utasoknak?- Az említett óramanipuláció csak az APEH-et károsítja meg, az utazóközönséget nem. Az órán egyébként ellenőrizhető, melyik tarifával számolja a ta­xis a fuvart. A különféle tarifák árát - nappali, éjszakai, hegy­menet, súlydíj a csomagok után, vidéki stb. - a kocsi műszerfa­lán, illetve a jobb hátsó ablakon elolvashatják az utasok. F erenczy-Europress Unióhoz való csatlakozás köve­telményei is. A szabványosság vizsgálata mellett a hatósági élelmiszerel­lenőrzés feladatai közé tartozik az egészségre ártalmas, toxikus anyagok, ezen belül a toxikus fémek kiszűrése is. E tekintetben a jelentés szerint „az országos helyzet megnyugtató”, de van­nak kifogásolt termékek is a pia­con. Többször előforduló tech­nológiai hiba folytán egyes pá­linkafélék réztartalmát, a marga­rinok nikkeltartalmát, a ballonos szikvíz alumíniumtartalmát és a fogyasztói tej ólomtartalmát ész­revételezték. Az úgynevezett mikrotoxinok szempontjából kifogásolt termé­kek közé kerültek a müzlik, az almasűrítmény, egyes fűszerek, a finom- és rétesliszt, bár a jelen­tés nem tér ki arra, hogy ezek közül melyeket találták veszé­lyesnek. A szintetikus színezé­kek tekintetében sem megnyug­tató a helyzet. A száraztészták, a csirke, a töltött ostya, a szörpök, üdítőitalok és cukorkák körében fordul elő a színezékek meg nem engedett módon való használata. A száraztésztáknál a hiányzó to­jástartalom elfedésére használ­nak meg nem engedett módon színezékeket, s előfordult, hogy csirkéket festettek sárgára vágás után, hogy aztán „aranysárga” termékként reklámozhassák őket. A tartósítószerek szempontjá­ból a mustár, a majonéz, a torma, az almapaprika, az ételízesítők és a gyümölcslé vonatkozásában fordult elő túladagolás. A húskészítményeknél a tölte­lékárúk és a pácolt termékek nit- ritnitrát tartalmával kapcsolat­ban akadtak kifogások. A jelentés 21 élelmiszeripari vállalatot sorol fel azok között, amelyek az ellenőrzések során nagyobb értékű vagy egyedi mi­nőségi hiányosságokat találtak az októbertől decemberig vég­zett közel 9 ezer vizsgálat fo­lyamán. A szarvasi előhűtött csirke az Elektriker Bt. terméke volt. A cég ellen szabálysértési eljárás indult a sárgára festett csirkék miatt és betiltották az „arany­sárga” termék forgalmazását. Atlantic Press Szőnyi Istvánra emlékeznek Szőnyi István Kossuth-díjas festő- és grafikusművész szüle­tésének 100. évfordulója alkal­mából gouache technikával ké­szült műveiből nyílik tárlat szombaton a nevét viselő zebe- gényi emlékmúzeumban. A tár­laton negyven ritkán látható táj­képét tekinthetik meg az érdek­lődők május közepéig. Szőnyi grafikáinak helye a korabeli magyar művészetben; Szőnyi és az európai művészet; A színvi­lág változása Szőnyi tájképein; Szerepek - Szőnyi fiatalkori önarcképei címmel hangzanak el előadások a település általá­nos iskolájában. (MTI) Galéria Miskolcon A belváros központjában épül már a Miskolci Galéria új épülete, a munkálatok elhúzó­dása miatt azonban az idei prog­ramot még a régi kiállítási csar­nokba tervezik. Ebben az évben hét nagy ér­deklődésre számot tartó tárlatot kívánnak rendezni. (MTI) Diákszemmel Dél-Afrikáról (4.) Régi meghívásomnak teszek eleget: olyan szerencsés va­gyok, hogy a Dél-afrikai Köz­társaság legrégebbi városát, Fokvárost és környékét magyar származású ismerőseim mutat­ják be. Reggelente izgatottan kémlelem az eget, vajon bele­szól-e a szeszélyes időjárás programjaink megvalósításába. Aggodalmam most az egyszer nem alaptalan: a kontinens déli-délnyugati sarka télen ala­csony nyomású övezetbe kerül, e hónapok ezért hűvösek és csapadékosak. Á kiadós esők ellenére kopár szerpentinen kapaszkodunk a Jóreménység foka felé. Kör­nyezete, a Fok-félsziget ma természetvédelmi terület. Kapu­jától még egy rövid ideig fenn­síkon haladhatunk tovább az erős széltől földig hajló fák és cserjék mellett, majd leereszke­dünk a vízparthoz. Még nem tudom, hogy a kontinens egyik legnevezetesebb pontján, a Jó­reménység fokán állok. Egy kis időbe telik, míg észreveszem a táblát. Sárga betűkkel írták rá az ország két hivatalos nyelvén, tehát afrikánsszul és angolul is: JÓREMÉNYSÉG-FOK, az af­rikai kontinens legdélnyugatibb pontja. A hajósoknak viszont valószínűleg mást juttat az eszükbe ez a hely. Jogos fé­lelmüknek oka a gyakori viha­ros időjárás mellett a fokot kör­nyező, a vízfelszín alatt alatto­mosan megbúvó éles homokkő­sziklák, amelyek sokszor okoz­tak végzetes hajóbaleseteket. Hogy jobban tudjunk tájéko­zódni, a közeli, kb. 250 méter magas Fok-csúcs irányába indu­lunk tovább, amely földrajzilag a Fok-félsziget legdélkeletibb pontja. Fentről egy egészen más kép tárul a szemünk elé. Csodá­latos innen az óceán. Balról az Indiai-óceán végeláthatatlan vize, míg a másik irányban a Jó­reménység fokát hullámaival kíméletlenül ostorozó At­lanti-óceán tűnik fel. Itt, a Fok-csúcson, a vásárolt képes­lapokra rá is bélyegzik: „ahol az óceánok találkoznak”. Valóban, szinte maga előtt látja az ember, hogyan „folyik össze” a két ha­talmas víztömeg, pontosabban áramlataik. (Erősségük azonban A Jóreménység foka a kontinens egyik legnevezetesebb pontja Alig több, mint 300 éves Fokváros korát az európaiak közül sokan megmosolyog­ják, hiszen alig több, mint 300 éves. Afrika déli partjainak felfedezése után hosszú ideig rá sem hederítettek e kopár és zord területre. 1652-ben a holland Kelet-indiai Társaság azonban úgy döntött, hogy a gyarmatok és az anyaország közötti tengeri úton pihenőállomást létesít: Jan van Riebeck három hajó legénységével a biztonságos kikötőhelyen, a mai Tábla-öbölben vetett horgonyt. A szolgálatukat letöltött katonákat nem küldték haza, hanem az elfoglalt területekből földeket adtak bérbe nekik. Eredetileg az ezeken a helyeken dolgozó holland szárma­zású parasztokat nevezték búroknak. Mivel földjeik műve­léséhez munkaerőre volt szükségük, rabszolgákat hozattak Dél-Afrikába. A gyarmatosítás eredményeként a kis telepü­lés így egyre gyarapodott, és várossá fejlődött. Új neve Fok­város lett. A holland uralom másfél évszázadig tartott Dél-Afriká- ban. Európa hatalmi átrendeződésének volt a tanúja: Fran­ciaország és Anglia tört az élre, a franciák elfoglalták Hol­landiát. A kedvező alkalommal az angolok éltek. A dél-afri­kai holland területeket 1806-ban csatolták végleg Viktória királynő virágzó birodalmához. évszakonként változik, ezért nem mindig itt találkoznak egymással.) A Dél-afrikai Köztársaság azzal büszkélkedhet, hogy há­rom fővárosa van: Fokvárosban ülésezik a parlament, a minisz­tériumok Pretoriában találha­tók, míg a legfelsőbb bíróság egy harmadik városban Bloemfonteinben - székel. Ahogy a Cukorsüveg Rio de Janeiro jelképének is tekinthető, úgy szimbolizálja az Őr­ként tűnnek fel, távcsővel pedig jól lehet látni a magasból eltör­pülő óvárost: a Parlamentet, a Jóreménység kastélyát és a Dél-afrikai Múzeumot éppúgy, mint a modem városrészt. Táblahegyi kirándulásunkat a városban folytatjuk. A hatalmas áruházak között az afrikai nép­művészet remekeit bemutató kis kirakatra akadok. Érdeklődé­semet, zeneszerető lévén, külö­nösen egy fából készült, kézzel faragott afrikai dob kelti fel. A Jóreménység-fok Afrika déli csücskéig elsőként az európai Bartolomeu Diaz jutott el, az Indiába vezető utat keresve. A viharos óceánon először túlhajózott rajta, és a kontinens partjait követve a mai Port Elizabethig ért el, ahol a legénység nyomására visszafor­dult. A hazafelé vezető úton fedezte fel azt az óceánba nyúló sziklafokot, amelyet kellemetlen élményei emlékére Viha­ros-foknak nevezett el (1488). Portugáliába való hazatérte, majd a királynak történt beszámolója után II. János a Jóre­ménység fokára keresztelte át, mert úgy gondolta, hogy ez re­ményt jelenthet az Indiába vezető hajóút felderítésében. (Őfel­sége nem is tévedett: mintegy tíz évvel később Vasco de Gama, Diaz útját folytatva eljutott a keleti gyarmatokra.) és Delheim pincéiben az ízek­nek és színeknek egész kaval- kádját vonultatják fel. Nem könnyű hát az ismertető után kapott lapokra a „bírálatunk” alapján felállított rangsort felje­gyezni. Azonban nekem sem kell szégyenkeznem: kitűnő vö­rös- és fehérboraik, valamint pezsgőik mellett az ajándékba vitt hatputtonyos tokajim is megállja a helyét. (Folytatjuk) Sulyok Attila dög-csúcs és a Tábla-hegy Fok­várost. Utóbbi jellegzetes, mér­tani alakjáról kapta nevét. A ritka tiszta időt kihasználva mi is ide igyekszünk először. Hi­ába, mert szerencsém elpártol tőlem. A város fölé magasodó, közel 1000 méteres hegyre leg­egyszerűbben a tövéből induló drótkötélpályán mozgó kabin­ban lehet feljutni. Én is szívesen kipróbálnám, ha nem éppen most ellenőriznék műszaki álla­potát. így „be kell érnem” az oldaláról nyíló panorámával. Az Tábla-öböl csendes vizén horgonyzó hajók kis pontonk­Mérete elgondolkoztat: utáni­nak még a felénél sem tartok. Döntésemmel azonban nem várhatok sokáig. Személyes em­lékeimen kívül ezt a tárgyi em­léket hoztam magammal Dél-Afrikából. A fokföldi borászat nagy múltra tekint vissza. Fő export­cikkük volt a bor, a húszas évek elejére kivitele meghaladta az összes többi termék exportját. Fokváros környékén ma is több borospince kínálja világszintű borait az érdeklődőknek. Érdek­lődők pedig mindig nagy számmal akadnak. Bergkelder Fokváros jelképei: az Ördög-csúcs és a Tábla-hegy télen gyak­ran kerülnek felhőbe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom