Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-21 / 17. szám

1994. január 21., péntek Hazai tükör 3 In memóriám Pávai Vájná Ferenc A hazai hévízkutatás atyja har­minc évvel ezelőtt, egy hideg téli napon, méltatlanul mellőzve, ma­gára hagyatva hunyt el. A kandidátus geológus Olasz­országban és Angliában tanult, nevéhez fűződik a kőolajkutatás mellett a hajdúszoboszlói, debre­ceni, karcagi, szegedi és szolnoki hévizek feltárása, de jelentős kuta­tásokat folytatott a Dunántúlon is. Fáradhatatlan elhivatottsága egy ízben Szolnokra is elszólí­totta. Tóth Tamás polgármester­sége alatt, a ’20-as években végez­ték a Tisza-parton a feltárómunká­latokat, Pávai Vájná Ferenc irá­nyításával. A hévíz, amely ma is a fürdőt táplálja és a szabad kútból kicsorog, az ő munkáját dicséri. Az eredeti fúrás, a 950 méter mély alapkút a halas leányszobor he­lyén van, a korabeli felvételek a szálló aulájában megjelenítik a munkálatok egyes folyamatait. A szolnokiak közül nagyon so­kan kannával „zarándokolnak” el a meleg gyógyvízhez, egyesek ebből főzik a vasárnapi húslevest is, a kút áldásos vizét dicséri a for­rás mellett egy emléktábla, mely­nek szövegét Kaposvári Gyula nyugalmazott múzeumigazgató írta. Pávai Vájná Ferenc életének utolsó napjai nyomorban teltek, bár többször fordult levélben az akkori döntéshozókhoz, enyhítsék sorsának nehézségeit, erre érdem­ben akkor sem került sor, amikor a Magyar Nemzet, a sajtó kiállt mel­lette. Harminc év után, a szolno­kiak esetleg utcaelnevezéssel is tiszteleghetnének hazánk nagy hévízkutatója előtt. „A világ legtermészetesebb dolga, hogy ha valakinek megígérnek valamit és visszavonják, el van keseredve” Kategorikusan az F kategóriáról Derült égből villámcsapás­ként érte - miközben a papíron már megtörtént átsorolások csörgő forintjait várták - a pe­dagógusokat az F, vagyis a legmagasabb fizetési kategóri­ára való jogosultság beszűkí- tése. Szolnoki iskolaigazgatók elhamarkodottnak, fércmun­kának tekintik a rendelkezést, amely tovább rontja a tantestü­letek hangulatát. A művelődési minisztériumban Szilágyiné dr. Szemkeő Judit megbízott helyettes államtitkárral beszél­gettünk tegnap az oktatásügy újabb „helyzetéről”.- Olyan vélemény is elhang­zott az egyik iskolaigazgató ré­széről, hogy semmiféle érdek- egyeztetés nem történt a pe­dagógusokkal a rendelet beve­zetése előtt, amit két kormány- párti képviselő vitt a parla­ment elé.- Képviselők módosító in­dítványt mindenféle egyeztetés nélkül beadhatnak a parla­mentben, ugyanez vonatkozik a minisztériumokra is. Termé­szetesen tudtunk erről a módo­sító indítványról, ahogyan a szakszervezetek is véleményt mondtak róla, de ez semmiféle érdekegyeztetési mechaniz­musba nem tartozik bele. Iga­zából azzal a tárcával célszerű egyeztetni, amelybe a törvény- alkotás tartozik, jelen esetben a Munkaügyi Minisztériummal.- Az ön véleménye szerint indokolt volt ez a rendelkezés?- Mióta a közalkalmazotti Tegnap óta fogadja Szolnokon az Abonyi úti MOL-benzinkút autómosója a gépkocsikat. A két éve húzódó beruházás a villamos hálózat kis kapacitása miatt akadozott. törvényt meghozták, ugyan­azok a feszültségek tapasztal­hatók, hiszen maga a törvény osztja meg a padagógusokat, nem a módosítások, rendele­tek. A szakszervezetek egye­tértésével létrehozott törvény feltétlenül munkáltatói jogokat vesz el. A kiemelés lehetősége is nehezebb, de a be nem eme­lést kifejezetten tiltja. Mióta a közalkalmazotti törvény beso­rolásai szóba kerültek, a prob­lémák folyamatosan jelentkez­nek. Az F kategóriánál nem gondoltak a törvényalkotók a pedagógusok szerteágazó ké­pesítéseire. A posztgraduális végzettség sincs pontosan de­finiálva, míg sokan a másod- diplomával problémáztak. Mi­vel az igazgatók is bizonytala­nok voltak, igen sok kollégát besoroltak az F kategóriába. Volt, ahol a tantestület 60-70 százaléka került ide, ami egy­szerűen pénzügyileg fedezhe­tetlen.- Azt is beszélik városunk­ban, hogy miután nem sikerült a kormánynak '95-re kitolni az új közalkalmazotti átsorolások bevezetését, ezzel a visszami­nősítéssel törekednek költség­megtakarításra. Az F kategó­riák bértöbblete az önkor­mányzatot terheli?- Ez a bizonyos méltányos- sági F kategória bevezetése igen. A mi közalkalmazotti törvényünk teljesen eltér a többi országban érvényben lé­vőtől, ahol központilag előír­ják a kategóriákat, és nincs méltányosság. Az egész közal­kalmazotti törvény legnagyobb problémájú fejezete a költség- vetési része. A fenntartó ön- kormányzat tudja megmon­dani, hogy van-e fedezete az F kategóriának vagy nincs. Az igazgató kétségkívül nehéz helyzetben van, hiszen alulról korlátozták a béreket, s a fenn­tartó joga az iskolai költségve­tés felső határát megszabni, éppen az iskola működése ér­dekében. Az igazgatónak egyeztetni kell a béreket a fenntartóval, nem adtuk meg azt a jogot, hogy eldöntse, X-nek, Y-nak jár-e az F kate­gória. Ez nagyon szerteágazó dolog. A pedagógusok pilla­natnyi előnye az iskolával szembefordíthatja a helyi la­kosságot.- Amikor ezt az F-rendeletet ezzel a méltányossági kitétellel önök elfogadták, számoltak-e azzal, hogy egymással birkóz­nak majd az önkormányzatok és az igazgatók?- Fel kellett vállalnunk. El’ kell dönteni, kihez tartoznak az iskolák és kihez a pedagógu­sok. Ez az alapkérdés. Ha az önkormányzathoz tartoznak, akkor a döntések ódiumát is vállalni kell, az önkormányzat és a pedagógusok konfrontáci­ója mindig is meglesz. Ha nem tudják vállalni, ki kell mondani a központi költségvetést, ami munkáltatói sérelmekkel jár.- Jogosnak érzi-e a pedagó­gusok zúgolódását?- Persze. A világ legtermé­szetesebb dolga, ha valakinek megígérnek valamit és vissza­vonják, el van keseredve. Ugyanolyan feszítő gondok vannak kormányzati szinten, mint az önkormányzatoknál, csak az egyik adósság több száz millióban, a másik milli- árdokban fejezhető ki. Az új finanszírozási rend kialakítása, annak eldöntése, hogy kié az elsődleges felelősség a bérek­nél, és ez mit jelent, folyamat­ban van. Simon Cs. József A kispesti önkormányzat a pedagógusokért AHS Síi- HHui i A kispesti önkormányzat e heti ülésén a képviselő-testület egyhangúlag elfogadta azt az előterjesztést, amelynek alapján a kerületben mind a 146, koráb­ban az F kategóriába sorolt pe­dagógus megtarthatja besorolá­sát kiemelkedő munkája miatt. Az ehhez szükséges anyagi ter­heket a testület magára vállalta. Lévay Levente polgármester az MTI-t tájékoztatta arról is, hogy a testület elutasít minden olyan visszasorolást, amely hátrányos lehet a pedagógusok számára. Egyúttal úgy vélte, hogy példa értékű döntésüket más önkor­mányzatok is követik, s ezáltal a kiemelkedő munkát végző pe­dagógusokat továbbra is meg­becsülik majd országszerte. (MTI) „Akinek vaj van a fején, ne menjen a napra” Pereskedés, vádaskodás az elnöki szék körül Január 14-én megjelent la­punkban egy cikk „A szervezet törvénytelen, de hová lett a génz?” címmel, amely az Új Érdekvédelmi Cigányszövet­ségben dúló vitákkal foglalko­zott, a Horváth Aladár által be­mutatott dokumentumok és a vele folytatott beszélgetés alap­ján. A „hallgattassák meg a má­sik fél is” elve alapján ezúttal a szövetség vezetőségének állás­pontját közöljük az elhangzot­takkal és a szervezetben folyó vitákkal kapcsolatban. A szövetség vezetőségének véleménye szerint az ellentétek és viták Horváth Aladár vissza­élései miatt alakultak ki. Ezért vált szükségessé 1992. júniusá­ban a közgyűlés összehívása, melyről térti vevényes levélben értesítették. Az alapszabály sze­rint a közgyűlés összehívásáról a szövetség elnöke gondosko­dik, tehát nem egyszemélyi jog ezt megtenni. Az elnököt akadá­lyoztatása esetén - szintén az alapszabály értelmében - a tit­kár helyettesíti. Horváth Aladár „akadályoztatva” volt. Nem állt érdekében egy olyan közgyűlés összehívása és az azon való részvétel, mely az ő működésé­vel, munkájával kapcsolatos észrevételeket volt hivatva megvitatni. A volt elnök arra is hivatkozik, hogy az eredeti szervezetnek csak néhány ala­pító tagja volt jelen, ezért „puccsnak” minősíti a gyűlést, amit bírósági beadványában is megfogalmazott. A közgyűlés őt leváltotta, he­lyette Piroska Zoltánt válasz­totta meg elnöknek. Mindezeket a Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Bíróságnak hivatalosan je­lezték. 1992 nyarán megkapták a bíróság jóváhagyását, így a bejegyzői végzés birtokában, il­letve az időközben lefolytatott törvényességi vizsgálat szá­mukra kedvező megállapításai alapján törvényesen működtek. Arról, hogy „törvénytelen” volt a választott elnök szemé­lye, a szervezet vezetősége a Legfelsőbb Bíróság 1993. no­vemberi határozatából értesült. Ez ellen december 6-án felleb­bezéssel éltek, tehát az ügy még folyamatban van. A leváltott elnök, aki több­ször is összeütközésbe került már a törvénnyel - mindezeket, mint mondták, dokumentumok­kal tudják bizonyítani - 1992. július 18-án nem a szövetség közgyűlését hívta össze. A meghívó tanúsága szerint Kar­cagon, a cigánypárt gyűlésére került sor. Horváth Aladár - mi­vel a cigánypárt időközben megszűnt - ezt a más városban megtartott gyűlést próbálja utó­lag az Új Érdekvédelmi Ci­gányszövetség közgyűléseként beállítani. A Legfelsőbb Bíró­ság észrevételezte, hogy ezen közgyűlés eredeti jegyzőköny­vét és a jelenléti ívet mindeddig nem csatolta be. A szövetség vezetői - és a 23 tagszervezet háromezer fős tag­sága, akik közül háromszázan a túrkevei vezetőségű szövetség tagjai - legsérelmesebbnek a ’’hová lett a pénz?” kérdést tart­ják. A parlament által részükre megszavazott és kiutalt 1 millió 270 ezer forintból a szövetség tagszervezeteinek érdekvédelmi tevékenységét és identitásmeg­őrző programjait finanszíroz­ták. A Számvevőszéknek tartoz­na!«1'elszámolással, ezt minden évben meg is teszik. Sem Hor­váth Aladárnak, sem más kívül­álló személynek elszámolási joggal nem tartoznak. Mint el­mondták, az APEH által hitele­sített naplófőkönyvbe - szak­ember által - naprakész könyve­lést vezetnek. Amíg fellebbezé­sükre az a válasz nem érkezik, hogy Horváth Aladár - akit ép­pen a szövetség részére kiutalt pénzekkel kapcsolatos vissza­élések miatt váltottak le tisztsé­géről - mégis vezetője szerveze­tüknek, azt nem kérheti számon tőlük. Annál inkább nem, mert nem egészen egyéves elnökös- ködése után Horváth Aladár sem a szövetség pénzével, sem bélyegzőjével mind ez idáig nem számolt el. Mivel ezt több­szöri hivatalos felszólításra sem tette meg, a Mezőtúri Bíróságon feljelentéssel éltek. Az Új Érdekvédelmi Cigány­szövetség az elnök személye körüli viták ellenére is eredmé­nyesen, a cigány lakosság ér­dekvédelmét szem előtt tartva szeretne működni. A vezetőség tagjai hangsú­lyozták, hogy mivel közelednek a választások, a szövetség most dolgozza ki a kisebbségi ön- kormányzati választásokkal kapcsolatos programját. Nem­csak Túrkevén, hanem a többi tagszervezeti településen is. Vé­leményük szerint a vádaskodá­sok, a belső viták csak tovább élezik az ellentéteket. Ennek kárát elsősorban a cigány lakos­ság és nem a vezetőik fogják érezni. Czikkely Anna Japán önkéntesek Magyarországon A Japán Külföldi Önkéntes Szolgálat Magyarországra ér­kezett új önkénteseinek tisztele­tére tegnap fogadást adott a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium. A felsőoktatási in­tézményekben és középisko­lákban dolgozók a számítás- technika, az informatika, a kör­nyezetvédelem, az állatgyógyá­szat, a sport és a japán nyelv ta­nításban nyújtanak segítséget. Látlelet IBIM A kultúra szabadsága Nyugtalan állapotok között élünk, s akik a kultúra teremtői vagy közvetítői, azok is egyre reménytelenebb helyzetben érzik magukat. Még akkor is, ha a kultúra eddig kivívott szabadsága elvileg nem a pesszimizmust erősíti, hanem - mondjuk - az új- raépítkezést. Mert az államszocializmus ideológiai kötöttségei vitathatatlanul megszűntek, s irányelvek sincsenek, melyekhez - meggyőződésből vagy anélkül - igazodni kellene. így bizta­tóan világosnak kellene lennie mindennek, olyan könnyűnek és átlátszónak, akár egy szélcsendes nap. Csak éppen a könnyed­ség hiányzik azokból is, akik értékeket teremtenek (nem feltét­lenül művészként), s azokból is, akik értékeket akarnak közvetí­teni. A görcsös önbizonyítás kényszere szinte mindent szétzilál, s ugyanígy a görcsös ellenőrzésé is. Ha írókat lehet azért haza­árulóknak nevezni, mert szembekerülnek a jelenlegi politikai kurzus bizonyos intézkedésivel, s ha - az ellenkező póluson - közművelődési intézmények kényszerülnek arra, hogy ócskás- boltként tartsák el magukat, ezekben a jelenségekben minden­képp zavarba ejtő ellentmondás rejlik. Kivált azért is, mert a felelősség határai az utóbbi jelenség esetében is nehezen határozhatók meg. Az éhbért adó önkor­mányzat a felelős vagy az éhbérért dolgozó népművelő? Mást jelent a piacelvűség áhított ábrándja, s megint mást a valóságos gyakorlat. Nem szólva arról, hogy a szemfényvesztések a szel­lemi értékek világától a legidegenebbek. Mindazonáltal az is nyilvánvaló, hogy a haszonelvű szí nléletmód idáig csupán lát­szateredményeket hozott. Mert legfeljebb kulturális bóvlik, s nem értékek között lehet turkálni. A kereslet és a kínálat törvé­nye - szemben a használati tárgyakkal - a kultúrában egysze­rűen nem működik. Példa erre a fogyasztói társadalom, ahol mégiscsak a mecenatúra, illetve a polgári önzetlenség segíti a kultúra fennmaradását. Jóllehet mára az állami gyámkodás megszűnt, s a kultúra kiszabadult az államszocializmus - leg­alábbis az utolsó másfél évtizedben - nem túlságosan szűkre szabott kalodájából, mégis inkább a válságjelenségekkel talál­kozhatunk. Egyidejűleg egy olyan felfogás térhódításával, mely a meglévő kulturális értékek készletéből hol az egyiket, hol a másikat emeli ki, s teszi meg zajos tetszésnyilvánítások közép­pontjává. Nemzeti, keresztény, humanista értékek ápolása és terjesz­tése válik követendővé, miközben - akarva-akaratlanul - kizáró­lagosságot is kap az ezt tápláló ideológia. Önmagában persze ez még nem lenne baj, ha legalább történeti távlatú nagyvonalúság társulna hozzá. Ám a művelődés forrásai - megfizethetőségük okán is - végzetesen beszűkültek, s a kulturális intézmények nagy része végveszélybe került. Ezért korántsem csodálkozha­tunk azon, hogy a kultúra szabadságát az állampolgárok több­sége nem érzékeli. Mert legfeljebb afféle félbelátás hitetheti el, hogy az államtalanított kultúra egy az egyben hatással van a létviszonyokra. Többek között a haszonelvű szemléletmód ter­jedése miatt sem. A jelenlegi állapotok igencsak hasonlítanak a beteg mozdulataihoz, aki nyugtalanul változtatgatja fekvő hely­zetét, miközben a bénulás - mely ágyhoz szegezi - feltartóztat­hatatlanul halad előre. Ám mivel a kultúra szabadsága nélkül minduntalan az értelmes emberi élet kerül veszélybe, legalább abban kellene bíznunk, hogy a szépség és a jóság is abból ered, amit az emberek hisznek, s nem abból, amit tudnak. A hit vi­szont mindig tudással párosult, még ha csak képzelt tudással is, varázslatos létrejöttének évezredei óta. Kerékgyártó T. István Kiállítás »■»»l—i Díszmadarak Abonyban Január 22-23-án rendezi meg 16. alkalommal az abonyi Ga­lamb- és Kisállattenyésztők Egyesülete a díszmadár- és díszbaromfi-kiállítást a Petőfi Művelődési Házban. Idén mint­egy 350 díszmadár várja a zsű­rit s a látogatókat a közeli me­gyékből, de elsősorban Szol­nok, Karcag, Jászberény vidé­kéről, Bács-Kiskun megyéből. Az Abonyi Galamb- és Kisál­lattenyésztők Egyesülete 1978-ban alakult. Jelenleg 23 tagot számlál. Az országosan is elismert egyesületnek kevés támogatója van. Korábban az Új Világ Termelőszövetkezet szponzorálta, de ma már csak a művelődési ház segítségére számíthat. Pedig nem olcsó mu­latság ez a hobbi, az évenkénti kiállítások megrendezése sem. Az abonyi egyesület elnöke Petrezselyem Sándor, titkára Krupincza István. Kesernyés szájízzel mondta a titkár, hogy sok gonddal küszködnek, keve­sen vannak. Félő, az immár ha­gyományos kiállítást sem tudják megrendezni minden évben. A szakzsűri 5 féle szempont szerint értékel. Lesz fajgyőztes galamb, kiváló minőségű ma­dár. Az idősebbek tenyésztői el­ismerést kapnak. A színgyőztes galambok gazdái mellett tiszte­letdíjakkal is értékelik a figye­lemre méltó díszgalambokat. A díjkiosztás január 23-án, vasárnap 14 órakor lesz az abo­nyi művelődési házban, -b. zs.­ELADTAK A NEFAG-TELEPET. A Magor Kft. megvásárolta a tiszafüredi Nefag-tele- pet, így megoldódott mezőgazdasági gépeiknek tárolása és karbantartása. Ezeket eddig a Kemény-kastély udvarán helyezték el. Most már jó körülmények között tud­nak készülni a tavaszi szezonra, és ami nem utolsó dolog, néhány új munkahelyet is teremtettek. (Fotó: Mészáros)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom