Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-18 / 14. szám

1994. január 18., kedd Hazai tükör VENDÉGLÁTÓ-IPARI BERENDEZÉSEK - IRODABÚTOROK. A Fémfeldolgozó Ipari és Kereskedelmi Szövetkezet mezőtúri gyáregysége immár 33 éve üzemel. Az rt.-nek jelenleg 260 dolgozója és 270-300 milliós forgalma van. Alaptevékenységük megvál­tozott, korábban elsősorban vendéglátó és ügyviteli berendezéseket gyártottak, és a volt szocialista országokra épült az értékesítés. Ma már Németország az első számú vásárló, évente 3,5-4 millió márkát forgalmaznak. Az rt. belföldi értékesítése kétirá­nyú. Elsősorban a kezdő vendéglátósokat ellátni olcsó berendezésekkel (bárpultok­kal, kávézó-, sütő-főző berendezések). Képeinken a grillező- és tároló-, valamint az új, olcsó irodabútor-család prototípusainak szerelése látható. - nzs ­Az ezredik vendég gyermek a határon túlról Ünnepélyesen fogadják az ezredik határon túlról érkező vendég gyermeket szerdán a Nyugati pályaudvar Ceg­lédi-termében. Az akciót két évvel ezelőtt indította el a Szent István Alapítvány, amely a Be­regszászért Alapítvánnyal és más szervezetekkel közösen az­óta egész gyermeksereget látott vendégül Erdélyből és Kárpátal­járól. A kis vendégeket önként jelentkezett családoknál helyez­ték el, és gondoskodtak itt-tar- tózkodásuk kellemessé tételé­ről. A szerdán érkező busz 48 gyermeket hoz Kárpátaljáról, köztük az ezrediket. A gyerme­kek számára műsort adnak, és megajándékozzák őket. (MTI) A belügyminiszter szerint Bővíteni kell a megyék jogkörét \/Közalkalmazottak, köztisztviselők kongresszusáról Új névvel, elfogadott állásfoglalással- Alapjában véve bevált a te­lepülési önkormányzatokra épülő, négy évvel ezelőtt szinte a semmiből létrehozott önkor­mányzati törvény. A tapasztala­tok birtokában szükségesnek vélt módosítások műhelymun­kálatai már javában zajlanak a belügyi tárcánál, hogy az új par­lamenti ciklusra előkészítsék a változtatásokat - nyilatkozta az MTI-nek Kónya Imre belügymi­niszter. Bővítésre szorul például a megyék jogköre, csakúgy, mint a köztársasági megbízottak hatásköre is. Kónya Imre szerint a köz- tisztviselői és a közalkalmazotti törvény megalkotásával - az önkormányzati törvényhez ha­sonlóan - nagy veszélyt vállalt magára a parlament, mivel olyan jogokat előlegezett meg, amelyek feltételei (például a közalkalmazottak bére) csak nagyon nehezen tarthatók be. Egy szakszervezeti vezető ki­jelentésére reagálva, mely sze­rint a kormány bérkérdésben szándékosan össze akarja ug­rasztani egymással a köztisztvi­selőket és a közalkalmazottakat, Kónya Imre úgy vélte, mindez nem több. mint tetszetős feltéte­lezés. Az kétségtelen, hogy a köztisztviselők nincsenek túlfi­zetve, s a miniszter mindent el­követ azért, hogy javítson bére­zésükön. A korábbi rendszer időszakához képest azonban óriási eredménynek tartja, hogy a személyi szimpátia helyett ma már világos, bár sokak által me­revnek mondott korlátok szab­ják meg a köztisztviselők bérét. Nemrég a választásokat érintő ellentmondásos helyzet jött létre azáltal, hogy a köztár­sasági megbízotti hivataloktól a főjegyzők, jegyzők hatáskörébe került a választási munkacso­portok vezetése. A belügymi­niszter szerint mindez nem za­varja majd a választások lebo­nyolítását. Kónya Imre ezzel összefüggésben rámutatott: a végrehajtási rendeletekkel úgy kell majd szabályozni ezt a kér­dést, hogy elkerüljék a valódi el­lentmondást. (MTI) Január 15-én tartotta IV. kongresszusát a Közalkalma­zottak Szakszervezete, amely­nek első napirendi pontján a szervezet új nevét fogadták el. Az új név: Magyar Köztisztvi­selők és Közalkalmazottak Szakszervezete már jelzi, hogy a szakszervezet kétharmada köztisztviselőkből áll. A szak- szervezet Jász-Nagykun-Szol- nok megyei szövetségének ügyvezető titkára, a szakszerve­zet alelnöke, Boros Petemé képviselte megyénket egy nyolcfős delegáció élén a kong­resszuson. Ő foglalta össze, mi­lyen tapasztalatokat szereztek, milyen eredményeket értek el.-A 110 küldöttből 104-en je­lentek meg, így határozatképes volt a kongresszus. Napirenden á'névváltóztátás és az állásfog-' lalás előterjesztése szerépeit. Örömmel mondhatom, hogy az állásfoglalásunkat messzeme­nőkig elfogadták. Dr. Verebély Imre, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára kü­lön kiemelte hozzászólásában a pártsemlegességre vonatkozó részt. (A „hagyományokkal” el­lentétben egyébként az állam­titkár nem hagyta el a kongresz- szust beszéde befejeztével, ha­nem végig részt vett rajta.) Külön kiemelést érdemel az állásfoglalástervezet A1 foko­zatra vonatkozó része, melyet szintén megerősített a kong­resszus. (A szakszervezet kez­deményezi annak törvényes ga­rantálását, hogy a közalkalma­zottak bértáblájának kezdő - A1 - fokozata nem lehet alacso­nyabb a mindenkori országos minimálbérnél. Az A1 fokozat jelenleg 8 ezer, a minimálbér pedig 9 ezer forint.) A Heves megyei delegáció egy tagja fel­szólította a kongresszust, hogy tiltakozzanak a nők nyugdíjkor­határának felemelése ellen, amelyet egyhangúlag elfogad­tunk. Összefoglalásként azt mondhatnám el, hogy a kong­resszus - új nevünkön az első - igen eredményes volt, minden megjelent pozitívan állt elkép­zeléseinkhez. A kisgazdaságok támogatása kormányzati feladat Akinek földje van, még nem vállalkozó Alig több mint egy hete Szolnokon tartotta tisztújító közgyűlését a Gazdakörök Or­szágos Szövetsége, ahol a föld­művelésügyi tárca teljes veze­tése részt vett. Dr. Medgyasszay Lászlótól, FM-államtitkártól az után érdeklődtünk, hogy ez po­litikai demonstrációként is fel­foghat ó-e. Az államtitkár kifejtette, hogy a minisztérium vezetése a mezőgazdaságot érintő bármi­lyen tanácskozásra elmegy, ha Dr. Raskó György: Akinek földje van, még nem biztos, hogy vállalkozó időben egyeztetik a rendez­vényt. Dr. Raskó György köz- igazgatási államtitkár azonban hozzátette, hogy az átalakuló mezőgazdaságunkban fontos szerepet szánnak a gazdakörök­nek, hiszen véleménye szerint sajnos aki földet kap vagy föld­höz jutott, még nem biztos, hogy beválik vállalkozónak. A minisztérium ezért mint laza szervezet legszerencsésebbnek a gazdakörök működésének tá­mogatását tartja. Medgyasszay László kérdé­sünkre, miszerint az agrárértel­miség feladata mi lesz a mező- gazdaság szerkezeti átalakulása után, elmondta, hogy az agrárér­telmiség helyzete csakugyan nem irigylésre méltó, főleg az „öreg” és az újonnan végzett mérnökökről van szó. A közbe­eső korosztály, mivel szakér­telmük már átfogóbb, ezenkívül beszélnek nyelveket, értik a számítástechnikát, ezért nagy hányadukat felszívja a bizto­sító- és a bankszakma. A terme­lésből kiszorult többi agrár szakemberre is szükség van, fő­leg a falugazdász-hálózat kiépí­tésekor. Ha ehhez hozzávesz- szük, hogy a gazdakörök saját szaktanácsadó szolgálatukat is kiépíthetik, amelyre szükség van, megállapítható, hogy a magyar faluban helye van a ta­nult emberfőknek. Itt jegyeztem meg az állam­titkárnak, hogy annak ellenére, hogy a kormányzat központi pénzekből finanszírozza a pol­gármesteri hivatalok kiadásait, a települések közgyűlései nem alkalmaznak agrármérnököket arra, hogy a „Jani bácsik” és „Kató nénik” ügyes-bajos dol­gait elintézzék, amelynek nagy része űrlapok kitöltése, támoga­tásigénylés, aszálykár-vissza­igénylés, tehát olyan tevékeny­ség, amely jog- és pénzügyi is­mereteket feltételez. Megyénk 75 településéből mindössze 32-ben éltek a polgármesterek, hogy ezt a státust betöltsék. Az államtitkár ezt érthetet­lennek tartja, hiszen a falu kö­zösségi élete is függ az ott élők közérzetén, s ebben nagy segít­séget nyújthat ügyes-bajos dol­gaik intézésével megbízott ve­zető tevékenysége, de a terme­lőket szintén segítheti a gazda­körök szaktanácsadó hálózatá­nak kiépítése is, amely kiadások 60 százalékát szintén biztosítja a tárca. Az átalakuló mezőgazdasá­gunk napi gondja a kisgazdasá­gok támogatása. Erről érdek­lődve Raskó György államtit­kárral megemlítette, hogy a gazdaköröket azért támogatja talán ilyen demonstratíven is a tárca, mert az az érdekünk, hogy az egyéni vállalkozó érde­keit fölvállalókat erősítsük meg, és erre alkalmas a gazdaköri mozgalom kiterebélyesedése.- A gazdakörök országos há­lózatának létrejöttekor könnyí­tett körülmények között gazdál­Keddi jegyzet fa A halálunk után Én ezt nem fogom csinálni, ez így kibírhatatlan és olyan, mint egy cirkusz - mondja feldúltan ismerősöm. Amikor tuda­kolom felháborodása okát, kiderül, hogy temetésen járt, az ka­varta föl annyira. De nem maga a gyász, a szeretett ember el­vesztése, hanem az a „körítés”, amivel ez jár ... Nem értem a gyászolókat. . . nem és nem ... - rázza fejét. - Én mindig úgy gondoltam - fűzi tovább -, hogy ha az ember el­veszti a hozzátartozóját, akkor az nagyon nagy fájdalom. Ak­kora fájdalom, amely meggátolja az illetőt még a hétköznapi tennivalók elvégzésében is. Emlékszel? - fordul hozzám. - Amikor gyerekek voltunk, még a háztól vitték a temetőbe a ha­lottat. És ha meghalt valaki, amíg el nem temettük, még a tük­röket is letakarták fekete kendővel, hogy még a tükörbe se néz­zen senki. Ma meg? - keseredik tovább ismerősöm. - Egy te­metés kész parádé. Már a koszorúnál kezdődik: ki visz nagyob­bat, szebbet? Aztán a koszorúkkal teleaggatott sír mellett fény­képet illik csináltatni. Láttam már olyan férfit, akit az édesanyja sírja fölött az izgatott, hogy nem kócos-e a frizurája, hogy fog majd festeni a fényképen. Egyáltalán: minek megörökíteni a képen a sírt? Hogy ahányszor elővegyem, elöntsön a fájdalom? Aki igazán gyászol, az a szívében őrzi a képet a temetőről, és azt mindig megviseli, ha felidézi ezeket a pillanatokat. Aztán meg a halotti tor . .. Én nem tudom, miért kell megün­nepelni azt, hogy valaki eltávozott közülünk? Ha igazán szeret­tük az illetőt, egy falat se megy le a torkunkon. „Ezek” meg za- báltak a temetés után . .. Csak csodáltam, milyen jó étvágyuk van. Egy pillanatra össze is zavarodtam: lakodalom volt ez vagy temetés? Csak a gyászruhák emlékeztettek az utóbbira. De még nincs vége a parádénak. Az újságban meg lehet kö­szönni a gyászolóknak, hogy részt vettek a temetésen. Ez idáig rendben is van. Csakhogy a gyászolók közül illik név szerint ki­emelni a fontosabbakat! Mert nemcsak az ünnepségeken van már protokoll, hanem a temetésen is! Meg kell emlékezni az igazgatókról, a főnökökről név szerint is, hogy ott voltak! Hát tudod mit? Elegem van az efféle gyászokból. Ha én meghalok, az én temetésemen inkább ne legyen ott senki. Ne fotóztassa magát senki a sírom mellett, ne zabáljon senki az én halotti toromon, és ne köszönjék meg a főnökömnek, hogy el­jött a temetésemre. Aki csak ezek miatt jönne el, az inkább ma­radjon otthon, aki meg igazán sajnál, az otthon is elhullajt értem egy-két könnycseppet... Paulina Éva Vezető menedzserek fizetése Százezredik magyar Opel-motor A General Motors Hungary szentgotthárdi gyárában hétfőn elkészült a százezredik magyar Opel-motor. A legkorszerűbb, 1600 köbcentis, 16 szelepes mo­tort Spanyolországban egy Cor- sába szerelik majd be. Az Opel magyarországi motorgyártó üze­mében a termelés 1992 júliusában indult. Abban az évben 20 ezer, tavaly pedig már 76 ezer motort gyártottak. Az idei terv 140 ezres darabszámot irányoz elő. Ahhoz, hogy elérjék a 200 ezres kapaci­tást, májustól megszervezik a má­sodik műszakot, ami újabb 130 szakembernek ad majd munkát. A motorgyár olyan technológiát al­kalmaz, amely szerint minden ed­diginél gyorsabb, pontosabb és gazdaságosabb az alkatrészek megmunkálása. Az idei év elejétől új típusú motorokat is készítenek: az úgynevezett Ecotec család 109 lóerős motorja azoknak a környe­zetvédelmi előírásoknak is megfe­lelnek, amelyek 1995-től jellem­zik a közös piaci szabványokat. (MTI) A cégek felső vezetőinek fi­zetésemelése az elmúlt két év­ben Magyarországon jelentősen alatta maradt az inflációnak. Egyebek mellett ez derül ki a Price Waterhouse könyvvizs­gáló és tanácsadó világcég most nyilvánosságra hozott felméré­séből, amelyet a cég magyaror­szági ügyfelei között végeztek. A válaszadók között jóval több volt a külföldi és a vegyes érde­keltségű vállalat, mint ezek ará­nya a magyarországi piacon, hi­szen a Price Waterhouse ügyfe­lei sorában e kör nagyobb súlyt képvisel az átlagosnál. A kérdésekre válaszoló cégek felső vezetőinek fizetése 1992-ben átlag csupán 17,7 százalékkal emelkedett a 23 százalékos inflációval szemben. Ez a „rés” 1993-ban valószínű­leg még jelentősebb volt. A múlt évben ugyanis a fogyasztói árak 22-23 százalékkal növe­kedtek, a felmérésben érintett fizetések azonban az előirány­zatok szerint csak 14,3 száza­lékkal emelkedtek. Ugyanakkor az elmúlt évet tekintve rendkívül nagy volt a különbség az azonos poszton lévő vezetők fizetései között. A mintegy 60 válaszadó cég ada­taiból kitűnik, hogy az ügyve­zető igazgatók havi fizetése 100 ezertől 650 ezer forintig terjedt, a gazdasági igazgatók 75 ezer és 450 ezer forint közötti össze­get kerestek. A kereskedelmi igazgatók fizetése 80 és 300 ezer forint, a marketingigazga­tóké 60 és 260 ezer forint között mozgott. (MTI) Gazdaképző Karcagon A Nagykun Gazdakör szer­vezői,Hubai Imre, Konrád Jó­zsef, Ezsiás Antal a Déryné Mű­velődési és Ifjúsági Központban gazdaképző népfőiskolát indí­tottak. Az előadásokat neves szakemberek tartják. A résztve­vők többsége olyan új földtulaj­donos, akik eddig más területen dolgoztak, s most szeretnék el­sajátítani a földműveléssel kap­csolatos tudnivalókat is. Eddig a talajművelésről, ta­lajjavításról, talajvédelemről, a kalászosok s egyéb haszonnö­vények termesztéséről, növény- védelemről, az állattartás, -te­nyésztés buktatóiról, szabályai­ról hallgattak előadást. Január 20-án a baromfi és kisállatte­nyésztésről, január 24-én a bio­gazdálkodásról, a környezetvé­delemről, öntözésről és vízgaz­dálkodásról, január 27-én pedig a gépesítésről lesz szó. Február 3-án a főbb állatfajok tartása, takarmányozása, 7-én a vállalkozási formák, a szakta­nácsadói hálózat, a készülő földtörvény tervezet, 10-én pénzügyi, hitelezési, adózási ismeretek, 14-én a termékfel­dolgozás, a szerződéskötés, a termelési rendszerek, 17-én pe­dig a tájjellegű hagyományőr­zés, a tanya szerepe, a munka- szervezés szerepel a tananyag­ban. Február 21-én a hallgatók lehetőséget kapnak konzultáci­óra is, a február 25-i zárófoglal­kozáson pedig számot adnak a tanultakról. - de ­Tankerületi Hírvivő Dr. Medgyasszay László: A falugazdász-hálózat érdekvé­delmi szervezet is kodhatnak az új földtulajdono­sok, munkájuk saját érdekükben - hiszen a gazdakörök a kister­melők érdekeit védik - jobban szervezhető. A minisztérium­nak és nekem mint közgazda- sági államtitkárnak az a felada­tunk, hogy a kisgazdaságok termelésének kockázatát mini­málisra csökkentsük. Erre jó a tanácsadó falugazdász-hálózat kiépítése, mert nem jó sem az országnak, sem a vállalkozók­nak, hogy ha a most induló több tízezer új gazda néhány éven belül tönkremegy. span Szakmai segítég - nem követelés A Közép-magyarországi Tan­kerületi Oktatásügyi Központ igazgatója, dr. Szabó Lajos veze­tésével létrejött és megjelent a Tankerületi Hírvivő I. évfolya­mának I. száma. A négyoldalas lap kapcsolatot kíván teremteni az oktatási-nevelési intézmények, nevelőtestületek és a tankerületi igazgatóság között. Hírvivő a neve, ám ez az üzenet nem pa­rancs és követelés, hanem szak­mai információ, tény, tájékoztató és segítségnyújtás a fenntartók­nak, iskolaszékeknek, nevelési és oktatási intézményeknek egy­aránt. Dr. Szabó Lajos szerint: ­Hiszem, tudom, hogy ez nemcsak lehetséges, de szükséges is. Kü­lönösen fontos ez az új közokta­tási törvény fokozatos bevezeté­sével, amelynek nem mindegy, hogy milyen részesei vagyunk. Legyünk alkotó cselekvői annak az oktatás- és neveléstörténeti fo­lyamatnak, amely történelmi ki­hívás minden pedagógus szá­mára. Ezekkel a gondolatokkal bocsátom útjára a Közép-ma­gyarországi Tankerületi Hírvivőt. A közvetlenebb kapcsolattar­tás és az információáramlás gyor­sítása érdekében 1993. szeptem­berétől a központtól (Budapest­től) földrajzilag távolabb eső me­gyék székhelyén területi irodákat nyitottak. A Jász-Nagykun-Szol- nok megyei önkormányzatok, is­kolák és pedagógusok a Szolnoki Területi Irodához fordulhatnak, amely a megyei önkormányzat épületében kapott helyet. A Kö­zép-magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ területe megegyezik a Köztársasági Meg­bízotti Hivatal területével, így a központ felügyelete alá megyén­kén kívül Nógrád és Pest megye közoktatási intézményei tartoz­nak (megyénkből összesen 468 intézmény). -csr-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom