Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-25 / 20. szám

sorokban Luxushotelek megszűnőben Rossz évek járnak mos­tanában a párizsi szállo­dákra - legalábbis, ami a luxushoteleket, a négycsil­lagos, vagy a fölötti kategó­riájú létesítményeket illeti. Egy nyilvánosságra hozott tanulmány szerint ezeknek a nagy párizsi szállodáknak 12 esztendő alatt vendégfo­gadó kapacitásuk egyhar- madát kellett leépíteniük: több mint 5700 szoba szűnt meg ilyen formában. Szakértők szerint nem er­ről van szó. A csökkenést egyrészt a politikai .esemé­nyek magyarázzák (1986-ban, a nagy francia- országi terrorhullám idején 18 százalékkal esett e szál­lodák kihasználtsága, majd az Öböl-háború újabb nagy csökkenést hozott). A gaz­dasági növekedés súlypont­jának áthelyeződése, az ázsiai térség felértékelődése is nagyban változtatott az üzletemberek utazási ter­vein. Mindeközben a párizsi luxushotelek átlagára 1981 óta 2,5 szeresére emelke­dett. Opelek Oroszországból? Az amerikai General Mo­tors németországi leányvál­lalata, a rüsselsheimi Opel megerősítette: a detroiti vi­lágcég tárgyal arról, hogy Oroszországban személy- gépkocsit gyártana. Az oroszországi partner az „AVVA” rövidítésű egye­sülés, a szóba jöhető modell pedig az Opel Corsa lenne, vagy egy ehhez hasonló ko­csi. Van olyan újsághír is, hogy Togliattiban évente 300 ezer személyautót állí­tanának elő közös orosz­amerikai vállalkozásban, de ehhez a hírhez az Opelnél nem tudtak semmit sem hozzáfűzni. Leszerelt atomrakéták „üzlete” Fehéroroszország része­sedni kíván a leszerelt szov­jet atomrakéták urániumtöl­tetének eladásából szár­mazó üzleti haszonból - közölte Valerij Cepkalo, a fehérorosz elnök vezető külpolitikai tanácsadója. Oroszország - Ukrajna be­vonásával - a múlt héten kötött megállapodást az Egyesült Államokkal a le­szerelt atomrakéták nagy finomságú urániumának el­adásáról, amely 12 milliárd dolláros üzletet jelent. A szétbontandó nukleáris rob­banófejek között vannak olyan taktikai atomfegyve­rek is, amelyeket két éve Fehéroroszország adott át Oroszországnak. - Minsz- ket félmilliárd dollár illeti meg a bevételből - idézte a Reuter Cepkalót. Nyitott kapuk Japánba A Japán kormány meg­nyitja az állami megrende­lések piacát a külföldi vál­lalkozók előtt. Erről döntött a tokiói kormány „Japán társadalom és gazdaság szerkezetére döntő hatást gyakorló” akcióprogramról, ahogyan a döntést Hoszo- kava Morihiro kormányfő minősítette. Ez idáig csak felkért, ki­jelölt cégek, jobbára csak japán társaságok vehettek részt a versenytárgyaláso­kon. Az Egyesült Államok több ízben fenyetőzött az­zal, hogy gazdasági szank­ciókat rendel el Japán ellen, ha az nem változtat a kül­földi cégeket diszkrimináló versenytárgyalási rendsze­rén. Privatizációs helyzetkép Tplpfnnknnyv és Hitelért és kárpótlási jegyért vásárolnak jogszabályok CD-n Az elmúlt év adatai szerint a privatizálandó állami vagyon utáni érdeklődés a külföldi befektetők esetében csökken. Ez részben a kínálat összetételéből, valamint az állami vagyon le­értékelődéséből származtatható, hiszen egyre kevesebb a jöve­delmező vállalkozás. A belföldi vásárlóerő térnyerését a hitelért és a kárpótlási jegyért történő vásárlás testesíti meg. Ez utóbbi folyamatot erősíti a KRP-program is, melybe megyénkből is so­kan bekapcsolódhatnak. Az Állami Vagyonügynök­ség 1993 első tíz hónapjában 407 állami vállalat átalakulását fogadta el, és ezzel együtt 1990 márciusától 1993. október vé­géig 1034 állami vállalat korlá­tolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakulását hagyta jóvá. Az ÁVÜ nyilvántartásában 1993. október 31-én 205 állami vállalat szerepelt, amelyeket a privatizációs törvény értelmé­ben 1993. december végéig gazdasági társasággá kell alakí­Az ÁVÜ-nek az állami va­gyon értékesítéséből származó bevétele 1993. évben 77,9 mil­liárd forintot tett ki, míg a ki­adás ezt meghaladta, s össze­sen 79,12 milliárda rúgott. Tavaly az állami vagyon ma­gánkézbe adása lassult, a pénz­bevételek lényegesen elmarad­nak az előző évitől. Ehhez hoz­zájárult az állami vagyon fo­lyamatos leértékelődése, a kíná­lat összetételében a jövedel­mező és perspektivikus vállal­kozások arányának csökkenése, igénybevételére van szükségük. Az említett tulajdonosi kör tér­nyerését jól tükrözi, hogy a hitel igénybevételével történt értéke­sítésekből származó bevétel 1993-ban az előző évinek már csaknem két és félszerese volt. A kormány október végén el­fogadta a Kisbefektetői Rész­vényvásárlási Program (KRP) megvalósítási tarvét. A program két részből, a részletfizetési és kárpótoltak befektetéseit támo­gató alrendszerekből áll. A részletfizetési alrendszer célja kedvezményes részvényvásár­lás, amelyre jogosult minden 18. életévét betöltött, Ma­gyarországon állandó lakó­hellyel rendelkező magyar ál­lampolgár. Minden résztvevő 100 ezer forintos részvényvá­sárlási keretet kap. A KRP-ke- ret terhére megszerzett állami Az állami vagyon értékesítéséből származó bevétel megoszlása 1992. év 1993. év Index, % Megnevezés milliárd forint megoszlás (%) megoszlás (%) 1993.év forint 1992. év Készpénzben Devizáért 41,0 58,7 25,5 32,7 62,2 Forintért 17,5 25,1 17,7 22,7 101,1 Hitelben 9,1 13,0 21,7 27,9 238,4 Kárpótlási jegyért 2,2 3,2 13,0 16,7 590,9 Összesen 69,8 100,0 77,9 100,0 111,6 tani. A vállalatokon kívül az ÁVÜ portfoliójában szereplő értékesítendő (nem vagy csak részben eladott) gazdasági tár­saságok száma október végén 837 volt. Ebben az időpontban az általa nyilvántartott vagyon értéke mintegy 801,5 milliárd forintot tett ki, amelynek 15 százaléka a volt vállalatokban, 83 százaléka a társaságokban, és 2 százaléka volt a cégektől elvont értékesítendő vagyon. Az ÁVÜ a teljes tulajdoni jo­got 1993. október végéig 276 társaság esetében értékesítette. Az ÁVÜ-höz tartozó társaságok tulajdonosi szerkezetében 1993. október végén az ÁVÜ 70,7 százalékos, az önkormányzatok 6,1 százalékos, a magyar befek­tetők (amelyek között állami tu­lajdonban lévő cégek, intézmé­nyek is szerepelnek) 13, a kül­földiek pedig 10,2 százalékos részesedéssel rendelkeztek. a még privatizálandó cégek sú­lyosbodó gazdasági, pénzügyi problémái, valamint a kárpót­lási jegy ellenében történő érté­kesítés térnyerése. A legszem­betűnőbb a devizáért történő el­adások értékének és részará­nyának visszaesése, ami az ÁVÜ kezelésében levő állami vagyon privatizációja iránti kül­földi érdeklődés csökkenését jelzi. Az értékesítésben egyre na­gyobb szerepet töltenek be a hazai tulajdonosok körének ki- szélesítését szolgáló kereslet- bővítő technikák és finanszíro­zási források, például a Munka- vállalói Résztulajdonosi Prog­ram (MRP), a vezetői kivásár­lás, a privatizációs lízing, az Egzisztencia-hitel. A potenciá­lis vásárlók ezekben az esetek­ben általában tőkével nem vagy csak kis mértékben rendelkez­nek, ezért a vásárláshoz hitel tulajdon maximum 5 éves, il­letve 10 féléves részlettel tör- leszthető. A részvények addig nem adhatók el, nem ruházha­tók át, amíg a törlesztés le nem zárul. A kárpótoltak befekteté­seit támogató alrendszerben fel­ajánlott nyilvános részvények megvásárlásakor az alanyi jo­gon kárpótoltak elsőbbségi ki­elégítést élveznek. A kárpótlási alrendszerben való részvétel nem zárja ki a részletfizetési al­rendszerben való részvényvá­sárlás lehetőségét. A program januárban indul, de az indításnál a kárpótlási al­rendszer elsőbbséget élvez. Az első részvényeladások várha­tóan március-májusban történ­nek meg. A részvényeladásból szár­mazó bevételt a KRP-vel kap­csolatos költségek levonása után közvetlenül az államadós­ság törlesztésére fordítják. A gazdaság kimozdult a holtpontról? A kereskedelem magánosítása befejeződött Minden év végén a követ­kező esztendőtől várunk vala­miféle javulást abban a re­ményben, hogy gazdaságunk egyszer csak kilábal a „gödör­ből”. Ebben jelentős szerepe le­het az iparnak és a kereskede­lemnek. Mi várható a következő egy-két évben? - kérdeztük La- torczai János ipari és kereske­delmi minisztertől.- 1993-ban az ipari termelés 5 százalékkal nőtt 1992-höz ké­pest, de a foglalkoztatottak száma mintegy 100 ezerrel csökkent. Minthogy azonban a munkanélküliek száma orszá­gosan csaknem 90 ezerrel lett kevesebb, ez azt jelenti, hogy az iparból kikerültek a szolgálta­tásban tudtak elhelyezkedni, ami végül is kedvezőnek mond­ható. Idén is számítok az ipar termelésének további növeke­désére.- Mit mutatnak a januári adatok?- Ez évben talán még a szo­kásos januári megtorpanás sem lesz, 1994-ben olyan kormány­zati intézkedések várhatók, amelyek növelik exportképes­ségünket. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatá­sával folytatott kutatás-fejlesz­tések eredményei végre megér­tek. most már a gyakorlatban is eredményeket hoznak.- A privatizáció következté­ben megváltozik-e iparunk szer­kezete?- Egyértelműen! A kormány azt vállalta, hogy a ciklus vé­gére a GDP 50 százalékát a ma­gánszektorból fogja megter­melni. Ezt már a tavalyi év vé­gére elértük! Egészen biztos, hogy a magántulajdonos jobb eredményeket tud elérni a ren­delkezésére álló termelőeszkö­zökkel, mint korábban az állam tette. Nagyon remélem, hogy az idén sem torpan meg a privati­záció üteme, örülnék, ha még több külföldi tőke áramlana a magyar gazdaságba. Természe­tesen a hazai vállalkozókat sem szabad kizárni a magánosítás folyamatából, a bankokban he­verő mintegy 1400 milliárd fo­rintnyi megtakarítást jó volna a gazdasági fellendülés szolgála­tába állítani.-A termelőüzemek egy részét privatizálják, a másik része az Állami Vagyonkezelő Rt. fel­ügyelete alatt marad. Hogyan érvényesítheti gazdaságfejlesz­tési elképzeléseit ilyen körülmé­nyek között a minisztérium?- Piacgazdaságban egy mi­nisztériumnak egészen más szempontokat kell érvényesíte­nie, mint egy totalitárius rend­szer keretében. Ezt a tárca idő­ben észrevette és kidolgozta a hosszú távú iparfejlesztési kon­cepciót, amelyet a kormány ta­valy el is fogadott. Megszületett az a cselekvési program is, amelynek alapján a kormány­zati munkát összehangoljuk, ki­dolgozzuk az ágazatra vonat­kozó privatizációs stratégiát. Az ÁV Rt.-re a tárca közvetlen be­folyást nem gyakorolhat, de a kormány egyetértésével érvé­nyesíthetjük akaratunkat e terü­leten is. Persze nagyon nehéz egy ilyen állami holding mű­ködtetése, hisz egyik oldalról kimondottan racionális ipari cé­lok, másik oldalról szociálpoli­tikai feszültségek, a harmadik­ról pedig a költségvetés bevételi számai szorítják.- Hol tart a kerkskedelem privatizációja, és hogyan tudták az előprivatizáció során szerzett tapasztalataikat felhasználni?- Ha egy ágazatról el lehet mondani, hogy a privatizációja befejeződött, akkor a kereske­delemről elmondhatjuk. Már 1988-ban néhány meghatározó áruházlánc gazdát cserélt, és ez sok esetben gondot is jelentett. Abban az időben a belpiaci kí­nálat eléggé visszafogott volt. Akkor hordtunk ki dollármilli- árdokat Ausztriába, hogy ház­tartási cikkeket hozzunk be, ak­kor a cégek még ragaszkodtak ahhoz, hogy külföldi árukkal töltsék meg polcaikat, mond­ván, hogy csak azok a jók és ke­lendők. Azóta változott a hely­zet, de még a kapcsolatrendsze­rükön nem tudtak vagy nem akartak változtatni, ezért a ma­gyar termékek nem olyan arányban szerepelnek a kínála­tukban, mint az egészséges volna. Ezt a nem eléggé ellen­őrzött privatizáció gyermekbe­tegségének tudom be. FEB A napokban kerül piacra a Magyar Telefonkönyv CD-le- mezen. A telefonkönyvet tartalmazó CD-lemezt, amely minden IBM kompatibilis számítógépen használható, ha rendelkezik CD-olvasóval, bérlik a megren­delők. Az 5 ezer forintos ne­gyedéves megrendelési díj fejé­ben mindig a legújabb változa­tát kapják a bérlők telefon­könyvnek. A számítógépes hozzáférés többféle keresési funkciót is lehetővé tesz, és 1994 közepétől már olyan prog­ramot is tartalmaz a CD, amely képes lesz a kijelölt telefonszám automatikus hívására. Ehhez természetesen még egy modem megvásárlása is szükséges. A Kerszöv Computernek a te­lefonkönyv a második kezde­ményezése a CD-n kezelhető adattárak terjesztésében. A vál­lalkozás a múlt évtől terjeszti az úgynevezett CD-jogtárat. Előfi­zetői között számos állami in­tézmény is megtalálható, mint például az Országgyűlés, a Mi­niszterelnöki Hivátal, illetve a minisztériumok. Ez annak kö­szönhető, hogy sok tekintetben egyedülálló szolgáltatást képe­sek biztosítani. A tenyérnyi CD-lemezen annyi adat, van, mint 60 darab 600 oldalas könyvben. A CD-n megtalálha­tók a hatályos jogszabályok, ezen belül a törvények, törvényerejű rendeletek s a nemzetközi szerződések, de az adott törvényekhez tartozó bíró­sági elvi határozatok és az Adó- és Ellenőrzési Értesítőben meg­jelent legfontosabb anyagok js egységes szerkezetben. A meg­rendelők azért is egyedülálló szolgáltatáshoz juthatnak a CD által, mivel a készítői a törvé­nyek indoklását is felveszik. Ezeket az Országgyűlés appará­tusa készíti az előterjesztések indoklása, valamint az elhang­zott fontosabb felszólalások alapján. (MTI) Közúthálózat-fejlesztés Hitelből finanszírozva Az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére a közlekedési tárca idén 46 milliárd forintot kíván fordítani - tartalmazza a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium összefoglalója a tárca 1994-es célkitűzéseiről. A tárca az összeghez 15 mil­liárd forint hitelt kíván felvenni elsősorban hazai bankoktól. A tervek szerint 23 milliárd forin­tot fordítanak fejlesztésre, 18 milliárdot üzemeltetésre, fenn­tartásra és 5 milliárd farintot-a . felvett hitel törlesztésére. Az elképzelések szerint az országos közúthálózatot kezelő közúti igazgatóságok létszámát idén tovább csökkentik, a feladato­kat hatékonyabb munkaszerve­zéssel oldják meg. A fejlesztések közül január első napjaiban megkezdődött és 95-re befejeződő Ml-es autópá­lya továbbépítése már nem az útalapot terheli, hanem a Kon­cessziós Társaságot. Az útalap­ból épül tovább az MO-ás au­tóút, melynek egyes szakaszait 1994 tavaszán helyezik forga­lomba. A tervek szerint befeje­zik a Cigánd-Dombrád Ti- sza-híd és a 83-as számú főút Ménfőcsanakot elkerülő szaka­szának építését, melyek várható 1,7 milliárd forintos költsége csak az említett 15 milliárd fo­rintos hitelfelvétellel biztosít­ható, itt csakúgy, mint a meg­kezdett koncessziós autópályák területelőkészítésének folyta­tása. Az elmaradt térségek fel­zárkóztatását elősegítő M3-as autópálya területbiztosításához idén további 3 milliárd, az iyi5-ös területbiztosításának be­fejezéséhez pedig további 500 millió forintra lesz szükség. Az M7-es autópálya terület-előké­szítése pedig Balatonszent- györgy térségéig megközelítően 2,5 milliárd forintos költséget jelent majd. (MTI) Lipcsei vásár - támogatással A lipcsei vásár Alvállalkozói)Beszállítói Piac elnevezésű kiál­lításán a magyar kis- és középvállalkozások ajánlkozhatnak Németország keleti tartományainak beszállítóiként. A kiállítás számos gazdasági kapcsolati lehetőséget rejt magában. (Új Nép­lapjanuár 21., 9. old.) A kiállítási stand díja 7500 Ft/négyzetmé- ter (min. 9 négyzetméter igényelhető), s a részvételi költségek­hez az NGKM várhatóan támogatást nyújt. A megyei Vállalko­zásfejlesztési Iroda kéri azon vállalkozók sürgős(!) jelentkezé­sét, akik e kiállításon részt kívánnak venni. Utolsó nap a mai a jelentkezésekre! További információt is az iroda ad. Tel: (56)423-134; fax: (56)423-122i cím: 5000 Szolnok, Baross u. 10-12. IV. em. ' Kamarai szakképzés A munkaerőpiac igénye szerint Minél hamarabb programot és ütemtervet kell kiépíteni arra, hogy a kamarai törvény meg­születése után a közjogi funkci­ókat ellátó gazdasági kamarák miképpen vegyék át az államtól a szakképzési feladatokat - je­lentette ki Gyarmatiné Rácz Ágnes, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkára az MGK Ok­tatási Tanácsadó Testületének ülésén. A főtitkár utalt arra, hogy a Magyar Gazdasági Kamara már 1991-ben vállalta, hogy a mun­kaadói oldal képviseletében közreműködik a szakképzés megreformálásában, hiszen a jövőben a munkaerő-piaci elvá­rásoknak jobban megfelelő ok­tatásra van szükség. Ekkor hoz­ták létre az Oktatási Tanácsadó Testületet, amelynek tagjai az elmúlt évben több alkalommal vettek részt az oktatási törvény­tervezetek véleményezésében, illetve az új szakmastruktúrát meghatározó Országos Képzési Jegyzék kialakításában. A ka­mara vezetője azonban sajnálat­tal állapította meg, hogy a szak­képzésről alkotott törvényben kevéssé jelentek meg észrevéte­leik. A törvény nagyrészt a szakminisztériumokhoz telepí­tette az egyeztetési és döntési jogot, míg az érdekképvisele­teknek a korábbi egyetértési joggal szemben csak a vélemé­nyezés maradt meg. Változást ezen a téren a gazdasági kama­rákról szóló törvény hozhat. Az érintett szakmai és területi szö­vetségeknek addigra ki kell dolgozniuk azt a programot, amelynek keretében - a forrá­sok tisztázása mellett - a kama­rák a minisztériumoktól átvesz­nek bizonyos szakképzési fel­adatokat. (MTI) Az oldalt szerkesztette: Vági E. Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom