Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-22 / 18. szám
1994. január 22., szombat 7 Hazai körkép Nyitott kapukkal ünnepelték a dandár napját M Óvodások „szállták meg” a laktanyát A Magyar Honvédség Szolnok Vegyes Szállítórepülő Dandár a tegnapi napon immár másodjára ünnepelte a „dandár napját”. Az állomány kérésére még a múlt évben megkapták az engedélyt a hagyományteremtő megemlékezésre, akkor a nyugdíjas katonákat hívták meg nosztalgiázni. Az évfordulót - amelynek Perczel Mór 1848. január 22-én Szolnokon aratott győzelmének napját választották - idén úgy ünnepelték, hogy nyílt napot rendeztek a laktanyában. Bárki bejöhetett, akit érdekelt a honvédség, és az általa használatos haditechnika. Az egész rendtezvény a nyitottság jegyében zajlott. Mint ahogyan Békési József ezredes, dandárparancsnok is hangsúlyozta, meg kell szüntetni a honvédség zárt jellegét, nyitottnak kell lennie a lakosság előtt. Lehetőséget kell adni az embereknek, hogy jobban megismerhessék a katonaságot azáltal is, hogy az érdeklődők bepillanthassanak a laktanyák belső életébe. Akár a nap mottója is lehetett az egyik katonatiszt gondolata: „nyugodtan lehet fényképezni és kérdezni, mindennek mögé is lehet menni.” Persze nem csak a honvédek munkája, hanem munkájuk eszközei, a haditechnikák is joggal tartanak számot az érdeklődésre. Nos ez utóbbiból, a kíváncsi tekintetekből tegnap délelőtt nem volt hiány. Kilenc órától folyamatosan érkeztek a reptérre a buszok, amelyek gyermekek és felnőttek sokaságát szállították. Mint megtudtuk, a legkisebbek - többek között -, a Nyúl utcai óvodából érkeztek. Valósággal csüngtek a fegyvereken, amelyekhez testközelbe is kerülhettek. A 4-5 éves „katonajelöltek” fejében bizonyára gyakran megfordult a gondolat, „de jó is a katonáknak”. Egy másik nagyobb csapat tinilányokból állt, ők mindannyian a Stella D’oro ruhaipari tanulói. Annak ellenére, hogy valamennyien férfiszabók lesznek, meglehetősen nagy érdeklődést tanúsítottak a harci gépezetek iránt. Kérdésemre azért elárulták, hogy bár igen érdekesek a puskák és pisztolyok, nekik mégis a kis- katonák tetszettek a legjobban. A nyitottság teljes volt, hiszen a gyermeksereg olyan kulcs- fontosságú helyeket is felfedezhetett, ahonnan a repülés irányítása történik. Felmehettek az irányítótoronyba, ahonnan jólképzett katonák irányítják a repülőket, helikoptereket, és ahonnan az egész repülőteret be lehet látni. Az ott dolgozók nem zavartatták magukat, a gyermekek és az újságírók ostromait jól viselve rendíthetetlenül végezték feladatukat. A sajtó képviselői régebben talán nem is álmodhattak arról, hogy valaha is ilyen helyekre eljuthatnak. Végigjárhatták az irányítótornyot, beleértve a parancsnokok irodáit, és fotózhattak a meteorológiai előrejelző szolgálat helyiségeiben, valamint a feladatok ellátásához szükséges bonyolult berendezéseket is megtekinthették. A laikusok minden szükséges információt megkaphattak, csak úgy mint az újságírók, akik Tarr Lajos őrnagy kiképző főtiszt személyében kitűnő „idegenvezetőt” kaptak. Az egyik legérdekesebb állomás talán az időjárás-előrejelző szolgálat volt. A dandár vezetési pontján működő egység olyan sajátos helyzetben van, hogy a rábízott feladatok súlya miatt csak egyetemet végzett munkatársai vannak. Fő feladatuk a repülés biztosítása. A külföldi országokból, a műholdakról érkezett információhalmaz segítségével kell maximális pontossággal meghatározniuk a várható időjárást. Ez a repülés biztosítása szempontjából rendkívül fontos. A működésükért felelős parancsnok elmondta, hogy itt olyan prognózist kell készíteni, ami biztos, „itt nincs olyan, hogy vagy bejön, vagy nem”. Ezt az állítást igazolja az a tény, hogy az utóbbi tíz évben valóban pontosak voltak az előrejelzések, így még nem kellett senkit sem a levegőből a tartalék repülőtérre irányítani. Bizonyára újdonságot jelentett nagyon sokak számára a helikopterszimulátor is. Ez ’ fontos kiképző eszköz, ami tulajdonképpen „laboratóriumi” körülmények között ugyanazt tudja, mint a valóságban egy MI-8-as helikopter. Nem csak a gép mozgását lehet imitálni, hanem a repüléskor szokásos zajokhoz is hozzászoktatja a gyakorló pilótát. A legtöbb technikán azonban erősen meglátszik a fölötte eltelt jó néhány évtized, és mint hallottuk, ez az üzem- biztonság szempontjából sem éppen kedvező. A sok mozgó alkatrész miatt ugyanis nagyon sok a meghibásodási lehetőség. A dandárparancsnok igen büszke a sorállomány elhelyezési körletére. Mint mondta, legutóbb, amikor a honvédelmi miniszter megtekintette a katonák szálláshelyét, azt „luxus körülményeknek” értékelte. Természetesen erről mindenki személyesen is meggyőződhetett. Az ejtőernyős század „luxus körlete” azonban mégsem különbözött a katonaviselt férfiak által megismert körülményektől. Emeletes vaságyak és lakattal zárható faliszekrények voltak ott is, felüdülést talán a gondosan ápolt cserepes növények látványa okozhat az ott élőknek. A nyitott laktanya látogatásának lehetősége mellett ünnepi eseményként zajlott az állománygyűlés. Munkájuk elismeréseként jutalmakat, kitüntetéseket vehettek át azok a katonák, akik tevékenységét parancsnokaik legjobbnak ítélték. Végül a dandárparancsnokság állófogadáson látta vendégül a meghívottakat. így mindenki számára hozott valamit a nap, a katonáknak gratulációt, büszkeséget, a civil látogatóknak pedig sok újdonságot, érdekes látnivalót. Horváth Győző „ .. ' Á tképzés támogatással MM Mérnökökből lesznek közgazdászok- Rálátnak a vállalkozás egészére — Megyénkben igen magas a munkanélküliek között a műszaki értelmiségiek aránya. 'A számadatok ismerete, illetve a műszakiak iránt érzett felelősség vezette a MTESZ munkatársait arra, hogy országos pályázatot nyújtsanak be az állástalan mérnökök átképzésének támogatására. Az ötletet támogatandónak találta az OKT, a Pénzügyi Számviteli Főiskola, valamint a Megyei Munkaügyi Központ illetékese. Lehetőség nyílott tehát a mérnöki diplomával rendelkező munkanélküliek számára, hogy másoddiplomás képzés keretében okleveles közgazdásszá váljanak. Pelikán Lajos, a MTESZ megyei titkára elmondta, hogy idén már be is indult a tanfolyam, melyre december 15-ig huszonhatan jelentkeztek, s tizennyolcán vállalták a diploma megszerzésének igen kemény feltételeit. A hallgatóknak naponta hat órát kell az iskolapadban ülniük, rendszeresen látogatniuk kell az előadásokat. Ha valamelyikük megbukik vagy önhibájából kilép a képzésből, köteles visszafizetni a 300 ezer forintos képzési költséget. Négy félév anyagát tíz hónap alatt sajátítják el a hallgatók, kéthavonta vizsgákkal zárják le a blokkokat, majd diplomatervet készítenek, amelyet az augusztusi államvizsgán védenek meg. Az előadók szerint a hallgatók figyelmesek, érdeklődőek, láthatóan komolyan veszik a munkát. Polgár György eredeti végzettsége szerint mérésautomatizálási üzemmérnök, ám erre a szakmára az utóbbi időben csökkent az igény.- Miért jelentkezett a tanfolyamra?- Abban bízunk, hogy a megye munkahelyei - és itt elsősorban a vállalkozásokra gondolok - fel tudják venni azt a kínálatot, amit ez a 18 mérnökből átképzett közgazdász jelent. Másrészről, mi be tudjuk tölteni az űrt a vállalkozások széles skálájában. Úgy érzem, a kisvállalkozások és a nagyobbak is igényelni fogják a többéves szakmai gyakorlattal, ám köz- gazdasági végzettséggel is rendelkező szakembereket. A törökszentmiklósi Nagy László a baromfifeldolgozó iparból az elmúlt esztendő végén jutott a munkanélküiek sorsára.- Hatalmas gondokkal küzd az agrárszféra. Mivel csökkent a termelés, nem volt már szükség a feldolgozókapacitásra. Eveken keresztül a tervgazdálkodásban megmondták, hogy mit kell termelni majd feldolgozni, a két ágazat a piacgazdaságban azonban egymástól függetlenül működik. A baromfi- feldolgozók mostanában bezárnak, szüneteltetik működésüket.- Honnan jött a gondolat, hogy műszaki értelmiségiből közgazdásszá képezted magát?- Az agrárszféra beszűkülésével egyidejűleg úgy gondoltam, más területen kellene mozognom. Terveim között szerepelt, hogy mindenképpen váltok és szerencsésen éppen ekkor jött ez a tanfolyam. Úgy gondolom, egy mérnök nem igazán lát bele a gazdasági eseményekbe, milyenek a hatások, a pénzeszközök hogyan mozognak. A célom látni ezeket a folyamatokat. Azt tartom a tanfolyam nagy előnyének, hogy a közgazdasági végzettségű mérnökök átfogják egy-egy vállalkozás szinte teljes területét. Én magam saját vállalkozásban még nem merek gondolkodni, de hosszabb távon ezt tervezem. A gyakorlatot úgy próbálom megszerezni, hogy munkát vállalok néhány évre. P. Gy- Egyre frekventál- tabb lesz ez a terület, hiszen a piacgazdaság még nem nyerte el végső formáját, változóban van minden, ám valóban a piac- gazdaság felé tartunk, s ezt a folyamatot nem lehet visszafordí- tani.- Önnek miért kellett elhagynia eredeti szakmáját? - kérdezem Csáti Pétert.- Az eredeti képzettségem szerint építőmérnök vagyok, az utóbbi években pedig lelassultak a műszaki fejlesztések. A mostanit bizonyos mértékig forradalmi állapotnak érzem, hiszen a gazdaságban a régi már, az új még nem működik. A gazdasági életben bizonyos területek háttérbe szorultak, mások, úgy mint a közgazdaság előtérbe kerültek. A munkanélküliséggel kapcsolatban egyébként azt tudom mondani, hogy ötven éven keresztül nagy hazugságban tartottak bennünket, hiszen mindenhol a világban tapasztalható ez a jelenség.-A tanfolyam elvégzése utáni időre milyen céljai vannak? Cs. P.: - Eddig nagy cégekbe tömörültek az emberek, nem lehetett belelátni más területeibe, például a mérnöknek a könyvelésbe. Most, hogy természetesen kisebb gazdasági egységek is létrejönnek, nélkülözhetetlenek lesznek az olyan szakemberek, akik átlátják a teljes egységet. A képzés célja is a potenciális vállalkozó létrehozása. Fontosnak tartom, hogy többoldalúan rálátunk a vállalkozásra. A tanfolyam előnye még egyébként, hogy a legújabb ismereteket nyújtja, és az új számviteli törvényt oktatják. Szolnok megyében ilyen még nem volt, nagyon jól egymásra találtak a támogatók, a szervezők, az oktatók és mi, a hallgatók.- Hogyan bírják a képzés intenzitását? Bende Sándor, építőgépész-mérnök: - Nagy a felelősség a MTESZ részéről a tanfolyam felvállalásával, amely referenciatanfolyam is egyben, hiszen az egyik első ilyen az országban. Nagyon sűrített az anyag, gyors az elsajátítandó ismeretek egymásutánisága. Mindenképpen teljes embert igényel. Láthatóan minden hallgató igazán el akarja végezni a tanfolyamot, mindenkiben erős a szándék. El kell mondanom azonban, hogy megfelelő családi háttér nélkül ez nem sikerülne. A napi otthoni munkából teljesen kivonjuk magunkat, hiszen az itteni tanulás után következnek az otthoni feladatok, s én például éjfélkor kerülök az ágyba. A család segítsége nélkül nem menne ez a tanfolyam, de szerencsére ez nálunk nem okozott gondot. Hatalmas tudásanyag elsajátítására vállalkoztak a hallgatók. A számvitel, a pénzügy, a jog ismereteinek elsajátítása nem kis teljesítmény a rendelkezésre álló idő alatt. A tanfolyamnak egyébként híre ment, s egyre többen jelzik igényüket egy hasonló, de levelező képzés iránt. Ha ez is megvalósul, a megye minden bizonnyal jól jár a közgazda- sági ismeretekkel rendelkező mérnökökkel, vagy másként fogalmazva, a mérnökökből lett közgazdászokkal.-abaMár Grétsy tanár úr is felfigyelt rá Olykor gyerek, máskor koravén Érdekes, fura emberke ez a Petercsák Andi Szolnokon a Varga Katalin Gimnázium 3. a osztályában. Olykor kikapcsolódásként cipőfűzőket köt, máskor oszágos nyelvművelői pályázatokon indul. Az sem zavarja, ha mondjuk a versenyt a tanároknak is kiírták. És ha már próbálkozik, általában nyer is valamilyen díjat. Mint például tette az Édes Anyanyelvűnk országos vetélkedőn. Szóbeli, írásbeli megméretések, különböző szintű döntők után bejutott az ország legjobb tíz diákja közé. Itt nem volt rangsor, mindenki ugyanazt az elismerést kapta: meglehet első, meglehet tizedik . . . Azután próbálkozott azon a pályázaton is, amikor egy újságban nyelvhelyességi hibákat kellett felfedezni. Itt a középiskolások kategóriájában második lett. Nem is olyan régen pedig a Hogyan beszél ma az ifjúság? címmel nevezett be egy nagyszabású megméretésbe. Országos levelezést folytatott Hegyeshalomtól Záhonyig tizenéves társaival a diákszavakról, kifejezésekről. Hozta, vitte a küldeményeket a posta, és végezetül Andi remek dolgozatot írt oda, ahová a tanárok közül is rengetegen pályáztak. Ízelítőként néhány zsenge belőle. Az elégtelen a diákzsargonban: karó, tök léc, fa, horog, cumi egyértelmű, szekunda (ezt ma már ritkán használják), horgony. Ha egyest kap: lehorgonyzik. Azt a tanárt, akit nem kimondottan szeretnek, a mocsok, görény jelzőkkel illetik. Ha viszont csípik: tökjó, rendes fej, jó fej, szimpi (szimpatikus), fej. A nagyon jó kiment a divatból, elfoglalta a helyét a tök poén, tök szuper, tök király. Ha meg akarja hódítani a fiú a lányt, vagy fordítva: sódéról neki. Amikor iszik valaki, erre az a kifejezés, hogy tölti a tankot; a kazánt; öli az agyát; olyan, mint a vízimalom, csak akkor megy, ha locsolják. Egy szó mint száz, a pedagógusok, diákok között a dolgozata harmadik díjas lett, és Grétsy tanár úr külön köszöntötte, mint a jutalmazottak közül a legfiatalabbat. Legutóbb is nagy fába vágta a fejszéjét. A reklámnyelvből szerkesztett egy huszonkét oldalas dolgozatot tanárnője, Mrenáné Szakálas Edit segítségével. Szerinte sok jó ötlet látható a televízióban, lapokban - rossz kiállítás, tálalás, szerkesztés közepette. Jó reklám például a Blend— a-med, szuper a Loreál-ter- mékek bemutatása, ellenpéldaként pedig a Braun-borotvák minőség, megbízhatóság, design hármasát említi. Ugyanis, ki az a ferde hajlamú néző, aki látva ezen hirdetést, lóhalálában robog a könyvespolchoz, előkotorja valahonnan az Idegen szavak szótárát, és az i betűnél felütve végre megtudhatja, hogy az ismeretlen szó formatervezést jelent. Általában 4,9-es tanuló, és ez 30 perctől kezdve napi két óra hajtást jelenthet. Égyébként nyelvészettel szeretne foglalkozni, és az ELTE magyar-német szakára készül. Hobbija az olvasás, naplóírás, álmodozás, csokievés, meg a zongorázás. Ami nem mellékes, a hajának a hossza meghaladta a fél métert. A lírtakhoz már csak merő kiegészítésképpen fűzöm hozzá, hogy tenyérből jósolni is szokott. Nem mondtam az elején, hogy fura - érdekes emberke ez a Petercsák Andi a Vargából? D.Sz.M.